Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

8^ÍÉPCUSÁG 1984. március 24. Mongólia Könyvnyomtatás Gutenberg előtt A nomád törzsek, amelyek a mongol álam létrejötte előtt benépesítették az ország te­rületét, jellegzetes, eredeti kultúrával rendelkeznek. Né­melyikük — például a szien. pi és a tagbacs — saját írás­beliséget alakított ki. Ezek­nek irodalma csak hírében maradt fönn, de a kitajoké — ha még megfejtetlenűl is — a mai mongol könyvtárak kincse. A kutatók egy része szerint a mandzsu-tunguzok. hoz, más részük szerint vi­szont a mongolokhoz tartozó kitajok vagy kitanok a X-XI. században lakták Mongóliát. Magas fokú kultúrájukat jel­lemzi, hogy már nyomtatott könyveik voltak. E kulturális hagyományok hatására alakult ki a XIII. században a mongol írásbe­liség. Dzsingisz kán, a biro­dalomalapító vezette be az írást, s tette hivatalos nyelv­vé az újgurt. Egyik későbbi utóda, Kubilaj kán, hívével, Pagba tibeti szerzetessel ki­dolgoztatta a tibeti ábécé alapján álló mongol írást, így 1269-ben a birodalomban áttértek a mongol írásra. Marco Póló, a XIII. századi velencei utazó, aki hosszú éveket töltött a Kínát meg­hódító és a Jüan-dinasztiát megalapító Kubilaj szolgála­tában, visszaemlékezéseiben részletesen beszámol a mon­gol könyvnyomtatásról és papírpénz kibocsátásról. A mongolok tehát már — évszázadokkal Gutenberg előtt — éltek a könyvnyom­tatás lehetőségeivel. A XIII- XIV. században a mongol szerzők művei mellett sorra készültek a tibeti, mandzsu, kínai és szanszkrít fordítá­sok. Filozófiai, orvostudomá­nyi, csillagászati, építészeti, természettudományi műveket nyomtattak, nemcsak a mai Mongólia területén, hanem a birodalomhoz tartozó más vi­dékeken is. A Kínában mű­ködő mongol nyomdák ezres példányszámban bocsátották ki a fadúcról nyomott köny­veket, de alapítottak műhe­lyeket Iránban és Turkesz- tánban is. Sok kolostori nyomda üzemelt Észak- és Dél-Mongóliában. Ezekben többféle nyomtatási eljárást alkalmaztak: dolgoztak me­tallográfiával — bronz- és réznyomótáblákkal —, litog­ráfiával, továbbá fametszés­sel. A könyveket gazdagon illusztrálták. Mindezzel együtt nem vesztették el jelentőségüket a kézírásos könyvek sem. A sokszorosításnak ez a régies módja egészen a XX. század kezdetéig fennmaradt. Ezek­nek a köteteknek az értéke felbecsülhetetlen. Készíté­sükhöz a legkülönfélébb anyagokat használták: papírt, selymet, nyírfakérget és fé­meket is. Díszítésükhöz ezüs­töt, aranyat, sőt nem egyszer drágaköveket és igazgyöngyöt vettek elő. A Mongol Állami Könyvtár egyik ritkasága az a könyv, amelynek betűit ezüsttel és arannyal rótták fekete papírra. A Mongol Állami Könyv­tár régi könyveinek állomá­nyában több mint ezer mű- ' vészi kivitelű mesterművet őriznek. A mongol írásbeliség kézzel rótt és nyomtatott em­lékei joggal számíthatók a világirodalom legértékesebb relikvái közé. Élet az éjszakában A murmanszkiak hétköznapjai Murmanszk egyik új lakónegyedében a gyerekeknek épí­tették ezt a romantikus mesevárat, szórakozásul a sötét nappalokra. A kereskedelmi dolgozók gondoskodnak róla, hogy Mur­manszk lakói télen is hozzájussanak a friss gyümölcs­höz és zöldséghez. Új típusú Skodák, tehergépkocsik Csehszlovák autós újdonságok Murmanszkban nem régen fejeződött be a sarki éjszaka. A nappalok és éjszakák vál­takozása hosszú hónapokig szünetelt. A nagy iparköz­pont élete azonban a megszo­kott mederben folyt tovább. A Barents-tenger télen is fagymentes kikötőjébe egy­más után érkeztek a halász- és szállítóhajók, rakodtak a daruk, érkeztek és indultak a gépkocsik és vasúti szerel­vények. Murmanszk a Szovjetunió egyik, a távoli Északon fek­vő városa. Az Északi-sark­körtől is Északra fekvő terü­leteken olyan nagyvárosok találhatók, mint Norilszk, Vorkuta, Magadán. A távoli Északhoz tartozó területek 11 millió négyzetkilométert —, vagyis a Szovjetunió te­rületének csaknem felét — teszik ki. E területeken aktí­van fejlesztik és évről-évre egyre nagyobb szerepet tölte­nek be a Szovjetunió gazda­sági életében. Az Északi-Jeges-tenger partvidékén kőolaj, földgáz, szén, réz, nikkel, ólom, wolf­ram és apatit lelőhelyeket fe­deztek fel. Kiaknázásukra nem egyes vállalatokat, ha­nem területi-termelési komp­lexumokat létesítenek, olya­nokat, mint a Tyiman-Pecso- rai, az Észak-Jenyiszeji, vagy az Észak-Obi. Megteremtették azt az élel­miszerbázist, melynek segít­ségével egész éven át bizto­sítani tudják az északi terü­letek lakóinak tej, gyümölcs és hús ellátását. A feladat az, hogy a zöldségellátást a to­vábbi években e területek saját erőből oldják meg. A kényelmes lakások, a fű­tött üzemek, az ésszerű ruhá­zat és a különleges tömeg- közlekedési eszközök gyakor­latilag teljesen védik az itt élőket, az alacsony hőmér­séklet hatásától. Az iskolák­ban, óvodákban, szanatóri­umokban és üzemekben léte­sített szoláriumok képesek pótolni a téli időszakban hi­ányzó ultraibolya sugarakat. A zord időjárási zónákban lakók jelentős anyagi kedvez­ményekben részesülnek. Ma­gasabb a fizetésük, különfé­le havi juttatásokat kapnak, kiegészítő szabadságra jogo­sultak, munkaképtelenség esetén magasabb táppénzt kapnak, öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, vagyis a férfiak 55, a nők 50 éves ko­rukban. Az északi területeken élők nem érzik magukat elszige­teltnek. Ugyanazt a televízi­óadást nézik, mint a moszk­vaiak, mindennap hozzájut­nak a friss újságokhoz, folyó­iratokhoz. Mladá Boleslav a csehszlo­vák személyautógyártás központja. Az utóbbi évek­ben 170-180 ezer Skoda autó készült itt, s közülük mint­egy 100 ezer külföldre került. Ősz óta módosították a Sko­da 105/120-as karosszériájá­nak homlokzatát. Az új hű­tőrács fekete lemezből ké­szül. Az indexek a lökhárító­ról a sárhányóra kerültek, a fényszóró mellé. Kismérték­ben változott a homlokzat formája is. A módosításokkal javultak a jármű aerodina­mikai tulajdonságai, csökkent az üzemanyag-fogyasztás. A nyolcvanas évek máso­dik felében Mladá Boleslav teljesen új típust kezd gyár­tani : elsőkerék-meghajtással, előli rézsút elhelyezett motor­ral. Az első szakaszban az eddigi, de korszerűsített mo­tort építik be, amelyet később az új 1050 és 1300 köbcentis motor vált fel majd. A fo­gyasztás nem haladja meg a 4,6-5,2 litert. Az új típusú au­tó 3-5 ajtós, valamint combi változatban készül. Gyártá­sában résztvesz a pozsonyi gépkocsigyár is. TATRA — 32 VÁLTOZATBAN Az autóipar újdonságai kö­zé tartozik a Tatra 815 teher­autók új sorozata. A Tatra Koprivnice Vállalat, amely ezeket a járműveket gyártja, az elmúlt évtized során je­lentősen bővült. A T 815 fő konstrukciós elemei alkotják az alapot, amelyből két-, há­rom és négytengelyű jármű­vek szerelhetők össze. Vala­mennyi kerék meghajtott: az elsőkerék-meghajtást a mű- utakon ki lehet kapcsolni. A megrendelő választhat az egy, vagy két tengelyen kor­mányozható kerekű alvázak közül. A tervezők a Tatra teher­autók 32 változatát készítet­ték el. Teherbíróképességük általában 12 tonna fölött mo­zog. A korábbi autótípusok­kal szemben a T 815-ösök 420 ezer kilométert tesznek meg a generálj avításig. A Tatra autók nagyrészét exportálják, elsősorban a Szovjetunióba. TURBÖMOTOROS UAZ A teherautók másik jelen­tős gyára a libereci gépko­csigyár. Hazai és külföldi megrendelőknek szállítják a Skoda-LIAZ-t. A vállalat gyártási programjában jelen­leg elsősorban a LIAZ 100 szerepel. Közúti kamionok­ról és vontatókocsikróil van szó. A legújabb típus cseh­szlovák gyártmányú turbó- fúvókészülékkel van ellátva. A műszaki fejlesztés az új generációs motoroknál az alacsonyabb üzemanyag fo­gyasztást szolgálja. Az M-so- rozat új motorját csak 420 ezer kilométer után kell ge- nerálozni. Előrehaladott álla­potban van az M-2 sorozat hathengeres motorjának ki- fejlesztése, amely 750 ezer kilométert képes megtenni. A tervezők dolgoznak már a háromtengelyes járművek fejlesztésén, amelynek har­madik tengelye is meghajtott, valamint a két hajtó-futómű- ves sorozaton. AVIA ÉS TÁRSAI Az utóbbi években nő az érdeklődés a könnyű AVIA teherautók iránt, amelyet a francia Renault autógyárral közösen 15 éve gyártanak. A hetvenes évek második felé­ben az AVIA egyik vállalatá­nál kifejlesztették a 2-4 ton­na teherbírású tehergépko­csik új sorozatát, amely fo­kozatosan felváltja az erede­ti, közös licenc típusát. Az ötfokozatos sebességváltó be­vezetésével, a befecskendező szivattyú javításával sikerült 15 literre csökkenteni a fo­gyasztást. A pozsonyi gépkocsigyár ugyancsak megkezdi a köze­pes tehergépkocsik gyártását, két- és háromtengelyes kivi­telezésben, hat tonna teher­bíróképességgel. Az alaptí­pusból a tervezők 3,8 tonna teherbírású változatot ter­veznek, amely helyettesíti az elavult Praga V 38-t. Az új teherautók a nyolcvanas évek második felében jelen­nek meg. Bulgária Atomerőmű-statisztika Az öreg tölgy Tíz évvel ezelőtt helyezték üzembe a Balkán-félsziget el­ső atomerőművét, a kozlodu- ji erőműt. Ezzel Bulgária be­lépett a világ azon országa­inak sorába, amelyek első­ként nyitottak zöld utat az atomenergia békés felhasz­nálásának. Az atomerőmű új szakaszt jelentett a bolgár energetiká­ban. Első, 440 megawattos reaktorát 1974-ben adták át rendeltetésének. Ma az atom­erőműben már 4 ilyen blokk működik. összteljesítmé­nyük: 1760 megawatt. A koz- loduji atomerőmű az első blokkjának üzembe helyezése óta 52,5 milliárd kilowatt­óra villamos energiát termelt, így Bulgária — az atomener­giával termelt villamos ener­giának az összes villamos- energia-termeléshez való vi­szonyát tekintve — a világ- ranglista ötödik helyére ke­rült. A bolgár energetikai ipar fejlődését és srukturális vál­tozásait a legjobban a sta­tisztikai adatok bizonyítják. 1960-ban az összes erőművi kapacitás 925 megawatt volt. Ennek az 50 százalékát hő­erőművek, a másik felét pe­dig vízerőművek szolgáltat­ták. 1970-ben az erőművi ka­pacitás már 4078 megawatt volt, s ennek a nagyobbik ré­szét a hőerőművek adták. 1980-ban az összkapacitás el­érte a 8854 megawattot, s ek­kor az atomerőművek már 1320 megawatt energiát ter­meltek. 1982-ben az ország villamosenergia-termelése meghaladta a 40 milliárd ki­lowattórát. Az első bolgár hőerőmű­vet a századfordulón, 1900- ban építették föl Pancsarevó- ban. Ez az erőmű látta el a fővárost villamos energiával. Az azóta eltelt időben, egé­szen 1983 márciusáig össze­sen 500 millárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő a különféle bolgár erő­művek. ­Az utóbbi évtized igazolta az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését. A kozlo- duji erőmű egyike a leghaté­konyabb energiaforrásoknak. 1982-ben 10 milliárd kilo­wattóra villamos energiát termelt, annyit, amennyit 1965-ben az összes bolgár erőmű. Dél-Bulgáriában, Sztara Zagora megyében, Granit község mellett található a bolgár föld legöregebb tölgy­fája: immár 1637 éves. Gyö­nyörű a koronája, a fa ma­gassága meghaladja a 23 mé­tert. Minden évben 5 centi- méteres évgyűrűvel vastago­dik. Kétévenként hoz ter­mést. A tölgyfa több mint 16 évszázada tanúja az idő fo­lyásának ezen a földön. Ko­ronája alatt gyakran talál­koztak szerelmesek, gyüle­keztek a felkelők, itt szokták tartani a Dimitrov-napi falu­si búcsút és az esőt váró szertartásokat. Az utóbbi években merült fel a gondolat, hogy az öreg tölgy ne csak természetvédel­mi, hanem nemzeti hely is legyen, amely a bolgár nép életének dicső és tragikus napjaira emlékeztet. így ke­rült sor környezetének meg­szépítésére, a parkosításra és a kőszobrok felállítására. Az elmúlt év őszén az évszáza­dos fa terebélyes koronája alatt összegyűlt az egész fa­lu lakossága, hogy felújítsák a valamikori népünnepélyek hagyományait, és újabbakat indítsanak el szép útjára. A graniti tölgyfa ünnepét min­den évben megtartják. Kora t5bb, mint másfél évezred

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom