Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

1984. február 2. NÉPÚJSÁG 3 Politikai nevelő munka a Volán-pártszervezetekben A szekszárdi 11 ■ ,. sz--------------------------- Volán V állalat pántvezetiősóge de­cember végén a szokásos, úgynevezett kötetlen beszél- gatéarie hívta össze az alap- szervezeti (titkárokat, veze­tőségi tagokat. Sok minden­ről szó esett ezen a több órás beszélgetésen, nemzetközi kérdésekről éppúgy, mint országos gondokról, vállalati problémákról ugyanúgy, mint munkahelyiekről. A résztvevőik közül többen fog­lalkoztak a pártszervezetek­ben uralkodó légkörrel és a kommunista neveléssel. Meg­állapítva, hagy a kommunis­ták többsége határozattam ki­áll a párt politikája mellett, * ám vannak akik — részben az egyre bonyolultabbá váló külpolitikai helyzet, vala­mint a népgazdaság nehézsé­gei következtében, másrészt azént, mert felkészültségük hiányos, passzívvá váltak. Csak egy a pozitív jelenségek közül: A központi alepszer- vezet két évvel ezelőtti be­számoló taggyűlésén határo­zottan fellépett a tagság azokkal szemben, akik a kör­nyezetükben elhangzó, pár­tunk, államunk politikájától idegen, néha ellenséges meg­nyilvánulásokat szó nélkül hagyják. Ma már ilyen nem fordul elő. Más területen vi­szont előfordult, hogy a párttag „visszavonult” arra a megjegyzésre, hogy „élőbb adjanak nagyobb pénzt, ak­kor majd jöhetnek a politi­kával!” Január közepén a páritve- zeiőiség tűzte napirendre az aűapszervezatafcben folyó po­litikai nevelő munka helyze­tét. A héten már ugyanezt tárgyalták — taggyűlésien — az alapszervezetek. Három alapszervezetnél megtartot­ták a taggyűlést — a sze­mélyforgalom, a teherfor­galmi és a központi alap- szervezetben — a másik ket­tő még hátra van. A közel kétezer-négyszáz dolgozót foglalkoztató közle­kedési vállalatinál sokkal ne­hezebb körülmények között folyik a mozgalmi munka, minit egy hasonló létszámú gyárban. Dolgoznak az egész megyében, sőt, sokan a me­gyéin kívül is, a párttagság­nak csak mintegy fele tarto­zik az öt lalapszarvezaithez és a vállalati pártvezetőséghez, négy alapszervezat az üzem- vezetőségeknél működik, ezeknél csak koordinációs funkciója van a pántvezető- ségmek. Nehéz összefogná a párttagságot, a rendezvénye­ket, vezetőségi üléseket-teig- gyűiéseket-pántokitatiást úgy megszervezni, hogy azokon — a munkavégzés zavarta­lansága mellett — részt ve­hessenek a kommunisták, így például a teherforgalmi álapsaeirvezet hajnali fél ha/t- kor-haitkor tartja ezeket a rendezvényeket, a személy­forgalomé délelőtt 9 és il óra között . Ily módon sikerül elérni, hogy a pártélet ele­ven legyen, A párttagság többsége ak­tív, szívvel-lélekkel küzd a pánt politikájának megvaló­sításáért, munkájában pél­damutató és az egyre bonyo­lultabbá váló körülmények közit is helytáll. Ám mind a pártvezetőisági ülésen, mind az alapszervezeti taggyűlése­ken inkább a negatívumok .jöttek ki”, éppen a jobbítás szándéka következtében. Felvetődött többek közt, hagy a párttagság kommu­nista nevelésének egyik fon­tos eszköze, a politikai okta­tás egy-kót helyen nem elég eredményes. A marxista—.le­ninista esti középiskola jól működik — vezetője régi, gyakorlott propagandista — a napokban lezajlott félévi vizsgán „csak” egy négyes osztályzat volt, a többi je­les. Miaiga a pártvaEieibősóg titkára is kételkedett az eredmény realitásában, de a városi pártbizottságnak a vizsgán jelenlévő munkatár­sa ás megerősítette: válóban ilyen jól elsajátították a 'tsain- oinyagat a résztvevők. Az eredmény „titka”: a propa­gandista nemcsak a közpon­tilag biztosított tananyagot használja fel, hanem minden foglalkozásán beépíti az anyagba a témával kapcsola­tos kül- vagy belföldi ese­ményeket, amelyekről a té- véből-rádióból -sajtóból sze­rez tudomást, de a megyei, vagy vállalati adatokat is. Hasonlóra lenne szükség a többi oktatási formánál i's, ehhez kell az alapszervezat és a pántvezetőség tokozoit- tább segítsége, ellenőrzése. Mindehhez — de a na­-------------------------- pi politikai munka végzéséhez is — gyorsabb, alaposabb iinifor- mációmozgásra lenne szük­ség. Egyrészt arra, — és ez szóba is került a taggyűlé­seken —, hagy a párttagok ne csavarják le a rádiót, a tévét, amikor kiül- vagy bel- paliiitiíkiai, gazdaságpolitikai téma jön a műsorban, mert csak ezek rendszeres meg­hallgatása, az újságok rend­szeres olvasása vértezheti fel őket érvanyaggal, a naprakész aigiitációs munkához. Más­részt arra, hogy gyorsan kap­janak iinfarimáaiát a válla­lati időszerű problémáikról, az új linitáZkiediésekikel kap­csolatos elképzelésekről, a bevezetett vagy bevezetendő intézkedésekről. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy időben jelezzék, mi foglail- kozlbaitja a dolgozókat, mi­lyen a hangulatuk. Több helyütt nem elégsé­ges — főleg a termelőterüle­teken — a kommunisták fel­készítése a napi poiliiitákiaii munkára. Van, akinek már eleve gyenge a felkészült­sége — ezen a poflitiikiai kép- zésnek kall segítenie —, többnyire azonban a napra­kész informáltság hiányzik. Ez is, az is válthatta k,i a mór említett eseteit a párttag „visszavonulásáról”. Ugyan­is 'azzal keltett volna érvel­nie anélkül, hogy „föntről” kapott volna ötletet, hogy „több pénz csak több és jobb munkából lesz Itt van­nak a régi, rutinos tehergép­kocsi-vezetők. Négyet-ötöt fordulnák egy nap alatt, míg a kezdők tekintélyes része — ők panaszkodnak a kevés pénzre — ikerttöt-hármat. Az­tán, ha a itapaszitaltabb gép­kocsivezető elmegy fuvarral az ország másik részébe, ha központilag nem kap vissz- fuvart, igyekszik maga gon­doskodni róla a célállomá­son, töhbnyire sikerrel. A kezdő pedig siet haza, üres­járatban, persze, hogy keve­sebb a pénze. Jobban kelte­ne tanulni a régiektől, ők pe­dig segítsenek, ötletekkel, módszerük átadásával a fia­taloknak.” A személyi orga 1 om alap- szervezeténél került szóba többek iközt az, hogy a kom- mumisitáikmaik nemcsak pél­damutató munkával, maga­tartássá! kell hatást gyafco- roűiniok a pártonkiívüliiekre, pontosan, menetrend szerint „kiállni” induláshoz a ibusz- szall, udvariasnak lenni az utasakkal szemben. Pár év­vel. ezelőtt „megbukott” a vállalat egy kezdeményezé­se. Lévén a helyi járatok hu­szad haingosbemondóva'l fel­szerelve, a gépkocsivezető udvariasan köszöntötte a fel­szálló utasokat, bemondta a megállóhelyeket. Ám itt is, ott is egy-két utas gúnyos, vagy viccelődő megjegyzést tett, eme minden járaton megszüntették:. A párttagok­nak kellett; volna kááillndok az intézkedés mellett, ami tulajdonképpen az utasok ér­dekét, kényelmét szolgálja, hangulatát befolyásolja és akkor is köszönteni őketstb., ha kezdetben előfordul gú­nyolódás, vagy viccelődés. Most újra bevezette a Volán ezt a módszert a helyi jára­tok közül 'azokon, ahol van hangosbemondó, sikerrel. Éppen a kommunisták kez­deményezése és jó hozzáál­lása következtében. A vállalat — főképp a szál­lítási csúcsddányekben — igyekszik, a hétvégekre is fuvarozásit vállalni. Érthető, hiszen ily módon lehet job­ban kihasználná a járműve­ket, növelni a vállalati be­vételeket, elegét tenni a szállítási kötelezettségeknek. Ám itt nemcsak szállíttató- kat kell „szervezni” — ez az esetek többségében sikerült is —, hanem — önkéntes je­lentkezés alapján —, gépko­csivezetőiket is rábírni, hogy túlórában vállalják ezt a munkát. Több esetben je­lentkezők híján nem sike­rült a hétvégi szállítás. Fog­lalkozott ezzel a párttaggyű­lés dis, állást foglalt, hogy ilyen esetekben is elvárha­tó, hogy a párttagok mutas­sanak példát. Szóba került, mi!nd a--------------------------- ipartve­z etőségi ülésen, mind a tag­gyűléseken, hogy a külön­böző munkahelyi fórumok­nak csak egy részén hallat­ják szavukat a párttagok, másutt meg kevés a paliltii- feai töltetű felszólalás. Az al apszer vezetek n ek és a pártcsoportoknak kell ösz­tönözniük tagjaikat a nai- gyoibb aktivitásra. J. J. Pályázat Kié lesz az év lakóháza? Az ÉVM kezdeményezésé­re minden megyében pályá­zatot indítottak azzal a cél­lal, hogy felmérjék, miként alakul a lakóházépítési kul­túra, s az egyre inkább tért hódító magánerős családiház- épités milyen környezetben történik. Tolna megyében is meghirdették a pályázatot, még a múlt év októberében. Sorra-rendre érkeznek a pá­lyamunkák. Van miből válogatni, van mit beküldeni erre a nívós­nak ígérkező pályázatra, mert Tolna megye településein sok-sok praktikus, szép házat építettek, amelyek mintául szolgálhatnak az építkezni szándékozóknak. Ugyanakkor tehetőség van felmérni, hogy az építészmérnöki kultúra hogyan alakul változó kör­nyezetünkhöz, a lakossági igényekhez, illetve az építés­hez szükséges anyagok fel- használásának tekintetében. Bohli Antal, a megyei ta­nács osztályvezetője elmond­ta, hogy pályázni még feb­ruár 15-ig lehet. Az év lakó­háza tehát még nincs' „kije­lölve”. Ugyanis a pályamun­kákat a zsűri bírálja majd el. Az építőművészek szövetsége az ÉVM, a megyei főépítész, az urbanisztikai társaság és a Hazafias Népfront képviselői döntik el, hogy Tolna megyé­ben melyik volt a legsikerül­tebb ház. Az első helyezett nemcsak. 25 ezer forint jutal­mat kap, hanem részt vehet az országos döntőben is. Egyébként a megyei pályá­zók között három dicsérő ok­levelet is kiosztanak, egyen­ként nyolc-nyolcezer forintos díjjal. Mivel a pályázat még tart, az első fokú építési hatósá­gok a következő napokban is részletes felvilágosítást ad­nak a pályázattal kapcsolat­ban.-Pj— A hó vakít, a fák kopá­rak, az út csúszik, a falu üres. Kedd délelőtt van, és Kistápén egy árva lelket sem látni. A főtéren, az egyetlen „közintézmény”, az évek óta bezárt bolt előtt fekete kutya ül a hó tete­jén, nem ugat, nem őriz semmit. Jobb híján megszá­moljuk a gázpalackokat a kerítés mögött: *23 tele van, és csak kettő üres. A szélső háznál megál­lunk, magányos, valaha jobb napokat látott, hatal­mas épület, körötte bodzá­ból font kerítés, az ablakán faajtó. Út hozzá sehol. Kié lehet? Tán meglátott valahon­nan, vagy éppen úgy hozta a véletlen, a mezőőr, aki itt született, és éppen hivatalát végzi, előbukkan a fák kö­zül. — Ezt a házat nézik? A Sülé Sándornéé, aki csak nyáron lakik itt, télen a gyerekei felviszik Pestre. Ez a ház is, akárcsak a többi, 1957-ben épült — mondja Handa Ferenc, aki a nagy­dorogi tsz alkalmazásában vigyázza a határt. — A te­metőből jövök és megyek a kazlakhoz, megnézem, nem túrta-e szét a vad, dobálta el az ember. Tölgyfamajor, a B meg az F táblák tartoz­nak hozzám, és a németkéri Rozsdásodnak a KRESZ- táblák a falu végén Handa Ferenc mezőőr: „Májusra már nyomós kútból vesszük a vizet” rész. Nincs mese, dolgozni kell, amit meg elvégeztünk, azt naplóba írni, mert min­den héten ellenőrzik a köz­pontban. — Kié volt ez a puszta? — A gróf Weingheim An- talné birtokolta, 5600 katasz­teri hold volt a határ erdő­vel, legelővel együtt. Dol­goztam én is ott, cseléd vol­tam, kocsis 4 évig. Tölgyfa­majorban, Fölső telepen fő­leg feles dohányosok laktak, 4 kataszterit vállalt egy csa­lád, de persze, minden más­ban is segítettek. Itt, Kistá­pén cselédházak álltak, nyolc is, egyben-egyben nyolc család, s kettőnek ju­tott közös konyha. — Kik laknak most itt? — Egy részük nyugdíjas, mások a tsz-ben állatte­nyésztők, traktorosok, gépe­sek, és van egy fogatos is. Megterem itt mindenféle növény a határban, a pusz­tán, az istállókban csikó, szarvasmarha, hízó bika, sertés ... — Mióta van kövesútjuk? — Hat éve, körülbelül, s most három buszjáratunk van. Viszi-hozza a két óvo­dást a nagydorogi óvodába, a nagyobbakat pedig az is­kolába. Elég ez nekünk, me­het vele, ki hova akar. — Hol vásárolnak? — Bolt nincs, bezárt, mert elfogyott a nép’, nem érde­Fülest és Ludast hozott a postás Boldisékhoz mes fenntartani. Kenyeret kétnaponta hoznak felírásra, táp mindig van, s a kenyér­rel jön a tej is. Aztán ki, merre megy, arra vesz húst, mosószert, felvágottat, ilyes­mit. — Mi a legnagyobb beru­házás a községben? — A villanyt kicserélték, mert vékony volt a drót, ezért kétezer forintot fizet­tünk, a villanyfejlesztésnek. Most a vízmüvet csinálják. A kutat egy éve fúrták, feb­ruár 15-én hurcolkodtak, és május 4-re mentek el. A tsz fúratta, a tanács üzemel­teti. A népnek meg százezer forintot kell fizetni. Három nyomós kút van az utcán, és májusra már adja is a vizet. Én ittam a kút vizéből, elég lanyha, én meg inkább a ke­ményet szeretem. Azt mond­ták a kutasok: ha szívatva lesz, lassacskán keményedik. A kerekes kúttól beljebb, egy hosszú, „megfejelt” cse­lédház első részét Boldis Ti- borék lakják. Az asszony, aki egyébként gyalogmunkás a tsz-ben, most gyesen van, a férje traktoros. — A munkával nincs ne­kem semmi bajom, jön ér­tünk a busz, és oda visz, ahol dolgozni kell. Télen benn vagyunk, dohányt vá­logatunk, aztán jön egy kis szünet, és márciusban kez­dődik a fóliázás. Tavaly 600 öl kerti dohányt vállaltunk az urammal, de a két na­gyobb, a 14 meg 11 éves gye­rek is segített. — Milyen az élet Kistá­pén? — Itt születtem, a szüleim Tölgyfán voltak cselédek. Most ezen a részen csak hárman lakunk a régi he­lyen, de mindegyik lakást átalakították. Nekünk is van három szobánk, konyha, előszoba, kamra. Bővíteni szeretnénk még, és fürdőszo­bát csináltatni. Sokat köl­töttünk arra, hogy szép és rendezett legyen az ottho­nunk, s most féléve tudtuk csak meg, hogy a lakás a tanácsé. Meglehet, még lak­bért fizetünk... — Szeret itt lakni? — Nem kívánkozok én el sehova, ha kórházban vol­tam Szekszárdon, betegeb­ben jöttem haza, mint el­mentem. Akkora ott a zaj. Szórakozás csak egy van, a tévé, bár a nyáron láttuk a Horváth Pistát, a cigányéne­kest. Olvasok, kézimunká­zok, keresztrejtvényt fejtek, kötök, most vettem egy kézi kötőgépet, ősztől meg erre sem lesz időm, szeretnék to­vábbtanulni — két évet ki­jártam már Palánkon, de közben gyesre mentem a kicsikével. Jön a postás, leteszi a Fü­lest, a Ludast, elkéri a 8,80- at. Mi volt most kedden, a táskájában? Nyolc sima le- ,vél, 20 Népújság, 6 Népsza­badság, 6 Sport. Ha jön a nyugdíj, 22 házba visz pénzt, és 29 előfizetőtől szedi a tévé diját, ö itt a hivatalos em-' bér, Kovács Lászlónak hív­ják, az még a mezőőr is, és „Julis” a tanácstag, Pámer Mátyásné, aki nyugdíjas, osztja a kenyeret, a tápot és a gázt. D. VARGA MÁRTA Fotó: BAKÓ JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom