Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
1984. március 7. iVÉPÜJSÁG 3 Zárszámadások fogyasztási r .■ r | ■■ .■ Ri| es ' ___ T öbb nyereség Megtartotta mérlegismertető küldöttgyűlését a Tolna és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ. Az igazgatóság beszámolóját Horváth István elnök ismertette. Elmondta, hogy a választott testületek egész évben aktívan felelősen dolgoztak és nagyban hozzájárultak az elért eredményekhez. örvendetesen, mintegy 24 fővel nőtt a szövetkezet taglétszáma és új iskolaszövetkezet alakult Faddon. Gyarapodott a rész jegy állomány, nem nőtt viszont a célrészjegyek értéke. A bolti kiskereskedelem bruttó árbevétele 9,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Dinamikusan fejlődött a vegyesipar-szakma, a ruházati cikkek forgalma ellenben elmaradt a tervtől. Javult az áru forgási sebessége, 3 nappal jobb a megyei átlagnál. A vendéglátóipar teljesítménye 4,1 százalékkal kevesebb a múlt évinél. Okait az elnök részletesen elemezte. A felvásárlás árbevételében lényeges csökkenés következett be. Értékesítési nehézségekkel és a rendkívül kedvezőtlen időjárás negatív hatásaival küzdöttek. Jól dolgozott viszont a négy mező- gazdasági szakcsoport, ösz- szes árbevételük meghaladta a 2 millió forintot. Jelentős előrelépés történt a múlt év során a hálózat- fejlesztésben. Több új egységet adtak át a vásárlóknak, és sokat áldoztak a meglévő egységek felújítására, korszerűsítésére. Az áfész erőfeszítéseket tett a hatékonyság javítása érdekében is. 1983-ban 11 egységet adtak át szerződéses üzemeltetésben. Az átlagon felüli forgalomnövekedés, az árrésszint emelkedése, a költségek lehető mérséklése kedvezően alakították az eredményt. 7,5 százalékkal növelték az elszámolás alapjául szolgáló nyereséget, mely meghaladja a megyei szintet. Az idei évre vonatkozóan elmondta az elnök, hogy változatlanul legfontosabb feladatuknak tartják a működési körzetükben élő lakosság minél jobb áruellátását, ezen belül is az alacsony jövedelműek, a nagycsaládosok igényeinek kielégítését. Javítani kívánják a felvásárlási tevékenységet, hogy ébren tartsák a kistermelők termelési kedvét. Ennek érdekében fokozni kívánják a termelőktől történő közvetlen felvásárlást. Nagyobb figyelmet szentelnek minden téren a személyes beszerzésekre, azok gyakoriságának növelésére. Lépéseket tesznek az új üzemelési formák további elterjesztése érdekében. Hatékonyabb létszámgazdálkodást, fokozottabb takarékosságot, szilárdabb vagyonvédelmet kívánnak megvalósítani. Célkitűzéseik valóraváltásában az eddiginél is jobban számítanak a tagság erkölcsi és anyagi támogatására. Az igazgatóság beszámolója után Tóth János, a felügyelő bizottság elnöke ismertette a testület jelentését, majd az ifjúsági -és nőbizottság elnöke számolt be a végzett munkáról. Ezt követően számos értékes, közérIsmét sikeres Pintér Györgynek, az igazgatóság elnökének részletes beszámolójával kezdte munkáját a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet küldöttgyűlése. Az elnöki beszámoló bevezetőjében emlékeztetett az 1983. évi küldöttgyűlés által jóváhagyott feladatokra. Az ismert gazdasági nehézségek a feladatok teljesítésében éreztették hatásukat. A nehézségek ellenére a szövetkezet igazgatósága a törvény adta lehetőségek kihasználásával minden területen sikeres évet zárt. A szövetkezet taglétszáma decembar 31-én 9186 fő volt. A tagnyilvántartások rendezése során elhalálozás, elköltözés miatt 533 fő tagságát szüntették meg. 1983-ban 539 új tag lépett be a szövetkezetbe. Nagy súlyt helyeztek a fiatalok és nők taglétszámának növelésére. A szövetkezet működési körzete nem változott, 10 település közel 38 000 fővel tartozik a működési körzetbe. A szövetkezet első számú feladata a lakossági pénzmegtakarítások betétként való ösz- szegyűjtése. A 23 000 000 Ft- os tervet 23 600 000 Ft-ra teljesítették, mely 102 százaléknak felel meg. E tervfeladat megvalósulásában nagy segítséget jelentett a dolgozók között meghirdetett betétgyűjtési verseny. A szövetkezet a megyei takarékszövetkezetnél elhelyezett betét- állomány 22 százalékát kezeli. Elől járt a szövetkezet az új szolgáltatások bevezetésében. Ilyenek az ifjúsági betét, Nagymányokon, a községi tanács termében gyűltek ösz- sze a küldöttek, hogy meghallgassák az igazgatóság részletes beszámolóját az 1983-as gazdasági évről. A megalakulás óta az elmúlt évben volt a legnagyobb betétnövekedés. A tervezett 5 millióval szemben 8,4 millió forint volt a növekedés, ami megyei szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít. A korábbi évekhez hasonlóan minden területen dinamikus fejlődésről adott számot az igazgatóság. Az igazgatóság beszámolóját igen színvonalas felügyelő bizottsági jelentés is alátámasztotta, és pozitívan nyiA 60 küldöttből 53-an jelentek meg a döbröközi takarékszövetkezet küldöttgyűlésén. Katus Gyula ig. elnök és Vicze János fb. elnök értékelte az 1983-as év eredményeit. A takarékszövetkezet a korábbi évekhez hasonlóan 1983-ban is igen jó eredméSchwarcz Márton, a bonyhádi áfész igazgatósági elnöke eredményes munkáról adott' számot a küldöttgyűlésen. Az áfész bruttó árbevétele 1983-ban az 1982-es bázis évhez viszonyítva 106,6 százalékos, a nyereség fejlődése pedig 108,5 százalékos. Az dekű hozzászólás hangzott el, végül a küldöttgyűlés elfogadta a beterjesztett határozati javaslatot. LEMLE ZOLTÁN évet zártak valamint az átutalási betétszámla. Említésre méltó, hogy az átutalási betétük az összes megyei állomány több mint fele. Fontos feladat a szövetkezetnek a tagság kölcsönigényének kielégítése, ez 1983-ban 100 százalékra sikerült. Kölcsön- alapunkat 100 százalékra, kölcsönkeretünket 100 százalékra használtuk ki. A megalapozott kölcsönigényeket fegyelmezett kölcsönkeret- és kölcsönalap kihasználásával kielégítettük. A kölcsönigények kielégítésénél nagy súlyt helyeztünk a háztáji gazdaságok fellendítését szolgáló termelési, építési, tatarozási és személyi kölcsönök kielégítésére. Emellett súlyponti kérdésként kezeltük a hátralékos állomány csökkentésére vonatkozó igazgatósági határozat végrehajtását. Egyéb pénzügyi szolgáltatások területén is egész évben a lakosság rendelkezésére állt a szövetkezet. Ez után Zsebeházi András, a felügyelő bizottság elnöke tájékoztatta a küldötteket a szövetkezet vagyonvédelmi helyzetéről, a felügyelő bizottság, valamint a külső szervek ellenőrzéseinek megállapításairól. A felügyelő bizottság által ellenőrzött mérleget a tervezett 2 600 000 Ft nyereséggel szemben 3 368 167 Ft elért eredménnyel javasolta elfogadni. A beszámolókat a küldöttek részéről hasznos hozzászólások, majd határozathozatal követte. Zs. A. eredmény megyei szinten is elismerésre méltó. Antoni István, a felügyelő bizottság elnöke az áfész vagyonvédelmi helyzetét értékelte. A zömében pozitív értékelés mellett felhívta a figyelmet a még előforduló káros jelenségek felszámolására. Szép eredmények a jubileum alkalmából Több pénzügyi szolgáltatás Nagyobb forgalom, több nyereség latkozott az 1983-ban végzett munkáról, az ellenőrzések tapasztalatairól, ami elsősorban a dolgozók jó munkájának köszönhető. Napirenden kívül az igazgatóság elnöke röviden megemlékezett a 25 éves jubileumi évfordulóról. Ez alkalomból szerény ajándékkal kedveskedett az igazgatóság a szövetkezet létrehozásában oroszlánrészt vállalt Ferencz Imre nyugalmazott áfész-el- nöknek, valamint Pápai Ágostonnak, a felügyelő bizottság első elnökének, alapítótagoknak. A jubileumi évforduló alkalmából Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Herold Jánosné, a váraljai kirendeltség vezetője. B. M. nyékét ért el a betétnövelés és a kölcsönfolyósítás területén. Bővítették a pénzügyi szolgáltatások körét. A körzet lakói mind szélesebb körben, ma már a lakóhelyükön megtalálható takarékszövetkezeti egységekben tudják elintézni a pénzügyi jellegű feladataikat. Új divat? Munka mellett tanulnak Azt hiszem, nem árulok el különösebb titkot azzal, ha azt mondom, hogy divat lett a munka melletti tanulás. Ez részben magasabb végzettség, részben pedig egy más szakma megszerzésére irányul. Van azonban egy harmadik lehetőség is. Sokan csak azért ülnek be az iskolapadba, hogy általános műveltségüket gyarapítsák. Erre is, arra is találhatunk példát. A szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben évek óta folyik — levelező tagozaton — a szakközépiskolai oktatás. A tapasztalatokról — gondokról, eredményekről — Papp And- rásné tagozatvezetővel beszélgettünk. Tőle tudtuk meg, hogy a hároméves szak- középiskolába „olyanok jönnek, akik szakmunkásképzőt végeztek.” Az intézetben folyó levelező oktatás csak érettségi bizonyítványt ad, ami arra jogosít, hogy felsőfokon továbbtanulhassanak, vagy technikusminősítő vizsgát tehessenek, illetve középvezetőként dolgozhassanak. A tanulóutánpótlást többnyire az intézetben végzett szakmunkások köréből „biztosítják”. Minden évben több mint száz a szakközép- iskolába jelentkezettek száma. Jelenleg a három évfolyam négy osztályában száz- tizennégyen tanulnak. Ez némi csökkenést mutat az év eleji százötvenkilences létszámhoz viszonyítva. A lemorzsolódás okát Papp Andrásné összetett dolognak tartja, és beszélgetésünk elején mindjárt közli is, hogy nem azért „fogynak” a levelezők, mert nem bírják a tanulást. A családi állapotban bekövetkező változások, a munkahelyváltozások, a munkahelyi problémák — nem tudják megoldani a műszakcserét — mellett más okai is vannak annak, hogy valaki idő előtt befejezi tanulmányait. Van aki meggondolatlanul — divat lett a tanulás — jelentkezik. Sokan anyagi megfontolásból hagyják abba, ugyanis a lekötöttség miatt esetleg nem vállalhatnak másodállást. Ez a jelenség főleg azóta van, amióta általánossá tették a heti kétnapos oktatást. Az öt munkanapos hétre való átállás konfliktusokat jelentett az iskola és a vállalat között, mert nem mindig tudnak megjelenni az órákon. Teljesen új tan- terv, új beszámolási, illetve új vizsgaterv szerint tanulnak. A lemorzsolódáshoz hozzájárult még az is, hogy matematikából eddig csak írásbeli vizsga alapján kaptak érdemjegyet. Az idei tanPapp Andrásné tagozatvezető évtől ez megváltozott, most már szobait javíthatják a rosszul sikerült írásbelit. Így várhatóan csökken a lemaradók száma. A tagozatvezető elmondotta azt is, hogy az utánpótlás biztosításához a szakmunkás- képző harmadik évfolyamán megismertetik a lehetőségeket, sok információhoz juttatják a tanulókat. Tehetség- gondozás minden szakterületen van és a legjobbak nemcsak „papírt” akarnák. Ök a négyéves képzést vállalják inkább a szakközépiskola helyett. Egyébként felvételi vizsgát nem írhatnak ki, tehát gyakorlatilag nincs válogatási lehetőségünk. Olyan előfordult már — túl sok jelentkező esetén —, hogy néhány „tudásra vágyót” átirányítottak másik iskolába. A szakközépiskolai osztályokban csak közismereti tantárgyakat — magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát, közgazdasági és állampolgári ismereteket — tanulnak. Második, illetve harmadik osztályban fakultatív tárgyként — az intézet adottságaként — a kémiát választhatják. Ezenkívül — elvileg — választható a biológia, a földrajz is, de ehhez hiányoznak a személyi és a tárgyi feltételek. Papp Andrásné tapasztalata az, hogy akik eljutnak az érettségiig, azok „érettségizett emberhez méltóan tudnak viselkedni. Tehát a műveltségi anyag nem marad nyomtalan.” .Iá A matematikaórát, annak rendjét zavartuk meg kissé, amikor Fodor Sándorné, Pere Zoltánná és Pál László végzősökkel beszélgettünk. Mindnyájan állítják, hogy „csak” érettségit akarnak szerezni. — Most volt rá lehetőség és úgy gondoltam, megpróbálom — mondja Fodor Sándorné. Munkahelyem, a Szekszárdi Húsipari Vállalat is hozzájárult... Sok gondot jelentett először, de úgy döntöttem, nem adom fel köny- nyen. — Nagy kitartást igényel — veszi át a szót Pere Zoltánná. öt év után ültem újra iskolapadba, mert sok- mindenre kíváncsi vagyok, sok mident szeretnék megtudni. A munkahelyemen különösebb előny nem ’ származik abból, ha leérettségizem, de azért ígértek ötszáz forint jutalmat. — A legnehezebb helyzetben én vagyok — mondja Pál László, majd megtoldja —, tizenhat év után kezdtem újra. Igaz, hogy sok lemondással jár, hiszen hetente kétszer iskolába vagyunk és a hétvége is tanulással telik, mégis megéri. Gondolkodom azon, hogy megszerzem a technikusminősítést. Beszélgetőtársaim szerint a férjekre, illetve a feleségekre több feladat hárul otthon, s a családra Is kevesebb idő jut, de valahogy azért mindig megoldódnak a gondok. Mindnyájan vallják, hogy a nehézségek ellenére a szép, a kellemes is jelen van. A jól összekovácsolódott „társaság”, a kialakult barátságok, egy-egy sikeres beszámoló vagy vizsga jelenti az örömet. No és még valami: Pál László mindent feledtető, gyakorta elmesélt viccei. — Van-e más humorforrás a tanítási napokon? — érdeklődöm. — Ebben az egészben az a vicc — vágja rá Pál László —, hogy az a két kollégám, aki beíratott engem, az már nincs itt. — él — Fotó: Kapfinger András A harmadikosok egy csoportja matematikaóra előtt
