Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

2 IRhEPÜJSÄG 1984. március 21. Németh Károly Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) re drágább, s ezt a termény oldalán nem követi árnöve­kedés. Kaposi István, a szekszár­di Aranyfürt Mgtsz terme­lési főmérnöke a termelési rendszerrel való együttmű­ködés eredményét a kukori­ca, búza és más növények hozamának növekedésén ke­resztül mutatta be. A gépe­sítés, a melioráció, az egy­séges vezetés és a további együttműködés lehet az alap­ja a jövőben is a kimagasló termelési eredményeknek. Üjszászi György, az újpetrei Petőfi Mgtsz elnöke az aszá­lyos év tapasztalatait mond­ta el. Megállapította, hogy a korszerű technológia betar­tása révén sikerült nagyobb veszteségek, azaz termés- csökkenés nélkül az évet zár­ni. Varjas Gyula, a székesfe­hérvári Szabad Élet Mgtsz elnöke bírálta a fejlődést Ezt követően Németh Ká­roly emelkedett szólásra. Be­vezetőjében köszönetét mon­dott a meghívásért, a köz­gyűlés résztvevőinek átadta a Központi Bizottság és Ká­dár János elvtárs üdvözle­tét. Gratulált az elért ered­ményekhez. Hangoztatta: ezekhez az eredményekhez hozzájárult az a sok-sok em­beri erőfeszítés, amit kifej­tettek, a rengeteg felhalmo­zott és felhasznált tapaszta­lat, a termelési rendszerben meglévő nagy előnyök ki­használása és az az agrár- és szövetkezetpolitika, amelyet a párt évtizedek óta folytat. Emlékeztetett arra: nem volt könnyű eljutni addig, hogy ilyen eredményekről számol­hassunk be. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a szocialista mezőgazdaság alapjainak megteremtése •nem kevés nehézséggel járt. Az egész társadalom hozótt áldozatot azért, hogy ezek­nek az áldozatoknak gyü­mölcseit valamennyien él­vezhetjük. Akkoriban kü­lönböző szemléletekkel kel­lett szembeszállni, segíteni, hogy az új utat törjön és el­jusson egy olyan szintre, amilyen abban az időben csak elméletben létezett. A gazdasági együttműködések, a különböző rendszerek so­kat tettek annak érdekében, hogy hazánk azok közé az országok közé kerüljön, amelyek a mezőgazdasági termelésben az élvonalban vannak. A magyar mezőgazdaság­nak jó alapja van a tovább­haladáshoz. A magyar me­zőgazdaság olyan aszályos évben, mint amilyen tavaly is volt, a kisgazdaságok ese­akadályozó tényezőket, ide sorolta a talajerő-utánpótlás­ban fellelhető hiányosságo­kat; a műszaki fejlesztésbe bevont gépek minőségét Ezek élettartama rövid, ugyanakkor a melléktermé­kek hasznosításához nin­csenek megfelelő gépek. Dr. Kóródi László, a bősárkányi termelőszövetkezet elnöke a hansági földön elért sikerek­ről sámolt be, amelyeket a KSZE segítségével értek el. Javasolta, hogy a gyengébb adottságú szövetkezetek ré­szére a termelési rendszer szervezzen gépkölcsönzést. Semjén Sándor sárszentágo- tai téesz-elnök a rendszer szolgáltatását, különösen a szakemberek segítő munká­ját dicsérte. Bírálta a cu­korrépa-termesztés körül ki­alakult lehetetlen helyzetet, sürgette e kérdés mielőbbi rendezését, azaz a répa árá­nak, illetve minősítésének fölülvizsgálatát. tében katasztrofális lehetett volna az ellátás. Kiegyen­súlyozott belső ellátást biz­tosított az élelmiszer-gazda­ság és jelentős mennyiségű termék jutott exportra is. Ezért az eredményért, ezért a kiváló munkáért minden­ki dicséretet érdemel. Németh Károly a további­akban arról beszélt: milyen nagy lehetőségek vannak még a gazdaságok együtt­működésében, a rendszerek fejlesztésében: a fajták, a módszerek, az agrotechnika, a hozzáértés jobb kihaszná­lásában, az irányítás javítá­sában. Agrárpolitikánkat az egész társadalom összefogásával, támogatásával alakítottuk ki és valósítjuk meg. Ered­ményeink azt bizonyítják, hogy ezt a politikát tevéke­nyen támogatják az embe­rek. Agrárpolitikánk helyes­ségét nemcsak az elért ter­melési eredmények bizonyít­ják, hanem az is, hogy ki­alakult az egységes szövet­kezeti parasztság, hogy a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményei gyökeresen megváltoztak. A XII. kongresszus megerősí­tette a párt agrár- és szö­vetkezetpolitikáját, és hitet tett annak továbbfolytatása mellett. E politika alapján folytatjuk tovább a mező- gazdaság megszilárdítását, a gyengébbek megsegítését. — A szünetben megkérdez­tem Lakatos elvtársat: A gyengébbek is betársulhat­nak ebbe a rendszerbe? Ö így válaszolt: Ez a rendszer mindenki előtt nyitva áll. Ez helyes. így van jól — mondotta Németh Károly. Németh Károly A nagygazdaságok, a rend­szerek tevékenységének fon­tossága mellett szólt a ház­táji gazdálkodás eredmé­nyeiről is. Elmondta: igazi áttörés akkor következett be a háztáji gazdaságok fejlő­désébe, amikor a nagygaz­daságok felkarolták e na­gyon fontos ügyet. A háztá­ji gazdálkodásban elért ered­ményeink azt bizonyítják: csak nagyüzemi bázison le­het eredményes háztáji gaz­dálkodást folytatni. A nagy­üzemek nemcsak a takar­mányellátásban, a fajták ki­választásában, a szaktanács- adás megszervezésében és sok egyéb módon segíthetik a háztáji és kisegítő gazda­ságokat. Feladatainkról szólva Né­meth Károly elmondta: a mezőgazdaság kisebb terü­leten, kevesebb emberrel lényegesen többet termelt az elmúlt években, mint bár­mikor hazánk történetében. Ez jó alap. Most előbbre kell lépni. És ez sem lesz könnyű. A gabonaprogram például nemcsak a hozamok növelését jelenti, hanem azt is, hogy ésszerűen növelni kell a termőterületet is. Ho­gyan ? A melléktermékek jobb hasznosításával. Milli­árdos tartalékok vannak a melléktermékekben. öreg­apáink így gondolkodtak: semmi sem mehet tönkre, ami megtermett. Nekünk is így kell gondolkodnunk. Ne­künk is hasznosítani kell mindent, amiben munka van. Persze, más módon. Korszerűen, korszerű gépek­kel. Az ipar a mezőgazda­ság jó partnerének bizonyult eddig is, nagy szerepet vál­lalhat most e probléma meg­oldásában is. Kiváló ered­ményeket értünk el a gabo­natermesztésben, az állat- tenyésztésben, viszont azt sem hallgathatjuk el: a rét- és legelőgazdálkodásunk nem fejlődött kellően. A fel­adat: jobban kihasználni rétjeinket és legelőinket. Nagy lehetőségeink vannak a termelés-tárolás-felhasz­nálás jobb megszervezésé­ben és sok más területen. A feladatok nagyok, de megvalósíthatók. A külső körülmények is kedvezőtle­nül hatnak fejlődésünkre. A szocialista országok pártjai és kormányai, köztük a mi pártunk és kormányunk is azért küzd, hogy a problé­mák békés úton oldódjanak meg. Rend, nyugalom, aktív politikai légkör van hazánk­ban. Népünk többsége azt vallja: dolgozni minden helyzetben kell és lehet. Nincs más választás. Az em­berek nagy-nagy többsége becsületesen és jól dolgozik. Ha még jobban összefogunk, ha még jobban dolgozunk, ha az építő gondolatokból építő tettek lesznek, akkor könnyebben leküzdjük a ne­hézségeket. Németh Károly befejezé­sül arról beszélt, hogy a még jobb eredmények el­érése érdekében dolgoznak a gazdasági irányítási rend­szer korszerűsítésén, kidol­gozás alatt vannak a követ­kező ötéves terv célkitűzései. — Feladataink maradék­talan végrehajtása több, jobb munkát és lelkesedést kíván. Igen, lelkesedést is, mert az eredményeinkért, az emberi teljesítményekért le­het lelkesedni is. Az itt megjelentektől azt kérem: növeljék tovább eredmé­nyeiket az egész termelési rendszer, a taggazdaságok, egyes emberek és a népgaz­daság érdekében — mondot­ta felszólalása végén Németh Károly, a KB titkára. * Ezután dr. Erdélyi Péter, a Szegedi Gabonatermeszté­si Kutatóintézet tudomá­nyos munkáját, a rendszerrel való együttműködést hangsú­lyozta felszólalásában, nagy­ra értékelte a szekszárdi szakemberek kutató tevé­kenységét. Németh Zoltán a belvárdgyuíai termelőszövet­kezet elnöke elmondta, hogy Baranya megyében is ered­ményesen működtek ta­valy a taggazdaságok, ame­lyek munkáját a mohácsi termelés-szervezési egység jól segítette. A hozzászólásokra Laka­tos Csaba válaszolt, majd a gazdasági társaság igazgató- tanácsának elnöke Zangó Zoltán szervezeti intézkedé­sekről tett jelentést. Csin- gár Péter a KSZE közgazda- sági igazgatóhelyettese elő­terjesztette az 1984. évi bevé­teli és költségtervezetét, amelyet elfogadott a közgyű­lés. Eszerint a bevétel ösz- szege meghaladja a 815 mil­lió forintot, a költségek pe­dig a 784 millió forintot. Jó­váhagyták az eredmény fel­osztásának tervét is. Végezetül a közgyűlés résztvevői a központi tele­pen megtekintették a leg­újabb erő- és munkagépeket, termelési eszközöket. Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója és K. Papp József a tanácskozás szünetében Építő gondolatokból építő tetteket Németh Károly a Pioneer cég vezérigazgatójával, Rudolf Wolffal beszélget Willi Stoph ma hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke ma hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke 1914. július 9-én született Berlinben, munkáscsaládban. Az általános iskola befejezé­se után kőművestanuló volt. később építőipari techniku­mot végzett, majd techni­kusként dolgozott. Fiatalon bekapcsolódott a munkás- mozgalomba: 1928-tól szá­mos tisztséget töltött be a Német Kommunista Ifjúsági Szövetségben és a szakszer­vezetben. A Német Kom­munista Párt 1931-ben vette fel tagjai sorába. A követ­kező esztendőkben aktívan tevékenykedett az illegális antifasiszta ellenállási moz­galomban. Willi Stoph a fasizmus le­verését követően különböző funkciókban dolgozott a párt- és államapparátusban, mindenekelőtt az ipar és az építésügy területén, valamint a Nemzeti Néphadsereg meg­szervezésében. A miniszterelnök 1950-től tagja az NSZEP KB-nak, 1950-től 1953-ig a KB titká­ra volt, majd 1953-tól az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja lett. 1952-ben választották a Miniszterta­nács tagjává; 1955-ig belügy­miniszter, a következő öt esztendőben nemzetvédelmi miniszter, és egyúttal a Var­sói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsno­kának helyettese volt — ve­zérezredesi, illetve hadse­regtábornoki rangban. 1954- 62 között a Minisztertanács elnökhelyettese, majd két évig első elnökhelyettese, 1964-től 1973-ig pedig elnö­ke volt. A miniszterelnök 1950 óta a Népi Kamara képviselője. 1963-64-ben az Államta­nács tagja, majd kilenc esztendeig az Államtanács elnökének helyettese, 1973. október 3-tól pedig el­nöke lett. Willi Stophót 1976. október 29-én az újjáválasz­tott Népi Kamara felmentet­te az Államtanács elnökének tisztsége alól, és megválasz­totta az NDK Minisztertaná­csának elnökévé. Willi Stoph legutóbb 1982. júniusában, az Erich Hőnek- kér vezette párt- és kor­mányküldöttség tagjaként járt Magyarországon. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kedden a főváros IX. kerü­letében, a Ferencvárosban élők és dolgozók életével, munkájával, a városrész eredményeivel és terveivel ismerekedet. A kerületláto­gatásra elkísérte Borbély Gábor, a Budapesti Pártbi­zottság titkára. Az Elnöki Tanács elnöke felkereste az Agrárgazdasági Kutató Inté­zetet, valamint a Fegyver- és Gázkészülékgyárat. Délután pedig baráti beszélgetést folytatott a kerületi és a gyári pártbizottság tagjaival. • Skolnik Józsefet, a Kom­munisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságá­nak egykori tagját, a mun­kásmozgalom régi harcosát, párttagságának 60. évfordu­lója alkalmából kedden Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. A köszöntésnél jelen volt Katona István, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője. • Harmati Sándort, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnökét, az Országos Béke­tanács alelnökét, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagját, a munkásmozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója alkalmából ked­den Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizott­ság emléklapját. A köszön­tésnél jelen volt Lakatos Er­nő, a Központi Bizottság osztályvezetője. • Úszta Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagját, a Magyar Parti­zán Szövetség nyugalmazott főtitkárát, a munkásmozga­lom régi harcosát párttag­sága 40. évfordulója alkal­mából kedden Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke köszöntötte, és átadta a Központi Bizott­ság emléklapját. A köszön­tésnél jelen volt Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára. MOSZKVA Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára ked­den Moszkvában fogadta Heinz Hoffmann hadsereg- tábornokot, az NSZEP KB PB tagját, az NDK nemzet- védelmi miniszterét, aki hi­vatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunió­ban. A nap folyamán Dmitrij Usztyinov marsall is talál­kozott Heinz Hoffmann had­seregtábornokkal. Megalakult a megyei egyházközi békebizottság Megalakult tegnap délelőtt Szekszárdon, a Hazafias Népfront székházában a Tol­na megyei egyházközi béke­bizottság, amelyben részt vesznek a megye református, evangélikus és a Szabadegy­házak Tanácsához tartozó egyházak és felekezetek me­gyei lelkészei, valamint a szerb ortodox egyház képvi­selője. Az alakuló ülésen — ame­lyen részt vett Varga István megyei egyházügyi titkár — Csajbók Kálmán, a HNF me­gyei titkára ismertette az Országos Béketanács kebe­lében megalakult országos bizottság működésének elveit és szervezeti kérdéseit. A lelkészgyűlésen a ta­nácskozás résztvevői ki­mondták egyetértésüket az egyházközi békebizottság lét­rehozásával, amelynek elnö­ke Deme Bertalan, a tolnai református egyházmegye es­perese lett, titkára pedig Krähling Dániel evangélikus lelkész. Az országos egyház­közi békebizottság decembe­ri közös nyilatkozatát és fel­hívását a Tolna megyei ala­kuló ülésen Sólyom Károly, a tolna-baranyai evangélikus egyházmegye esperese, püs­pökhelyettes olvasta fel. Az alakuló ülés résztvevőit Dör- nyei István szekszárdi apát­plébános köszöntötte a me­gyei katolikus papi békebi­zottság nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom