Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
1984. március 13. NÉPÚJSÁG 3 Életszínvonal, 1984. (I.) Küzdelmes megőrzés Sokan kétségbe vonják az életszínvonal megőrzésére irányuló eredeti tervcélok realitását. A kétség és a felfokozott aggodalom nem alaptalan. A mindennapi élet tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a vártnál kedvezőtlenebb külső és belső feltételek közepette feladataink is, gondjaink is növekedtek. Sok jel szerint mégsem kell és nem is szabad lemondani eredeti céljainkról. Az egyes családok — lehetőségeikhez mérten — több-kevesebb sikerrel — szintén mindent megtesznek azért, hogy anyagi helyzetük ne romoljon.. (Persze nincs mindenkinek reális esélye erre). Társadalmi méretekben az életszínvonal megőrzése még inkább feladat, nehéz, de nem reménytelen küzdelem. VAN MIT VÉDENI Mit mutatnak a tények, az adatok? A .lakosság reáljövedelme és fogyasztása a VI. ötéves terv első három esztendejében egyformán 4—5 százalékkal növekedett, az idei népgazdasági terv e szint fenntartásával számol. Ez, igaz 1—2 százalékkal elmarad a középtávú előirányzatok időarányos részének teljesítésétől és halvány, töredékes kópiája csak a 60- as, 70-es évek dinamikus fejlődésének, napjainkban mégis becsülésre méltó eredménynek számít. (Több nyugat-európai országban — az NSZK-ban, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában — 2—5 százalékkal csökkent, másutt stagnált, vagy ugyancsak szerény mértékben nőtt a személyes fogyasztás az utóbbi három esztendőben.) Ebben a nehéz időszakban is az életkörülmények több vonatkozásban, érzékelhetően javulnak hazánkban. Általánossá. vált az ötnapos munkahét, 'az idén az iparban, az építőiparban, az államigazgatásban bevezetik a heti 40 órás munkarendet. Tovább erősödött országunkban a létbiztonság, amely egyfelől a keresőképes lakosság tényleges jogát jelenti a munkához, másfelől a rászorulókról való körültekintő társadalmi gondoskodást. Szocialista vívmányunk a lakosság teljes foglalkoztatása napjainkban, amikor a fejlett tőkés országokban 35 millió munkanélkülit tartanak nyilván, különösen felértékelődött. A nyugdíjasok, illetve a járadékosok száma hazánkban jelenleg már 2,25 millió, s tavaly óta 6 éves koráig egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. (A nyugdíjak átlagösszege jelenleg 3100—3200 forint, az átlagkereseteknek csaknem a 60 százaléka, a családi pótléké gyermekenként havi 700 forint.) Gyakorlatilag általánossá vált az óvodai elhelyezés (90 százalékos) és a középfokú oktatás. (Az általános iskolát végzettek 93 százaléka tanul tovább közép-, szakmunkásképző- és szakiskolákban.) A felsőfokú oktatási intézményekben csaknem 100 ezer hallgató tanul, a 18—22 éves korosztály 10 százaléka. ELMARADÁS ÉS ELLENTMONDÁS Magyarországon az ingyenes egészségügyi ellátás az állampolgári jogok közé tartozik. Az orvosoknak a lakossághoz viszonyított számarányát tekintve az európai élmezőnybe tartozunk. Kielégítő a helyezésünk a kórházi ágyak számarányát tekintve is, a szükségletekhez mérten azonban mégis elmaradunk. Egészségügyi intézményeink túlzsúfoltak, fejlesztésükben is lemaradás mutatkozik. Az öt éve tervezett 6500—7000 kórházi ágy- •ból négy év alatt 4500 a helyére kerül. Kedvezőtlenül alakult hazánk népesedési helyzete. Az ország lakossága tavaly 21 ezerrel, tavalyelőtt pedig 11 ezerrel csökkent. Mérséklődött ugyanis a születések és nőtt a halálozások aránya, jórészt a lakosság korösszetételének kedvezőtlen alakulása következtében. (Itt jegyezzük meg, hogy a keresők száma szintén folyamatosan csökken — tavaly 35 000 fővel — a 80-as évek közepéig, majd ezt követően egy évtizeden át mérsékelten növekszik, s a 90-es évek közepétől ismét csökken; az ezredfordulón várhatóan a jelenlegi szinten alakul.' Fontos feladat, nemzeti ügy a gyermeknevelés anyagi, erkölcsi ösztönzése, fokozott társadalmi megbecsülése. LAKÁS, KÖZMŰ — SAJÁT «RÖBÖL Amíg a lakosság fogyasztási javakkal viszonylag magas színvonalon ellátott, nem