Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
i AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam,, 89. szám ARA: 1,40 Ft 1984. április 15., vasárnap Mai számunkból NÉGY ÉVTIZED AZ ELSŐ VONALBAN (2. old.) Állami lakások eladAsa szekszArdon (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) NICOT JÁNOS „AJÁNDÉKA” (5. old.) AZ ELSŐ MAGYAR HAJÓZSILIPEK (4. old.) Ülésszak után A héten két napra ismét benépesültek a Parlament padsorai, megtartotta tavaszi ülésszakát legfelsőbb nép- képviseleti szervünk, az országgyűlés. A képviselők törvényt hoztak az Alkotmányjogi Tanácsról és elfogadták a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosítását, majd a művelődési miniszter beszámolója alapján megvitatták a közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesztési programját. E napirendek alapján talán erőltetettnek tűnik valami közös vonást keresni a kétnapos ülésszak témáiban, mégis az ellenőrzést alighanem kulcsszónak nyilváníthatjuk. A jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése lesz ugyanis az újonnan megválasztott Alkotmányjogi Tanács feladata, a másik törvény pedig a népi ellenőrzés társadalmi fontosságát erősíti meg. Alapvető ellenőrző funkcióját gyakorolta a parlament akkor is, amikor a képviselők konkrét témákban az egyes miniszterekhez interpelláltak. Az expozéban és a vitában is több alkalommal hangot kapott, hogy miért tartja napjainkban kiemelkedő fontosságúnak az országgyűlés az ellenőrzést. Hazánk most már jó néhány éve nehéz gazdasági helyzetet él át, s gondjaink megoldása nem várható egyik napról a másikra. Mind bonyolultabb nemzetközi körülmények között kell továbblépnünk, vállalva, hogy a fejlődéshez új módszerekre, másfajta felfogásra, gondolkodásra van szükség. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése, hozzáigazítása a jelen és a jövő követelményeihez csak úgy képzelhető el, ha bátran vállaljuk, hogy az ésszerű kísérletezés olykor törvényszerűen nehézségekkel, buktatókkal is jár. Ezek egyike az is, hogy néhányan az új lehetőségekkel, jogokkal nem élnek, hanem visszaélnek. Meglovagolják például a kisvállalkozások nyújtotta előnyöket, önző egyéni céljaik megvalósítására használják ki az újonnan biztosított jogokat, megfeledkezve arról, hogy ezek kötelességekkel is járnak. De általánosságban is elmondható, hogy szükségszerűen előtérbe kerül, nagyobb fontosságot kap egy ország életében az ellenőrzés, ha bizonyos értelemben a liberálisabb szabályozás, a fokozottabb önállóság válik jellemzővé, s a megnövekedett döntési lehetőségeket csak fáziskéséssel követi a velük járó felelősség- érzet kialakulása. I Nemcsak a parlamenti ülésteremben, a folyosókon is gyakori téma volt a képviselők között a népi ellenőrzés szerepváltozása, amely immár törvényi megfogalmazást nyert. Sokan vélekedtek úgy: a népi ellenőrzés számára jelentős tekintélynövekedést jelent, hogy általános hatáskörű állami ellenőrző szervezetté nyilvánították. S talán még ennél is fontosabb döntés, hogy ezentúl a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság I mindenkori elnöke miniszteri jogállásban a kormány tagja. Nem arról van persze szó, hogy az államtitkár jogállásának megváltozásától egy csapásra megváltozik a helyzet, megszűnnek a gondok, de ez a pozíció mindenképpen megkönnyíti a népi ellenőri vizsgálatok tapasztalatainak országos látókörű hasznosítását, a javaslatok megfelelő szintű elbírálását. Az Alkotmányjogi Tanács létrehozása kapcsán az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés az volt: miért éppen most van erre szükség? Voltak, akik azt vetették fel: minek újabb bizottságot létrehozni, amikor a törvényességen, a jogszabályok alkotmányosságán már amúgy is több szerv őrködik. Hiszen dolga ez az ügyészségnek, a parlamenti bizottságoknak, de még az Igazságügyi Minisztériumnak is. Mindez igaz, ám az Alkotmányjogi Tanács megválasztásának szükségességéhez és időszerűségéhez — mint az ülésteremben is kiderült — mégsem férhet kétség. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági szabályozók változásával, s az összetettebb társadalmi viszonyok folytán növekszik a jogi túlszabályozás veszélye, kiéleződnek az érdekütközések, aminek következtében egyes részletrendelkezések szembe kerülhetnek az alkotmány szellemével. Általában nem alapvető, magas szintű jogszabályokról, törvényekről, rendeletekről van többnyire szó, hanem minisztériumi körlevelekről, utasításokról, amelyek egyoldalúan az adott tárca érdekeit fejezik ki, tekintet nélkül az állampolgárok alkotmányban biztosított jogaira. Természetesen az országgyűlésnek eddig is joga volt az ilyen paragrafusokat megsemmisíteni, hatályon kívül helyezni, de ez hosszadalmas, bonyolult eljárást jelentett, s a hasonló ügyeket nemegyszer a nyilvánosság háta mögött tisztázták. A tavaszi ülésszak legsokoldalúbb vitáját a művelődési miniszter expozéja váltotta ki az oktatási rendszer fejlesztésének programjáról. A témához kereken 25 képviselőnek volt hozzászólnivalója. Ez már önmagában is jelzi, hogy a parlament milyen nagy jelentőséget tulajdonít a következő nemzedékek képzésének, nevelésének, ami nem lehet kizárólag csak az iskola I gondja. Nagy a felelőssége ebben — amint kifejezésre is jutott — a családnak, a környezetnek, az egész felnőtt-társadalomnak. Mint ismeretes, a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési téziseit a minisztérium már korábban széles körű társadalmi-szakmai vitára bocsátotta. Tulajdonképpen e közéleti párbeszéd tartalmát gazdagította, tette teljessé a parlamenti vita, amelynek egyik legfőbb tanulsága, hogy hazánkban az oktatás és a nevelés valóságos nemzéti üggyé vált. Ehhez hozzátartozik, hogy a Központi Bizottságot és a kormányt képviselő felszólaló a pedagógustársadalom gondjairól is szólt, kijelentve, hogy fokozatosan megteszik a szükséges lépéseket e gondok csökkentéséhez. DEÁK ANDRÁS Munkásvédelem, kiállításon Tolna megyei vállalatok sikeres szereplése Vásárdíjat kapott a Simontornyai Bőrgyár I A Simontornyai Bőrgyár vásárdíja a speciális, vízlepergető tulajdonságú bőr előtt Több ízben kissé morcosán írtam már arról,-hogy nálunk ne legyen munka- védelem, hanem munkásvédelem. Az embert védjük meg a veszélyektől. Olyan eszközöket, berendezéseket készítsünk, alkalmazzunk, amelyek nem a munkát, hanem a munkást védik a sérüléstől. Mert erről van szó azon a színvonalas kiállításon is, melyet a héten tartottak, s pénteken fejeztek be a kőbányai vásárvárosban. Megyénket négy termelőegység képviselte, sikerrel. Munkásvédelmi bőrök A Simontornyai Bőrgyár pavilonjának díszes helyén látható az a Mercurius szobor, amely erkölcsi elismerést ad a gyár termékének. Erről Dömötör László kereskedelmi főosztályvezető a következőket mondja: — Az ország bőripari vállalatai közül csak mi vagyunk jelen a kiállításon. Hagyományos termékeinket ismeri ország-világ. Most újdonsággal jöttünk, olyan bőrökkel, amelyekből munkás- védelmi eszközöket lehet gyártani. Például acélkaplis bakancsokat, kesztyűket — kombinálva acélbetétes szövettel —, a Claudius fantázianevű bőrből készített bakancsra olyan talpat szerelnek, amely ellenáll benzinnek, olajnak. Ez zsíros tehénbőr lényegében. Cipőipari célra, kesztyűgyártáshoz, kötényekhez is adunk bőrt. A vásár azért is vásár, hogy a jövőt is a vevők elé tárja. Kovács László értékesítési osztályvezető elmondta, hogy eredményes kísérleteket folytatnak olyan bőr gyártására, amely lepergeti a vizet, bányákban, alagutakban, nagy nedvesség- és páratartalmú munkahelyeken lehet az ezekből a bőrökből gyártott cipőket használni. A munkást megvédi a különleges bőr a láb gombásodásától, és egyéb bőrbetegségektől. Mutattak a kiállításon egy olyan mintadarabot is, amely antikakte- riális tulajdonságokkal rendelkezik. De ez a termék majd csak az ősszel kerül a közönség elé. Mos arról kérdeztük Müller Rezsőné piackutatót, hogy milyen az érdeklődés termékeik iránt? — Jó, bár nagyobb „forgalomra” számítottunk. A SZOT kutató intézete, bányaipari üzemek és más cégek képviselői komolyan érdeklődnek új termékeink iránt, de ezek majd több tárgyalás után válnak üzletté. Filcbetétes meleg csizma A Földvár Gumiipari Szövetkezet régi kiállító a vásárokon. Most is sikerről beszélhet Holmár József elnök: — Azért van sikerünk, mert minden alkalommal nemcsak hozzuk az új terméket, hanem igen rövid idő után a megrendelőnek szállítani is tudunk. Itt van például a meleg gumicsizma, különleges béléssel és filcből készített szárral, és ez a csizma nem bebújós, hanem húzózáras. A kiállítás- és vásár idején eredményesen tárgyaltak a bányászati ellátó vállalattal, építőipari vállalatokkal. A jövő héten hozzáfognak egy huszonötezer páros széria gyártásához. S még van „tartalék”. Olyan gumicsizmát készítenek, amelyet egész nap — belső páráso- dás kizárva — lehet használni például hűtőházakban dolgozók lábán. S ez a csizma alkalmas horgászoknak, vadászoknak is — lábkímélésre. (Folytatás a 3. oldalon.) Nicaragua harca az ellenforradalmáról! ellen A szovjet kormányfő válasza a krefeldl felhívás szerzőinek Nicaraguában a népi hadsereg alakulatai heves küzdelemben megakadályozták, hogy a behatolt ellenforradalmár csoportok elfoglalják San Juan del Norte települést. Az ARDE ellenforradalmár szervezet pénteken azt állította, hogy bevette a városkát, s ennek alapján tették közzé nyugati hírügynökségek ezt a hírt. Szombatra virradóan Managuá- ban a Nicaragua Hangja rádióadó a nemzetvédelmi minisztériumra hivatkozva jelentette, hogy a betolakodók két kilométerre ugyan megközelítették a települést, de azt nem foglalták el. Nicaraguát az Egyesült Államok támogatásával Costa Rica és Honduras felől, valamint az országot övező parti vizekről támadják az ellenforradalmárok és a volt somozista hadsereg osztagai. A nicaraguai kormány pénteken ostromállapotot hirdetett ki az ország egész területére. Julio Ramos, a sandinista népi hadsereg biztonsági szolgálatának vezetője tájékoztatja az újságírókat a harcokról (Telefotó) Napjainkban a békéért és a fegyverkezési hajsza ellen indított mozgalom hatalmas erkölcsi és politikai erővé vált Európában és a konti. nens határain túl is. A kre- feldá felhívás, és más hasonló kezdeményezések meggyőzően bizonyítják. milyen életerős, céltudatos, s az emberiség jelenének és jövőjének problémáit milyen felelősségtudattal közelíti meg ez a sokszínű mozgalom. Ezt hangsúlyozza Nyikolaj Tyi. honov szovjet kormányfőnek a kreféldi békefelhívás szerzőihez intézett, szombaton Moszkvában közzétett válasza. A helsinki tanácskozás záródokumentumát aláíró államok kormányaihoz intézett a fegyverkezési hajszát, elítélő, az enyhüléshez való visszatérést sürgető dokumentumra adott válaszában Nyikolaj Tyihonov megállapítja, hogy a szovjet emberek is osztják az NSZK és más európai országok sok- miiliió állampolgárának nyugtalanságát, amelyet a kontinensen és az egész világban tapasztalható súlyos feszültség váltott ki. A Szovjetunió szilárdan kiáll amellett, hogy ne romoljon tovább, ne váljon még veszélyesebbé a nemzetközi helyzet. Ennék érdekében meg kell sokszorozni a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett erőfeszítéseket, hatékony lépé. séket kell tenni a nukleáris fegyverkezési hajsza megállításáért. A Szovjetunió e téren kész együttműködni minden kormánnyal és társadalmi érövéi. A nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalások útjába állított akadályok megs züntethe tők — mutat rá a továbbiakban Nyikolaj Tyihonov válasza. Ehhez csupán az szükséges, hogy ne telepítsék tovább és vonják vissza Nyugat-Európából az első csapás megtételére alkalmas amerikai rakétákat. Ha ez megtörténik, akkor szükségtelenné válnak a Szovjetunió válaszintézkedéséi is, amelyeket a regionális és hadászati erőegyensúly megbontására tett amerikai kísérletek váltottak ki.
