Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
tolna'N U nJÉPÜJSÁG 1984. február 1. Bemutató a Vígszínházban A Vígszínházban január 27-én mutatták be Weöres Sándor: A kétfejű fenevad című történelmi játékát, Valló Péter rendezésében. Bánsági Ildikó és Pap Vera az egyik jelenetben. A Képzőművészeti Kiadó kevés európainak, aki a nemrég függetlenné vált fiatal országot, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot fényképezőgéppel a kezében beutazhatta. Az őt ért lenyűgöző élmények elevenednek meg az ősi karavánutak földjén című fotóalbumban. Gazdag képsor mutatja be az egzotikus tájat, a gránitból és kristályos palából álló északi hegyvidék kiszáradt mély vízmosásokkal, aszókkal tördelt tömbjét, a fennsíkok teraszos művelésű földjeit, a végeláthatatlan homoksivatagot. A naív művészet Magyar- országon című kötet e sajátos művészeti jelenség első, tudományos igényű összefoglalása. A kortárs plakátművészet két jeles képviselőjének anyagából jelenik meg válogatás — a Kossuth Könyvkiadóval közös gondozásban — mappa formájában. Az SO-KY plakátok szelleme a nemzetközi imperializmus, a világ különböző pontjain feléledő újfasiszta agresszió ellen, és a népek szabadsága mellett emel szót, magasztalva a szembeszegülő hősiességet. Többségük szöveg nélkül is egyértelmű kommunikációra képes. Közép-Ázsia művészete idei tervei A Mai magyar művészet sorozatban a múlt év végéig 75 kötet látott napvilágot. Célja a hazai művészet megismertetése az olvasóközönséggel ; alkotókkal, stílusokkal, irányzatokkal, konkrét művekkel és művészeti tendenciákkal. A monográfiák nem csupán az érdeklődő, múzeum- és képtár] átogató közönségnek nyújtanak segítséget, haszonnal forgathatják a művészetpedagógusok is. A sorozat egyik új kötetében Losonczi Miklós Vén Emil Munkácsy-díjas festőművészt, Lessenyei Márta szobrászművészt, Krunák Emese, a fiatal, tehetséges kritikus Bálványos Huba grafikusművészt mutatja be. A Képzőművészeti Zsebkönyvtár kötetei igen népszerűek. Az építészet világ- története címmel megjelent kétkötetes tanulmány változatlan utánnyomásban készül. Szentkirályi Zoltán építésztörténész munkája olvasmányos, eligazít az építészet elméletében és kitér a társtudományok és kapcsolódó társművészetek fejlődésére is. Nemcsak az európai fejlődésről ad képet, de súlyához méltó tárgyalást kap az amerikai földrész, a jelentős ázsiai kultúrcentrumok sorsa, az afrikai és óceániai építészet is. A sorozat új kötete lesz Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség című munkája. A fém elsősorban szerszám és fegyver alapanyagával szolgált, s ezek díszítése jelentette a korai mű- vesség feladatát. Később, a mindenkor uralkodó stílus függvényében kaptak az eszközök díszítményeket, gyakran a funkciótól függetlenül. A XX. század első felében, a vas értékének csökkenésével, felhasználási területének szűkülésével maga a vasmű- vesség is veszített jelentőségéből. A századok során felhalmozódott művészi meg- munkálású tárgyak értéke azonban nem ment veszendőbe. Ezeket mutatja be Pereházy kötete közel 200 fotó segítségével. Az én múzeumom sorozat — mely elsősorban a gyerekeknek készül — két rangos vidéki múzeum anyagát* mutatja be. Prökopp Mária: Itáliai képek az esztergomi Keresztény Múzeumban; Sz. Kürti Katalin: XIX. és XX. századi festmények a debreceni Déry Múzeumban. A nagy magyar festők közül az idén Orlai Petrich Soma és Brocky Károly munkásságát bemutató album jelenik meg. Kortárs klasszikusként Iványi Grünwald Béláról jelenik meg Telepy Katalin művészettörténész monográfiája. A nagybányai festőiskola öt alapítója közül csak Iványiról nem jelent meg összefoglaló elemzés. Műveivel a közönség — halála óta — alig-alig találkozott. Voltaképpen milyen festő volt ő, a húszas évektől kezdve a legismertebb magyar művészek egyike? Erre igyekszik az album választ adni. Kardos és Szilágyi Gábor: Leletek a magyar fotográfia történetéből című kötete méltán nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen az elmúlt években világszerte megnövekedett az érdeklődés a fényképezés története, esztétikája iránt. A régi fényképek gyűjtése Magyar- országon is egyre több embert vonz. A kötet négyszáznál több fényképe napjainkig tekinti át a magyar fényképezés történetét. Vajda László fotóművészeti munkásságát a világ számos helyén elismerik, és számon tartják. Több mint 60 év munkásságát mutatja be 200 kép felhasználásával a Photographies carpato-pan- nonica című szép album, melyben a magyar fényképezés hőskorából való fotók a Kárpát-medence és az ezt körülvevő magas hegyek, valamint az Adriai-tenger partjának őshonos, és ma már ritkaságszámba menő növényeit örökítették meg. Korniss Péter egyike azon A magyar olvasó előtt kevéssé ismert vidék és kor kultúrájának emlékeit villantja fel a „Közép-Ázsia művészete Avicenna korában” című kötet. A közép-ázsiai népek IX— XI. századi történetét állandó háborúskodások kísérték, ám a külső és belső fenyegetettség elleni küzdelem mellett e kor egyszersmind rendkívül magas színvonalú építészetet, képző- és iparművészetet, irodalmi és tudományos eredményeket is hozott. A mai Üzbegisztán Türkménia, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán területén fennmaradt épületek, falképek, iparművészeti tárgyak ékesen bizonyítják a hajdan e tájon élt népek alkotókészségének nagyságát, mely arab, perzsa és indiai hatásokat magába olvasztva önálló, sajátosan eredeti művekkel gazdagította az emberi civilizációt. E kultúra megismeréséhez az Üzbég Tudományos Akadémia közreműködésével készült album a nagyobb területi egységek — Bokhara — Maverannahr, Gur- gandzs — Hórezm, Khorá- szán és Huttalán — társadalom- és kultúrtörténetének rövid összefoglalása mellett 200 fényképével (ezek kétharmada színes) ad segítséget. A magyar kiadás számára a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigazgató-helyettese, Gombos Károly írt bevezető tanulmányt, mely történelmi-néprajzi szempontok szerint igazítja el az érdeklődőt. Papíripari gyármúzeum A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában gyári múzeumot alakítottak ki, amelyben bemutatják a papír- gyártás ősi módszereit. A még ma is működő gépek és berendezések a gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanulók ismeretanyagának bővítésére is szolgálnak, emellett az általuk gyártott úgynevezett merített papír ma már különlegességnek számít, keresett termék. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A természet erőivel vívott küzdelemben átmenetileg Bilullmairadtialk azok a modem jégitörő 'hajók is, amelyek a múlt év novemberében a Csuikcs- és az Észak-szibériai-tengeren akartak utat vágni, a távoli északi területekre üzemanyagot és más mélikü lozhetetlen kellékeket szállító tehenhajóknak. Hogyan süllyedt el egy hajó, miként szabadult iki a többi? — énről szói a Mentés a sankii jég fogságából című helyszíni riport. Az elemek szóltak közbe egy lendngrádi építkezés során is, amellyel a Kanomyerszkij szigetet és a városközpontot akarták összekötni a Néva alatt. Ho- gyar valósult meg ez a .terv, erről számol be az Alagút drámai előzmények után című írás. A Vémusz-foltók a felhőkön túlról című cikk arra keres magyarázatot, miént álltak rendelkezésre távolabbi csillagokról jó minőségű fény- képfelvételek, és miért hiányoztak a /totálképek” Földiünk legkíözélebbi bolygó- szomszédjáról, a Vénuszról. Az írásnak az ad aktualitást, hogy a legutóbbi szovjet Véri usz-szomdák nagy jelentőségű 'újdonságokkal gazdagították az Esithajnaíl csillagra vonatkozó ismereteinket. „önálló úton járunk” — hangsúlyozza az Ukrán Tudományos Akadémia Kijévben működő anyagtan! intézetének igazgatója. Az önérzetes kijelentéi az intézet úttörő kutatásaira utal. A világ együk legnagyobb ilyen jellegű központja élen jár új anyagok kidolgozásában, a porkohászat fejlesztésében, és gazdája a fémfelhaszná- lás csökkentését célzó országos programnak. A kijevi kutatók számos megoldását használják Nyugaton ’ is. A cikkben szó esik egy szabadalmi perről is, amelyet a híres General Electric cég ellen nyertek meg. Vlagyimir Beliovnak, a világbajnok szovjet kézilabda- váilogartott kapitányának alakját rajzolja meg A vezéregyéniség című riport. Névtelen alkotók név szerinti örökösei gyűlnek össze időközönként Moszkvában. A folkloristák szorgalmasan rögzítik azokát a népdalokat, amelyek némelyike több száz éve él egyes vidékeken. Hogyan gondoskodnak arról, hogy ne vesszen ki az ősi ének- és hangszeres művészet? Ezt beszéli el a Dal- uitánpóitiLás faluról című tudósítás. Címszavakban a magyar tárgyú anyagokról: Érvelő himnusz az emberről — beszélgetés Lengyel Béla irodalomtörténésszel Makszim Gorkijról, Rendkívüli esemény: Lvovban tanuló magyar számítástechnikusok ,/integrációs szárnypróbálgatásai” Űj szovjet autóbusz — magyar közreműködéssel: Ikarus-tapasztalaitok felhasználósa a Likinói Autóbusz- gyárban. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok februári számában folytatódik Anna Gagarinának, az első űrhajós édesanyjának visszaemlékezése életére, a család .történetére. L. Lemer Hű 'barátok című írása Tambov és Szek- szárd, a Tambovi terület és Tolna megye sokéves gyümölcsöző együttműködéséről számol be. A reuma évezredek óta gyötri az emberiségiet. Ma legalább százféle reumás betegséget tartanak számom A tavaly nyáron Moszkvában megrendezett X. európai reumatológiai kongresszus résztvevőd a megelőzés és a gyógyítás új útjairól tanácskoztak. T. Csisztyafcova Egy visszavonuló betegség című ciitkke a reuma elleni harc eddigi eredményeit ismerteti. Az orvostudomány egyik viszonylag új ágával, a mik- rasehészattel foglalkozik G. Averjanova cikke (Egy műtét története).. Ma már nem ritkaság az olyan műtét, amelynek során levágott uj- jakat illesztenek vissza .az orvosok, erről olvashatunk érdekes cikket a folyóiratban. N. Gnasin A mesterek városa című írása Tulába kalauzol. A város az évszázadok során rettenthetetlen harcosairól és /tehetséges mestereiről lett hires. Sok rege és monda szól 'az itteni mesterek ügyességéről, A lap bemutatja egy természetvédelmi terület téli életét, az erdészek és a zoológusok munkáját; ismerteti a rövidesen bemutatásra kerülő és a közelmúltban bemutatott szovjet filmeket, beszámol a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus szovjetunió- beii vendégszerepléséről és sok más érdekességről. szputnyik A Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tett, hogy visszatartsa a NATO tagországait az amerikai közép-hatótávolságú rakéták Nyugat-Buró- pába való telepítéséről. A józan érveket a Nyugat sajnos nem vette figyelembe, pedig a jóakaratról tanúskodó kezdeményezések nem egyszer elhangzottak a Szovjetunió részéről. A folyóirat kivonatokat közöd több olyan nyilatkozatból és lapoknak adott válaszokból, melyeket az S2KP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének élnöke, Jurij Andropov tett az 1983. év folyamán. A napi sajtó már hírül adta; hogy 1984 január első napjaiban a szibériai földgáz „átlépte” a Szovjetunió nyugati határát, és a 4451 kilométer hosszú vezetéken keresztül elindult 'Nyugat - Európáiba. Példás munkát végeztek a szovjet szakemberek, munkások. Tették ezt annak ellenére, hogy bizonyos nyugati köröknek nem voilt ínyére ennek a beruházásnak a megvalósítása, és mindent elkövettek a késleltetéséért. Megvalósult ,/az évszázad üzlete” címmel a gázvezeték építéséről közöl riportot a Szpufnyik Viktor Nazarenko akadémikus A világ élelmezési helyzete című tanulmányában azt fejtegeti, hogy a termonukleáris háború elhárításának problémája után az emberiség legfontosabb és legsokoldalúbb feladata a fennmaradáshoz szükséges élelem előteremtése. Világszerte növekszik a válások száma. Az okok szerteágazóak. A téma ismerői között szép számmal akadnak, akik az egyik nyomós okot a fiatal házastársak szellemi igényei közötti különbségben látják. Ezt a kérdést taglalja Viktor Pareve- gyencev a Ma már a menyasszony válogat című írásában. Miss Hewlett otthagyta szülőhazáját, az Amerikai Egyesült Államokat, és kéréssel fordult a szovjet hatóságokhoz, hogy engedélyezzék letelepedését a Szovjetunióban. Vajon mi késztethette az amerikai fi atal - asszonyt erne a 'lépésre? Választ 'kaphatunk rá az „Emberségre vágyva” című cikkből. Különböző mendemondák és rémhírek járják a világot az óceánokon időről időre fel-felbukkanó különös természeti katasztrófákról: a „halálos csapdákról”, a halak tömeges pusztulásáról és más hasonló jelenségekről. ,/Néma tragédiák az óceánon” címmel közli a folyóirat Konsztantyin Konsztan- fyünovnalk, a biológiai tudományok doktorának írását, A világon elsőként Szibériában alakúit meg a ritka, vagy kipusztulóiéiban lévő háziállatok és vadállatok nemzeti igénibankja Ezt ismerteti Jurij Rogyta a „Noé bárkája az Áltáj hegységben” című cikke. Érdekes cikket közöl a Szputnyik Alékszandr Puskin hitveséről „A költőfejedelem felesége” címmel. Alékszandr Puskin önmaga és felesége becsületét védve, 1837 februárjában párbaj ban halt meg. Milyen szerepe voilt e tragédiában a költő hitvesének? Egyesek férje éipusztítóját látják benne, míg mások őrangyalát. Milyen is volt a valóságban Natal ja Goncsarova Puskima? A Könyvespolc című rovatban a folyóirat részleteket közöl Irina Rodnyina és Alékszandr Zajcev „Olimpiai csillagok pályája” című könyvéből. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom februári száma a klasszikus és modern belorusz irodalomból 'közöl válogatást. „A belorusz irodalom viszonylag fiatal, de már eléggé érett, hogy a nép életének sokoldalú és mély ábrázolását nyújtsa” — írja a vezércikkben Nyírna Sznyezskova, a Belorusz SZSZK Miniszter- tanácsa elnökének helyettese. Az Élő múlt rovatban Makszim Bahdanovics, Pjaitnusiz Bnouka, Szjarhej Dzjargaj, Arkadz Kuiljasou, Aljakszaj Piszin versei és az Ivan Me- lezzsel, a Poleszjei krónika című regényeposz írójával a közelmúltban, nem sokkal a halála előtt készült interjú nyújt bepillantást a századunk elejéin kialakult belorusz "irodalom múltjába. A jelenébe pedig a Próza és a Líra tovat összeállítása. A Próza rovat elbeszéléseket gyűjtött csokorba: Ivan Samjakintól a Tölgyek, Ivan Ptasnyikautöl az Aljoska, Vjacseszlav Adamc&ikitól a Kora őszi nap, Amatol Kud- rarvcevtől az Ünnep előtt, Borisz Szacsenkáitól A só, Janka Szipaikouitól A partizán-díszszemle, Alesz Zsáktól az Örök mezők, Iván Naumenkátöl az Elbúcsúztak Kávaiéiban című novellát. Fejezeteket közöl a folyóirat a legismertebb belorusz író, Vaszil Bikov új, Baljós jel című regényéből. A Líra rovat tizenhat belorusz költő verseiből készült összeállilitássail ad ízelítőt a mai belorusz költészetből. A magyar olvasók számára három tanulmány igyekszik teljessé tenni a belorusz irodalomról alkotott 'képet: Mi- hasz Tiesina a prózairodalom fejlődéséről, Állta Kaibako- vics a, mai belorusz költészetről, Alekszej Kondroito- vics Alesz Adamovics munkásságáról ír. A Magyarországon megjelent belorusz irodalom bibliográfiája egészíti ki a folyóirat új számát.