mondhatjuk el ugyanezt a lakások, a kórházi ágyak, az osztálytermek számától, a telefon sűrűségéről stb. Az elmaradottság részben örökölt, részben az aránytalan fejlesztések révén újratermelődött. A legjelentősebb lakossági infrastuktúra, a lakás egyben a legnagyobb társadalmi gondok egyike. Pedig a fejlődés e téren is számottevő. A lakások száma 2,8 millióról 3,7 millióra, a lakószobáké pedig 4 millióról 7,6 millióra emelkedett 1960 és 1983 között. (Az eredmények nagyobbak is lehetnének, de a szanálások jelentős mértékben csökkentették a meglévő lakásalapokat, főleg a 70-es években.) A VI. ötéves tervben előirányzott 370—390 ezer lakásból 1984 végéig felépül több mint 300 ezer. Ez kielégítő, jó eredménynek mondható. A lakásigények gyors növekedését az okozza. hogy gyorsan nő a háztartások száma, nemcsak a házasságok révén, hanem a válásokkal, a töredékcsaládok gyarapodásával, a generációk szétköltözésével arányosan is. Valószínűleg átmeneti mérséklődés után ismét növekedni fog a kielégítetlen lakásigények száma. Részben azért, mert jelenleg évi 72— 74 ezer lakás épül, míg a 70- es években, amikor Európa élvonalában haladtunk, volt esztendő, hogy csaknem százezer új otthonnal gyarapodtunk. Részben azért, mert új jelenség, hogy a városokban is csökken az állami eszközök és nő a lakossági források aránya a lakásépítésben, a' közművek kiépítésében (1980-ban még 30 ezer állami lakás épült, az idén már csak 11 ezer.) A falusi tapasztalatok félreérthetetlenül ’ igazolják, hogy nemcsak a ' jómód, a szükség is ösztönzi az építési kedvet, csak legyen közmű- vesíthető telek és legyen lehetőség a lakásterület fokozatos bővítésére, a családi munkaerő hasznosítására. Az építési kedv s az igényeknek jobban megfelelő lakás és építkezési mód azután visszahathat a munkahelyi szorgalomra, fegyelemre, ambícióra, a beosztó családi gazdálkodásra. A becslések szerint 1984- ben a lakosság mintegy 40 milliárd forintot költ beruházásokra, jórészt lakásépítésre, közművesítésre. A FOGYASZTÁS MUTATÓI Az életszínvonal megöl zésének valóságos gondjait nem annyira a fogyasztás, a reáljövedelem növekedésének tervhez viszonyított 1—2 százalékos elmaradásában, mint inkább e fontos mutatók biztonságos anyagi megalapozásának hiányosságaiban találhatjuk meg. Az első olajárrobbanást követő 5—6 évben csaknem változatlan ütemben tovább nőtt • a fogyasztás és összesen 22—23 százalékkal haladta túl az 1973. évi szintet. A beruházások és esetenként a készletek növekedési üteme a fogyasztásét is meghaladta, miközben a világpiacon a nagymértékű cserearányromlás révén jelentős árveszteségek érfék az országot. Végeredményben a belföldi felhasználás növekedését külföldi hitelekből tudtuk csak fedezni. Az igazsághoz tartozik, hogy a gazdaság napjainkban is kész az életszínvonal megőrzéséért bizonyos engedményekre. Jelzi ezt egyebek közt az, hogy a VI. ötéves terv termelési előirányzatainak teljesítésében jelenleg nagyobb a lemaradás, mint az életszínvonal alakulásában. A nemzeti jövedelem öt esztendőre előirányzott 14—17 százalékos növekedési tervéből az első négy évben 7 százalék teljesül, míg a lakossági fogyasztás 1985- re tervezett 7—9 százalékos emelési előirányzatából a tényleges gondok, a vártnál kedvezőtlenebb körülmények ellenére 4,5—5 százalék valósul meg 1984 végéig. Az életszínvonal megőrzésének feladata tehát döntően a legátfogóbb mutató, a reáljövedelem, a fogyasztás gazdasági megalapozását igényli. Határozottabb lépéseket kell tenni a gazdaság stabilizációs programjának végrehajtása útján a termelési szerkezet, a piaci munka javításával, a hatékonyság, a versenyképesség fokozásával. A fizetőképesség megőrzése a jelen helyzetben nagv. s érték, s a további feladatok megoldásának is természetesen előfeltétele, kiindulópontja. (Folytatjuk) (Következik: 2. A zavartalan ellátás ára) KOVÁCS JÓZSEF Hatékonyabb sertéstáp Az Állatorvostudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Tangazdaságának kutatói újfajta, nagy hatékonyságú ser- téstáp-koncentrátumot dolgoztak ki. A „HÖDMIX” nevű gyártmány legfontosabb újdonsága, hogy korábban konvertibilis valutáért beszerzett fehérje adalékanyag — pl. halliszt — helyett hazai anyagokat, vágóhídi melléktermékeket használnak fel készítéséhez. Megállapodást kötöttek három hazai húskombináttal, amelyek vállalták bizonyos melléktermékek, hulladékok megfelelő előkészítését, feldolgozását, és folyamatos szállítását. A tangazdaságban a meglévő erőtakarmány-üzemet — a gépek, keverőberendezések kisebb átalakításával — alkalmassá tették az újfajta takarmány gyártására. Ennek a szuper-koncentrátumnak a hatékonyságára jellemző, hogy körülbelül három és fél kiló elegendő belőle 17 kilós súlygyarapodáshoz. A hagyományos tápokból négy kiló elfogyasztása után is csak 15 kilót gyarapodtak a hízók. Hasonló hatékonyságú kon- centrátumot kísérleteztek ki malátok és tenyészállatok etetésére is. A tangazdaság a saját szükségletén kívül az idén már 15 más mezőgazdasági nagyüzemnek is szállít összesen hat és fél ezer tonnányi kon- centrátumot, s így a népgaz. daság már az idén egymillió dollár értékű fehérje behozatalától mentesül. A csatári kerámiaüzem új termékei Bokályok, tányérok, hőszigetelő lapok A díszítőműhelyben a kézi festéssel adják meg a termék szépségét Jól indult az idei év a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat csatári kerámiaüzemében: a nagykereskedelem az első negyedévre mintegy 12 százalékkal magasabb volumenű megrendelést adott, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az üzem termékeinek nagy része az AMFORA Vállalathoz kerül, de vállalnak egyedi megrendeléseket is. Tavaly a Tolnaszöv, valamint a Skála közreműködésével exportra is gyártottak: az NDK-ba, Cseh. Szlovákiába és a Szovjetunióba szállították áruikat. Továbbra is meghatározó termékei közé tartoznak a sárközi népművészeti hagyományokat ápoló és reprezentáló, írókázott bokályok, falitányérok, ugyanakkor az újabb igényekhez alkalmazkodva termékszerkezet-váltást terveznek. A kereskedelem egyre nagyobb mennyiségben vásárolna olyan kerámiaárut, amely étkezésekhez is használható. Az itt készített termékeket eddig ólomtartalmú mázzal vonták be, a szabvány azonban igen szigorú egészségvédelmi követelményeket támaszt, amelynek eleget kell tenni, ha étkezési célra kívánnak árut gyártani. Ki kellett dolgoztatni az ólommentes mázat, melyet az üzemi körülményekhez adaptáltak. Tavaly decemberben a KERMI minősítette ezt, és megadta az engedélyt a forgalmazásra. E termékeket szeretnék külföldön is értékesíteni. A kerámiaüzem a díszítő- tárgyakon kívül nem kis mennyiségben gyárt szellőzőrácsokat, melyeket az ország TÜZÉP-telepein értékesíte. nek, csakúgy, mint a hőszigetelő lapokat, ezeket főleg a hőtárolós kályhákhoz használják fel. Tavaly 14,4 millió forint értékű termék hagyta el az üzemet, az idén ennél magasabb az üzem terve. —d— Fotó: B. J. Götz Sándor az égetőkemencébe rakja a díszbögréket T Obsitosok búcsúztatása Tegnap Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban, ünnepélyes körülmények között búcsúztatták el a szekszárdi és városkörnyéki, 1923-ban született tartalékos tiszteket és az 1928-ban született legénységi állományú tartalékosokat, mintegy négyszáz főt. Az ünnepségen, amelyen részt vett Varjas János, a szekszárdi városi pártbizottság titkára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, Szénási László ezredes, a Tolna megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság i parancsnoka mondott búcsúztató beszédet, majd a szekszárdi IV. sz. iskola kisdobosai adtak műsort az obsitosok tiszteletére. A hadseregtől immár végleg elbúcsúzott Halmosi Ferenc és Hausznecht János ebből az alkalomból kapta meg a Honvédelmi Érdemérem 20 év utáni fokozatát. A megye többi városa és városkörnyéke obsitosainak búcsúztatására a hét folyamán, illetve a jövő hét első napján kerül sor, ugyancsak ünnepélyes keretek között. A búcsúzók egy csoportja a szekszárdi ünnepségen
