Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

1984. március 28. ^fePÜJSÄG 5 Egy falu — egy porta Horváthék Fürgédén Szőlő a kiskertben Igazi falusi udvar, kis­konyhával, a gazdasági ud­varba szolgáló kerítéssel, csaholó kiskutyákkal, és ter­mészetesen jószágokkal. Horváth Miklósné, az ozora- fürgedi Egyetértés tsz nyug­díjasa 1958 óta foglalkozik állattartással. Együtt lakik A gondosan összeállított melegágyi kereteket úgy ajánlatos felállítani, hogy déli irányban ötszázalékos lejtésük legyen. Ezzel előse­gítjük a víz lefolyását az ab­lakokról, és a fény jobb ki­használását. A melegágyi ke­retek felállítása után, de a magvetés előtt legalább egy héttel készíthetjük el a me­legtalpat. A melegtalpak ké­szítésére szalmás szarvas- marha- és lótrágyát használ­hatunk. A lótrágya gyor­sabban melegszik, a szarvas­marha-trágya viszont hosz- szabb ideig tartja a meleget. A melegtalpak készítéséhez használhatunk 25—30 száza­lékos arányban töltőanyagot is, ami lehet falomb vagy szecskázott kukoricaszár. A melegtalp készítésekor nagyon ügyeljünk arra, hogy a trágya egyenletesen legyen elterítve, és gondo­san letaposva (döngölve). A letaposott trágyát 15—20 centiméter vastagon meleg­ágyi földdel kell letakarni. A trágyatakaró föld és a melegtalp vastagsága olyan legyen, hogy a magvetés után a föld felszíne és a me- legágyi-ablaküveg között 15 centiméteres légtér marad­jon. A földdel betakart meleg­talpat ablakokkal és taka­rókkal fedjük le, és 4—5 na­pig hagyjuk állni. Ez idő alatt a trágya felmelegszik, és a gyommagvak a kedvező viszonyok között kikelnek. A gyommagvak kikelése után a földet ajánlatos sekélyen át­kapálni és elegyengetni. Az így előkészített melegágyba, most már bízvást elvethet­jük a zöldség- vagy virág­magvakat. A takaróföldet a felhasználás előtt fertőtlení­tenünk kell, mert így elejét vehetjük a káros mikroorga­nizmusok, talajlakó gombák elszaporodásának. Tapasztalt kertészek meg­állapítása szerint a palánta­ágyakban a vetőmagvak ta­karásához általában mintegy 1,5—2 centiméter vastag, úgynevezett magtakaróföld szükséges. A magtakaróföld fertőtlenítésére a gombák el­len Orthocidból köbméte­renként 500 grammra, illet­ve négyzetméterenként 20— 50 grammra van szükség. Ha elmarad a takaróföld előzetes fertőtlenítése, úgy a nalántaágyat közvetlenül a a fiával, s annak a családjá­val: Horváth Ferenc a szö­vetkezetben állatgondozó, a vemhes üszők mellett. Je­lenleg három tehén van az istállóban. — Egyet Nagyszokolyon vettünk 21 000 forintért, ket­tőt pedig Tévéiről hoztak, vetés után is beöntözhetjük 0,5 százalékos töménységű Zineb-oldattal, amelyből 2,5 litert kell kijuttatni négyzet- méterenként. A palántaágyakat a ké­sőbbiekben naponta rendsze­resen át kell vizsgálni, úgy, hogy tenyerünkkel végigsimí­tunk a palánták felületén, s ha azt észleljük, hogy a pa­lánták megdőlnek, gyökér- nyaki részük beteg, a fertő­zött foltokról a növényeket gyökerestől, földdel együtt el kell távolítani. A beteg folt szélén lévő, még egészséges­nek mutatkozó növényeket is ki kell szedni, mert való­színűleg már fertőzöttek. Mi­vel a gombák elsődleges