Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

s imépüjság 1984. február 18. Vietnam A jobb ellátásért 1985-ig 100 millióra kívánják növelni a baromfiállományt. A képen: Broyler-csirkék a „December 2” baromfi­tenyésztő-telepen. Triticale A bátrak gabonája Dr. Tadeusz Wolski do­censnek, a híres lengyel nö­vénynemesítő tudósnak a nevéhez fűződik az értékes Grana nevű búzafajtának és a Dankowskie zloto nevű rozsfajtának a kitenyésztése. A tudós jelenleg a búza és a rozs kereszteződéséből szár­mazó gabonafajta, a Triticale új változatain dolgozik. A tudós a Triticalét a „bátrak gabonájának” nevezi. Az első búza-rozs keresz- tezési kísérletek még a XIX. század végében kezdődtek Skóciában, Németországban, s több más országban. Ezek a próbálkozások azonban nem jártak sikerrel, mivel az új gabonafajta terméshoza­ma túl alacsony volt. A bú­za-rozs igazi pályafutása az első hexaploidális (hat kro­moszóma-csoportú) gabona­fajta előállításával kezdődött. A világ búzanemesítő szak­embereinek Kanadában ren­dezett 1958. évi nemzetközi kongresszusán mutatták be ennek első változatait, amely felvette a versenyt nemcsak a rozzsal, hanem a búzával is, főleg a savanyú talajokon. A Triticale a búzánál jóval ellenállóbb a különféle beteg­ségekkel szemben, s ez két­ségkívül jelentős előnynek számít. A Triticale iránti érdeklő­dés évről évre növekszik Mint ismeretes: Magyaror­szágon is sikerrel foglalkoz­tak vele. A lengyelországi choryni növénynemesítő ál­lomáson kitenyésztett CT— 138 típusjelű változat jelen­leg állami kísérletek tárgya Nagy-Britanniában, Hollan­diában, Belgiumban, Fran­ciaországban, sőt még Űj- Zélandban is. Az említett változat különösen magas terméshozamának köszönhe­tően felveszi a versenyt a vi­lág legkiválóbb búzafajtái­val is. A termékeny búza­rozs fehérjetartalma a búzáé­val egy szinten van, táp- fehérje-értéke magasabb a rozsénál, annál több lizint tartalmaz és az aminosav- összetétele is kedvezőbb. Épp ezért a búza-rozs termesztése iránt nemcsak az olyan or­szágok érdeklődnek, mint Lengyelország, ahol sok rozs­termesztésre kedvező, köny- nyű talaj található. A búza-rozs Lasko néven kitermesztett első lengyelor­szági változata felkerült az országos növénytermesztési jegyzékbe. Mégis először Nyugat-Európában honoso­dott meg, mivel Lengyelor­szág időjárási viszonyaihoz képest alacsony a hidegtűrő képessége. Sok parasztgazda azonban vállalja a kockáza­tot. HANNA LEWANDOWSKA A Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában meg­tartott V. kongresszusa a 80- as évek legfőbb feladatául a mezőgazdaság erőteljes fej­lesztését tűzte ki célul. A me­zőgazdaságnak valóban alap­vető a jelentősége a lakossá­gi igények kielégítésében, az életszínvonal fokozatos eme­lésében. Az V. pártkongresz- szus a cél elérésére három fő követelményt jelölt meg. A legfőbb: a lakosság ellátá­sa az alapvető élelmiszerek­ből. Ez a fontos cél minden más gazdasági feladatot meg­előz. A második: a könnyű­ipar egyre növekvő ellátása alapanyaggal. A harmadik: az export gyors növelése. Az első helyen a fő táplálék, a rizstermelés fokozása áll. Mindenekelőtt a Vörös fo­lyó és a Mekong-delta mező- gazdasági' termelését kíván­ják fokozni az északon meg­lévő és a délen létesülő ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása révén. 1985-ig lénye­gében be akarják fejezni a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Űj ösztönző­rendszerek segítenek abban, hogy a jelenlegi egy-kétszeri helyett háromszor arathassa­nak évente. A tervekben sze­repeli az úgynevezett „gyors­rizs” bevezetése, amely a ha­gyományos hat hónap helyett három hónap alatt hoz új termést. A testvérországok segítségével bővíteni kíván­ják a korszerű technikát, fo­kozni a műtrágya és a nö­vényvédő szerek használatát. E célokat szolgálja néhány nagy létesítmény, mint pél­dául Hoa Binhnél, a Fekete folyón létesülő víztároló, amely 1,5 millió hektár te­rület vízellátását biztosítja majd, továbbá a háborúban elpusztult Cam Duong-i szu­perfoszfát gyár újjáépítése és továbbfejlesztése, vala­mint számtalan kis létesít­mény, amelyet a helyi szer­vek és szövetkezetek saját erőből építenek. A szövetke­zetek egyharmada már elér­te a párt által kitűzött célt: a hektáronkénti öt tonnás rizstermést, 500 szövetkezet átlagtermése már az évi nyolc tonnát is túlhaladta. A csúcsot a Dai Phuoc tsz tart­ja, amely tavaly 22 tonna termést takarított be egy hek­tárról. A mezőgazdaság fejleszté­sére mintegy egymillió hek­tár földet fogtak művelés alá, főleg a ritkábban lakott észa­ki hegyvidéken, a közép-viet­nami fennsíkon és a Mekong- delta egyes vidékein. Az el­múlt alig egy évtizedben másfél millióan telepedtek ide a városokból. Egy sor intéz­kedést hoztak a tartalékok feltárására, a termelőszö­vetkezeti tagok és az egyéni­leg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségének növe­lésére. így rendelet kötelezi a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a termőföld egész évi, többszö­ri kihasználására. A szövet­kezeti tagok díjazása tavaly óta a végeredménytől függ. A tsz-ek, termelési brigádok és az egyénileg gazdálkodók terven felüli termékeiket fel­használhatják, vagy a szabad piacon értékesíthetik. Persze a rizstermelés nö­velése önmagában nem oldja meg az élelmezési problémá­kat. Ezért szélesítik az úgy­nevezett szárazkultúrák — a kukorica, a manióka, a ba- tate és a burgonya stb. — vetésterületét. Rizsegység­ben számolva. 11,6 millió tonnáról 17 millió tonnára emelkedett a termés 1976 óta. Ez majdnem elegendő a la­kosság ellátásának biztosítá­sára. A gyorsan növekvő né­pesség igényének teljes ki­elégítésére 1985-re 19—20 millió tonna termést kívánnak betakarítani. Ugvanezen cél érdekében az állattenyésztésben 1985-ig “ el akarják érni a 13—14 mil­liós sertés-, a 4.7—5 milliós bivaly- szarvasmarha- és a 100 milliós baromfiállományt. Jelentősen növelni akarják a kaucsuk, a tea és a kávé ter­melését is. A vietnami mező- gazdaság sokrétűségére jel­lemző, hogy mindezeken fe­lül még számos zöldségfélét, gyógynövényt termelnek, to­vábbá gyapotot, jutát, ken­dert, cukornádat, földimo­gyorót, banánt, narancsot, mandarint, kókuszt és más déligyümölcsöket. GÁTI ISTVÁN Gazdag termést hozott a banán, a Hoai Thina mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben KNDK Virágzó kerámiaipar A múlt kulturális hagyo­mányait megbecsülő, a mű­vészeteket ápoló KNDK-ban az utóbbi években reneszán­szát éli a kerámia- és porce­lánipar. A koreai kerámiák és porcelánok manapság di­vatosak külföldön is, így nagy a kereslet irántuk például az európai piacon. Az iparág vezető gyára a kjongszongi Szaenggirjong kerámia- és porcelánüzem. Művészeti stúdiójában a szakma legkiválóbb meste­rei — keramikusok, formá­zok, rajzolók, mintatervezők, porcelánfestők, korongozók — dolgoznak. A készülő tár­gyak változatos mintáit ezer motívumból válogatják. Az egyik legkedveltebb díszítő elem a tájkép. A kjongszongi porcelánok közül nem egy érdemelt már ki elismerést nemzetközi ki­állításokon. Mivel a kerámia­ipar nyersanyagai bőven ren­delkezésre állnak a KNDK- ban, az utóbbi években a nö­vekvő kereslet kielégítésére Kjongszong környékén több új gyárat is létesítettek. Mongólia Mongólia 1984-ben Mongóliában a tervek sze­rint az idén 4,8 százalékkal növelik a fogyasztási alapot. A lakosság pénzbevételei 4,7 százalékkal növekednek. Ezen belül a munkások és az al­kalmazottak béralapja 3,5, a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak bére pedig 3,6 száza­lékkal gyarapszik. A nyugdí­jakra, a segélyekre és a kü­lönböző kedvezményekre for­dítható költségek 4,5 száza­lékkal nőnek. A lakosság pénzjövedel­mének és vásárlóerejének növekedésével összhangban az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom 4 százalékos emelkedésével számolnak. Az idei gazdasági terv az árualap növelésére, továbbá az élelmiszer- és iparcikkellátás javítására is tartalmaz intézkedéseket. A többi között előirányozták a hús és a húskészítmények, a vaj, a tej és a tejtermékek, a liszt és lisztesáruk egy fő­re jutó menyiségének növelé­sét. Az élelmiszer-tartalékok növelésében fontos feladatot töltenek be a kisegítő gazda­ságok. A tervek szerint ezek 1,3 ezer tonna húst, 1,1 millió liter tejet, 500 tonna tejter­méket, 6,1 ezer tonna burgo­nyát és 2,1 tonna zöldségfé­lét szállítanak a kereskede­lemnek ebben az évben. Emellett a kisegítő gazdasá­gokban különösen nagy fi­gyelmet fordítanak a burgo­nya-, a zöldségfélék és a gyü­mölcs termesztésére, a ser­tés-, a baromfi- és a nyúlte- nyésztésre, továbbá a méhé­szetre, valamint újburgonya- és zöldségtárolók létesítésé­re. Oktatási, egészségügyi, kulturális és kommunális cé­lokra 1,2 milliárd tugrikot fordítanak az idén. A tanév folyamán 36 általános isko­lát adnak át rendeltetésének 14 ezer 800 hellyel, mivel az általános iskolások száma meghaladja majd a 406 ezret. A dolgozók általános iskolái­ban 8 ezren kapnak képzést. Négy állami gazdaságban a nyolcosztályos iskolát tíz- osztályossá bővítik, s néhány gazdaságban megalakítják a szakközépiskolák kihelyezett tagozatait. A népgazdaság szakember szükségletével összhangban a következő tanévben csaknem 12 és fél­ezer mongol fiatal kezdi meg tanulmányait középiskolák­ban, továbbá hazai és kül­földi felsőoktatási intézmé­nyekben. A szakmunkáskép­ző intézetekbe is több mint 12 ezer fiatalt vesznek fed. Jól haladnak az egészség- ügyi beruházások. A kórházi ágyak száma 700-zal növek­szik, az egészségügy 1000 új orvost és szakdolgozót kap. Bővítik az üdülői, szanatóri­umi hálózatot is. 1984-ben, összesen 2 ezer gyermek ré­szére, több új úttörőtábort nyitnak meg. Kommunális gazdálkodás­ra és lakossági szolgáltatá­sokra 610 millió tugrikot költenek. Ulánbátorban és néhány megyeközpontban ja­vítják a központi vízellátást, bővítik és felújítják a csa­tornahálózatot, s több helyütt fürdőket, uszodákat létesíte­nek. Az idén több mint 30 ezer ember lakáskörülmé­nyein javítanak. Egy városnyi megmentett élet Harmincezer szívműtét... Nyikolaj Amoszov több mint 40 esztendőt szentelt élethivatásának: a szívsebé­szetnek. Most töltötte be 70. életévét. Hosszú évek óta naponta bemegy a műtőbe, felölti a sebészöltözéket, a maszkot, felhúzza a kesztyűt, kezébe veszi a szikét és harcbaszáll a betegség, a reménytelenség ellen. Ezekben az összecsapá­sokban nincsenek „döntetle­nek”, csak az élet van vagy halál. Mert Amoszov a legne­hezebb eseteket vállalja, azo­kat, amelyeket még a kollé­gák is „reménytelen műtétek­nek” neveznek. Harmincezer szívműtétet végzett. Egész városnyi megmentett élet! Kijevben a klinika bázi­sán szervezett szív- és érse­bészeti intézetet vezeti. Kö­nyörtelen maximalizmus uralkodik itt. A paciens pszi­chikumának irányított átala­kítását szolgáló teljes neve­léstudomány. Az az ember, akinek egészsége nemrég még kérdéses volt, az aktivi­tás, a munkatevékenység szi­lárd szándékával lép az élet­be. Ebben rejlik az amoszovi megközelítés lényege. A gya­korlatban általa bevezetett szívbillentyű protézisekkel kezdődött meg a szív „tarta­lék-alkatrészeinek” a gyártá­sa, amelyeket ma szériákban bocsát ki az ipar. Nyikolaj Amoszov a tele­vízióban, a sajtóban, az if­júsággal való találkozások során szenvedélyesen propa­gálja a testi és a lelki har­móniát, mint az ember élet­tevékenységének zálogát, ö maga e harmónia szemlélte­tő példája. Az orvostudomány, a köz- egészségügy fejlesztésében, a tudományos káderek képzé­sében szerzett érdemeiért Nyikolaj Amoszovot az Uk­rán Tudományos Akadémia tagját, a Szocialista Munka hősét, Lenin-díjast 70. szüle­tésnapján az Októberi Forra­dalom Érdemrenddel tüntet­ték ki. Nyikolaj Amoszov sebésztudós egy szívműtétes kisgyer­mek betegágyánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom