Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

1984. március 22. tíÉPÜJSÁG 3 Vajda József és Cserenyecz István köszöntése Baráti, elvtársi beszélgetés Megkülönböztetett tiszte­let és megbecsülés illeti azo­kat a párttagokat, akik. a felszabadulás előtti évek­ben léptek be a pártba, vál­lalva az üldöztetést, sok esetben az életveszélyt, küz­döttek a munkásosztály, a dolgozók érdekeiért, a ki­zsákmányolás megszünteté­séért, a felszabadulásért. E tisztelet és megbecsülés egyik megnyilvánulási formája, hogy a veteránokat, párttag­ságuk évfordulóján, vagy születésnapjukon a megyei pártbizottság vezetői kö­szöntik. Ilyen ünnepségre került sor tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon, K. Papp Jó­zsef első titkár szobájában. Vajda József és Cserenyecz István volt a két,- jubiláló vendég, jelen volt Péter Szig­frid, a megyei pártbizottság titkára, Szajki László, a Szekszárdi és Baksai Ferenc, a paksi városi pártbizottság titkára. Vajda Józsefet — aki ezek­ben a napokban tölti be het- venötödik életévét és hatvan éve lett a kommunista párt tagja, néhány nappal ezelőtt már bemutattuk. A Pakson élő Cserenyecz István 1944 tavaszán, Kijevben lett párt­tag. Előtte itthon gazda­sági cseléd volt, negyven- kettőben bevonult katoná­nak, majd hamarosan kike­rült a frontra. Ott az első al­kalommal, ahogy lehetővé vált, átszökött tö'bbedmagá- val a szovjetekhez, antifa­siszta iskolára került, majd jelentkezett, hogy részt akar venni a fasizmus elleni fegy­veres harcban. Kijevben ka­pott kiképzést és negyven­négyben — sikeres ejtőer­nyős ugrás után — lett a Nógrádi Sándor vezette szlo­vákiai partizánegység tagja. Részt vett több sikeres akci­óban. A felszabadulás után Debrecenbe került, majd részt vett a demokratikus rendőrség megszervezésében, több tanfolyam elvégzése után a Határőrség tisztje lett. ötvenhatban harcolt az ellenforradalmárok ellen. Megkapta többek között a Szocialista Hazáért Érdem­érmet, a Munkás-Paraszt Ha­talomért Érdemérmet, a Ma­gyar Partizán Érdemérmet és a Felszabadulási Jubile­umi Emlékérmet, tagja a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének. A baráti, elvtársi beszél­getésen felelevenedik a múlt. Az évtizedek előtti küzdelmek, az, hogy mind­ketten hittek annak az ügy­nek az igazában, amiért pél­damutatással, felvilágosító szóval és fegyverrel küzdöt­tek. Szóba kerülnek a kö­zös ismerősök is, még élők és akik már eltávoztak. Nem egy van közöttük, akivel Vajda József is, K. Papp József is kapcsolatban volt annakidején. A megyei pártbizottság első titkára ér­deklődött vendégei egész­ségi állapotáról is. Vajda Jó­zsef panaszkodott, Csere­nyecz Istvánnak, aki „csak” 63 éves, nincs különösebb oka a panaszra. — A ti koro­tokban már nagyon fontos vigyázni az egészségre, be­tartani, amit az orvos előír... K. Papp József ezután át­adta mindkettőjüknek a me­gyei pártbizottság ajándékát. Kétszáz új takarmánybolt Vb-ülés Szekszárdon A posta szolgáltatásai A posta fő tevékenységét az úgynevezett postai szol­gáltatás, a hírlapterjesztés, a toankközvetítés, a távírószol­gálat, a távbeszélő szolgálat, a vezeték nélküli távközlés és az egyéb hírközlés jelenti, s a működés rendjét törvény határozza meg. Természete­sen ez utóbbi szellemében terjesztette elő a megyeszék­hely postai szolgáltatásának helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről szóló beszá­molóját Pap János, a szek­szárdi 1. számú, azaz a me­gyei postahivatal vezetője Szekszárd Város Tanácsa végrehajtó bizottsága tegnap délután megtartott ülésén. A városban két postahiva­tal működik. A forgalom­ban 140-en, a hírszolgálat­ban 29-en dolgoznak, tizen­négy a kisegítők száma, ha­tan pedig állandó helyettes­ként tevékenykednek. Saj­nos, nagy gondot jelent a postai dolgozók utánpótlása. A felvételi munka ellátásá­hoz középiskolai és közép­fokú szakmai képzettség szükséges. Az utóbbi Dombó­váron és Pécsett szerezhető meg, viszont a szükséges 4—5 fő helyett egy vagy két vég­zett dolgozó helyezkedik el Szekszárdon. A megyeszék­helyről jelentkező hiányában az említett intézményekbe beiskolázni sem tudnak. Gondot jelent még, hogy a hírlapkézbesítők 15—20 szá­zaléka állandóan váltpzik, cserélődik. A megyei postahivatal új, várközi szárnyának megépí­tése csak a következő terv­időszak tervében szerepel. Ezért, illetve, hogy a zsú­foltságon addig is enyhítse­nek, bővítik a hivatal felvé­teli és feldolgozási munka­helyeit. Az év vége felé meg­kezdődő átalakítás ideje alatt sem szünetel a munka. Várhatóan ugyancsak az év végén adják át a 3. számú postahivatalt a Rákóczi ut­cában; a mostani tervidő­szak végére pedig a Baktá- ban, a szolgáltatóházban ké­szül el egy új hivatal. A végrehajtó bizottság megtárgyalta még a város távközlési helyzetét és az adóügyi feladatok múlt évi végrehajtását. Az ülés beje­lentésekkel ért véget. Választékbővítő árucsere Kétszáznyolcvanezer ru­bel értékű árut cserél az idén a szombathelyi Boros­tyánkő Áruház a magdebur- gi Zentrummal. A megálla­podás értelmében az NDK- beli partner vegyes iparcik­keket, háztartási kisgépeket, gyermekkocsikat, játékokat szállít, cserébe szőnyegeket és kozmetikai cikkeket vesz át. Szombathelyen az áru­házban az ősszel magde- burgi hetet tartanak, s a partner áruház is Borostyán­kő-hetet rendez a magyar cikkek bemutatására. Kiegyensúlyozott és za­vartalan a télvégi—tavaszi takarmányforgalom, a Gabo­natröszt vállalatai elegendő árut küldtek a boltokba. Az ellátás korábbi „fehér folt­jain” új boltokat nyitottak, ezzel 6000-re egészült ki azoknak az üzleteknek a száma, ahol különféle elesé- get, tápokat és takarmány­kiegészítőket vásárolhatnak a kistermelők. Néhány új ta­karmányfélét is forgalomba hoztak, ezek hozzásegítik az állattartókat ahhoz, hogy megfelelő szinten láthassák el az állományt tápanya­gokkal. Az elmúlt év júliusa óta — a gabonavállalatok gaz­dasági évet számolnak, amely az év közepén „in­dul” — a kistermelőknek eddig 10—12 százalékkal több takarmányt adtak el, mint 1982—83. azonos idő­szakában. A gabonabetaka­rításig hátralevő időben to­vábbra is jó színvonalú el­látásra számíthatnak az ál­lattartók, így az állomány ellátása a tavaszi—nyári hó­napokban sem okoz majd nekik gondot. Az országban összesen 6000 takarmányboltban áru­sítanak. Az idén az első ne­gyedévben 200 üzletet nyi­tottak, mindenekelőtt a ko­rábban rosszul ellátott terü­leteken. Az adatok szerint már minden faluban hozzá lehet jutni bolti-takarmány­hoz és már csak a távolab­bi tanyákra kell mozgóáru­sokkal kivinni a tápokat, koncentrátumokat. Egészségügy 1984. Nem csökkenhet az ellátás színvonala! Nemrég sajtótájékoztatót tartott dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter Buda­pesten. Az írott és elektro­nikus sajtó munkatársai — egyebek között —a legilleté­kesebbtől és munkatársaitól hallhatták, hogy az egész­ségügy látványos fejlesztésé­re, fejlődésére — tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére — az idén nem számíthatunk. Annak elle­nére sem, hogy az ágazat 1984. évi beruházási elő­irányzata nem kis összeg, 4,8 milliárd forint. Az egészség­ügy azonban — napjainkban a világon mindenütt — rop­pant pénzigényes, s a gyó­gyítás minden területének minden igényét egyidejűleg ennek többszörösével sem le­hetne kielégíteni. Számos ta­pasztalat viszont azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló összegek korábbinál takaré­kosabb és ésszerűbb felhasz­nálásával nem lebecsülendő eredményeket lehet elérni. Ily módon megalapozottak az ágazat idei tervei, ame­lyek összhangban vannak a hatodik ötéves terv célkitű­zéseivel, s fő feladatként az egészségügyi ellátás elért, színvonalának szinten tartá­sát jelölik meg. Százezer kórházi ágy Mindent összevetve ko­rántsem ígérkezik esemény­telen esztendőnek 1984. Or­szágszerte folytatódnak az intézmények joggal nagysza­básúnak nevezhető rekonst­rukciói, bővítései, amelyek egyebek mellett azzal jár­nak, hogy újabb, mintegy 1600 kórházi ágy helyezhető majd el falaik között. Ilyen mértékben persze mégsem nő az intézetek befogadóké­pessége, mert ugyanakkor végképp korszerűtlenné vált épületek zárják be kapui­kat, de a mérleg végül is pozitívnak ígérkezik. Az év végére a gyógyintézeti ágyak száma várhatóan meghalad­ja a százezret! Űj, önálló kórházak építé­séről, átadásáról nem szól­nak majd az idén a króni­kák, ám — ha szabad össze­hasonlítást tenni — némely halaszthatatlan rekonstruk­ciók értékükben és jelentő­ségükben a helyükbe állít­hatók. Ilyen mindenekelőtt az Országos Traumatológiai Intézeté, a több éve folyó munka — a jelek szerint — rövidesen befejeződik. A nevéhez híven: országos ha­táskörű — és nemzetközi hí­rű — intézet megújulva és a legkorszerűbb eszközökkel berendezve minden bizony­nyal már az esztendő első felében ismét fogadhatja a betegeket. Jelentős és előre­haladott beruházások szín­helye az ugyancsak buda­pesti székhelyű, de nem csu­pán a budapestiek egészségét szolgáló Országos Onkológiai Intézet, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Ér­és Szívsebészeti Klinikája, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet. Az Országos Mentőszolgálat budapesti XIII. kerületi új központját már birtokba vet­te, új mentőállomása épül viszont Szolnokon és Baján. A tervek szerint az idén kezdődik meg a Szegedi Or­vostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbjének és — egy fél mondat erejéig visszatérve még a fővárosba — az Országos Onkológiai Intézet diagnosztikai tömb­jének és speciális rendelőin­tézetének a beruházása. Tanácsi fejlesztések Országszerte folytatódnak a tanácsi fejlesztések is, mégpedig az egészségügyi ágazat idei, csaknem ötmil- liárdjának nagyobb hányadá­ból. Tovább bővül a többi között a győri kórház, itt — ahogy a pénzügyi és az épí­tési szakemberek mondják — befejeződik az építkezések második üteme. Egerben 188, Tatabányán pedig 252 ággyal gazdagodik a megyei kórház, folytatódik a Pest megyei Semmelweis kórház — a Rókus — 120 ágyas új rész­legének az építése és a kis- várdai kórház 200 ágyas krónikus osztályának a meg­építése. Hasonló rekonstruk­ció, bővítés jellemzi Debre­cent, Székesfehérvárt, Ka­posvárt, Szombathelyt és Zalaegerszeget is. Házunk tá­ján a bonyhádi kórház kor­szerűsítése folyik szerény anyagi lehetőségeinknek megfelelő ütemezésben. Tovább javul 1984-ben a bölcsődei, illetve a szociális otthoni ellátottság. Ameny- nyiben megvalósulnak a ter­vek — és ennek megvan a reális alapja —, akkor az esztendő végére már csak­nem 73 ezer hely áll ren­delkezésre, ami azt jelenti, hogy átlagban minden ötö­dik bölcsődés korú részesül-* hét ellátásban. Ami az idős korúakat illeti: a tervek év végére már összesen 36 ezer 700 szociális otthoni, és csak­nem 28 és fél ezer napközi otthoni hellyel számolnak. Elsősorban Pest, Szabolcs- Szatmár és nálunk, Tolna megyében várható érdemle­ges — 200 fős — fejlesztés. Az idén az öregek napközi otthonainak száma országo­san körülbelül harminccal haladja túl az ezres határt. Középpontban a traumatológia Az egészségügyi ellátás színvonalának megőrzéséhez kétségtelenül szükségesek a mennyiségi fejlesztések, a műszerpark lehetőségekhez mért gyarapítása is, de nem kevés tartalékot rejt magá­ban a meglévő értékek jobb hasznosítása. Mindezekre építve folytatódnak a meg­kezdett szakmai programok. Az idén a traumatológiai ellátás színvonalának eme­lése áll a középpontban, s nagy gondot fordítanak a regionális központokban a neurotraumatológiai hálózat, a megyei traumatológiai osztályok bővítésére, felsze­reltségük javítására. A ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek ellenére is változatla­nul előre lép a kardiológiai program. A belgyógyászati osztályokon újabb intenzív részlegeket hoznak létre. Szélesedik az onkológiai el­látás köre és az egészségügy a korábbiaknál is nagyobb erőket összpontosít az alko­holizmus elleni küzdelemre. Ez a feladat főleg az egye­temi klinikákra és a megyei kórházakra vár. — a — Ósgyepfelújítás A ridegállattartásáról egy­kor híres Duna-Tisza közén újra legelőket telepítenek a korábban feltört ősgyepek helyébe, miután bebizonyo­sodott, hogy nem kifizetődő ezeken a területeken a föld­művelés. Eddig tizenkétezer hektáron állították vissza a régi legelőket, s a meglévő mintegy százezer hektár me­zőség felújítása is program­szerűen halad. Bács-Kiskun megyében egyre több gazdaság tért vissza az állatok természe­tes tartására: jelenleg több mint 8000 szarvasmarhát tartanak télen, nyáron a szabadban, időszakosan pe­dig — tavasztól késő őszig — százezer szarvasmarha és 400 ezer juh él a mezőkön. Az ősi állattartás, a mai technikai vívmányok alkal­mazásával, nagy lehetősége­ket kínál az olcsóbb, gazda­ságos hústermelésre. Ennek föltétele azonban a legelők eltartó képességének növelé­se. Üdülő új köntösben Lezárult a soproni Csepel SZOT Üdülő felújításának el­ső szakasza. Ma már a festői szépségű város újjávará­zsolt, kívül-belül impozáns szakszervezeti pihenőhelyén 145 vendég üdülhet kényelmes, hangulatos körülmények között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom