Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-10 / 7. szám
XXXIV, évfolyam, 7. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. január 10., kedd Mai számunkból A MA ÉS A HOLNAP világgazdasaga (2. old.) ANYAGTAKARÉKOSSÁG A MEZÖGÉP-NÉL <3. old.) SZÍNHÁZI esték (4. old.) A NYOLC EGYENLŐ A NULLÁVAL (5. old.) LABDARÚGÓÖSZ ’83 (6. old.) Bérek, besorolások Az alapbérrendszer két, egymással összefüggő részből áll. Az egyik a besorolási rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az 'elhatárolásnál a munka bonyolultságát, az elvégzéshez szükséges betanulási, szakmai és begyakorlottsági időt, valamint a munkafeltételeket és munkakörülményeket veszik figyelembe. Az alapbérrendszer másik része a besorolásokhoz kapcsolódó bértáblázat, azaz a bértarifa-rendszer. Az alapbérrendszer ritkán változó része a besorolási rendszer, ugyanakkor (már csak az árváltozások és a béremelések következtében is) a bértarifák viszonylag gyakran módosulnak. A hozzáértők és a laikusok is sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség központi útmutatásokra, azaz alapbérrendszerre? A vállalatok és a szövetkezetek miért nem határozhatnak önállóan dolgozóik alapbéréről? A válasz több oldalú megközelítést igényel. Az alap- bérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára közvetítse a központi törekvéseket, a különböző munkakörökben dolgozók rangsorolásán keresztül. Enélkül, vagyis a viszonylag egységes munkaminősítés hiányában óriási nehézséget vállalnának magukra a vállalatok és a szövetkezetek az alapbérek megállapításánál. Tudvalévő, hogy a bértarifák az egyes munkakörökre alsó és felső bérhatárokat írnak elő. Többen javasolták az alsó bérhatárok eltörlését. Ez azonban (kétségtelen gazdálkodási előnyei ellenére) mégsem indokolt, ugyanis az alsó határ léte ad garanciát többek között például a pályakezdőknek a minimális alapbérre. A sok kritika ellenére a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövetkezeti dolgozók alap- bérrendszere alapvetően bevált. Az elemzések azonban néhány hiányosságra illetve visszásságra is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem minden esetben veszi figyelembe. A jelenlegi besorolási rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort keltő közegben végzett munkát, ami kétségkívül csökkenti a dolgozók munkavállalási hajlandóságát. A jelenlegi alapbérrendszer hibájául róható fel túlzott összevontsága, az, hogy nem eléggé árnyalt a különböző besorolások megállapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő fo- kozati különbséget a testhelyzet, a hőhatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszélyek megítélésénél sem. Nem ad lehetőséget a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szellemi dolgozók munkájának elismerésére sem. Az alapbérrendszer további hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen arról az egyébként helyes feltételezésről van szó, ami szerint a gyakorlati idő növekedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható tapasztalatok. Csakhogy mindez gátolja a kisebb tapasztalattal, de több rátermettséggel rendelkező szakemberek méltányos elismerését. Az 1984. január 1-től érvényes módosítások mind a besorolásokat, mind a tarifákat érintik. A legjelentősebb változások a munkások alapbérrendszerére vonatkoznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyásoló körülményeket jóval árnyaltabban vehetik figyelembe a gazdálkodó szervezetek. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbinál jobban megismerhessék a kedvezőtlen feltételek között végzett munkát. A besorolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált figyelem, a megvilágítás. vagy például a vegyi porártalom, abban az esetben is, ha csupán befolyásolja a munkavégzést. Eddig ugyanis a figyelembevételhez a károsító hatás orvosi igazolására volt szükség. A vállalatok számára segítség, hogy az új besorolási rendszer a különböző tényezőkhöz (például: fizikai erőkifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vibráció stb) pontokat rendel, amelyeknek alapján köny- nyen kialakíthatók az új besorolási csoportok. Az új rendszer egyébként a korábbi 24 plusz 1 kategóriáról 30 plusz 1 kategóriára növeli (munkafeltétel-fokozat és szakképzettség-fokozat alapján) a besorolások számát. A vezetők besorolása is változik, e tekintetben azonban továbbra is mérvadó a vállalat népgazdasági fontosságát kifejező vállalati kategória. Ezek száma azonI ban négyről háromra csökken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exportteljesítés mutatójával is. Az a vállalat például, amely 2.5 milliárd forintot meghaladó export-árbevételt produkál, mértétől függetlenül kiemelt kategóriába kerül. Kedvező változásokkal jár az új besorolási rendszer az ügyintézőknél is. A korábbinál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket. Korlátozott keretek között megmarad az ilyen munkakörben dolgozók gyakorlattal szerzett joga, nyolcéves tapasztalat után azonban már csakis a teljesítmény és nem a munkában töltött idő számít az alapbérek meghatározásánál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 I százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fizikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíteniük, és az alsó alapbérek fedezetét 19B6 végéig valamennyi dolgozó számára elő kell teremteni. MOLNÁR PATRÍCIA Atomerőmű-építkezés Elismerés kiváló brigádoknak Versenyfelhívás az energetikai indítás sikeréért Szabolcsi Géza, az ERBE igazgatóhelyettese köszönti a résztvevőket j Tavaly szeptemberben az Erőmű Beruházási Vállalat Komplex szocialista brigádja felhívással fordult a beruházás közösségeihez, hogy együttes erővel, jól szervezett munkával tegyék lehetővé a kettes reaktorblokk cirkulációs mosatásának 1983. december 15-ii megkezdését. A felhíváshoz a paksi atomerőmű-építkezés szerelő-, építő- és üzembehelyező brigádjainak nagy része csatlakozott. Hatvanegy szocialista brigád tett felajánlást a maga területén a kettes blokk építésének, szerelésének meggyorsítása érdekében. A feladatot teljesítették a brigádok, sőt már'december 10-én megteremtették a cirkulációs mosatás feltételét. Tegnap délután az erőmű- beruházás 61 szocialista brigádját hívta meg a kezdeményező Komplex brigád, hogy közösen értékeljék az elvégzett munkát és meghatározzák az 1984-es feladatot, pontosabban az ERBE szocialista brigádja újabb felhívással fordult a beruházás brigádjaihoz. A Vasas Szakszervezet által meghirdetett fel- szabadulási munkaverseny keretében a beruházás brigádjai vállalják, hogy a kettes blokk energetikai indítását határidőre és jó minőségben teljesítik. Tóth Béla, az ERBE Komplex brigádjának vezetője értékelésében elmondotta, hogy a közös összefogás eredményeképpen a kettes blokk cirkulációs mosatása megkezdődött. A primerkör első nyomáspróbája december 16- án eredményesen zárult és a PAV szakemberei január 3- án megkezdhették az egyes revíziót. A legfrissebb felmérések szérint a primer kör gépészeti szerelési munkáit február közepéig be lehet fejezni és ezáltal mód nyílik arra, hogy a melegjáratáshoz szükséges építészeti munkákat március 10-ig elvégezhetik. Az újabb versenyfelhívás alapján a szocialista brigádokra számtalan feladat hárul. Többek között irányítástechnikai, hőszigetelési, valamint festési munkák vannak hátra, amelyeket a közeljövőben át kell adni. El kell végezni a reaktorberendezések revízióját és március 10-ig megkezdődhet a melegjáratás. Törekedni kell arra, hogy a négyes turbina április 30-ig tervezett idegengőzös indítása határidő előtt megkezdődhessen, összhangba kell hozni a kettes blokk üzembe helyezését az egyes blokk tervszerű leállásával, azért, hogy ne zavarják egymás munkáját. Addig azonban még legalább 500 munkaterületet kell átadni a VERTESZ és a PAV részére. Többek között 1757 méréshely szerelését kell befejezni, valamint 1491 armatúra üzemelését is határidőre biztosítani kell. Tóth Béla befejezésül elmondotta, hogy szeptember 30-ig a kettes blokknak is el kell készülnie és a párhuzamos kapcsolással újabb paksi reaktorblokk kerül az ország elektromos vérkeringésébe. A tegnapi brigádvezető-ta- Jálkozón Szabolcsi Géza, az ERBE igazgatóhelyettese üdvözölte a szocialista brigád- vezetőket, megköszönte az eddig végzett munkát és ismertette a kettes blokk körüli teendőket, valamint azt, hogy ezzel egy időben folytatni kell a hármas és a négyes blokk építését, szerelését. A hármas blokk reaktortartályát december 18-án emelték a helyére és ott már megkezdődött a szerelés. Ezen a blokkon már 1985 elején meg kell kezdeni a cirkulációs mosatást, hogy még abban az évben az energetikai indításra is sor kerülhessen. A négyes blokknál pedig 1985 harmadik negyedévében a reaktor beemelésének feltételét kell megteremteni. A brigádvezetői találkozó befejezéseképpen a versenyben részt vevő szocialista brigádok emléklapot kaptak, majd Csizmadia Endre, a beruházás szakszervezeti intézőbizottságának titkára 24 brigádnak pénzjutalmat adott át. H. J.—K. A. Csizmadia Endre átadja a jutalmat a Komplex brigád vezetőjének, Tóth Bélának Pretoria továbbra is fenyegeti Angola biztonságát A dél-afrikai hadügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy öthetes bevetés után fokozatosan visszavonják Angola területéről a dél-afrikai csapatokat. Magnus Maian hozzáfűzte, Pretoria bármikor kész újabb invázióra Angola ellen, ha Dél-Afrikát fenyegetnék a nemzeti felszabadító mozgalmak, főként a namíbiai SWAPO. A TASZSZ pretoriai értesülésekre hivatkozva vasárnap arról számolt be. hogy a dél-afrikai rezsim folytatni akarja katonai beavatkozását Angolában annak ürügyén, hogy „üldözi a SWAPO partizánjait”. Az ANGOP angolai hírügynökség jelentéseiből idézve megírta, az ag- resszorok figyelmen kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra vonatkozó határozatát, hogy haladéktalanul vonják ki Angolából a dél-afrikai csapatokat: az agresszorok folytatják katonai akcióikat Angola egyes térségei ellen, veszélyeztetik Angola függetlenségét és szuverenitását. A dél-afrikai légierő tömeges bombatámadásokat intéz angolai települések és gazdasági objektumok ellen. A nigériai katonai kormány intézkedései Nigéria új vezetői sürgős lépéseket tesznek az ország politikai és társadalmi-gazdasági életének újjászervezése érdekében — írja nigériai helyzetelemzésében Va- lentyin Krjukov, a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítója. Megalakult és működni kezdett a legfelsőbb katonai tanács — az állam legfőbb irányító szerve. Megszüntették a kijárási tilalmat, ugyanakkor a katonai szervek továbbra is biztosítják az állami intézmények, a lakott települések és az utak védelmét. A katonai kormány lépéseket tesz az áremelkedés megfékezésére, a létfontosságú közszükségleti cikkekkel való ellátás biztosítására. A szakszervezetek, a diákság, a társadalmi szervezetek támogatásukról biztosították az új vezetést. A Nigériai Munkás Kongresszus által kiadott közlemény rámutat, hogy a katonai hatalomátvétel megóvta az országot az összeomlástól. Nigériát az anarchia és a polgárháború fenyegette.