élet- feltétele a nedvesség, ezért az öntözést mérsékeljük, és a fagymentes órákban gyak­ran szellőztessünk! A fertő­zés helyén gondosan perme­tezzünk. Jó hatású szerkom­bináció: a 0.2 százalékos Dithane M—45 és a 0,12 szá­zalékos Chinoin Fundazol 50 WP. Egy négyzetméterre kb. 0,5—1 liter permetlevet por­iasszunk ki! A melegágyak mellett léte­síthetünk fóliaágyakat is. ha nagyobb mennyiségű zöld­ségfélét akarunk előállítani. A fóliaágyakat általában 10 —15 méter hosszúra, 2—3 méter szélesre és 70—90 cen­timéter magasságúra érde­mes építeni, PVC-csövekből és lágy PVC- vagy polieti­léntakaróból. A PVC-csövek­ből készült bordákat egymás­tól egyméteres távolságban kell kiképezni. A melegágyak és fólia­ágyak egy kis körültekintés­sel akár két szakaszban is hasznosíthatók. Az első sza­kaszban kevés hőt igénylő zöldségfélék termeszthetők, például a hónaposretek, a saláta és a karalábé. A má­sodik szakaszban már a me­legigényes zöldségfélékkel is érdemes foglalkozni, például uborkával, paradicsommal vagy paprikával. A melegágyak segítségé­vel előállíthatjuk magunk­nak a szükséges palánta­mennyiséget; a fóliaágyak viszont hajtatásra kiválóan használhatók. így nemcsak friss, vitamindús zöldséget tudunk a család szükségle­tein felül a piacra vinni, ha­nem szaporítóanyagot, pa­lántákat is termelhetünk. Sz. Cs. hatvankétezerbe került — mondja Horváth néni. Ha­vonta 1450 forint a részlet az Állatforgalminak, és négy év alatt kell visszafizetni. — Mennyit hoznak a tehe­nek havonta? — A részlet ára bőven megvan, a három tehénből Zöldségfélék: Gombabe­tegségek, elsősorban a fu- záriumos betegség csökken­tése céljából a dughagymá- kat Topsin—M 70 gombaölő­szerrel csávázzuk. Szükséges mennyiség 10 kg hagymá­hoz 1 dkg 1 1 vízben ázta- tásszerűen alkalmazva. Hiá­nyában még a Chinoin Fundazol 50 WP használha­tó fel 0,2%-os oldatban, szintén áztatásszerű mód­szerrel. Talajfertőtlenítés esetén a kiszórt szert (Ba- sudin 5 G, vagy Diazinon 5 G) azonnal dolgozzuk be a talaj felső rétegébe. Szőlő: A metszés utáni és a nyugalmi állapotban tör­ténő lemosó permetezés ak­kor indokolt, ha előző év­ben nagyobb mértékű liszt­harmat vagy atka fertőzött- ség volt. Felhasználható a Neopol vagy Thiovit (Mic- rothiol Speciál) az előírt töménységben. A szőlcj le­vélatka elleni védekezés a helyi tapasztalatok szerint válhat szükségessé rügyfa- kadáskor és a szőlő 3—4 le­veles fejlődési stádiumá­ban. Időszerűvé vált a sző­lő vegyszeres gyomirtása is. A hagyományos gyomirtó szerek mellett (Hungazin, Aktikon, stb.) kiskereskedel­mi forgalomba került a Devrinol 50 WP és a Ca- ragard Combi 50 WP is. Az utóbbi szer csak olyan sző­lőben használható, ahol nincs köztes csonthéjas gyü­mölcsfa. A pasztinák gyökere a petrezselyemhez vagy a sár­garépához hasonlítható — bár azoknál vízigényesebb — jól fejlett karógyökér. A gyö­kér felülete rendszerint hal­ványsárga, és belső húsos ré­sze fehér, kellemesen édes­kés ízű. A pasztináknak ma­gasabb a szárazanyag-tar­talma, mint a sárgarépának, sőt a nitrogéntartalma is jó­val nagyobb. Magját a ka­pormaghoz hasonlóan — tea­ként elkészítve — gyomor- és bélbántalmak