Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
U NÉPÚJSÁG 1984. február 29. Bemutatjuk A Híradó és Dokumentumfilm-slúdiót — 1985-ben lesz kerek nyolcvanéves az intézményesült magyar híradó — mondja dr. Bokor László stúdióvezető, amikor arra kérem, hogy beszéljen a híradó és dók u menitu mf i lm-gyá ntás múltjáról és jelenéről, a sitú- dió munkájáról. — A filmgyárat 1948-ban államosították, és a hajdani Mafi-rt Krónika a Magyar Filmhíradó és Dokumentumfilmgyár névvel működött tovább. — A híradó és dokumen- tumfilm-gyártás struktúrája évek során átalakult. — A MAFIL/M részeként, 1956 uitán Ikerült sor a stúdió átszervezésére. Ma már ritka a híradóanyagok ripontszerű feldolgozása, inkább analizáltuk az eseményeket. Ez persze világjelenség, amely a televízió megjelenését követte. — A híradófilm tehát mélyebben nyúl a jelenségek mögé. Mondana erre egy konkrét példát? — litt van a napjainkat izgató, nem mindennapi képrablás históriája, amely nálunk, Budapesten történt. Minket nem az érdekelt, ami most történik. A képek régebbi sorsára figyeltünk fel inkább. Kiderült, hogy a nyilasok a háború alatt az egész állami képgyűjteményt elrabolták, szerencsére arra már nem volt idejük, hogy a rablóit képeket — amelyeket ugyancsak egy szerzeteskolostorban őriztek a Dunántúlon — kihurcalják az országból. — A hazai készítésű híradófilmeket külföldön menynyire ismerik? — Huszonöt évvel ezelőtt, az UNESCO szakosított szervezetéként alakult meg a Nemzetközi Híradó Szövetség, az INA, melynek ma Párizsban van a központja. Ennek keretén belül a tagországok devizamentesen cserélik ki híradóanyagaikat. A szocialista országok köziül a mi filmhíradóinkat veszik át legnagyobb számban. De előkelő, hatodik helyen állunk világviszonylatban is. — Minden hazai moziban láthatunk ma híradót vagy dokumentumfilmet? — Sajnos, nem. Itt a-lusz- szák nálunk, méltatlanul, Csipkerózsa ka-élmufcat a jobbnál jobb filmek, csak azért, mert a kópiák száma kevés, és a mozikban rossz a híradófilmek terítése. Okosabb módon mindenhová el lehetne juttatni ezeket a filmeket. — A stúdió munkájának igen jelentős részét adják dokumentumfilmjeik. Mi a helyzet velük? — A dokumentumfilmefcet régen — igaz elég bárgyúak voltak — mostohán kezelték. Stílusörökségük egy ideig minket is elkísért. De közben felnőtt egy új filmes generáció. S 1957 után egy letisztult, társadalmi közegben újjáéled ez a műfaj, bár akkor már megjelent az új rivális, a Itelevizió. A dofcu- menitumfilmezés előbb találta meg új, saját arculatát, mint a híradófilm. — Mennyire becsülik meg a dokumentumfilmeket? — Minden évben elnye- rünk néhány nemzetközi díjat! a különböző fesztiválokon, Dubrovnikban, Krakkóban, Moszkvában, Oberhau- senben vagy másutt. Az is megesik, hogy külföldön jobban ismerik dokumentum- filmjeiníket, mint itthon... Mindenesetre ott tartunk, hogy igyekszünk önálló mű- sonlehetőséget teremteni ezeknek a filmeknek, — Stúdiójuk mennyire korszerű? — A legutóbbi öt óv alatt nagyot fejlődött. Valaha bünttetőtélepnek tekintettek bennünket a filmes 'szakmában; azóta közművelődési stúdió lettünk! Minden szükséges technikával ellátnak bennünket. Itt teremtjük meg a MAFILM videó-bázisát is; óriási lehetőség élőitt állunk... — Bokor László maga is rendezői Mióta áll a stúdió élén? — Kilenc esztendeje irányítom a stúdió munkáját. Ritkán jutok a celluloidszalaghoz. A saját stúdiómban csak elvétve készíthetek egy- egy híradófilmet, pedig történelmi és külpolitikai érdeklődésem feljogosíthatna bizonyos témák feldolgozására. Csak éppen nem futja az energiámból. — Milyen a stúdió jövője? — Politikailag hasznos filmeket szeretnénk forgatni, és bevonni a külső ma- cenatúrát is, ha lehet. Ez a kultúra integrációját jelenítené. A jövőben nagyobb .teret keli adnunk a művészfilmeknek. ’Találkozniuk kell még inkább a közönséggél. SZÉMANN BÉLA A munkavédelmi filmek forgalmazásának új rendje Központi intézkedésre a munkavédelmi filmek kölcsönzése terén 1984. február 1-itöl új forgalmazási rend lépebt életbe. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a munkavédelmi filmek kölcsönzését a Mozgóképforgalmazási Vállalat (MOKÉP) kirendeltségei végzik. A kölcsönzés személyesen, írásos megrendelővel, valamint levél, telex vagy távirat útján történhet. A megrendelést, a műsorcseréit vagy a változtatást legkésőbb a vetítést — illetve postai szállítás esetén — a szállítást megelőzően 3 nappal .kell a MOKÉP kirendeltségei címére 'megküldeni. Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyei megrendelők: MOKÉP pécsi kirendeltsége 7623 Pécs, Hőgyes Endre u. 20. Tel.: 14-537, Telex: 012521. A filmek kölcsön díja méterhossztól függetlenül 30 forint filmenként és naponta. A szándékos .’károkozást a kölcsönző köteles megtéríteni. A filmeket rendszeresen késve visszaszállító ügyfelektől a MOKÉP megtagadhatja a kölcsönzést. A filmek kiadása és az ügyfélfogadás szombat kivételével m u nk an apok on 10— 14 óráig, filmvisszavétel 7.30- tól 9.30-i.g Új filmet forgatnak a Mephisto alkotói Az Oscar-díjas Mephisto című film alkotói: Szabó István rendező, Klaus Maria Bran dauer színész és Koltai Lajos operatőr új filmet forgatnak Redl ezredes címmel, magyar—NSZK—ősz trák koprodukcióban. Gndnin Landgrebe, a női főszereplő és Szabó István A diafilmeket továbbra is a régi rendben és időben az SZMT-nél lehet kölcsönözni. Klaus Maria Brandauer (MTI-fotók — Friedmann Endre felvételei — KS) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetben volt a FAO — az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete — kukoricakutatási hálózata fuzárium munkacsoportjának kétnapos tanácskozása. A résztvevőket dr. Bal- daszti László ügyvezető igazgató köszöntötte, majd a programban részt vevő tizenkét európai ország szakemberei — nemesítők és növény, kórtannal foglalkozó specialisták — a kukoricát károsító gombabetegség, a cső- és szárfuzárium elleni védekezés eddigi eredményeit, az idei feladatokat, valamint a témával kapcsolatos kutatási módszerek egységesítésének lehetőségeit vitatták meg. Céljúk az, hogy a fuzárium „természetének”, tulajdonságainak megismerésével, feltárásával segítsék a nemesítők munkáját, s a betegségre kevésbé fogékony vonalak, hibridek előállítását, elterjesztését. A témának azért van nagy jelentősége, mert a fuzárium csaknem minden kukorica- termesztő országban fertőz, súlyos hozamkieséseket, gazdasági veszteségeket okoz. A szárat megtámadó gomba el- korhasztja, géppel betakarít- hatatlanni teszi a növényt, és húsz—harminc százalékos terméskiesést okoz; a csőfu- zárium következményei pedig a takarmány feletetése után az állatállomány megbetegedésében, elhullásában mutatkoznak. A fuzárium elleni védekezés legbiztosabb módja az ellenálló fajták termesztése lenne, azok azonban még csak korlátozottan állnak a gazdák rendelkezésére. Próbálkoznak a szakemberek különféle agrotechnikai eljárások alkalmazásával is, csökkenteni a szárdőlés, a fertőzés veszélyét. Ezek közül jó eredményekkel bíztat a martonvá- sáriak kísérlete, akik az optimális tőszám megállapításával igyekeznek mérsékelni a gomba terjedését. SOMOGYINöw A Baiaton-part köztisztasági, közterületfenntartási és vízvédelmi szolgáltatásainak helyzetéről tanácskozott Siófokon a Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi munkabizott. sága, együtt a balatoni üdülőkörzetben működő környezetvédelmi szolgáltató vállalatok képviselőivel. A Somogy megyei Telepü léstisztasági és Kertészeti Vállalat igazgatója tanulságos előadásában hangsúlyozta- hogy a Balaton környéke nem hasonlítható egy olyan nemzeti parkhoz, ahol csupán az eredeti természetes táj megőrzése a cél; itt óvnunk kell a hagyományos művelési ágakat is, a szépen rendezett szőlőket, gyümölcsösöket, s az lenne az ideális eredmény, ha a régi építészeti alapokon megújuló falvak, népi műemlékek képe együtt hatna az őstermészet megőrzött elemeivel. — A területnek sok gazdája van — mondta —, és minden gazdának más az érdekeltsége. A 30 méteres parti sáv, a strandok, a közterületek tanácsi kezelésben vannak ; az üdülőtulajdonosok (magánosok és közületek egyaránt) szintén gondoznak zöld területeket; a MÁV- pályaudvarok és a pályatestek környéke a kül- és better, jes gondozási szintet változóan mutatja; a KM által kezelt és a belterületeken áthaladó főközlekedési utak mentén a zaj és a por csökkentését szolgáló fasorok, erdősávok a déli parton elhanyagolt állapotban vannak. Sok a tájidegen, különböző örökzöldekkel megtűzdelt parkterület, amely intenzív gondozást igényel. Célszerű és állandó kezelés híján ezek a közterületek leromlanak, elgazosodnak, elvadulnak. Viszont az őshonos fik, cserjék a szélsőséges klímaviszonyokat is jól tűrik, s az eredeti elképzeléseknek megfelelnek. Következésképpen a külterjes parképítés esetén mindenkor az őshonos vegetáció növényállományát célszerű telepíteni. Dunántúli napló „Álljon ellen a kísértésnek” — olvasták az öles betűs feliratot a bejárati ajtóval szemben mindazok, ákik a pécsi KÖJÁL székházában meghirdetett ételbemutatóra és -kóstolóra igyekeztek. „Az egészség érték” — hirdette az alcím. Majd a WHO — az ENSZ Egészségügyi Szekciója — jelmondata következett: „Az egészség a /testi, szellemi,-' szociális jólét állapota”. De vajon jólétben, egészségben élünk-e mi, magyarok? Aligha, pedig jócskán van mit az asztalra tennünk, ha ételről van szó. Dr. Bleier Erzsébetnek, a Baranya megyei KÖJÁL egészségnevelés* osztályvezetőjének megnyitó szavaiból is ez derült ki. Rá. mutatott, hogy milyen sok a gyógyíthatatlan — szív- és érrendszeri zavarokban, érelmeszesedésben szenvedő —■ beteg Magyarországon, akiknek állapotát csak helyes életmóddal, és ezen belül okszerű táplálkozással lehet szinten tartani. A másfél órás kiállítást sokan megnézték, s minden termék elfogyott. A Bikali Halfeldolgozó halroládjai és frikadellái csakúgy, mint a Baranya megyei Tejipari Vállalat zsír- és kalóriaszegény sajtkülönlegességei, az újdonságnak számító rokfort típusú BOJFORT, Baranya, az Ormánság és az Anikó. A különféle étrendösszeállításokat kérő vendégek megkóstolhatták a bogádi Zengő Gyöngye Tsz rostos gyü- mölcsleveit — őszibarack, alma, körte, kajszi, meggy, jaffa és feketeribizke —, legjobban ez utóbbi ízlett. A szénsavmentes, vitamindús ievek ára is elérhető. Félliteres palackokban, 6 forinttól 10 forintig hozzák forgalomba a bogádiak az idén már minden igényt kielégítő mennyiségben. PETŐFI PÉPE A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ-nek, Kanizsai Ferenc és Kövecses Mihály vezetésével jelenleg két mozgóboltja járja a vidéket. Az egyik a JakabszálláSs—Orgovány— Helvécia—Bugac közötti kistelepüléseket látja el 18 állomáson — köztük a görbe- majori, a rudastól és a kar- galai iskolánál, a helvéciai Csókasoron és másutt, — míg a másik útvonala Kerekegyházán, Fülöpházán és Kun- baracson át Lajosmizséig vezet. Az 1980-ban kezdődött mozgóbolti ellátás rövid idő alatt népszerűvé vált. Ezt jelzik a forgalmi adatok. Míg a jakabszállási járat három éve 86 ezer és 1983-ban 152 ezer forint értékű árut adott el havonta, addig a kerekegyházi az 1981. évi 143 ezerrel szemben jelenleg már kétszázezer forint havonkénti bevételre tesz szert. A forgalom növelését a — lehetőségek szerint — választékbővítéssel sikerült elérni. Mióta a bugaci végállomásig közle. kedő mozgóüzlet Jakabszál- lás helyett Kecskemétről kap árut, az UNIVER ÁFÉSZ teljesíti a kistelepülések lakóinak kérését; amit az ABC- ben meg lehet vásárolni, s nem kizárólag hagyományosan értelmezett alapellátási cikkek (tej, kenyér, cukor), azokból is jusson nekik. Hasonlóan közkedveltek tavaly november óta a Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vegyibuszai. Az egyik mozgószolgálat legutóbb Méntelek, La- dánybene, Kunpeszér és Kun. bábony tanyai lakosainak vitt háztartási vegyiárut és kozmetikai szereket. A buszjáratot tíz útvonalon úgy szervezték meg, hogy a megye északi felének azelőtt teljesen, vagy részben ellátatlan helységeibe kéthetenként eljusson. Mozgási területén találhatói* ötven—száz házas kistelepülések is. A vásárlást a Szigma Kereskedelmi Vállalat is megkönnyíti. Korszerű módszerei közé tartozik a falvakban egyre inkább bevált árusítási forma; a kistelepülés egy meghatározott időben a nagyobb helyiségeiket bérbe adó művelődési házakba. 1983-ban ilyen módon Hajóson bútort, Kunszálláson, Pe- tőfiszálláson, Jakabszáltáson, Bugacon, Lászlóíalván, Har- kakötönyben és Tömörkényben sporteszközöket, játékokat, illetve bútort és illatszert, Petőfiszálláson háztartási vegyiárut, Mélykúton pedig kétkerekű járműveket és lakástextilt árusítottak. Interpol és a számítógép Kutyaharapást szőrévé] — azaz számítógép alkalmazásával akar harcba szállni az Interpol a számítógéppel dolgozó „fehér köpenyes” .bűnözők eliten. André Bos- sard, az Interpol 1978 Óta hivatalban lévő főtitkára napjaink komputeres bűnözőit az egykori postakocsis tolvajokhoz hasonlítja, akik az akkori Legfejlettebb .technológiát: „a legjobb lovakat” használták. Míg azonban napjaink bűnöződ könnyűszerrel megszerezhetik a számítógépeket, s egyebekben is mozgásukat nem korlátozza semmi, addig a rendőrség gyakran a törvényes korlátokon túlmenő bürokratikus akadállyal találja szemben magát. „Ha egy bűnöző repülőgépre akar szállni, megveszi a jegyet, és már utazhat is. Egy rendőrnek, ha követni akarja a bűnözőt, először dls jelentést kell írnia”. A külföldön váló letartóztatáshoz nemzetközi elfogató parancs kell, ennek megszerzése időigényes eljárás, s eközben a bűnöző könnyűszerrel egéruitait nyer. Számítógépes bűnözők ellenőrzik a nemzetközi kábí- tószer-kereSkedelmet, egyre gyakoribbak a bankszámlákról számítógép -segítségével történő illegális lehívások — az ilyen természetű gazdasági bűncselekmények a múlt évben 1,5 milliárd dolláros kárt okoztak, és ez csak a jéghegy csúcsa. Az Interpol már számítógépre vitt olyan adatokat, mint a hamis bankjegyek számai, megkezdhetné ezt a kábítószer-kereskedelemmel és a lopott műkincsekkel kapcsolatban is. A bűnüldözés komputerizálása azonban rengeteg problémát is felvet. Kezdve azzal, hogy maguk a bűnözők is esetleg hozzáférhetnek a rendőrségi számítógépekben -tárolt információkhoz, odáig — s ez a nagyobb probléma — hogyan vihető -keresztül magánszemélyeik adatainak tárolása a különböző államokban érvényes törvények megsértése nélkül. Jelenleg úgy látják, hogy ennek feltétele, egy nemzetközi ellenőrző bizottság létrehozása.
