Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

1984. február 5. TOLNA NÉPÚJSÁG 3 Befejeződtek a munkásőrség egységgyíílései KGST-kutatás Kísérletet készítenek elő a nagyfeszültségű laboratórium­ban. A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet szoros kap­csolatban áll a KGST társ intézeteivel. A tagállamok az egyeztetett témák alapján fejlesztéseket, kutatásokat vé­geznek az erősáramú villamos ipar részére. Hol tart a földgázrendszer építése? Koordinációs tárgyalás havonta A negyvenórás munkahét első tapasztalatai Január elsejével az ipari és építőipari vállalatok, szö­vetkezeteik 60 százalékában vezették be a 40 órás mun­kahetet, ezzel mintegy 800 ezer dolgozónak rövidült meg a munkanap ja. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal tapasztalatai szerint a vállalatok többsége megalapozott ,tervekkel, jól felkészült a irövidebb mun­kahétre. Megfelelő progra­mokat dolgoztak ki a kieső munkaidő ,pótlására. Terme­lékenységüket elsősorban munkaszervezési intézkedé­sekkel, a technológiai folya­matok korszerűsítésével, a munka fegyelem javításával fokozzák. A vállalatok több­ségének sikerült aranyi ,tar­talékolt feltárnia, hogy vi­szonylag könnyein pótolhatja a kieső munkaidőt. Több vállalatnál bevezet­ték az úgynevezett rugalmas munkaidőt, vagyis az itt dol­gozók- a napinak csak bizo­nyos szakában vannak köte­lezően munkahelyükön, a napi munkaidő .további őnáiiit úgy választják meg, ahogy azt a munka megkívánja. Így azokban az órákban, amikor álig van munka, .in­tézhetik különböző ügyeiket, s helyükön vannak azokban a .napszakokban, amikor tar­lódnak a feladóitok. Az Állami Bétr- és Munka­ügyi Hivatal tapasztalatai szerint nem .kívánatos jelen­ségek iis mutatkoztak. Egyes vállalatoknál a 40 órás mun­kahét bevezetésével nem a hét közbeni munkanapokat akarták rövidíteni, hanem az időnyereséget pénteki fél szabadnap megszerzésére akarták felhasználni. Az ilyen .törekvéseket a felügye­leti szervek csak rendkívül indokolt esetben fogadták el. Azokat a munkaidő-csök­kentési programokat is viisz- szautasították, ahol nem gondoskodtak arról, hogy a termelékenység növelésével pótolják a kieső munkaidőt. Ilyen intézkedésekre .azon­ban csaik igen kevés esetben kényszerültek a felügyeleti szervek. A rövidebb .munkahétre való áttérés előkészítésekor a közlekedési vállalatok ál­talában jól együttműködtek az üzemekkel. Ahol szüksé­ges volt, változtattak a me­netrendeken. Általáíbain nem jelentett gondot a gyermek­intézmények és a boltok nyitva tartásának hozzáiga­zítása sem a megrövidült munkanaphoz. Az üzemek többségénél nem a későbbi kezdést, hanem a munkavég­zés előbbre hozását válasz­tották. A lemaradás behozható, a városi hálózatok alkalmasak lesznek határidőre — 1984. augusztus 30-ra — állapítot­ták meg e hét derekán azon a Szekszárdon megtar­tott vezetői megbeszélésen, mely Szekszárd és Bonyhád városok országos földgáz- hálózatba kapcsolásának helyzetével foglalkoztak az érdekeltek a Tolna megyei Tanács székhazában. Jelen volt a megbeszélésen Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Rib- ling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Kusztos Ferenc, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázipari igazgatója, a Dél-dunántúli Gázszolgál­tató Vállalat igazgatója, Há- da Sándor, a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat és az Álla­mi Feljesztési Bank képvi­selői, a földgázellátásban érintett két város, Szekszárd és Bonyhád állami és párt­vezetőin kívül. Mint ismeretes, a megyei vonatkozásban kiemelkedő fontosságú beruházás 3 fő területre bontható: a Báta- szék—Szekszárd és a Vár­domb—Bonyhád közötti nagynyomású távvezetékre és gázátadó állomásokra, a városokon belül a 3 és 6 ba- ros elosztóhálózatokra, továb­bá az üzemek, intézmények belső fűtési és technológiai rendszereinek átállítására. A 440 millió forintos beruhá­zás megvalósításának több, mint egy tucat kivitelezője van, s többek között ez is szükségessé tette a megvaló­sítás munkájának együttes áttekintését. A megyei tanács elnöke, Császár József — aki a ta­nácskozást vezette — be­vezetőjében a beruházás je­lentőségéről szólt, majd a határidő betartásának fon­tosságát hangsúlyozva be­szélt arról, hogy az átállítá­sok a fűtési szezonban csak rendkívül nehezen valósít­hatók meg. A tanácskozáson a beru­házók — a távvezetéket ile- tően a GOV, a városi elosz­tóhálózatokat illetően pedig a DDGÁZ és a Tolna megyei Beruházási Vállalat — ad­tak részletes tájékoztatást az előkészítési, tervezési és ki­vitelezési munkák helyzeté­ről, a szükséges anyagok és berendezések beszerzéséről. A nagynyomású, 300 és 200 milliméteres átmérőjű vezeték építési munkáit ver­senytárgyalás során a Mát­raaljai Szénbányák nyerte Országszerte befejeződtek a munkásőrség egységgyűlé- sei. A munikásör-parancsno- kok beszámoltak a múlt év során a népgazdaságban, a közéletben és a fegyveres szolgálat isorán végzett mun­kájukról. A rendezvényeken részt .vettek és felszólaltak a pánt-, :az állami és a társa­dalmi «tervezetek vezetői, valamint a itáirs fegyveres erős és testületek képvise­lői, alkiik méltatták a mun­kásőrök élkötelezeltt szolgá­latát, szóltak az őket övező társadalmi megbecsülésről. A gyűléseken leszerelő mun­kásőröket mentettek fel pártmegbízaitásuk alól, s több minit 3 ezer munká'sőr- jelölit tett esküt a csapat- zászló előtt. E gyűléseken nyilvánosságra hozták .a szo­cialista verseny eredményeit, s átadták a .legjobb .munkás- őröknek a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem,. a Szolgálati Érdemérem .kitüntetés kü­lönböző fokozatait, a Kiváló Munikásőr, a Kiváló Pa­rancsnok jelvényeket és más elismeréseket. el, a kapcsolódó munkák — átadó állomások, magas- és mélyépítés, villamosenergia­ellátás, irányítástechnika, hírközlés — legtöbbjére is megvan a kivitelező, néhány fontos feladat határidőre történő elvégzésére vállalati gazdasági munkaközössége­ket is bevonnak. A Dunai Vasmű április 15-től szállít­ja az acélcsöveket, a szüksé­ges beszabályozásokkal szep­tember 30-ra tervezik a ve­zeték üzembe helyezését. Ami Szekszárdot illeti: a városi elosztó vezeték min­den szakaszára megvan a ki­vitelező. Az elkészült Marx Károly utcai és Séd patak menti mellett a TÁÉV épí­ti még a Tartsay és Köven- di Sándor utcai vezetéksza­kaszokat föl, az Alisca ut­cáig. A LAKISZ — lakás- karbantartó — végzi az Alis­ca utcától a Marx K. utcáig terjedő összekötő szakasz építését, míg az ipartelepi vezetékág építését a TOTÉV végzi. Bonyhádon, a Pécsi KÉV a kivitelező. Bizonyos lemaradás az 1983-ra terve­zett ütemhez viszonyítva ke­letkezett, — állapították meg — de ez azzal magyarázha­tó. hogy a megyei kivitele­zők most találták először szembe magukat gázvezeték­építéssel. A lemaradás vi­szont behozható. A városi hálózatok gázfogadásra al­kalmassá tehetők — terv szerint — augusztus 30-ra. A gázszolgáltatók 1984 első félévének végére készülnek föl az induláshoz. Kunsztos Ferenc, az OKGT igazgatója a tanács­kozáson megerősítette a szeptember 30-i üzembe he­lyezés biztosítását. Elmon­dotta azt is, hogy tapaszta­lataik szerint az üzemi át­állások 2 hét alatt végezhe­tők el. A munkák menetét egyébként figyelemmel kísé­rik folyamatosan, és rend­szeresen koordinálják a ten­nivalókat. Az OKGT az anyagbiztosításban is segíte­ni kíván, e célból hozta lét­re leányvállalatát a gázipa­ri beruházások anyagellátá­sára. A tárgyalás résztvevői megállapodtak abban, hogy havonta tartanak feladat­meghatározó koordinációs tárgyalást, amit a Tolna me­gyei Tanács fog össze. Ész­szerűség és igény diktálja a tárgyalásba vontak körének szükség szerinti bővítését is a nagyfogyasztókkal, akiknek határidőre kell el­készülniük a belső átállásra. Alapítvány az iskolában Az emberi értéket kívánják jutalmazni Divaitba jöttek az alapít­ványok hazánkban is. Nem­csak külföldön élő magyar származású művészek, tudó­sok tesznek alapítványt, ha­nem itthon előfordul, hogy ismert emberek pénzük egy részéit valamilyen általuk fontosnak és nemesnek ítélt cél érdekében kívánják ka­matoztatni, rendszerint fia- ital tehetségek támogatásá­val. A szekszárdi Babits iskola alapítványa .némiképp eltér a fentiektől — már csak ösz- szegében is —, de nem ke­vésbé nemes cél vezérli azo­kat, akik tették és gondoz­zák az alapítványt, aminek még neve sincsen, — Honnan szármázott a gondolat? — kérdeztük Sche­rer Sándor igazgatótól. — Béla Pálné nyugdíjastól származik a gondolat, aki is­kolánk .pedagógusa volt és az intézmény 25. évforduló­jára rendezett ünnepségen vetődött fel. Két doligoból született meg a harmadik, és olyan gondolatok, érzelmek kísérték, amelyek nyilván nemcsak benne fogalmazód­tak meg. Az egyik, a Babits- évforduló volt, iskolánk részt vett a városi ünnepségeken, törekedtünk arra, hogy ezen kívül tantárgyi keretben is felkeltsük az érdeklődésüket Babits életműve iránit. Egy­beesett ezzel a tanítás meg­indulásának 25. évfordulója, úgy gondoltuk a kettő össze- kapcsolható, mert kapcsoló­dik is egymáshoz. A haza- szeretet elképzelhetetlen a kötődés nélkül a .lakóhely­hez, ezen belül is a volt is­kolához. Az általános iskola manapság valahogy nincs az érdeklődés középpontjában, pedig megérdemelné, hiszen ott tölti az ember életének legszebb éveit, ott kapja meg az indítást az életbe. Nevel­ni pedig nem lehat érzelmek nélkül, éppen elég baj, hogy az iskolarendszer túlságo­san az intellektusra épít, ke­vesebbet törődünk az emberi érzésekkel, a személyiség más tartalmaival. Ilyesféle funkciója van az .úttörőmoz­galomnak is. A szülőföldhöz, iskolához, volt tanárokhoz és társakhoz való emberi kötő­dést akartuk erősíteni a ta­lálkozó megszervezésével. Hogy ehhez megvoltak az in­dítékok volt tanítványaink­ban is, azt a megjelentek nagy száma is bizonyítja. — Mekkora ez az összeg, és ki kaphatja? — Még nem dolgoztuk ki a részleteket és vannak is belső vitáink. Nem is a pénz összege a lényeges, de két­ezer fanimt körüli összegre gon,doiltonk, amit kezdetben három- vagy értövenként ítél­nénk oda, illetve ítélnek majd oda utódaink, öregbít­ve az iskola hírnevét. Azibán ha nő az összeg, esetleg évente is kiadható lesz. Az indulásihoz úgy 25—30 ezer forint tőke kellene. — Mekkora összeggel in­dult az alapítvány? — Ez sem lényeges és nem is tudjuk, már ott az ünnep­ségen megkezdődött az ön­kéntes .adományozás. Idő­közben egyik tanítványunk, akit ikertestvére értesített, az NiDK-ból is hozzájárult ■alapítványunkhoz. Ü.gy kép­zeljük, hogy a volt tanárok, tanítványok, volt szülők kis összegű .adományaiból álljon össze az az összeg, aminek a kamatait osztjuk fel. Az ön­kéntesség elve miatt és azért, mert nem a pénz .nagysága a fontos, nincs is gyűjitőív. Persialyt helyezünk el a fizetésnapon és majd még meghátározoitt alkal­makkor, ahova mindenki annyit tesz .bélé, amennyit nélkülözni tud. . A .szülői munkaközösség az .egyik far­sangi bál bevételét ’ajánlot­ta fel, a másikét valószínű­leg a Nemzeti Színház építé­sére adjuk. Számítunk a mostani tanárokra és szülők­re is. A célokat illetően még vannak vitáik. Van akiben megfogalmazódott, hogy az alapítvány szövege tartal­mazza a kiváló tanulmányi eredményt. Ezzel nem éritek egyet, ment a tudás (termé­szetesen nagyon fontos, de az intellektus nem minden, az alapítványt az a diák kaphassa, aki képességei sze­rint nyújtja a tőle telhetőt, de a hangsúly a társaihoz, tanáraihoz, a szülőkhöz való viszonyon van, tehát ez eset­ben mi az emíberi éntékeket, a személyiség érzelmi olda­lát szeretnénk jutalmazni, hogy ezzel is példát adhas­sunk. Rohanó világunkban a tudás utáni hajszában — meg persze a pénz utánig ro­hanásban, de ez gyerekekre nem érvényes — úgy veszem észre más, fontos értékek el­veszhetnek. .Ezért tartom fontosnak ápolásukat, de kérdezze meg énről egyik pe­dagógusunkat, aki az iskola tantestületének alapító tag­ja, és az ünnepségek szerve­zésének .is a lelke, így a Ba- bits-évfordúló méltó meg­ünnepléséből is 'kivette a részét. Akiiről szó van, Kubanek Gyuliáné, vagy ahogy .a gye­rekek ismerik Nusi néni. — Mit jelent az ön számára ez az iskola, hogy ilyen so­káig hűséges, volt hozzá? 'Megnöbbed a számára vá­ratlan kérdésen, hiszen nem beszélhettük meg előre a ta­lálkozásit — Mit is? Az ifjúságomat, egyszóval mindent. Itt aztán még hosszú vá­lasz következik, de nem le­het idézni az ismétlés veszé­lye nélküli, mert annyira ugyanazokat a gondolatokat, érzéseket fogalmazza meg, mint Scherer Sándor, ha más szavakkal .is. Az ilyesmi igazán egyenes adásban a televízióban lenne hatásos és érdekes is, hogyan is ta­lálkozik ké't pedagógus egy­azon nevelői szándékban, hogy tanítványaiból egész emberit, a közösségéhez kö­tődő érzelemgazdag és biztos tudású személyiséget for­máljon. Ment Nusi néni nem­csak szereti (tanítványai, ha­nem tanulmányi szigoráról is ismert a diákok körében, no meg az irodalom, a mű­vészet szeretetérői. — Én már csak i.lyan régi­módi tanító maradok, hama­rosan bekövetkező nyugdíja­zásomig. Most már a vollt. ta­nítványaim gyerekeit taní­tom, sőt előfordult már, hogy a harmadik nemzedékből jött gyerek. Csodálatos ér­zés, amikor egy gyerekarc­ban húsz év előtti hasonmá­sokat ismerek fel. Wirth Éva alapítványának legfőbb érté­ke, hogy nem a jó tanulókat jutalmazza, mért hiába tud­ja valaki a matematikát, vagy elemez csodálatosan vertset, ha például durva a társaihoz. De nemcsak én vagyok itt ilyen tantik darab, alapítója a tantestületnek dr. Fodor Józsefné, ő is azok kö­zé tartozik, akik nem tud­ták megérteni azokat, akik száz forint fizetésemelésért odébbállnak. Vele is kellene beszélni. Kellene... és Béla Pálné- val, aztán ők biztosan java­solnának más pedagóguso­kat, majd .tanítványokat és a .lánc egészen addig mehetne, amíg ez .az iskola fennáll... Nem féltem én ezt az ala­pítványt, biztosan gyarapod­ni fog. IHÁROSI IBOLYA Gyártókat keres a kereskedelem A Centriköt Kereskedelmi Vállalat szervezésében Budapesten, a Rákóczi út 57. szám alatti bemutatóházban Vevők vagyunk kiállítás nyílt a ruházati és cipókereskede­lemben hiánycikkeknek számító termékekből. Az iparcikk-termeltetésben már jól be­vált gyakorlat nyomán ezúttal 18 ruha- és cipőkereskcdelmi cég mutatja be azokat a textíliákat, konfekcióruházati termékeket, cipőket, amelyekre gyártót keresnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom