Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
a Képújság 1984. április 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor szűnik meg a zsúfoltság? Takács Attiláné, Szekszárd, Béri TS. A. u. 117 szám alatti olvasónk levelében arról a zsúfoltságról ír, ami Szek- szárdon, a Béri B. A. utcai orvosi rendelőben uralkodik. Véleménye szerint a jelenlegi állapot tarthatatlan. Kérdezi: mikor szűnik meg a zsúfoltság ebben a rendelőben? A kérdésre dr. Erdősi Mária, a Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos helyettese válaszolt — A levélben foglaltak sajnos teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. A jelenlegi állapotot mind az intézet vezetősége, mind a városi tanács vezetői jól ismerik. Tekintettel azonban arra, hogy a rendélőben párhuzamos orvosi rendelés is folyik, a gyermekgyógyász szakfőorvos nem lát lehetőséget arra, hogy a tanácsadást heti kétszeri alkalomra bővítsék. — Megfelelő, nyugodt tanácsadási és beteg-rendelői légkör csak megfelelő váró- helyiséggel ellátott rendelőben biztosítható. A városi tanács vezetői átmeneti megoldásként úgy kívánnak változtatni a jelenlegi helyzeten, hogy az elkövetkezendő időben átadásra kerülő lakások egyikéből — átmeneti jelleggel — gyermekkörzeti orvosi rendelőt alakíttatnak ki. Ennek fenntartására addig lesz szükség, amíg a VII. ötéves terv első időszakára tervezett baktai egészségügyi központ fel nem épül. Ebben az egészségügyi központban a gyermekrendelő is helyet kap. — A jelenlegi helyzet enyhítése érdekében a gyermek- gyógyász szakfőorvos a betegforgalmat adminisztratív rendszabályokkal kívánja szabályozni. Ez csak átmeneti intézkedést jelent, a problémát nem oldja meg. Telefonszámunk: 16-211 Hol kapható elektromos kerékpár? Egy régi olvasónk — kérte ne írjuk meg a nevét — azt írta: már másodszor olvasott lapunkban elektromos meghajtású kerékpárról. Egyszer szer egy SOLO márkájú, NSZK-gyártmányról, más alkalommal pedig arról, hogy egy dombóvári tanuló, ifj. Szabó Kálmán készített egy ilyen kerékpárt. Ez a kerékpár nagy segítségére lenne a szív- és mozgásszervi betegségben szenvedőknek. A kérdése: Hol és hogyan lehetne akár SOLO vagy más hasonló elektromos meghajtású kerékpárt szerezni? A kérdésre Andrási Imre, a Tolna megyei Tanács V. B kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt. — Sajnos, jelenleg kereskedelmi forgalomban elektromos meghajtású kerékpárt nem lehet kapni. A szaknagykereskedelmi vállalattól kapott tájékoztatás szerint a SOLO — NSZK gyártmány — csak kísérleti szakaszban van. A dombóvári ifj. Szabó Kálmán készített egy elektromos meghajtású kerékpárt. Ez a jármű egyedi termék. Ez kereskedelmi forgalomba nem került. A mostani információink szerint elektromos meghajtású kerékpár hazánkban az elkövetkezendő években valószínűleg nem kerül kereskedelmi forgalomba. Mi a teendő? Pruzsina Istvánné, Tolna, Percei Mór u. 12. szám alatti olvasónk 1983. április 13-án vásárolt egy lengyel gyártmányú rádiós-magnót. „Azóta többet van a szervizben, mint otthon. Most vittem vissza hatodszor is és még mindig nem tudják megcsinálni. Most, április 18-án jár le a garancia és nekem nincs annyi pénzem, hogy kidobjam az ablakon. Szíveskedjenek válaszolni, hogy mit lehet ilyenkor tenni?” A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya megvizsgálta az ügyet és ennek eredményéről Andrási Imre osztályvezető tájékoztatta szerkesztőségünket. — A tolnai Elektromos Ipari Kisszövetkezetnél megállapítottuk, hogy az említett rádiós magnetofonját ötödször javítják. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a készülék még nem cserejogosult. A jótállási idő meghosszabbodik azzal az idővel, amelyet a készülék a javításban töltött. Az olvasó a szerviztől kérje, hogy tüntessék fel a jótállási idő meghosszabbítását. Javasoljuk, hogy a hátralévő jótállási idő alatt észlelt hibákat jelezze a szerviznek. Amenyi- ben a készülék nem javítható, illetve rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a szerviz kiadja a csereutalványt. Kik parkolhatnak a kórház területén? Csere Istvánné, Tamási, Űj várhegy 15. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „A szekszárdi kórházba fel lehet menni saját kocsival, ha a portás ad parkolójegyet. Mi már sok alkalommal kértünk, de egyszer sem kaptunk. A portások mindig találnak kifogást: menjen az igazgatóhoz és ehhez hasonlókat. Az ember fel tud menni a tüdőosztályra gyalog is, de nagyon fárasztó kisgyerekkel. Véleményem szerint vagy mindenki kapjon ideiglenes parkolójegyet, aki kocsival akar felmenni a tüdőosztályra, vagy senki... Nincs mindenkinek pénze arra, hogy a portásnak adjon.” — Intézetünk területére gépkocsival behajtani csak parkolási engedéllyel lehet — kezdte válaszát dr. Molnár Ádám, a Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa — Állandó parkolási engedélyt csak dolgozóinknak biztosítunk. Ideiglenes parkolási engedélyt adunk látogatás alkalmával a mozgássérültek részére „Hycomat” típusú gépkocsi használata esetén. Indokolt esetben a beteg kórházba, illetve hazaszállítása alkalmával is biztosítjuk az ideiglenes parkolási lehetőséget az illetékes osztályvezető főorvos engedélyével. — A kórház területén lévő parkolóhelyek száma nem teszi lehetővé a már említett lehetőségeket meghaladó parkolás biztosítását. Tehát a javaslat, hogy minden látogató hajthasson be kocsival, kaphasson parkolási jegyet — megvalósíthatatlan. A taxik forgalmát a lakosság kérésére engedélyeztük. Ez nem jelent parkolást, hanem folyamatos személy- szállítást. Látogatási időben a kórház környékén lévő parkolóhelyek is túlzsúfoltak. Ezek alapján gondolom, belátható, hogy ilyen nagy mennyiségű gépkocsi intézetünk területére történő beengedése komoly mértékben zavarná a betegellátást. — A levélben, sajnos, konkrétan nem jelölte meg, hogy milyen időpontban észlelte azt, hogy a portás parkolási engedély nélkül engedte be a gépkocsit. Ugyancsak nem konkretizálta azon kijelentését sem, hogy „. . . nincs mindenkinek pénze, hogy a portásnak adjon.” Sajnos, az ilyen általános szintű kijelentéseket kivizsgálni nem tudjuk. Portáinkon rendszeresen tartunk ellenőrzéseket a rendészeti vezető bevonásával, a már ismertetett parkolási rend betartása érdekében. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, mivel a levélben szóba kerül, hogy gyerekkel nehéz gyalog felmenni a tüdőosztályra, házirendünk értelmében 14 éven aluli gyermek nem látogathat beteget. Ml VÁLASZOLUNK A saját szerszám használatáról és a használati költségek térítéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 5/1984. (III. 27.) ÉVM számú rendelete, amely módosítás szerint a szakmánként, munkakörönként megállapított szerszámhasználati díjak mértékét ás fizetésének indokoltságát a számítási bizonylatok alapján évente, a kollektív szerződésekkel egyidejűleg felül kell vizsgálni. A vállalatoknál a szerszámhasználati díjak együttes összege havonta nem haladhatja meg a vállalatnál ilyen térítésben részesülők tárgyhavi munkabérének 4%-át, átalány esetén pedig dolgozónként a havi 200 Ft-ot. A 6/1984. (III. 27.) ÉVM számú rendeletével az építésügyi és városfejlesztési miniszter a termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja kimondva — többi között — azt, hogy az állami kivitelező építőipari vállalatoknál az érintett dolgozók havi alapbérének 10%-át meghaladó, a szövetkezeteknél és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásoknál a teljes pótlék fizetésére a kollektív szerződésben, illetve a munkaügyi szabályzatban kell intézkedni. A pénzügyminiszter 14/1984. (III. 27.) PM számú rendelete az építési adóról szóló korábbi jogszabályt módosítja, mely módosításból kiemelkedőnek tartjuk, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából építési-szerelési munka minden olyan tevékenység, amelynek célja az Építményjegyzékbe tartozó új építmények építése, meglevő építmények bővítése, átépítése, amennyiben az beruházásnak minősül. Megjegyezzük, hogy módosult a rendelet mellékletének III. fejezete is. A gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló korábbi szabályozást módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8/1984. (III. 27.) ÁBHM számú rendelkezése, amely rögzíti, hogy a gazdasági társulásra vonatkozó jövedelemszabályozási, illetve bérszabályozási rendszert — eltérő rendelkezés hiányában — a vál. lalati jövedelemszabályozás rendszeréről, a vállalati bér- szabályozás rendszeréről, illetve a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló hatályos jogszabályok határozzák meg. Meghatározza a rendelkezés, hogy miként kell az egyesülés dolgozóinak bérét elszámolni, kimondja, hogy az igazgatótanács állapítja meg évenként az egyesülés bruttó részesedési alapjának mértékét, amelynek legalább olyan mértékűnek kell lennie, hogy az egyesülés a progresszív nyereségadót be tudja fizetni. A Munka Törvénykönyvének a Magyar Posta területén történő végrehajtásáról szól a Magyar Posta elnökének 1/1984. (III, 27.) MP számú rendelkezése, amely megjelöli, hogy ki minősül magasabb vezető állású dolgozónak, hogy mely esetben kit nem illet meg a napi pihenőidő, szabályozza a túlórapótlék fizetésével kapcsolatos kérdéseket stb. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 12. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. március 27-én — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az egészség- ügyi miniszternek az Egészségügyi Közlöny f. évi 5. számában megjelent arra az utasítására, amely a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján ellátott feladatok díjazásáról szól. Az utasítás (száma: 9/1984.) megjelöli, hogy mely intézetek, intézményekre és ezek mely dolgozóira terjed ki a hatálya, rendelkezik az orvosi szaktanácsadás díjazásáról, a kórboncolásért fizetendő díjazásról, a hullaszállítást végző dolgozók díjazásáról, a halottak végtisztességre való felkészítéséért járó díjazásról stb. Az utasítás rendelkezéseit 1984. január hó 1. napjától kell alkalmazni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Az első magyar hajózsilipek Magyarországot a XIX. század közepén akár az „ezer víz” országának is nevezhették volna a mocsarak, lápok, ingoványok, árterek miatt. A XIX. század közepétől tért hódító gőzhajózás számára azonban azok a sekélyebb folyók, amelyeken a fahajók, bőgős hajók, bur- csellák, dereglyék még vígan úsztak, a nagy uszályoknak nem feleltek meg. A gőzhajókkal járhatatlan vizeket hajózhatóvá kellett tenni. Ennek egyik eszköze a folyóba, csatornába épített hajózsilip vagy kamra-zsilip, régi elnevezéssel: csege. A hajózsilip olyan hajózást szolgáló építmény, amely két végén kapukkal ellátott, a hajók befogadására alkalmas szabályozható vízszintű kamrából áll, amelynek segítségével a különböző szintben levő folyószakaszokon a hajók átvezethetők. Általában olyan helyre építik, ahol a folyó esése nagy, vagy két különböző szintű vizet kell összekötni. Ha a zsilipkamrában a víz szintje ugyanolyan magas, mint a zsilipmű felé igyekvő víz szintje, akkor a felső kaput kinyitva, a hajó beúszhat a kamrába. Ezután a felső kaput becsukják, a kamrából kiszivaty- tyúzzák a vizet, addig, ameddig el nem éri a kamra alatti, tehát a zsilip utáni víz szintjét. Ekkor kinyitják az alsó kaput, és a hajó folytathatja útját. Alulról, hegymenetben, tehát a vízfolyással szemben érkező úszóegység esetében ugyanez a folyamat játszódik le, csak megfordítva. Hogy ki építette az első zsilipet a világon, nem tudjuk. Állítólag egy bizonyos Visconti 1439-ben. Mások s: rint Leonardo da Vinci 1460- ban, amikor vízen szállíttatta a milánói székesegyház építéséhez szükséges követ. Nálunk az első kamrazsilipeket a Ferenc-csatorna építésekor készítették. Ennek a csatornának a hivatása elsősorban a Duna és Tisza közötti mocsarak lecsapolá- sa, és Bácskának hajózóút- tal való ellátása volt, de egyidejűleg hasznosították a csatorna vízi erejét, a belőle elvezethető öntözővizet és a halállományt is. A hajóval történő fuvarozás szempontjából nagy jelentősége volt azért, mert a csatornától északra fekvő dunai és tiszai kikötők közötti távolságot 227 kilométerrel rövidítette meg a hajó számára. A Ferenc-csatorna a Duna melletti Bezdánt és a Tisza- parti Bácsföldvárt kötötte i-össze. 1793—1802 között épíEgy mai zsilip az Alföldön tette a Királyi Magyar Hajózási Társaság Kiss József és Kiss Gábor mérnök testvérpár tervei szerint. Az építést is ők vezették, amelynek költsége négymillió bécsi forint volt. Az I. Ferenc királyról elnevezett csatorna hossza 118 km. A dunai és tiszai torkolat közötti szint- különbség 7 méter. Ezt az eséskülönbséget három hajózsilippel győzték le. Épült még ezen kívül a csatorna két torkolatánál is egy-egy hajózsilip. Vízmélysége két méter, tehát az akkori legnagyobb hajók is járhattak rajta. A csatornát 1842-ben a magyar állam saját tulajdonába vette, de a szabadság- harc utáni időkben eliszaposodott, átmenő forgalma megszűnt. A kiegyezés után Türr István részvénytársaságot alapított a csatorna újjáépítésére, és egy újabb építésére. 1870-ben az országgyűlés törvénnyel biztosította, hogy az állam több mint négymillió forinttal járuljon hozzá. Többek között 48 km hosszú táplálócsatornát építettek Bajától Bezdánig. A csatorna rendbehozatalával 1875-ben végeztek. 1895—1899 között a Ferenc-csatorna tiszai torkolati zsilipjét áthelyezték Óbecsére, mert a Tisza bács- földvári kanyarját szabályozáskor átvágták, és az eredeti torkolat elé holtág került. Ez az újabb zsilip 16 méter széles, és hasznos hossza 67 méter. Felfüggesztett kaputokat zárja a itoaimrát. 1871—1875 között épült a 68 km hosszú Ferenc JózsefHajózsilip a Begán csatorna, amelyet négy hajózsilip három bögére oszt. A böge a két vízlépcső közötti szakasz elnevezése. Az új csatorna a Ferenc-csatornából ágazik le Sztapárnál és Újvidéken ömlik a Dunába. Az első világháború után mindkét csatorna Jugoszláviához került. Ezután a Bega-csatornára építettek zsilipeket. A Begát is alkalmassá kellett tenni a nagyhajózás számára, mert a termékeny, gazdag Bánát gabonáját a legolcsóbban és nagy tömegben hajón lehetett piacra dobni. A hajók visszatérőben kavicsot, szenet, tűzifád stb. szállítottak. Az Alsó-Begát — az Ó-Be- ga beömlésétől a tiszai torkolatig terjedő 45 km-es szakaszt — 1900—1907 között tették hajózhatóvá két hajózsilip (és két duzzasztó) megépítésével. A Felső-Duna Temesvárig nyúló 73 km-es részét az első világháború alatt, 1917-ben adták át a hajóforgalomnak. Az ide épített, 10 m-es szintkülönbséget legyőző zsilipek voltak a legnagyobbak hazai társaik közül: hosszuk 70, szélességük 10 m. A Bega hajózhatóvá tétele 7 millió koronába került Magyarországnak. Magyar területen található a világ első vasbetonból készült hajózsilipje a Körösön, tiszai torkolatától mintegy 6 km-nyire; ez az ún. „bökényi” Körös-zsilip. 1904 —1907 között épült a vasbeton hazai elterjesztőjének, népszerűsítőjének, Zielinski Szilárdnak a tervei alapján. Értékes tapasztalatokat lehetett szerezni a vasbeton alkalmazhatóságáról a vízi építkezéseknél. Egyébként a bökényi vízlépcső volt a mintája az Ob és a Jenyiszej vízrendszerét összekötő csatornáknak. DR. CSONKARÉTI KÁROLY