gyógyítására is használják. Gyökerének főzete vizelethajtó, görcsol­dó hatású, ezért vese-, epe­kő- és gyomorbántalmak el­len ajánlják a népi gyógyá­szatban. kettő az én gondom, 3500 forint körül kapok a tej után. Jól jön ez a pénz a nyugdíjamhoz: pontosan 2130 forintot hoz a postás. — Hol szerzik be a ta­karmányt? — Évente 25 mázsa kuko­rica jár a szövetkezettől, ezt nem pénzben, hanem terményben veszem ki. A szénát a fiaim kaszálják az útpartokon, annyit, ameny- nyit elbírnak. Kukoricacsut­ka kerül a kertből, de szíve­sen átadja az is, aki kuko­ricát termel, de nem tart szarvasmarhát. A korpát a téesz fürgedi raktárából hoz­zuk, kéthetente egy mázsát, és ezt összekeverjük a ku­koricadarával. A tehenet én magam fejem, a tejet a menyem viszi a csarnokba. — Sertést is tartanak? — Hasasdisznó, hízó, és jó néhány malac mindig van az ólban. Ha a hízó eléri a 110 kilót, eladjuk az Állat­forgalminak. Soha nem volt még vele gond, mindig idő­ben elszállította tőlünk a téesz háztáji járata. — Megéri jószágokkal fog­lalkozni? — Nyugodtan mondhatom, hogy megéri. Nyáron kijár­nak a legelőre a tehenek, olyankor valamivel keve­sebb a gond. A legelteté­sért mindössze 110 forintot kell fizetni, ez a csordás pénze. Májusban szoktatjuk ki a legelőre a jószágot, s tavály november 15-én kö­tött le a csordás. Szóval elég sok a munka az állatok körül, de ha az ember gya­rapodni akar, nincs mese, dolgozni kell még nyugdíja­sán is. DVM Fotó: B. J. Gyümölcsfák: Fejezzük be a lemosó permetezéseket. Almánál április közepétől figyelni kell az ezüstös alapszínű aknázó molylepke megjelenését. Tömeges raj­záskor a védekezést el kell végezni. Zöldbimbós álla­potban, majd később piros bimbóban a lisztharmat, va- rasodás és az atkák ellen is fel kell készülni. Körtében a körte levélbolha, a körte- varasodás és a levéltetvek ellen kell időzíteni, ősziba­racknál nedves, hűvös idő­járás esetén fontos a tafri- nás levélfodrosodás elleni következetes védekezés. Cse­resznyénél és meggynél a virágzás alatt védekezzünk a monília ellen! Tápanyag-utánpótlás: Kis­kertekben tavaszi vetésű zöldségnövények, szántóföldi növények tápanyag igény szerinti szerves trágyázását, N-alapműtrágyázását, a ve­tés előtt közvetlen 26%-os pétisóval, vagy 34%-os am- monnitráttal végezhetjük el. Karbamid N-műtrágyát csak a vetés előtt legalább 2 hét­tel bedolgozva javasoljuk. Kerüljük a túlzott N-ada- gok alkalmazását, mert ha­tására csökken a termésho­zam, nő a növények beteg­ségek iránti fogékonysága. A foszfor és kálium ta­vaszi alaptrágyázását komp­lex vagy mono-szuperfosz- fát, káliumklorid, műtrá­gyákkal végezhetjük. Tolna megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás A pasztinák a tápanyagban dús, megfelelő mésztarta- lommal rendelkező talajokat kedveli. Trágyázott kapások után, mélyen lazított, de üle­pedett talajokban érzi jól magát. A magvakat kora ta­vasszal, amint a talajra le­het menni, 30—40 centiméter sortávolságra vessük, fél- másfél centiméter mélység­be, lehetőleg sorjelző nö­vénnyel. Száz négyzetméter­re 50—60 gramm vetőmag- szükséglettel számoljunk. Ősszel — október — szed­hetjük ki a pasztinákgyöke- reket, amelyeket télen fagy­mentes helyen tároltunk. A lombját zöldtrágyaként vagy takarmányként hasznosíthat­juk. Kisebb kertbe főleg a csemegeszőlő való. Ha érési sorrendben telepítünk, au­gusztus elejétől késő őszig fogyaszthatunk majd szőlőt, sőt, a jól tárolható fajtákból még télen is jut a család asztalára. A hulladékból, a sérült szemekből szőlőlevet, mustot készíthetünk. A leg­jobban bevált fajta a Csaba­gyöngye, az Irsaii Olivér, a Szőlőskertek királynője, a Pannónia kincse, a Cardinal, a Saszla, a Pölöskei musko­tály, az Attila, a Téli mus ­kotály, a Hamburgi musko­tály. Különleges zamatú faj­ta a Narancsízű, s különösen tárolásra alkalmas a Cegléd szépe K. 73 klón és a Csiri- csuri. A csemegeszőlők különö - sen alkalmasak lugasok ki­alakítására, s így nemcsak termést adnak, hanem kitű­nően felhasználhatók díszí­tési célra a kerítés, a kapu, a járda mellé, sőt, a kevésbé tetszetős melléképületek el­takarására is. Borszőlőket csak nagyobb területen érdemes ültetni. Gondolnunk keld arra is. ha ezeket feldolgozzuk, és bort készítünk belőlük, feltétlenül szükségünk van pincére is. A borszőlő-fajtáik közül leg­inkább az Ottonel muskotály, a Zalagyöngye (ez utóbbi étkezési szőlőnek is kedvelt), a rizlingszilváni, a zenit, a szürkebarát, a piros tramini, a chardonnay, az ezerfürtű, a királyleányka, a rajnai rizling, a sauvignon, az olasz- rázldng, a furmint és a hárs­levelű telepítése célszerű. A vörösborszőlő-fajták közül elsősorban telepítésre ajánl­ható az oportó, a pinot noir, a merlot, a kékfrankos, a magyar frankos, a rubintos a médea, a bíborkadarka, a zweigelt, a kármin. Hűvösebb vidékre, s ahol gyakoribb a fagykár, csak a korai érésű fajtákból válasz- szunk. Okosan tesszük, ha a környéken alaposan körül­nézünk, és az adott tájon a legjobban bevált fajták közül választunk. A csemegeszőlő­ket mindig kertünk napos, déli-délnyugati fekvésű terü­letére ültessük, s a sorok — ha nagyobb területre ülte­tünk — lehetőleg észak-dél i irányba húzódjanak. A jó eredés alapfeltétele a telepítési terület körültekin­tő előkészítése. A talajt leg­alább 60—70 cm mélyen szántassuk vagy ássuk fel (lugastőkék esetén például elegendő egy méter széles ár­kot ásni), és adagoljunk bő­séges mennyiségű szerves és műtrágyát. Ez azért nagyon fontos, mert később, amikor a tőkék növekednek, termő­re fordulnak, már nem lesz módunk ilyen mélységben meglazítani a talajt, és ide trágyát juttatni. A gondos alaptrágyázás azért is dön­tő jelentőségű, mert a szőlő mélyen gyökerező növény, és fontos, hogy hosszú időre, kellően el legyen majd látva tápanyaggal. A trágyázást legcélszerűbb talajvizsgálat alapján végez­ni, mert ez választ ad arra is, kell-e a talajt javítaná, és mivel, milyen mennyiségben, s milyen módon. Például, ha a kert növényei vashiány­ban, klorózisban szenvedné­nek, telepítésikor feltétlenül érdemes Sequestren Fe 138 vaskelátot a talajba forgat­ni. He sajnáljuk a talajvizs­gálatra a pénzt mert ennek költsége osak töredéke a te­lepítés egyéb költségeinek. Talajvizsgálatot általában a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomások vállal­nak. Ha erre mégsem lenne lenetöségünk, akkor általá­ban a talaj minőségétől füg­gően négyzetméterenként 8—10 kg istálló- vagy egyed szerves trágyát (komposztot, baromfitrágyát, jutotrágyát, tőzeges fekált), 5—6 dkg pé- tisót, 10—15 dkg szuperfosz­fátot és 20—25 dkg kálisót keverjünk gondosan a talaj­ba. Amennyiben semmikép­pen sem tudjuk a talajt fei- szántatnii, akkor legalább 60x60x60 cm-es ültetőgödrö­ket ássunk. Az altalaj felül­re, a feltalaj alulra ikerüljön. A forgatással egy időben a pajorokat, gyökérmaradvá- nyokat, köveket távolítsuk el. Ha több drótiérget, mooskospajort, cserebogár, pajort találnánk, feltétlenül érdemes a talajt 100 négy­zetméterenként 0,35 kg Ba- sudin 5 G-vel fertőtleníteni. Főként a parlagterületek előkészítését és beültetését végezzük gondosan. Ha nem tudnánk a területet időben, most előkészíteni, inkább halasszuk őszre a telepítést. A területet addig korán le- tenmő zöldségfélékkel, dísz­növényekkel hasznosíthatjuk. Az ültetés előtt jelöljük ki a tőkék helyét. Érdemes a fajtákat érési sorrendben ül­tetni. Magaskordon, lugas műveléséhez a tőtávolságot 1,2—1,5 m-re, a sortávot 2,5—3 m-re jelöljük ki, mert ezek a tőkék nagyobb termő­felületet igényelnek. A ki­sebb sor- és tőtáv azért nem helyes, mert a tőkék árnyé­kolják egymást, a termés nem érik be jól, kicsi lesz a cukorfoka, rosszul érnek be a vesszők is, és sok rügy fagy majd el. A támberen- dezést célszerű az ültetés előtt, de legkésőbb az ültetés évében elkészíteni, mert így kevésbé sérülhetnek meg a fiatal tőikék. Csak megbízható helyről vásárdíjunk szaporítóanya­got. Kötött talajra csak az oltvány alkalmas, mert a fdiloxéra a saját gyökerű sző­lőt tönkre teheti. Még ho­moktalajra is érdemesebb oltványt telepíteni, mert erről 20—30 százalékkal több termésre számíthatnak. Vá­sárláskor kérjünk tételes számlát, és őrizzük meg, mert csak ezzel reklamálhatunk fajtakeveredés, vagy minő­ségi hiba esetén. Ültetés előtt az oltványo­kat 1—2 napra áztassuk be tiszta vízbe. Az egészséges oltvány talpgyökereit 8—10 om-re, az oldalgyökereket 2—3 crn-re vágjuk vissza. Csak a legerősebb vesszőt hagyjuk meg, és két rügyre vágjuk vissza. (Őszi ültetés esetén csak tavasszal végez­zük el a visszavágást.) Ülte­téskor ügyeljünk, hogy a trágya ne érjen közvetlenül a gyökerekhez. Viszont igye­kezzünk a jobb minőségű földet elhelyezni a gyökerek közeiében. A földet vissza­húzáskor alaposan tömörít- sük, de vigyázzunk, nehogy az oltvány, a vessző, a rü­gyek megsérüljenek. Az is fontos, hogy az oltásforradás helye közvetlenül a talaj- felszín fölé kerüljön. Az ere. dést segíti, ha a talaj ned­vességétől függően a tőkéket 5—10 liter vízzel megöntöz­zük. A tőkéket kis földkupac készítésével, csirkézéssel védjük a kiszáradástól, a ké­sői fagyoktól. A föld a felső rügyet 5—6 cm magasan ta­karja. Verjünk a tőkék mellé 10 cm-re akácfa karót, hogy majd a hajtásokat ehhez kö­tözhessük. —V—c Zsömle és gondozói a hátsó udvaron Melegágyak, fóliaágyak Növényvédelmi tennivalók áprilisban Zöldség-különlegesség: a pasztinák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom