Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

1984. március 17. '"roüux _ a népújság Szovjetunió Akupunktúra Az akupunktúra története több ezer éves múltra tekint vissza. Egy ideig úgy tűnt, hogy a gyógymód feledésbe merül, azonban az utóbbi év­tizedekben újra felfigyeltek rá. A fokozott érdeklődés két okkal is magyarázható. Ma a klinikai gyakorlat a betegsé­gekkel folytatott küzdelem­ben egyre nagyobb figyelmet fordít a szervezet védekező erejének-aktivizálására. Ezért az orvosok a gyógyszerezés- nél szívesebben alkalmazzák az életműködés mechaniz­musát fizikai úton helyreál­lító gyógymódokat — a ref­lexoterápiát, s mindenek­előtt a tűreflexoterápiát. A megélénkült érdeklődés má­sik oka legalább ugyanilyen fontos és jelentős: az aku- punktúrás kezelésnek nincse­nek mellékhatásai. A Szovjetunióban a refle- xoterápiai módszerek vizsgá­lata és gyakorlati alkalmaz­hatóságának kutatása kezdet­től fogva állami feladat volt. A kutatásokat a szovjet egészségügyi minisztérium jóváhagyásával és ellenőrzé­sével folytatták. 1959-ben pedig az akupunktúra hiva­talos státuszt nyert az orvosi gyakorlatban is. Ma a szovjet orvosok a klasszikus akupunktúra mel­lett az aurikuloterápia, a vá­kuumterápia, a pontmasszázs és a villamosterápia mód­szereit is alkalmazzák. Egy­re szélesebb körben terjed a lézerpunktúra használata. Annál is inkább, mivel ez a gyógymód olyan esetekben is sokszor jár sikerrel, amikor az akupunktúra és a villa- mospunktúra már nem segit. Az elmúlt években több, hatásos lézerpunktúrás ké­szüléket fejlesztettek ki a Szovjetunióban. Az Elektro­nika és a Ritm—5 berendezés hélium-neon lézerrel műkö­dik. Mindkét berendezés vö­rös fényű kisugárzásának hullámhossza 0,63 mikromé­ter. A helyi kiégetésekhez, il­letve a hőkezeléshez hőfor­rásul halogén izzókat hasz­nálnak. A sugárzó, a fóku­száló és a fényerősség-szabá­lyozó segítségével vezethető a test adott pontjához a szük­séges hőmennyiség. Az 5—6 alacsony hőmér­sékletű elektródával felsze­relt, sok csatornás műszer közvetlenül a bőrfelületen 40—60 Celsius fokos hőt biz­tosít. A biológiailag aktív pontok felkutatására széles körben használják az egyen- és váltóárammal is működ­tethető PÉP—1 készüléket. A Lenin-renddel kitünte­tett moszkvai Központi Or­vostovábbképző Intézet ref- lexoterápiai tanszékén kikí­sérletezték a mikrotűterápia módszerét és az ehhez szük­séges mikrotűk gyártástech­nológiáját. Ezzel az eljárás­sal hosszan tartó jótékony hatás váltható ki a test aku- punktúrás pontjain. A tűterápia természetesen nem minden betegségnél al­kalmazható, ám meghatáro­zott betegségcsoportokra igen hatékony. Jól alkalmazható perifériás idegrendszeri za­varok, allergia, ideggyulla­dás, vegetatív zavarok, gyo- • morfekély, nyombélfekély esetében. Az utóbbi időkben az akupunktúrát sikeresen használják az alkoholisták, a kábítószerélvezők és a dohá­nyosok gyógyításában is. Növekvő beruházások a szovjet mezőgazdaságban Emelkedett az ellátás színvonala Tavaly a Szovjetunióban sikerült helyzetjavulást elér­ni az élelmiszerkereskede­lemben. Különösen áll ez a táplálkozás legértékesebb ter­mékeire, ahol is az ellátás színvonala érezhetően emel­kedett. A tavalyi gazdasági év még egy fontos eredmé­nye: a legutóbbi időkben először vált érezhetővé a ja­vulás olyan kulcsfontosságú területeken, mint az állatte­nyésztés. Emelkedett a tej, a hús és a tojás állami fel­vásárlása, s ez egyúttal az élelmiszerkészletek gyarapo­dását is jelenti. Bár az utóbbi esztendők­kel összehasonlítva több ga­bonát takarítottak be, a ked­vezőtlen időjárási körülmé­nyek a körzetek egész sorá­ban nem tették lehetővé, hogy teljes egészében telje­sítsék a gabona termelési tervét. Mégis, ha.összehason­lítjuk a növénytermesztés egész termelését és a télre begyűjtött takarmánykészle­teket, akkor a számszerű végeredmény eléggé imponá­ló. A szakemberek vélemé­nye szerint a jószágok idei téli ellátása nem rosszabb, mint 1978—79-ben, amikor az országban rekordtermést ér­tek el. így aztán az állatte­nyésztés további fejlődésé­nek az alapját szilárdnak és tartósnak lehet tartani. A mezőgazdaság teljes ter­melésének a növekedése az előző esztendőkkel összeha­sonlítva elérte a 4,6 milliárd rubelt, a bruttó termelés színvonala pedig meghalad­ta a 130 milliárd rubelt, — s ez több, mint a múltban bár­mikor is volt (1973. évi össze­hasonlítható árakon). Egyszóval az agrártermelés növekedése tény, s így min­den ok megvan az optimiz­musra. A tervezett pozitív változások megerősítéséért a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa a Szovjetunió élelme­zési programja fejlesztésének feszített tervét hagyta jóvá az idei esztendőre. A bruttó termelés növekedésének el kell érnie a 8,4 milliárd ru­belt, s a tervezett teljes ter­melésnek pedig a 140 milli­árd rubelt. Ismét növekednek a szov­jet gazdaság agrárszektorába irányuló tőkebefektetések. Az erre jutó összegek meghalad­ják a 38 milliárd rubelt és ez több, mint a múltban bár­mikor volt. Érdekességek és sajátosságok vannak a beru­házás szétosztásában is. Elő­ször: az átlagot felülmúló ütemben nő majd falun a lakás- és a kulturális-szolgál­tató létesítmények építése. Erre a célra az új esztendő­ben az állami tőkebefekte­tésekből 5,6 milliárd rubelt fordítanak, kilenc százalék­kal többet, mint 1983-ban és csaknem három százalékkal többet, mint amennyit az öt­éves tervben (1981—1985) eredetileg erre előirányoztak. Amint a gyakorlat mutatja, a parasztság munka- és élet- körülményeinek a javítása kedvezően hat munkájuk ter­melékenységének a növeke­désére. S másodszor: a mezőgaz­dasági területek nagymérté­kű javításával összefüggés­ben kidolgozásra kerülő hosszú távú programnak meg­felelően növekednek a talaj- javításra fordított befekteté­sek. Már most ilyen feljaví­tott földeken termelik a gya­pot és a rizs teljes mennyisé­gét, a zöldségfélék csaknem háromnegyedét, a gyümöl­csök mintegy felét és a jó­szágoknak szükséges takar­mány negyedét. Tavaly kb. 690 ezer hektár öntözéses és 680 ezer hektár lecsapolt föl­det adtak használatba, az idén pedig úgy tervezik, hogy 666 és 700 ezer hektárt he­lyeznek termelés alá. Ha a beruházások terüle­tenkénti elosztását tanulmá­nyozzuk, akkor megfigyel­hető, hogy elsőbbséget kap az Orosz Föderáció nem-fekete- földű zónája, vagyis a szö­vetségi köztársaság európai részének északi és központi területei. E tágas terület me­zőgazdaságának az intenzifi- kálása lehetővé teszi, hogy ugrásszerűen javítsák az élelmezési helyzetet az or­szág legfontosabb ipari köz­pontjaiban, a többi között Moszkvában, Leningrádban, Közép-Oroszország és a Vol- gavidék hatalmas városai­ban. Ott, ahol az élelmezés legértékesebb termékeiből hiány észlelhető. Mint tavaly, az idén is emelkedni fog a hűtőházak, a raktárak, a gyümölcs- és zöldségtárolók építésének az üteme (a növekedés 13 szá­zalékos). Mindent elkövet­nek a mezőgazdasági termé­kek minőségének a javításá­ra, arra, hogy rövidüljön a termékeknek a földekről és a mezőgazdasági üzemektől a fogyasztókig terjedő útja, rö­viden szólva — az élelme­zési probléma teljes megol­dására. LEV VOSZKRESZENSZKIJ Mongólia A népek barátságának városa Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió segítségével épült fel Darhan, Észak-Mon- gólia nagy iparközpontja. A 22 évvel ezelőtt megkezdett munka, a KGST-államok testvéri együttműködése meghozta az eredményeket. Ma Darhan üzemei adják a Mongol Népköztársaság vil­lamos energiájának 11, szén- termelésének több mint 41, mésztermelésének 35 százalé­kát, s ez a város látja el az egész országot cementtel. A város további fejleszté­séből ma is kiveszik részü­ket a KGST-országok szak­emberei. A jelenlegi ötéves tervben például szovjet se­gítséggel összesen 24 ezer négyzetméternyi lakás, to­vábbá egy új cement- és mészmű, valamint malom­üzem épül. Bulgária egy — évi 3 ezer tonna kapacitású — konzervgyár építését feje­zi be 1985-ig. Darhan húscso­magoló üzemét viszont ma­gyar szakemberek segítségé­vel helyezték üzembe. Jugoszlávia Zmaj és a magyar irodalom Jovan Jovanovic Zmaj (1833—1904) szerb költő és publicista irodalmi és fordí­tói munkásságáról tartottak tanácskozást az újvidéki Hungarológiai Intézetben. Zmaj szatirikus politikai fo­lyóiratokban megjelenő írá­saiban és a népköltészetből merítő lírájában népének a török iga alóli felszabadítá­sáért küzdött. Jelentős volt műfordítói tevékenysége is. A tudományos ülésen új­vidéki, belgrádi és budapesti irodalomtörténészek elemez­ték Zmaj kiterjedt magyar kapcsolatait. A fiatal Zmajt apja jogászi pólyára szánta, ezért feltétlenül ismernie kellett a magyar nyelvet. A költő 1855. és 1857. között Pesten tanult, s már ekkor sokat fordított magyarból. Jóllehet meglehetősen szaba­don kezelte a nyelvet (mivel a magyar nyelvtant sohasem sajátította el tökéletesen), a Kisfaludy Társaság a tagjai sorába választotta. Az elis­merés főként Petőfi János vi­tézének és Arany Toldijának fordításáért érte. A tanácskozáson Zmaj és Jókai kapcsolatáról Bozidar Kovacek szólt. Utalt arra, hogy egyetlenegy múlt szá­zadi magyar írótól sem for­dítottak annyit szerb-horvát- ra, mint Jókaitól. Zmaj volt az úttörő, aki először 1857- ben fordított Jökai-művet, a Szép Róza című elbeszélést. Ettől kezdve folyamatosan közölte Jókai-fordításait. Szá­muk máig is feltáratlan, mert ezek az írások elsősorban a korabeli folyóiratokban je­lentek meg. Jókai azonban nemcsak munkásságával ha­tott a szerb olvasókra. Nép­szerűségét növelte, hogy jó kapcsolatot tartott a szerb liberális mozgalommal, több esetben részt vett a magyar és a szerb nép, a két kultúra közelítését célzó mozgalmak­ban, eseményekben is. Pál Sándor kutató Zmaj közvetítő szerepét értékelte. Arról beszélt, hogy a Zmaj- fordítások révén a magyar irodalom kimutatható hatást gyakorolt a szerbre. Hivat­kozott a múlt századi Jovan Skerlicre, aki így írt: „A wa­lesi bárdok Zmaj sikeres for­dításában a legnépszerűbb költemények egyikévé vált, és 30 éven át — a Szerbia alkotmányosságáért folytatott harcok idején — minden al­kalomkor a népszabadság iránti megnyilvánulásként csendült fel.” Pál Sándor em­lékeztetett arra is, hogy a nagy író, Miroslav Krleza egyik esszéjében részletesen foglalkozott Petőfi hatásával, akinek versei Zmaj tolmá­csolásában kerültek a szerb irodalom áramába. Kranjce- vic (1865—1908) Lucida in­tervalla című verse például Petőfi művének, Az őrültnek a hatására született. E Pető- fi-versnek érdekes a „pálya­futása”: a Zmaj-fordítás alapján Umanov-Koplunovsz- ki oroszra ültette át, erről vi­szont Ivan Vazov (1850— 1921) a jelentős kritikai rea­lista író fordította bolgárra. Atomkilowattok milliói... A Szovjetunióban elfogad­ták az új energetikai progra­mot, amelyben hosszú távra előirányozták az ország fűtő­anyag-energetikai komplexu­mának gyorsított fejlesztését és gyökeres szerkezeti átala­kítását. Ennek alapja — az atomenergetika gyors növe­kedése. A hatalmas erőmű­vek két-három évtized alatt az energiagazdálkodás első számú forrásaivá válnak a Szovjetunió európai terüle­tén, majd a keleti országrész­ben is. S mindez független attól, hogy a világ bármely más országánál többet ter­melnek a hagyományos fűtő­anyagokból is. (A Szovjet­unióban van a világ összes ismert kőolaj-lelőhelyének csaknem a harmada, a világ földgázkészleteinek 45 szá­zaléka, a szén 55 százaléka, a tőzeg 60 százaléka stb.) A szakemberek számításai szerint az atomerőművek minden millió kilowattja évente mintegy kétmillió tonna kőolajterméket, vagy hárommillió tonna szenet ta­karít meg. Ez azért is fontos, mert az európai területeken összpontosul az összes ener­giafelhasználó 80 százaléka, míg az alapvető fűtőanyag­energetikai tartalékok (a kő­olaj, a gáz és a szén) az Uraitól Keletre helyezkednek el. Ezzel magyarázható, hogy 1981-től a Szovjetunió euró­pai részén gyakorlatilag ab­bahagyták a szénre, pakurá­ra, földgázra alapított új hő­erőművek építését. így már két esztendeje az atomerő­művek biztosítják az ener­giakapacitás teljes növekedé­sét. Az 1980-tól 1985-ig ter­jedő öt esztendőben a Szov­jetunióban 25 millió kilowatt új atomerőmű-kapacitást he­lyeznek üzembe. Részará­nyuk az ország energiamér­legében eléri a csaknem 15 százalékot. A Szovjetunióban változat­lanul nagy figyelmet fordíta­nak az újfajta energia fejlő­désére. Az országban széles­körűen elterjedtek a sorozat­ban gyártott urán-grafit re­aktorok. 1981-ben a világ egyik legnagyobb atomerő­művében, a leningrádiban el­érték a négymillió kilowatt tervezett kapacitást. Sikere­sen működik a milliós reak­tor a szmolenszki atomerő­műben is. Azt tervezik, hogy a következő pár-reaktor is ide kerül, s az a másfél mil­lió kilowatt kapacitású erő­mű a legnagyobb lesz egész Európában. A belojarszki atomerőmű reaktorterme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom