Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. március 6. NÉPÚJSÁG 3 Termékváltás, telepfelújítás Nagyszékelyben Pusztahencse, Kossuth téesz Megkötni a futóhomokot A budapesti Április 4. Ru­házati Szövetkezet nagyszé­kely! telepe 1974. óta bizto­sít helyben munkalehetősé­get harminc lánynak, illetve asszonynak. A varrodában az idei évtől kezdve termékvál­tás van, ugyanis a kereske­delem már nem igényli a korábban készített női és férfimunkaköpenyeket, fla- nell háziruhákat, a különbö­ző fazonú overállokat és a kétrészes férfimunkaruhákat. Helyettük a sportos kivitelű — kamasz- és fiú- — dzse­kik, anorákok a keresettek. Ez év januárjától a nagyszé- kelyi telepen is átálltak ezeknek a termékeknek az összeállítására, A betanulási idő után heti ezer darab dzse­ki és anorák kerül majd ki az asszonyok keze alól. A nagyszékelyi üzem bőví­tése, korszerűsítése is folya­matban van. Mintegy két és fél millió forint ráfordítással teljesen felújítják az épüle­tet, valamint korszerű szo­ciális létesítményekkel is el­látják. A jelenlegi dolgozói létszámot növelve újabb ti­zenöt nő részére adódik mun­kalehetőség Nagyszékelyben. özv. Balázs Imréné telep­vezető-------------------------------------------------------------------­O lcsó, vagy drága a saját teherautó? Betanulás után heti ezer dzsekit varrnak az asszonyok Közületi flották Tovarobogó vagy meg-meg- álló teherautókat nézegetve több-kevesebb gyakorisággal elénk tárul az ország válla­latainak, szövetkezeteinek névjegyzéke. Kétségtelen, sokkalta többször láthatjuk valamelyik Volán-vállalat spirálist idéző emblémáját, vagy a BSZV monogrammot, de ... És hadd ne soroljuk a neveket, mert egy ilyen fel­sorolásból csak feledékeny- ségből maradhat ki akárme­lyik vállalat, szövetkezet ne­ve. Szinte minden cégnek (vagy ahogy hivatalosan ne­vezik: közületnek) van saját teherautó-flottája. Miközben az erre szakosodott vállala­tok igyekeztek tehergépjár­mű-állományukat bővíteni, korszerűsíteni, a fuvarozók igényeihez illeszteni, addig a vállalatok, vagyis a közüle- tek is szép számmal vásárol­tak kisebb-nagyobb, igénye­iknek inkább megfelelő te­herautót. NINCS KALKULÁCIÓ összességében az elmúlt évtizedben a közületi gépko­csipark nagysága megkétsze­reződött, míg a közhasznála­tú, tehát hivatásszerűen fu­varozó vállalatok állománya alig változott. Jelenleg az úgynevezett hivatalos fu­varozók a gépkocsipark mintegy 20 százalékával ren­delkeznek, de a közúti áru- szállítási teljesítmény felét adják. Első pillantásra tehát túlontúl nagy luxus a válla­latoknak alacsony kihaszná­lás mellett teherautót tarta­ni. Hogy mégsincs így, arra egy közelmúltban végzett felmérés ad magyarázatot. A saját teherautó léte mellett szól a hazai ipar meglehető­sen magas fokú szervezet­lensége. „Adj uram, de azon­nal”, így hangzik a jól is­mert fohász. Van olyan vál­lalat, amely egy nappal elő­re sem tudja megadni, hogy másnapra milyen járműre lesz szüksége. Ha sürgősen kell az alap- vagy segéd­anyag, egy pótalkatrész, ak­kor megy a kocsi és hozza az árut. Dehát mindez pénzbe ke­rül, mégpedig egyre többe, hiszen emelkednek az üzem­anyagok árai, a saját teher­gépkocsik után néhány éve járműpótlékot kell fizetnie a közületi szállítónak. Meny­nyi is a mennyi? Sajnos a legtöbb vállalatnál bizony erről nem sokat tudnak. Azt állítják, hogy kevesebb a sa­ját szállítás költsége. Ám kalkuláció —• akár az egyes utakra, akár az egész esz­tendőre — csak elvétve akad. S az sem pontos. VANNAK ELŐNYEI Mindez nem jelenti azt, hogy valóban a saját szállí­tás volna a legdrágább. Ahol mégis végeztek számítást, ott kiderült, hogy bizony akár ötszörös is lehet a különbség a saját szállítás és a Volán szerződéses tehergépkocsijai­nak tarifája között egy 180— 200 kilométeres távolságon. Talán túlzók és pontatlanok a számítások, mégis irány­zatukban igazak. Vannak azonban forinttal sem igazán mérhető előnyei a saját szállításnak. Ilyen például az áru védelme, a nagyobb gondosság a szállí­tás során. Vagy az — és ez ütemes termelés esetén is kö­vetelmény —, hogy a saját teherautóra biztosan lehet számítani. Ebben ugyanis a megkérdezett textil- és gép­ipari vállalatok elmarasztal­ták a Volánt. Emellett a vál­lalat a számára legmegfele­lőbb méretű és felszereltsé- gű kocsit tartja, ellentétben a nagy fuvarozókkal, amelyek kénytelenek nagyjából az át­lagos igényekre berendezked­ni. ! ŰJ PIACI HELYZET ­így láttatja a helyzetet a felmérés. Nem az idén ké­szült, hanem még a múlt év­ben. Közben a Volán Tröszt feloszlott, a közúti szállítás­ban tehát az eddig sem tel­jesen monopolhelyzet tovább lazult, sőt, az elmúlt években megjelentek a kisfuvarozók, mint versenytársak. Mindez együttesen talán olyan piaci helyzetet hoz létre, amely­ben a vállalatoknak, szövet­kezeteknek kevésbé teszi szükségessé és kifizetődővé a saját teherautók fenntartását és üzemeltetését. A különbö­ző hatósági és piaci intézke­dések hatására pedig egyfe­lől ma már nincs lényeges különbség — legalábbis a Közlekedési Minisztérium véleménye szerint — a fuva­rozók tarifája és a saját szál­lítás bankköltsége között, másfelől az egész gazdasági környezet a szigorúbb költ­séggazdálkodásra serkent. Legyünk optimisták: egyre inkább számít, hogy mi mi­be kerül, a vállalatok sem mehetnek el vállrándítással a saját szállítási költségeik mellett. Ennélfogva kemé­nyebben felléphetnek a fu­varozókkal szemben is érde­keik érvényesítéséért, de sa­ját házuk táján is kénytele­nek rendet csinálni. Leg­alább annyira, hogy ma meg tudják mondani, mit és hová kell vinni másnap ... BREITNER MIKLÓS Mostanában, ha mez6~------------------------- gazdasági s zövetkezetben jár az em­ber, tapasztalja nem egyszer, hogy gyakrabban kerül szó­ba a „jelenlegi nehéz gazda­sági helyzet”, a földadó, a termelési adó, a SZTK, és a különböző alkatrészek, anya­gok ára, mint az, hogy a mostani közgazdasági körül­mények között hogyan lehet jól, nyereségesen gazdálkod­ni. Pedig vannak szövetkeze­tek, amelyek éppen most állnak talpra, s ez — a ter­mészeti adottságok kihasz­nálása, a termelési kultúra kiaknázása, s nem utolsó sor­ban a munkák szervezése mellett — annak is köszönhe­tő, hogy a szövetkezet veze­tői mindenre, még látszólag apró dolgokra is odafigyel­nek. Pusztahencsén, a Kossuth téeszben az 1983-as gazdasá­gi év nyeresége az 1980-as évinek 257 százaléka lett. Pe­dig az 1342 hektár szántón 135 dolgozó taggal gazdál­kodó téeszt sem kímélte az aszály. Május végén még minden növény, minden táb­la rekordtermést ígért. Az aszály hatása június közepé­től jelentkezett és tartott egész évben. A 399,6 milli­méter, jóval az átlag alatti csapadék, párosulva a szoká­sosnál magasabb hőmérsék­lettel, jelentős károkat oko­zott a növénytermesztésben. Az őszi gabonákban és a nap­raforgóban a kár mértéke kisebb volt, viszont a kuko­ricában, a silókukoricában és az olajlenben jelentős kárt okozott az aszály. A kár nemcsak terméskiesésben je­lentkezett, hanem a homok­talajokon és a homokere­ken a növényzet teljesen el­pusztult. A fővetésű silóku­koricából 34, kukoricából 42 hektár, valamint 80 hektár másodvetés teljesen kiégett. A kiesett fő- és másodveté­sű siló helyett azért, hogy az állatállomány takarmány- szükségletét biztosítsák, 42 hektárról silózták le a sze­mesnek szánt kukoricát. így az elvetett 488 hektár kuko­ricából csak 401 hektárt ta­karíthattak be szemesen. Az aszály ellenére a ter­méseredmények közepesek volltak, bár a talajok vízgaz­dálkodása is igen rossz. Ta­valy az előző évhez viszo­nyítva 7,5 mázsával termett többet az őszi búza hektáron­ként. A búza önköltsége egyébként csökkent, má­zsánként 52 forinttal. Sikere­sen termeszthető a rozs ezen a vidéken, s ez a magyaráza­ta annak, hogy az előző évi 7 hektárról 40 hektárra nö­velték a vetésterületet, fő­leg azokon a homokterülete­ken termelték, amely még normális csapadékviszonyok közepette is alig értékesíthe­tő más növényféleséggel. Igen nagy előnye a rozs ter­mesztésének, hogy a koráb­ban elhanyagolt, és jelentős mértékben elgyomosodott ho­mokfelületek gyommentesí­tése ezzel a növénnyel nö­vényvédő szerek alkalmazá­sa nélkül megoldható. Kukoricából a tervezettnél 7 mázsával lett több a hek­táronkénti átlag. Az, hogy a 20 százalékos területcsök­kenéssel szemben az önkölt­ség csak 9 százalékkal nőtt, elsősorban annak köszönhe­tő, hogy ősszel a betakarí­táskor igen kedvező volt az időjárás. Segítette a munkát az is, hogy a betakarítás kö­zepétől állították munkába a szövetkezetben az első Claas-Dominátor—106-os kombájnt, ami mind teljesí­tőképességében, mind mi­nőségben felülmúlja azokat a kombájnokat, amelyekkel eddig arattak. A szántóföldi növények közül a legnyere­ségesebbnek a napraforgó bizonyult. Sajnos, a területét növelni nem lehet, mivel csak 6—7 év után lehet ugyanazon a területen ter­melni. Az olajlen viszont nem hozta a tervet, 8 má­zsával lett kevesebb annál, s a tárolása is igen sok gon­dot okozott. A betakarított szé"a-----------------------------------minő­sége sokkal jobb volt, mint bármelyik évben korábban. A kiszántásra ítélt 25 hektá­ros táblán magot fogtak, ami 177 000 forint terven fe­lüli bevételt jelentett a szö­vetkezetnek. Ez a homokos vidék kínálja magát a díny- nye termesztésére, tavaly 17 hektáron ültették el a pa­lántákat. A termésátlag ala­csony volt ugyan, viszont az értékesítési ár magas, így a hektáronkénti nyereség meg­haladta az előző évit. Keve­sebb, de jobb minőségű sző­lőt termeltek, ennek ellené­re az új árszabályozás követ­keztében ez a növény árbe­vételi tervét mindössze 52 százalékra tljesítette. Az erdőben kiritkították a Gőzsi temető melletti feny­vest. Másutt pótolták a fe­nyőt, illetőleg fenyőt ültettek a kipusztult nyárültetvény helyére. Tavaly összesen 20 ezer erdei fenyő és 6 ezer szürkenyár-csemetét ültettek el. A rekultivációs munkák következtében a szövetkezet termőterülete 3 hektárral nőtt. Az előző évhez hasonlóan az állattenyésztés tovább ja­vult: az élőborjú-szaporulat és a tejtermelés jóval a ter­vezett felett alakult, és az előző évekhez viszonyítva nagymértékben csökkent az elhullás is. Maximálisan ki­használták a tehénférőhe­lyeket, a szarvasmarha-állo­mány létszáma meghaladta a tervezettet, és nőtt az ér­tékesítés is. A tejtermelésben a pusztahencsei téesz a ko­rábbi években az utolsó he­lyekért vívott küzdelemben „versenyzett”. A mélypon­ton már túl vannak: három év alatt az egy tehénre jutó éves tejtermelés növekedése 1351 liter volt. Sajnos, az is­tállók állapota sokat romlott az utóbbi években, s úgy tű­nik, hogy a jövőben is csak a legszükségesebb javításo­kat tudják elvégezni. A sertéságazat az elmúlt időszakban jó hízlalási és rossz tenyésztési eredménye­ket produkált. A múlt év augusztusában alapos, kö­rültekintő vizsgálat után szaktanácsadók, állategész­ségügyi szakemberek, az üzemben dolgozó szakembe­rek és a vezetőségi tagok egytértésével úgy döntöttek, hogy átmenetileg megszűnte­tik a sertéstenyésztést, és fo­kozatosan áttérnek a bérhiz­lalásra. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy ez a döntés megalapozott volt, hisz az induló létszám 578 hízósertés volt, év végére pedig a saját és bérhízók együttes száma 1575 lett. Természetesen a tagok ott­honi jó munkájára csak ak­kor lehet számítani ,ha az üzem minden tekintetben segíti a háztáji gazdaságot. Ez igen sokrétű: bérbe ad­ják a nagyüzemileg nem művelhető területeket, lucer­naföldet, alomszalmát, abrak- takarmányt biztosítanak, fu­vareszközöket adnak és meg­szervezik a háztájiban elő­állított termékek értékesíté­sét ds. A tervezetthez viszonyít­va 6 százalékkal nőtt az ár­bevétel, a kiadás 7 százalék­kal emelkedett, a tízórás munkanapra eső bér 223 fo­rint volt, az egy állományi létszámra jutó bruttó jövede­lem 3 év alatt 45 százalékkal nőtt. S mi mindent tettek még a tavalyi évben? Megszervez­ték a rendszeres étkeztetést, a központi majorban felépítet­tek egy faházat, s most már nem a zsúfolt mázsaház há­rom összetolt íróasztala mel­lett van a reggeli munkael- osatás, hanem kulturált kö­rülmények között. Segítettek a futballpálya rendbetételé­ben, az öltöző építésében, rendbe hozták a lőteret, s mivel segítettek az újsori út és a bagóhegyi feljáró épí­tésnél, a tanács által terve­zett úthosszúság kétszeresére nőtt. Hát, ezeket valósítot‘ _____:__________ tak meg a z elmúlt évben Pusztahen­csén. Egyelőre. Mert az in­tézkedési terv szerint a még hiányzó szakembereket kül­ső munkaerőből, az után­pótlást pedig fiatal kezdő szakemberek beállításával próbálják megoldani. Ügy tűnik, Pusztahencsén sikerült megkötni azt a bi­zonyos „futóhomokot”. D. VARGA MÁRTA Fogyasztók kiváló boltja Az élelmiszerellátás helyzete A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa által meghirdetett ver­seny, amely a négy városban benevezett élelmiszerboltok között folyik, a vásárlók ed­digi, tapasztalatai szerint érezteti hatását, örvendetes, hogy a boltban dolgozók igyekeznek a vásárlók igé­nyeit zavarmentesen kielé­gíteni és udvariasan eligazí­tani a hozzájuk fordulókat. A szavazásnál — amely március utolsó hetében lesz — figyelembe veendő szem­pontok között szerepel a bolt áruválasztéka, amit azonban sok esetben objek­tív akadályok befolyásolnak. (Országos hiánycikkek, szál­lítási problémák, stb.) Ezért szükségesnek tartjuk a bolt igazságos elbírálása érdeké­ben a jelenlegi áruellátásról a vevőket tájékoztatni. Tőkehúsból az ellátás biz­tosított, azonban a drágább karaj, comb eladásának szük­ségessége sok esetben a vá­lasztékot szűkíti, az olcsóbb áruk terhére. A húskészítmények és töl­telékáruk választéka az ipar kínálatának növeléséből fa­kadóan javul. Halkonzervekből a kínálat megegyezik az előző évivel. Baromfikészítményekből az igények nem kerülnék kielé­gítésre, különösen érvényes ez a belsőségre és a külön­böző aprólékokra. Tojásból a kereslet kielégíthető. A tej- tejtermékellátás biztosí­tott. Kenyérből, péksütemény­ből, sütőipari készítmények­ből javult a kínálat, bő­vült a választék, azonban szállítási késedelmek miatt az ellátásban időszakonként zavar következik be.' Liszt­ből, rizsből igény szerinti el­látás biztosítható. Száraz- tésztából széles fi választék, bár esetenként cérnametélt­ből, tarhonyából és VOPA- termékekből az igények nem elégíthetők ki. Zsírból, margarinból, ét­olajból'a kínálat jó. Cukor­ból nem lehet ellátási prob­léma, és javult az édesipari termékekből is a kínálat. Az olcsóbb kekszféleségek, dia­betikus termékek rendelési lehetősége behatárolt. Konzervkészítményekből a főzelékalapanyagok hiányoz­nak, a kínálat nem megfele­lő. Savanyúságból nem kielé­gítő az ellátás. Gyorsfagyasz­tott termékekből a tök, zöld­bab, borsó, karfiol, uborka kivételével az ipar szállítása jónak mondható. Egyéb élelmiszerekből, fűszerekből, élvezeti cikkekből a kínála­tot biztosítani lehetett. Ese­tenként az ipar „Otthon” ká­vét az igény szerint nem tu­dott szállítani. A zöldség- és gyümölcsel­látás az igényeknek megfele­lő, kivétel a déligyümölcs, amely ritkán kapható. Fogyasztók Tolna megyei Tanácsa Két (és fél millió forintos költséggel bővítik az üzemet, te­remtenek további munkalehetőséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom