Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 54. szám ' ARA: 1,40 Ft 1984. március 4., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) VADÁSZHAZBA PETRÓLEUMLÁMPA VALÓ... (4. old.) MÉZ, MEZ, MÉZ (5. old.) OLIMPIAI VISSZASZAMLALAS (6. old.) MI LESZ VELED TEJÜZEM? (3. old.) Összegezés és program Véletlen volt, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa újraválasztásának előkészítése egybeesett azzal, hogy az SZKP — Jurij Andropov halálát követően — új főtitkárt választott Konsztantyin Csernyenko személyében. Ez az egybeesés azonban különösen fontossá tette a párt- és állami vezetők legutóbbi beszédeit, amelyek — a szokásoknak megfelelően — a választási kampány befejező szakaszában hangzottak el: mind a | Szovjetunióban, mind azon kívül, ugyanis ezekből a beszédekből kapott képet a világ arról, hogyan alakul a párt és a szovjet állam kül- és belpolitikája a továbbiakban, jelent-e változást a politikában is a főtitkári tisztben bekövetkezett személycsere. Jurij Andropov főtitkárságának sajnálatosan rövid időszaka számos nagy fontosságú folyamat kezdetét jelentette a szovjetország életében, s a közvéleményt, de a külső megfigyelőket is élénken foglalkoztatta, mi lesz ezeknek a folyamatoknak további sorsa. A kapott válasz teljes mértékben egybeesik azzal, amit Konsztantyin Csernyenko már közvetlenül beiktatása után kijelentett: az SZKP nemcsak folytatni, hanem bővíteni is kívánja mindazt, ami a legutolsó másfél évben kezdődött meg, s amit a főtitkár most választási beszédében jelentős politikai tőkének nevezett. Ez mindenekelőtt a szovjet gazdaságban tapasztalható új jelenségekkel kapcsolatban kapott határozott támogatást a párt vezetőinek megnyilatkozásaiban. A kampány utolsó hetében nemcsak Konsztantyin Csernyenko szólt erről, hanem Nyikolaj Tyihonov kormányfő és Mihail Gorbacsov, a PB tagja, a KB titkára is, aki ezúttal nemcsak a mezőgazdaság feladatairól szólt — korábban általában ezek a kérdések szerepeltek fő helyen beszédeiben —, hanem átfogóan taglalta a szovjet gazdaság egészével kapcsolatos kérdéseket is. Mind ő, mind pedig a párt többi vezetője leszögezte például, hogy folytatni kell a gazdaságirányítás korszerűsítésére megindult kísérleteket, s ezek tapasztalatai alapján — úgy, ahogy erről még a múlt évben döntött a központi bizottság — lehetőleg már az új ötéves tervidőszakban be kell vezetni a lényeges változásokat, növelve a gazdálkodó szervek önállóságát, de egyben felelősségét is, jobban érvényesítve az észszerű gazdálkodás szempontjait. Folytatják a gazdálkodás rendje, a munkafegyelem, az állami fegyelem megszilárdítása érdekében megindult határozott intézkedéseket, nagyobb kezdeményezőkészséget, a rutin és a kényelmesség elleni harcot követelnek meg a vezetőktől, a pártban és az államapparátusban egyaránt — más szóval azt a fellendülést, megélénkülést, amely Jurij Andropov főtitkársága idején indult meg, változatlanul meg kívánják őrizni. Ha a belpolitikával, gazdaságpolitikával kapcsolatos megnyilvánulásokat érthetően nagy figyelem kísérte az országon belül — de azon kívül is —, még nagyobb volt az érdeklődés külföldön az iránt, törté- nik-e módosulás a szovjet külpolitika célkitűzéseiben. Hozzá kell tenni, hogy ezt az érdeklődést mesterségesen is szították Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban — mintegy azt a látszatot keltve, hogy a washingtoni vezetés kényszerűségből bekövetkezett hangváltása, az éles szovjetellenes kirohanásokat követő „mosolykampány” adja meg a lehetőséget a szovjet vezetésnek a politika „megváltoztatására”, amit a párt élén bekövetkezett változás „megkönnyít- het”. A szovjet vezetők — Gromiko külügyminiszter, Usz- tyinov honvédelmi miniszter és mindenekelőtt Csernyenko főtitkár — e heti megnyilatkozásai nagyon határozottan mutatják, hogy miként a belpolitikában, a külpolitikában sem következett be semmiféle változás. A szovjet külpolitika fő célja változatlanul az enyhülés megvalósítása a nemzetközi életben, a nukleáris háború veszélyének csökkentése, végleges kiiktatása az emberiség életéből, a fegyverkezési verseny megállítása, a meglévő fegyverzet csökkentése és különösen a nukleáris fegyverzet korlátozása. A szovjet vezetés kész e célok megvalósítása érdekében a messzemenő együttműködésre mindenkivel, így az Egyesült Államokkal is. De változatlanul nem hajlandó névértékben elfogadni a puszta nyilatkozatokat: tetteket vár, viszont kész e tetteket azonnal megfelelően viszonozni. Washington például azzal igazolhatná jóakaratát, ha hajlandó lenne a nukleáris fegyverzet szintjének befagyasztására, olyan kötelezettség vállalására, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. Ezek olyan lépések lennének, amelyek nem jelentenek hátrányt számára, nem igényelnek hosszú előkészítést és vitát, de megnyitnák az utat a részletes tárgyalások előtt. Az európai nukleáris fegyvereket illetően az nyitná meg az ilyen utat, ha a NATO hajlandóságot tanúsítana a visszatérésre a telepítés megkezdése előtti állapothoz, vagyis — ezt Andropov utolsó nyilatkozata húzta alá — nem feltétlenül maga a visszatérés a feltétel a párbeszéd felújítása előtt. De az is világos, hogy amíg ilyen lépésekre nem kerül sor, a Szovjetunió — akár jelentős áldozatokat is vállalva — folytatni kényszerül az ország, valamint szövetségesei és barátai érdekében a szükséges intézkedéseket. A választási beszédek tehát összegezték a szovjet vezetés terveit és programot is adtak. Ez a program a szovjet politika folytonosságát ígéri. KIS CSABA Magyar-osztrák szakszervezeti találkozó Dimitr Sz látogatása megyénkben Pónya József tájékoztatja a vendégeket az atomerőműről Dimitr Sztanisev, a Bolgár Kommunista Pánt Központi Bizottságának titkára, atoi az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként tartózkodik hazánkban, tegnap Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának és Boncso Mitevnek, Bulgária budapesti nagykövetének kíséretében megyénkbe látogatott. A program a Paksi Atomerőmű megtekintésével kezdődött. Ide délelőtt 10-kor érkeztek a vendégek. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Hegedűs György, a beruházás pártbizottságának titkára és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállaltait vezérigazgatója fogadta őket. A PAV (tanácstermében K. Papp József köszöntötte a vendégeket, majd Pónya József tájékoztatta őket a beruházásiról, az 1-es blokk üzembe helyezésérőJ és működéséről. Elmondta többek között, hogy ez az első atomerőmű, amely KGST-együtt- működés keretében készül és Bulgária hermetiikius ajtók gyártásával és szállításával működik közre a beruházásban. Sok értékes tapasztalatát szereztek a paksi szakemberek a már mű(Folytatás a 2. oldalon) Március 2-án és 3-án a SZOT Oktatási Központban, Balatonfüreden Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Méhes Lajos főtitkár, Gál László főtitkár-helyettes, és a SZOT Titkárság más tagjai megbeszélést folytattak az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) Anton Benya elnök, Alfred Ströer és Fritz Verzetnitsch vezető titkár részvételével hazánkban tartózkodott titkárságával. A találkozón a SZOT és az ÖGB képviselői tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, szakszervezeteiknek a dolgozók érdekében kifejtett tevékenységéről. A küldöttségek megvizsgálták a magyar—osztrák szak- szervezetek együttműködését, és megállapodtak a további kapcsolatokban az 1984. évre. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az európai szakszervezetek együttműködésének lehetőségeiről, a szakszervezetek felelősségéről Európa békéjének, biztonságának megóvásában. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken a résztvevők kifejezték a magyar és az osztrák szakszervezetek közötti baráti kapcsolatok hasznosságát, és jelentőségét a két szomszédos ország népének jobb megismerésében. Zárszámadások ipari és fogyasztási szövetkezetekben Reális terv A kisállattenyésztő szövetkezet küldöttközgyűlése is elvégezte munkáját. A kettő híján ezerfős szövetkezet küldöttei megvitatták a vezetőség beszámolóját, amely — a többi között — ismertette, hogy a szövetkezet tagjai nemcsak Tolna megyeiek, hanem Somogyból és Baranyából is többen csatlakoztak a Tolna megyei kisállattenyésztők szövetkezéséhez. Tavaly a szövetkezet árbevétele a tervhez viszonyítva 9,1 százalékkal, az 1982-es bázishoz viszonyítva 14,6 százalékkal nőtt. A sertésnevelésben és a ta- karmányforgalímazásbain egyértelmű emelkedés tapasztalható, ugyanez magával hozza a tápforgalom emelkedését is, néhány területen azonban a piaci telítettség következtében — például a tojástermelésnél — jelentős volumen- csökkenés következett be. Megállapította a küldött- gyűlés, hogy az idei terv reális, így végrehajtásának támogatása népgazdasági érdek. Sikeres óvet zártak a lakáskarbantartók is A Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet történetében tavaly volt az első év, amikor külföldi megrendelést is vállaltak, s a munkát a rendelő megelégedésére végezték el. Erről a jelentős sikerről Kappel Károly tájékoztatta a vezetőség írásbeli jelentése után szavakban a több mint háromszáz tagot, bedolgozót, alkalmazottat. De a hazai, a városi és a megyei feladatokat is példásan teljesítették. A tavalyi évi munka után 37,6 millió forint eredményt tudtak felmutatni, a bérfejlesztés mértéke is 4.3 százalékos volt. A szövetkezetben arra törekedtek, hogy a lakossági igényeket elégítsék ki, ugyanakkor a sürgős közérdekű munkákat, iskolákban, intézményekben stb. is határidőre végezzék el, jó minőségben. A szövetkezet elnöke beszámolójában elmondta azt is, hogy a tavalyi munka megalapozta az idei jelentős tennivalókat is, az év kezdése jó volt, s a folytatás is minden bizonynyal az lesz, hiszen a szövetkezetben a hangulat jó. A lakáskarbantartók közgyűlésén részt vett Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke, aki a megyei párt- és tömegszervezeti testületek nevében gratulált a jó eredményekhez és az idei tennivalókhoz jó egészséget kívánt munkásoknak, vezetőknek. Rugalmas piaci munkára van szükség A Bonyhiidi Ruházati Szövetkezet március 3-án délelőtt a városi művelődési központ színháztermében megtartotta mérlegzáró közgyűlését. A közgyűlésen részt vett Fodor Tibor, a KISZÖV elnöke. Selényi Ottóné, a ruházati szövetkezet elnöke elmondta, hogy nem lehetnek teljesen elégedettek az elért eredményekkel. Év közben többször is gyors intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a változó igényeknek megfeleljenek. A szövetkezet dolgozóinak száma nem nőtt, hanem csökkent, és ezzel továbbra is számolniuk kell. Átszervezték a cipős részleg készáru raktárát, ami költségcsökkentést eredményezett. A nagymá- nyoki részlegnél sikerült elérni, hogy bekapcsolódjanak az exporttermelésbe. Több célgéppel és tűzőgéppel szerelték fel a bonyhádi nyeregüzemet. Kooperációban a nagymlnyoki Gábor Áron termelőszövetkezettel Vár- alién 25 főt foglalkoztató konfekcióüzemet létesítettek. Sikerült a gazdasági évet jól előkészíteni, és így a második félévben jelentkező gondokra már a tervezett termelési érték 53 százalékos, és a nettó árbevétel 60 százalékos szintjén könnyebb volt megoldást találni. Mintegy 8 millió forintos szállítási kötelezettségnek nem tudtak eleget tenni alap. anyaghiány miatt. Belföldi értékesítésre, exportra dolgoztak. Munkájukat pontos határidőben és minőségi kifogások nélkül teljesítették — kivéve az anyaghiányos időszakot — partnereik megelégedésére. Nyereségük csökkent, aminek egyik oka, hogy exportra készített termékeik esetében nem tudtak árnövekedést elérni. Ezt az exportot a bázishoz viszonyítva 291,4 százalékra teljesítették, auli igen komoly minőségi és mennyiségi munkát takar. Dolgozóiknak 5,3 százalékos átlagos bérszintfejlesztést tudtalk biztosítani. A tervezett nyereség 90,1 százalékát érték el. A szövetkezet vezetősége az éves gazdálkodást jónak Ítélte, még akkor is, ha a nyereségszint csökkent. Ez a nyereség fedezetet nyújt az 1984-es (Foflytaitás a 3. oldalon.) Tolna megyében ezen a héten már csak néhány mezőgazdasági, de annál több Ipari szövetkezetben, fogyasztási szövetkezetben és takarékszövetkezetben, illetőleg szakcsoportban tartottak küldöttgyűlést, zárszámadást. Tudósításainkban a teljesség igénye nélkül — hely hiánya miatt is — sajnos csak röviden tudunk hírt adni egy-egy kollektíva munkájáról. Mentségünkre szolgálhat, hogy év közben, tehát 1983-ban is több mint száz írásban adtunk hirt a szövetkezeti ipar, kiskereskedelem, takarékszövetkezet kollektíváinak munkájáról, eredményeiről. '
