Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. február 18. /' TOLNA \ A tíÉPÜJSAG A KSH Tolna megyei Igazgatósága jelenti A megye 1983. évi társadalmi-gazdasági fejlődése 1984. január 1-én Tolna megye lakossága 268 ezer fő volt, közel annyi, mint egy évvel korábban. Az 1980. január 1-i népszámlálás óta eltelt négy évben mintegy kétezer fővel gyarapodott a népesség. Ez a kismértékű növekedés a bevándorlási többletből adódott; a természetes népmozgalom népességcsökkentő tényezővé vált. 1981. évtől kezdve a halálozások száma évről évre egyre nagyobb mértékben meghaladta az él- veszületésekét. A városi népesség aránya 1983. év végére — Tamási várossá nyilvánításával, valamint a régi városok népesség- növekedésével — 39% fölé emelkedett. Ezzel közelebb kerültünk az országos vidéki átlagához, amely 1983. év végén 45% volt. A VI. ötéves terv első három évében a megye társadalmi-gazdasági fejlődése — az egyre nehezedő anyagi, gazdálkodási feltételek mellett is — a tervnek megfelelő volt. Az ipar és a mezőgazdaság — a jellemző főbb mutatók alapján — az országos átlagot meghaladóan fejlődött. Ez az iparban az új kapacitások belépésével; a mezőgazdaságban az országosnál kedvezőbb természeti adottságokkal, ill. 1983-ban a más országrészekénél kisebb aszálykárokkal magyarázható. Beruházások A megye területén 1983. évben közel 14 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, ennek több mint kétharmadát a Paksi Atomerőmű kivitelezésére fordított összeg teszi ki. E nélkül számítva a beruházások összege — a népgazdasági terv előirányzatának megfelelően — 11,1 %-kal kisebb lesz az előző évinél. A meghatározó nép- gazdasági ágak közül az ipari szervek beruházásai — atomerőmű nélkül számítva — 26.8%-kaI csökkentek; a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában 1,7, az állami szektorában 4,5, a közlekedéshírközlésben 2,4%-kal volt kisebb a pénzügyi teljesítés, mint 1982-ben. A nem anyagi ágakban is lényegesen (27,8%-kal) kisebb összeget fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban, ezen belül az egészségügy fejlesztésére felhasznált összegek jelentősen növekedtek, a szociális, kulturális és lakásberuházások csökkentek. A megye területén 1983, év végén — az atomerőmű nélkül — 11 db 100 millió Ft feletti költségelőirányzatú beruházás folyt. Pénzügyi teljesítésük a tervezettnek megfelelő, nagy részük befejezéshez közeledik. Az év folyamán egy 100 millió Ft feletti fejlesztés kezdődött a megyében, az energiaracionalizálási program keretében megvalósuló Szekszárd-Bonyhád gázvezeték kiépítése. Befejeződtek és pénzügyileg is lezárultak a következő nagyberuházások: — Tm. Tejipari Vállalat sajt- és citopánüzeme, — a Budapest-Dombóvár- Nagykanizsa vasútvonal távközlés-bővítésének Tolna megyét érintő szakasza, — a szekszárdi Déli Tömbfűtőmű bővítése és a vízlágyító kivitelezése. építkezésekhez kapcsolódó te. lekközművesítés. A nem anyagi ágak fejlesztésére az előző évinél 10,5%- kal kevesebb összeg jutott a tanácsok költségvetéséből. Ezen belül az egészségügyi fejlesztésekre másfélszer any- nyit költöttek, mint egy évvel korábban; ennek eredményeképpen befejezéséhez közeledik a megyei kórház kazánházának építése, folyamatban van a szekszárdi rendelőintézet bővítése, a tamási rendelőintézet felépítése; három községben pedig orvosi rendelőket adtak át. A kulturális célokra felhasznált tanácsi fejlesztési eszközök nagy részét az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására fordították. Üj. 28 tantermes iskolát adtak át székszárdon, 7 tantermesei Tevelen, és további iskolaépítés ill. — bővítés van folyamatban Bonyhádon és Simontornyán. Lakásépítésre a tanácsok évről évre kisebb összeget költenek, az állami lakásépítések korlátozását célzó központi intézkedéseknek megfelelően. A megyében a cél- csoportos lakásépítésre fordított összeg 1980 óta lényegesen szűkült. Ipar A megye szocialista iparának 1983. évi termelése 17,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. E nagyarányú termelésnövekedésben döntő szerepet játszott az alábbi három tényező: — A Paksi Atomerőmű 1. sz. blokkjának próbaüzeme befejeződött, és 1983. augusztus 11. óta teljes reaktorteljesítménnyel üzemel. Az év folyamán mintegy másfélszer több villamos energiát termelt a tervezettnél, az ország villamo^energi a-termelésének 9,6%-át adta. — A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál tovább növekedett a kapacitás kihasználása. — Megkezdődött a termelés — bár nem teljes kapacitással — a Tm. Tejipari Vállalat sajt- és citopán- üzemében. A Paksi Atomerőművet és a Szekszárdi Húsipari Vállalatot nem számítva, a megye többi ipari üzemének termelése az előző évhez képest 1.0%-kal növekedett, ezen belül az ipari szövetkezetek dinamikusan növelték termelésüket. . 1983-ban ágazatonként eltérő volt az iparvállalatok termelésének alakulása: a gépipar és az élelmiszeripar — húsipar nélkül számított — termelése bázisszint alatti; az építőanyag-iparé és köny- nyűiparé a bázisértéket meghaladó volt. A megye ipara által előállított termékek közül néhánynak a termelése országos viszonylatban is jelentős volument képviselt. Ezek közül 1983-ban az alábbi termékekből állítottak elő az előző évinél lényegesen nagyobb mennyiséget: szénbrikettből égetett tetőcserépből gumilábbeliből sajtból csontos marhahúsból csontos sertéshúsból 18,8%-kal 27,0%-kal 18,0%-kal 37,1%-kal 68,7%-kal 29,6%-kal; 1983. évben a tanácsok közel 740 millió Ft-ot használtak fel különböző fejlesztésekre, 8,5%-kal kisebb összeget, mint egy évvel korábban. Ezen belül az anyagi ágakban felhasznált összeg csökkenése nem egészen 5%. Ebben a csoportban legnagyobb súlyt a vízgazdálkodás beruházásai jelentették: elkészült a szekszárdi vas- és mangántalanító, folyik a szekszárdi és gyönki szennyvíz- telep építése, több egészségtelen ivóvízű településen kutakat fúrtak, folyik a lakásosokként viszont a termelés volumene: zománcozott háztartási edényből 4,2%-kal, tilolt kenderből 17,8%-kal, hüvelyes babkonzervből 25,8%-kal, feldolgozott tojásból 23,5%-kal. A megye ipara 1983. évi termelésének 21,0%-át értékesítette külföldön; ez az arány az állami iparban 20,3%, az ipari szövetkezeteknél 26,0% volt. A teljes ipari export volumene az előző A nagyberuházások közül tavaly fejeződött be a Tolna megyei Tejipari Vállalat sajt- és citopánüzeme évinél 27,6%-kal volt több. Ebben döntő szerepe volt a Szekszárdi Húsipari Vállalat exporttevékenységének: az éves ipari export 50 %-át itt számolták el. A megyében termelt és külföldön is értékesített termékek egy része az országos exportból is jelentősebb hányadot képvisel. (A megyei lábbeliexport az országosnak 8, a húskonzerv 9, a főzelék- konzerv 10% körüli hányadát képviselte 1983-ban.) Ezen termékek döntő többségéből 1983-ban növelték exportjukat a gyártó vállalatok. A szocialista ipar kivitelének 1983-ban mintegy 39%-a rubel, 61%-a nem rubel elszámolású export volt. A rubel elszámolású export volumene mérsékelten, a nem rubel elszámolásúé nagymértékben növekedett a bázis időszakhoz képest. Mindkét relációban az élelmiszeripari termékek értékesítése jelentette a legnagyobb volument. A megye iparában 1983-ban 0,9%-kal kevesebb volt az összes foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak száma ennél valamivel nagyobb mértékben csökkent. (Országos szinten az ipari létszámcsökkenés a Tolna megyeinél nagyobb volt.) A VI. ötéves tervidőszak első három évében a megye ipari foglalkoztatotti létszáma igen kismértékben, 0,8%-kal növekedett. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — az előző évhez, és az 1980. évhez viszonyítva is számottevően javult. 1983-ban a megye iparában 18,4%-kal volt magasabb az egy főre jutó termelés, mint az előző évben. E nagymértékű növekedésben a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat termelésfelfutása jelentős szerepet játszott, de nélkülük számolva is 4,6% volt az ipari termelékenység emelkedése. Az iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 6,8%-kal volt magasabb a bázisidőszakénál, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 6,1%-kal. A két nagyvállalat (PAV, Húsipari Vállalat) nélkül a bér- fejlesztés átlagos mértéke az összes foglalkoztatottaknál 4,3. a fizikai állományúak körében 3,9% volt, lényegesen kisebb, mint a korábbi években. A bérfejlesztés szigorúbbá vált szabályai tehát a megye ipari üzemeinél is éreztették hatásukat. Az átlagbérnövekedés mértéke az ipar összességében a termelékenység növekedésénél kisebb volt. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1983. évi teljes termelése folyóáron számolva csekély mértékben (0,2%- kal) alatta maradt az 1982. évinek. Az ipari és építőipari tevékenységet egyaránt csökkenő tendencia jellemezte. A saját építőipari termelés — változatlan áron számítva — 4,3%-kal volt alacsonyabb az 1982. évinél, és 9,4%-kal az 1980. évinél. Ezt a csökkenést az ágazaton belül meghatározó súlyt képviselő állami vállalatok tevékenységének visszaesése okozta, az építőipari szövetkezetek termelésének volumene 1983- b< n is dinamikusan növekedett. Az állami szektor termeléscsökkenésének oka, hogy a beruházási piac szűkülése, az állami lakásépítések csökkenése miatt a korábbi időszakénál kevesebb profiljukba illő munkát tudtak vállalni. Az elmúlt években országos programmá vált felújítási és fenntartási tevékenység aránya pedig e vállalatoknál az elmúlt években tapasztalt növekedés ellenére sem számottevő. Az építőiparban foglalkoztatottak létszáma — az előző évekhez hasonlóan — 1983- ban is csökkent. A csökkenés mértéke 1982. évhez képest 2,9, 1980. évhez mérten pedig 8,6%. A fizikai állományúak száma jobban csökkent, mint a nem fizikai foglalkozásúaké. A termelékenység színvonala összességében 1983- ban 0,8%-kal maradt el az előző évitől: az állami szektorban ennél nagyobb mértékű volt a visszaesés, míg a szövetkezetiben 3% növekedés volt tapasztalható. Az átlagbérek az ágazat egészében — csökkenő termelékenység mellett — a fizikai és nem fizikai állományban egyformán 5,2%-kal emelkedtek. Mezőgazdaság A növénytermesztés hozamait az 1983. évi kedvezőtlen időjárás jelentősen csökkentette. A nagyüzemi gazdaságokban a növénytermelés változatlan áras bruttó termelési értéke — előzetes számítások szerint — mintegy 4—5 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. A legjelentősebb kiesés a cukorrépa, a szálas és zöld takarmánynövények, valamint a zöldségfélék többségénél mutatkozott, a gabonafélék hozama az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent. Az állattenyésztés fejlődése — az országossal ellentétben — ellensúlyozni tudta a növénytermelésben bekövetkezett, visszaesést. A talajerőutánpótlás színvonala — az eevre nehezedő gazdálkodási feltételek ellenére — javult, a felhasznált összes műtrágya-hatóanyag mennyisége az állami és szövetkezeti szektorban egyaránt több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A szerves trágyázott terület a két szektorban 21, illetve 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az 1980. és 1983. év végi teljes körű állatszámlálások között a sertésállomány és azon belül az anyakoca-állomány is növekedett. A sertéstenyésztés továbbra is a kisüzemekben fejlődött dinamikusabban, a nagyüzemekben mérsékeltebb volt a növekedés. A megye szarvasmarha-állománya szerény mértékben gyarapodott, a tehénlétszám stagnált. Az előző állatszámlálás óta az állomány a nagyüzemekben növekedett, a kisüzemekben azonban csökkent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül a szarvasmarha-állományt jelentősen növelőknél a fejlesztés célja a vágómarhatermelés növelése. Ez a kezdődő átrendeződés kedvező folyamat a Szekszárdi Húsipari Vállalat vágómarha-ellátása szempontjából. A foglalkoztatottak létszá- száma mind a két nagyüzemi szektorban csökkent: az állami gazdaságokban 1,9, a termelőszövetkezetekben 0,9 százalékkal. Az összes foglalkoztatottak havi átlagbére az állami szektorban 6,0, a szövetkezetiben 3,8 százalékkal volt magasabb, mint 1982. évben. A lakosság életkörülményei A megye rendszeresen megfigyelt ágazataiban 1983. évben a foglalkoztatottak száma 1,3, a fizikai foglalkozásúaké 1,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1982- ben. A foglalkoztatottak bérszínvonalának növekedése — az állami gazdaságok kivételével — valamennyi ágazatban kisebb volt az előző évinél. Az ágazatok többségében a foglalkoztatottak havi átlagkeresete csak kevéssel haladta meg az átlagbéreket; a prémium, jutalom, nyereségrészesedés együttes összege kisebb volt a korábbi évekénél. Az MNB megyei Igazgatóságának jelentése szerint a lakosság szocialista szektorból származó bevételei 7,2 százalékkal haladták meg a bázisidőszakit, a kiadások 7,9 százalékkal nőttek. A bevételek közül a munkabér és egyéb személyi jövedelem, valamint a tsz-taeok munkadíja szerényebb mértékben növekedett. mint 1982-ben, a mezőgazdasági termékértékesítésből származó jövedelem és a társadalombiztosítási bevételek összege viszont az előző évit meghaladóan emelkedett. A kiadások közül az előző évinél jobban növekedett a szolgáltatásokért kifizetett összeg, kevésbé az áruvásárlásért teljesített kifizetés. A lakossági betétek állománya — az OTP megyei Igazgatóságának adatai szerint — 1983. év végén 4653 millió Ft volt. az év folyamán 372 millió Ft-tal emelkedett. A lakossági hitelállomány az év végén 4002 millió Ft volt, a tárgyévi növekedés 558 millió Ft, ez 23,5 százalékkal több, mint az 1982. évi. A hitelállomány szokatlanul nagymértékű gyarapodását a lakásépítéssel kapcsolatos hosszú lejáratú hitelek emelkedése eredményezte. Az 1983. év elején életbe lépett új hitel- feltételek következtében a megyében nagymértékben nőtt a magánlakás-építések — ezen belül is a családiházépítések — száma. (Az OTP megyei Igazgatósága 1983- ban közel kétszer annyi családi házra adott építési kölcsönt, mint 1982-ben.) A megyében 1983-ban előzetes adatok szerint 1691 lakást vettek használatba a tulajdonosok. Az állami forrásból épült lakások aránya 17,7 százalék volt, magasabb, mint az előző két évben, az országos aránytól azonban elmaradt. A felépült lakások közel 60 százaléka a városok lakásállományát gyarapította. A kiskereskedelem összes eladási forgalma az év folyamán 9765,8 millió Ft volt, fo- lyóáron számítva 6,3%-kal több, mint egy évvel korábban; volumenben azonban 1%-kal alatta maradt annak. (Országosan a kiskereskedelem eladási forgalmának volumene az 1982-es szinten maradt). Az állami szektor forgalma élénkebben, a szövetkezetié mérsékeltebben emelkedett. Változatlan áron számítva a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek a vegyesiparcikkek forgalma az egy évvel korábbi szinten valósult meg, a ruházaté és vendéglátásé elmaradt attól. A lakosság áruellátásánál: színvonala összességében valamivel gyengébb volt, mint 1982- fcen. Alapvető élelmiszerekből (kenyér, tejtermék, hús) a kínálat mennyiségileg megfelelő volt. A zöldség- és gyümölcsfélék kínálata — a kedvetlen időjárás ellenere — sem maradt el a korábbi években megszokottól, az átlagárak azonban jóval magasaobak voltak. Az iparcikkek közül az építési anyagok mennyisége cs választéka is lényegesen alatta maradt a lakossági igényeknek. Időszakos hiánycikkek voltak az év folyamán egyes műszaki áruk (pl. hűtőszekrény, villanyboyler, automata mosógép). Az új típusú gazdasági szervezetek száma 1983. évben összességében mintegy másfélszerese az előző év véginek. 1983. év végén 7 kisvállalat, 2 kisszövetkezet, 111 vállalati gazdasági munkaközösség. 46 ipari és szolgáltató szövetkezeti, 124 mezőgazda- sági szakcsoport működött a megyében. A kiskereskedelemben 231 egységet üzemeltettek szerződéses formában. A megye lakosságának egészségügyi ellátása 1983- ban tovább javult. Ez az alábbiakban nvilvánul meg: — Mérséklődött az. egy (ál- talános+gyermek) körzeti orvosra jutó lakosok száma 1983-ban 1985 fő volt. alig több a — Budapestet is magába foglaló — országos átlagnál. — Űj üzemorvosi körzetek létesítésével növekedett a dolgozók rendelkezésére álló üzemorvosi órák száma. — A szociális otthonokban 22-vel, az öregek napközi otthonaiban 100-zal több férőhely szolgál az idős emberek elhelyezésére. A bölcsődei elhelyezés iránti igények — a 80-as évek korábbinál alacsonyabb születésszáma miatt — elsősorban a községekben csökkentek, de a városi bölcsődék kihasználtsága sem éri el összességében a 100%-ot. Az óvodai férőhelyek száma 1983- ban tovább emelkedett, miközben — a demográfiai hullám hatásának enyhüléséből adódóan — az óvodás korú gyermekek száma már évről évre kevesebb. Ennek eredményeként tovább csökkent a 100 férőhelyre beírt gyermekek száma. Ez a mutató a megyében 1983-ban 105 volt, az országos átlag 110. Javultak az ellátás személyi feltételei: az óvónők száma — a mérséklődő gyermeklétszám mellett — növekedett, közülük a szakképzetlenek aránya csökkent. A 70-es évek demográfiai hulláma jelenleg az általános iskolai ellátást nehezíti: az általános iskolások száma évről évre növekszik, a belépő korosztályok létszáma ugyanis nagyobb a kilépőkénéi. Az 1983'84-es tanévet a megyében 32 179 tanuló kezdte meg, 671 fővel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán iskolaépítéssel és bővítésekkel 39 új osztályterem létesült, ezzel sikerült elérni, hogy a váltakozó oktatásban részesülő tanulók száma valamelyest csökkenjen és az egy osztályteremre jutó tanulók száma ne növekedjen (a mutató értéke Tolna megyében 28. országos átlagban 31 a folyó tanévben). Az általános iskolákban a pedagógusok száma 3.8%-kal volt több, mint az előző tanévben. így egy tanerőre — ugyanúgy, mint egy éve — 14 tanuló jut (az országos átlag 15).
