Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 67. szám ARA: 1,40 Ft 1984. március 20., kedd Mai számunkból A MINŐSÉG — KULCSKÉRDÉS (2. old.) PARTMEGBÍZ ATÄS a : PÁRTCSOPORT- BIZALMI (3. old.) A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÄRSASÄG SZEKSZÄRDON (4. old.) A BUDAPESTI CSAPAT NYERTE A SÉD KUPÁT (6. old.) PAKSI BRAVÚR AZ OROSZLÁNY ELLEN (6. old.) Zöld utat a tehetségeknek! Gyakran éri vád az iskolát amiatt, hogy nem tud mit kezdeni a tehetséges tanulókkal, rendszerint meg­feledkezik róluk; ahelyett, hogy fölkarolná őket, nem­egyszer akadályt gördít kibontakozásuk útjába. Vajon jogos az elmarasztalás? Már a kiinduló kérdésre sem könnyű válaszolni, az­az milyen ismertetőjegyek tartoznak a tehetség foga­lomkörébe. Voltaképen kit tekintsünk tehetséges ta­nulónak, később rendkívüli képességű embernek? So­kan vélekednek úgy, hogy kizárólag sajátos szellemi képességek együttállásából kerekedik ki a tehetség, valahogy így: fejlett gondolkodás, gyors észjárás, nagyszerű emlékezőképesség egyenlő a tehetséggel. Ránézésre is kitetszik, hogy egyoldalú ez a fölsoro­lás, mert egyebeken kívül a kézügyesség, a hozzá kap­csolódó műszaki érzék és tájékozottság hiányzik be­lőle, aztán hol van még a szívós munka, a kitartás, az akaraterő készsége, amelyek nélkül mindenfajta tehet­ség előbb-utóbb elsikkad az iskolában és a társada­lomban is, soha be nem teljesülő lehetőség marad. Végeredményben több arcéle van a lehetségesnek. Divatos kifejezéssel élve: tehát komplex fogalom a tehetség, az egyén hajlamainak és szellemi-testi ké­pességeinek bonyolult együttese, mindenkor kiegészül­ve a pozitív társadalmi beállítódással. Mindennapos eset, hogy a szülők egy része gyerme­ke nyiladozó értelmének jeleiből vagy testi ügyessé­géből rendkívüli tehetségre következtet, és ennek meg­felelően készteti-kényszeríti fiát, lányát ismeretszerző tanfolyamokra, különórákra, zenei kurzusokra, sport­foglalkozásokra. Mekkorát csalódnak aztán, amikor évek múlva mégiscsak tucatember válik a félreismert gyerekből. Ez persze még mindig jobb, mint ha rá se hederítenének a gyerek esetleges átlagon felüli telje­sítményeire, avagy behunynák szemüket a tehetség vil­lanófényeit látván. Mások azért maradnak közömbösek, főleg szülők, de elvétve pedagógusok is, mert fölöslegesnek tartanak mindenfajta tehetségkutatást és tehetséggondozást, mondván, kár a benzinért, hiszen a tehetség úgyis olyan, mint a mag, mely bekerül a földbe, s tavasszal — a hétköznapi csodák rendje-módja szerint — kicsí­rázik, bármi történjék is körülötte. így próbálnak meg­szabadulni a kétségkívül különmunkával járó törő­déstől s talán a felelősségtől is. Nincs olyan pedagógia, amely valaha is kibékülhetne ezzel az alapállással. A hétköznapi teljesítménynél többet és mást nyújtó gyerekekre mind a családban, mind az iskolában nagyon oda kell figyelni, mert a ne­velésben és a személyiségfejlődésben nincsenek cso­dák. Azért sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni a tehetségproblémát, mert az iskolában közepes teljesít­ményt nyújtó, illetve a későn érő gyerekek között is számos kiváló képességű akad. Ki gondolná például, hogy „iskolaéretlen” gyerek volt Széchenyi István is, akit csak tízéves korában tudtak megtanítani írni, ol­vasni, s lám, a „legnagyobb magyar” lett belőle. Megriadni persze nem kell a feladat nagyságától, mert egyetlen titka van mindössze a tehetség fölisme­résének — otthon és az iskolában egyaránt —, ez pe­dig a gyermeki személyiség alapos megismerése. Régi nevelési igazság, hogy a szereteten kívül a gyermek ismerete tanít meg a legjobb módszerekre; érvényes ez a megállapítás a tehetséges tanulókkal való foglal­kozásra is. A jó pedagógus szinte mindent tud tanítvá­nyairól. Nemcsak azt, hogy miben kiválóak, hanem azt is, hogy miben gyengébbek, emiatt hol szorulnak segít­ségre Ha netán egy kiemelkedő matematikai képes­ségű kisdiákja hadilábon áll a testneveléssel, és ezért osztálytársai körében félszegen viselkedik, akkor min­dent elkövet, jeles növendékét ne érjék lelki inzultu­sok, vagyis hogy az egyén megtalálja megbecsült he­lyét a közösségben. Ilyen apró fogásokkal kezdődik a tehetség felkarolása, és nem feltétlenül a heti több órás „elit korrepetálásokkal” — amikre egyébként al­kalomadtán szükség lehet. Az biztos, hogy a tehetség kibontakozásához az első zöld lámpát a családnak és az általános iskolának kell fölvillantania, később pe­dig a középiskolára és az egyetemre várnak nagy fel­adatok. Nem az iskola belügye a tehetség megbecsülése: el­sőrendű társadalmi érdekünk fűződik ahhoz, hogy egyetlen jó képességű fiatal se kallódjék el, hiszen — ahogy Czeizel Endre, a neves genetikus véli — „a leg­nagyobb természeti kincs az emberi agyvelő”. Égetően időszerű a jelszó minden iskolafokon: Zöld utat a te­hetségeknek ! Zöld utat, igen, persze nem mindenáron! Valamire ugyanis az elmondottakon kívül nagyon kell ügyel­nünk: a tehetséges ifjú nem felsőbbrendű ember — ilyen különben sem létezik —, személyisége kiteljese­désének ürügyével nem nyomhatja el a többi tanulót. Reá is vonatkozik az, amire Fényes Imre fizikus a tu­domány munkásait intette: „A kutatói tevékenység nem elsősorban a logikai készséggel, az «-okossággal« függ össze, hanem erkölcsi tulajdonság”. P. KOVÁCS IMRE Befejeződött a LEMP országos értekezlete A vasárnap délelőtti ple­náris ülést követően határo­zatok elfogadásával, majd Wojciech Jaruzelski zársza­vával befejezte háromnapos országos értekezletét a Len­gyel Egyesült Munkáspárt. Az 1981-es rendkívüli kongresszus küldötteinek részvételével megrendezett tanácskozás eleget tett a kongresszus által ráruházott feladatoknak: értékelte a ki­lencedik kongresszuson elfo­gadott politikai vonal és az ebből adódó konkrét felada­tok végrehajtásának helyze­tét, kijelölte az aktuális ten­nivalókat egészen a követke­ző, tizedik kongresszusig. A plenáris üléseken és a munkabizottságokban el­hangzott felszólalások hitet tettek a kilencedik kongresz- szus határozatainak helyes­sége mellett és azok követ­kezetes érvényesítését szor­galmazták a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A küldöttek különös hang­súllyal szóltak a párt egy­sége, vezető szerepe, a de­mokratikus centralizmus és a LEMP ideológiai offenzí- vája erősítésének szükség- szerűségéről. A tanácskozás befejező napján, vasárnap elfogadott határozatok és dokumentu­mok közül kiemelkedő je­lentőségű az a programnyi- letkozat, amely a „Miért har­colunk, merre tartunk” cí­met viseli és a LEMP rövid távú célkitűzéseit foglalja össze. A programot több mint kétéves vita után, több­szöri módosítást követően fogadta most el egyhangú­lag a pártértekezlet. Ezt követően fogadták el a a küldöttek azt a terjedelmes Vb-ülés Pakson A népesség- nyilvántartás feladatai A lejárt határidejű vb-ha­tározatok végrehajtásáról szóló jelentéssel kezdődött tegnap a paksi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése. Dr. Bencsik Lajos, a városi tanács igazgatási osz­tályának vezetője számolt be a testületnek a népességnyil­vántartással kapcsolatos fel­adatok ellátásáról. A népesség-összeírás köre — állapították meg — ma már teljesnek tekinthető. A gépi adatbázis pontossága 98 százalékos, a folyamatos kar­bantartási rendszer bevezeté­sével a gépi nyilvántartás és a naprakészség lerövidült. Megkezdődött a népesség­nyilvántartási és az egyes ágazati nyilvántartások ösz- szehangolása és a felesleges párhuzamok megszüntetése. A bejelentések megtárgya­lása előtt dr. Bencsikné dr. Szinger Zsuzsanna a műszaki osztály megbízott vezetője tett jelentést a végrehajtó bizottságnak a szabálytalan, valamint az engedély nélkü­li építkezések megakadályo­zására tett intézkedések állá­sáról. vitaanyagot, amely a tize­dik kongresszus elé kerülő hosszú távú programjavas­lat előkészítését segíti elő. A pártértekezlet határo­zatban rögzítette a LEMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának fel­adatait az értekezleten el­hangzott javaslatok ki­vizsgálásával és megvalósí­tásával kapcsolatban. Egy- útal jóváhagyta a központi bizottság s a politikai bizott­ság tevékenységét a kilence­dik kongresszus óta eltelt időszakban. Külön határozatban szab­ta meg a pártértekezlet a LEMP tagjainak feladatait az idén sorra kerülő országos tanácsi választások kapcsán. A küldöttek elfogadták a LEMP új választási szabály­zatát. Sor került két nemzetközi jelentőségű felhívás elfoga­dására is. Az egyik felhívás a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista or­szágok testvérpártjaihoz, az egész nemzetközi munkás- mozgalomhoz szól és meg­erősíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt hűségét a mar­xizmus—leninizmushoz, a szocializmus eszméihez. A másik felhívás a LEMP- nek, a Lengyel Népköztár­saságnak, az egész lengyel népnek azt a szándékát han­goztatja, hogy minden erejé­vel a világbékét és a világ népeinek biztonságát kíván­ja szolgálni. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára zár­szavában sikeresnek minősí­tette az országos pártérte­kezletet. Megállapította, hogy helyesek voltak a kilence­dik kongresszus határozatai, A Szekszárd-paksi Vízitár­sulat üzemeltetés és értéke­sítés céljából bérbe vette a szekszárdi Aranyfürt Ter­melőszövetkezet Keselyűsi út melletti homokbányáját. Mivel az építkezések vako­lási munkáihoz kitűnő mi­nőségű homokot lehet ebben a bányában termelni, így továbbra is cél a lakosság és a környékbeli vállalatok igényeinek kiszolgálása. A s a spárt konszolidálódott a szocialista reformpolitika körül. A pártértekezlet a LEMP vezető szerepét bizo­nyítja — utalt rá Jaruzelski. A párt a biztosítéka a szo­cialista megújulás folytatá­sának, mondta, s a megúju­lást úgy határozta meg, mint szakadatlan dialektikus fo­lyamatot, amelyben meg­szüntetik, ami rossz, meg­reformálják azt, ami elavult, megtartják, ami bevált. Ja­ruzelski külön kiemelte, hogy a szocialista megújulás nem ideiglenes és átmeneti megoldás. Hangsúlyozta, hogy a párt feladata új len­dületet adni e megújulási fo­lyamatnak. Jaruzelski kulcsfontossá­gúnak nevezte a pártnak a tömegekkel, mindenekelőtt a munkásosztállyal való kap­csolatait. Hangsúlyozta, hogy a párt vezetőinek főleg a munkásság érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A párt legfontosabb fel­adatai ma a gazdaságban vannak, mondta, és elége­detten nyugtázta, hogy a felszólalók egyértelműen tá­mogatták a gazdasági reform folytatását. Azzal kapcsolatban, hogy az értekezlet után a párt­ban megkezdődik a vita a LEMP hosszú távú prog­ramjáról (amelyet majd a következő, X. kongresszus fogad el), Jaruzelski hang­súlyozta, hogy ma már szük­ség van a távlatibb gondol­kodásra, és Lengyelország^ ban már nemcsak az égető napi kérdésekre kell össz­pontosítani, de lehetőség van már arra is, hogy a távo­labbi jövőre gondoljanak. korábbi évekhez viszonyítva, a jövőben gazdaságosabb módszereket alkalmaz a ví­zitársulat az itt folyó terme­lésben. Üj gépekkel mé­lyebbről hozza fel a homo­kot, ugyanakkor a homok­ról eltávolított humuszt visszahelyezi a szántóföldi termelésbe, ahol tovább hasznosítható. Ez a tervsze­rű talajjavító munka kör­Magyar segély Vietnamnak Hétfőn a vietnami szoli­daritási bizottság székházá­ban Varga József, hazánk hanoi nagykövete ünnepé­lyesen átnyújtotta Tran Duy Hungűak, a bizottság elnök­sége tagjának a Magyar Szo­lidaritási Bizottság segély­küldeményét. A negyvennégy tonna élel­miszer, gyógyszer, gyógyá­szati segédeszköz és szövet, amit a magyar dolgozók ön­kéntes felajánlásaiból vásá­roltak, ezúttál Lao Choi tar­tományba kerül, az ottani gondokon fog enyhíteni. Irak-lrán Heves harcok Vasárnap is heves har­cok folytak Bászra iraki vá­ros körül. Az iraki erők ki­lenc iráni katonai járművet, öt bulldózert, négy lőszerrak­tárat semmisítettek meg, va­lamint 119 iráni katonát meg­öltek — jelentették a hírügy­nökségek iraki hivatalos köz­lésekre hivatkozva. Bagdadi jelentés szerint Bászra térsé­gében iraki harci helikopte­rek támadásokat intéztek az ellenség állásai ellen, majd a bevetés után sértetlenül tértek vissza bázisaikra. • Mint az AFP francia hír- ügynökség beszámolt róla, az iraki hadvezetőség vasárnap — első ízben — lehetővé tet­te, hogy öt nyugati újságíró, köztük az AFP tudósítója, el­látogasson Madzsnunba, a Bászrátról északra lévő mes­terséges szigetre. A tudósí­tók meggyőződhettek arról, hogy az iraki csapatok vissza­foglalták és ellenőrzésük alatt tartják a sziget jelentős részét. nyezetvédelmi szempontból is fontos. A vízitársulat ezzel ösz- szefüggően terveket készít majd, a bányavizek haszno­sítására is. Elképzeléseik szerint lehetőség volna ösz- szefüggő, egységes vízfelület kialakítására, amely sporto­lási célokra — fürdőzés, csó­nakázás is — alkalmas le­het. Megindult a termelés a Keselyűsi úti homokbányában \ « J Környezetvédelem a homokbánya köröl

Next

/
Oldalképek
Tartalom