Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
/TOLNA A NÉPÚJSÁG 1984. január 8. • • W ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tartásdíj fizetése Bordánné Háhn Klára györkönyi olvasónk június óta él a férjétől külön, a tartózkodási helyét nem tudja. Egy gyermekük van, panaszosunk úgy gondolja, hogy a családi pótlék őt illeti meg. Dr. Deák Konrád a következő választ adta: „A társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint valóban az a biztosított a jogosult családi pótlékra, akinek háztartásában csupán egy gyermek él, de csak akkor, ha a biztosított személy egyedülálló. A jogszabály azonban azt is kimondja, hogy a családi pótlékra jogosultság szempontjából kit kell egyedülállónak tekinteni. A jogszabály idevonatkozó tételes rendelkezéseit itt nem részletezzük, csupán annyit rögzítünk, hogy a tanácskérő levelében írtak szerint — miután házasságuk felbontása iránt bírói eljárás nincs folyamatban, férje bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján nincs gyermektartásdíj fizetésére kötelezve, a tanácsi gyámügyi szakigazgatási szerv sem igazolhatja még, hogy férje legalább két hónap óta nem gondoskodik a gyermekéről — az ön munkáltatója jelen pillanatban nem kötelezhető az ön részére családi pótlék fizetésére. Ugyancsak tanácskérő levele szerint „az elmúlt hetekben” volt tárgyalásuk gyermektartási ügyben. E folyamatban levő per során a bíróság fog gondoskodni — szükség esetén ún. „lakcímfigyelő lap” kibocsátásával is — férje lakhelyének felderítése iránt. Amennyiben férje hosz- szabb időn keresztül nem fizetné a bíróság által megállapított gyermektártásdíjat, ön tartási kötelezettség elmulasztása, nem teljesítése miatt ellene büntető feljelentést tehet, ebben a büntető ügyben pedig a bűnüldöző szervek fogják férjének lakóhelyét, tartózkodási helyét megállapítani.” Kűthasználat Franek Miháyné, Mórágy, Alsónánai u. 2. szám alatti lakos a kővetkezőket írta levelében: „A fönti szomszédunk háza előtt volt egy közös kút, innen hordtuk szeptemberig a vizet. Azóta, sajnos, nincs kút, mert az áfész lebontotta és szomszédunk udvarába szerelt egy vízcsapot, amit mi már nem használhatunk. Voltam a tanácsnál érdeklődni, Az illetékes válasza: 1972-ben az új térképezéskor minden közös kutat ahhoz a házhoz csatoltak, ahol állt. Mielőtt lebontották a kutat, minket meg sem kérdeztek, hogy honnan veszünk vizet. Kaptunk egy olyan választ, ha vizet akarunk, ássunk egy kutat az udvarunkban. Ehhez viszont most nincs pénzünk.” Bohli Antal, a Tolna megyei Tanács építési és vízügyi osztályvezetője azt a választ adta: „Franek Mihályné háztartási vízszükségletét ez év szeptember 1-ig az áfész italboltja mellett levő kútról szerezte be. A kút magánterületen van, így nem tekinthető közkút- nak, annak ellenére, hogy egy pár család onnan szerezte be vízszükségletét. A kút átalakításra került és az ingatlanon kerítés építésével választották el a közterülettől. Ezzel megszűnt a kút szabad megközelítési lehetősége. A kút tulajdonosának jogában áll a vízhasználatot engedélyezni vagv tiltani. Mórágyon több közkút található, ami a háztartási víz- szükséglet beszerzését lehetővé teszi. A csecsemőkorú gyermekek ivóvízellátását — mivel Mórágy közegészségügyileg veszélyeztetett település — lajtkocsis szállítással oldja meg a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A településen már megalakult a vízközmű társulat és a tervek szerint 1985-ben vezetékes ívóvízhálózat fog működni.” Földterület Pápai János tamási lakos édesapjától örökölt egy földterületet. Ez a terület a tamási és az iregszemcsei termelőszövetkezet területei között van. „A nagyüzemi földmegmunkálásban nem okoz akadályt a földem kikerülése. Eddig minden évben megműveltem, a fás részt is kipucoltam. Maszek vagyok, szükségem van a terményre. Több magánszemélytől kisajátították a földet, de kaptak helyette másikat, de nekem nem adtak helyette. A termelőszövetkezet a földhivatalhoz, a földhivatal a termelőszövetkezethez küld az ügy elrendezése miatt. En nem adtam a földemet a tsz- nek, nem állt jogában elvenni, mert nem vagyok tsz-tag, nem írtam alá semmit, hogy lemondok a földről. Mikor mentem művelni, csodálkozva láttam, hogy már megművelték. Farkas István, a Tolna megyei Földhivatal vezetője a következőket válaszolta: „A rendelkezésünkre álló iratokból (jegyzőkönyvek, határozatok, tulajdoni lap) egyértelműen megállapítható, hogy nevezett panasza minden vónátkozásban megalapozatlan, a termelőszövetkezet nem követett el törvénysértést, amikor a szóban forgó ingatlant tsz-haszná- latba vette, miként a Tamási Járási Földhivatal is törvényesen járt el akkor, amikor a termelőszövetkezet kérelmére a tsz-használati jogot bejegyezte ingatlannyilvántartásunkba. A tényállás szerint Pápai János és testvére, Kecske Jánosné, született Pápai Mária édesapjuk — Pápai Gáspár — halálát követően megörökölték a 0366/9 hrsz-ú, 2877 m2 területű, szántó művelésű, külterületi tanyás ingatlant egyketted-egyketted arányban. A tanyát 1975. évben lebontották. Az öröklés szabályai szerint a túlélő házastársat, özv. Pápai Gáspárné, Iregszem- cse, Kölcsey utca 8. szám alatti lakost — tulajdonosok édesanyja — özvegyi jog illeti meg a panasz tárgyát képező ingatlant illetően, amit a Tamási Járási Földhivatal szabályszerűen bejegyzett az ingatlannyilvántartásba. özv. Pápai Gáspárné az iregszemcsei termelőszövetkezet járadékosa, s mint ahogy az a későbbiekből kiderül, ez a körülmény meghatározója az ingatlan további sorsának. 1981. évben az egységes ingatlannyilvántartás utószerkesztésére került sor, amikor is számba vették azokat az ingatlanokat, melyek beviteli kötelezettség alá esnek, azonban tényleges bevitelük még nem történt meg. így került sor tulajdonképpen a vitás ingatlan tsz-használat- ba történő bevitelére is, melyről a Tamási Járási Földhivatal a 2530'2'1981. sz. határozatával értesítette a panaszost. A bevtiel az 1967. évi III. tv. 37. § (1) bekezdés alapján történt, mely szerint a tsz-tag (ez esetben tsz-já- radékos) saját, illetve családtagjainak tulajdonában, haszonélvezetében álló földeket a tsz használatába kell adni. Tehát a Tamási Járási Földhivatal a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szellemében járt el, kötelezettségének tett eleget, amikor a tsz kérelme alapján bejegyezte a tsz-használati jogot, az ingatlant ugyanis özv. Pápai Gáspárné özvegyi joga terheli, így beviteli kötelezettség alá esik. Utasítottam a Tamási Járási Földhivatal vezetőjét, ismételten küldjék meg Pápai János számára a határozat 1 pédányát tértivevénnyel, ezzel együtt biztosítsák a jogorvoslati lehetőséget. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK-Kincsek a korcsmában * Minek tagadjuk, a fenti cím abban a reményben került írásunk élére, hogy megütközést kelt és olvasásra késztet. Való igaz, hogy a teljességgel megszokott és természetes hagyományok szerint a szomjas betérő sörre, borra, üdítő italra, netán tömény szeszre számít egy korcsmában, továbbá asztalokra, ülőalkalmatosságokra. Akkor se haragszik, ha némi harapnivalóhoz jut. Attól se káprázik a szeme, ha a falon tábla hirdeti az osztályba sorolást, az ittas vendégek és a 18 éven aluli- ák szeszes itallal történő kiszolgálásának tilalmát. A söntés fölött korsók Mindez a nagyvejkei korcsmában — azaz elnézést! Újsütetű, finomkodó eleganciával fogalmzava: IV. osztályú italboltban — is fellelhető. Más, hasonló „vendéglátóipari egységek”-töl, bár úgy is írhatnánk, hogy „tömegtartózkodási helyektől” csak annyi az eltérés, miszerint a hodálynyi terem feltűnően tiszta és azt a bizonyos ittas vendéget nemcsak papíron nem szolgálják ki. A címben foglalt „kincsek” azonban mégsem ezekre, a maguk helyén és idején tagadhatatlanul kincset érő, tulajdonságokra utalnak, hanem az egyszemélyes üzlet vezetőjének, Pinczehe. lyi Jánosnak műgyűjtői hajlandóságára. Már a söntéspult feletti polcon is néprajzi, meg történelmi érdekességű korsók, pálinkás bütykös, szépmívű hordó vonzzák magukra a belépő tekintetét. Az igazi kincsek azonban csak külön felszólításra, hadd ne áruljuk el, hogy milyen rej- tekből kerülnek asztalra, fényképező kollégánk lencséje elé. Két kőbalta, közülük az egyik zöldes árnyalatú, a márványra emlékeztet és olyan tökéletes csiszolású, mintha ma került volna ki a V lengyeli kultúra emléke polírozógép alól. Obszidián kövecskék, darabok, pengék, nyílhegyek szépen rendezett gyűjteménye és egy kisméretű talpas urna, a megyei múzeumban láthatónak valóságos kicsinyített mása. Vonaldíszes és a vonalkákon itt-ott látszik az alkotó ősművész keze nyoma, aki mészbetéttel tette szebbé a kultikus tárgyat. — Wosinsky Mór itt a szomszédban, Lengyelben tárta föl ezt a kultúrát, aminek az emlékét a kezükben tartják — magyarázza a korcsmáros. — Magam res- tauráfltam! Ez az a pillanat, amikor meg kell állni egy szóra. Magyarországon műgyüjteménye mindenkinek lehet, aki tisztességes úton jut hozzá. Ásatásokat azonban csak szaktudósok végézhetnek. A múzeumokban igen erősen kifogásolják, a törvény pedig szigorúan bünteti a laikusok ilyetén partizánkodását. Pinczehelyi János nem tartozik közéjük: — Az egyik legbuzgóbb lelet-bejelentőnk — mondja dr. GaáJl Attila, a megyei múzeum igazgató-helyettese. — Nem is egy értékes darab van a kiállításainkon, melyeket ő szolgáltatott be. Ami persze nem csökkenti azirányú érdeklődésünket, hogy miként lesz egy kisvej- kei illetőségű, Nagyvejkén dolgozó korcsmáros műgyűjtő, leletbejelentő, és egy nevében nagy, de valójában igen csak kis község határának éberszemű régész-őre. — Barátom, Szentes Albert, mezőőr a határban, — kezdi. — ö a legfőbb segítőm. Már római vízvezetékrendszer nyomaira is bukkantunk, ami valamilyen villa-település ittlétére utal, de a muzeológusok egyelőre úgy vélekednek, hogy legjobb helye a földben van. Mindaddig, amíg nem kerül pénz a feltárásra. — Ez a jelen. De hogyan kezdődött szép szenvedélye? — Gyerekfejjel, vagy legalábbis a mainál jóval fiatalabb koromban, egy bizonyos Apró Mihálytól ezüst ötpengőst kaptam ajándékba. Nagyon megtetszett a szépen kidolgozott érem, elkezdtem érdeklődni az éremtan iránt, amihez persze, olvasni is kellett. A pénz elvitt a múA védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről szól az egészség- ügyi miniszternek a Magyar Köziöny 1983. évi 52. számában megjelent 12/1983. (XI. 20.) Eü. M. számú rendelete. A jogszabály meghatározza az ilyen munkahelyek típusát kimondja, hogy védőmunkahelyek nagymértékben megváltozott munkaképességű személyek részére létesíthetők, létesítésükre az azt kezdeményező szerv (a megyei, városi tanács vb. egészség- ügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szerve) és a munkáltató megállapodást köt Rögzíti, hogy e megállapodásnak mit kell tartalmaznia, s hogy a védőmunkahelyre való elhelyezés kérelemre történik, részletezi, hogy kik (mely szervek) jogosultak ilyen kérelem előterjesztésére és hogy azt hová kell benyújtani. A jogszabály kihirdetése napján — 1983. november 20-án — hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg az egészségügyi miniszternek a vak és gyen- génlátó személyek távbeszélő alközpontkezelőként való foglalkoztatásáról szóló 13/1983. (XI. 20.) Eü. M. számú rendelete, amelyből csupán ennyit idézünk: „Ha a munkáltató a jogszabályban meghatározott távbeszélő alközpontjában nem vak vagy gyengénlá- tó kezelőt foglalkoztat, ilyen dolgozó kiközvetítését a munkaerőközvetítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell kérnie.” Ez a jogszabály is kihirdetése napján — 1983. november 20. — hatályba lépett. A Minisztertanács 49/1983. (XII. 1.) számú rendelete a fizetővendéglátásról szóló korábbi jogszabályt módosítja, s az új szabályozás szerint fizetővendéglátás céljára a szállásadó önálló lakást (üdülőt), lakrészt (üdülőrészt), vagy legfeljebb 6 szobát adhat használatba. Rögzíti a rendelet, hogy fizetővendéglátást az a szállásadó folytathat. aki fizetővendéglátó engedéllyel rendelkezik, tájékoztat arróil, hogy ezt az engedélyt ki adja ki, és kimond, ja, hogy: Nem kaphat engedélyt, akit a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szándékos bűncselekmény miatt legalább egy évi végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és még nem mentesült a büntető ítélet hátrányos következményei álól.” Ugyanakkor a szak- igazgatási szerv visszavonhatja az engedélyt, „ha a szállásadót a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szabályok megszegése miatt két éven belül három alkalommal szabálysértésért megbüntettek, vagy az adó százalékában meghatározott jogkövetkezménnyel sújtották.” Tudni kell azt is, hogyha a vendég a díjat nem fizeti meg, a szállásadó azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1983. évi 54. számában jelent meg — 1984. január hó 1-én lép hatályba. Itt jegyezzük meg, hogy egy másik rendelet, o kereskedelmi szálláshelyek osz- tálybasorolásáról szóló, a korábbi módosító 13/1983. (XII. 1.) Bk. M. számú rendelet szerint a szállásadó által közvetlenül (a vállalat közvetítése nélkül) használatba adott szálláshelyet osztályba sorolni nem kell. Ez a rendelet is 1984. január hó 1. napján lép hatályba és a Magyar Közlöny 1983. évi 54. számában olvasható. Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Emlékezés Babitsra A centenárium alkalmából a cseh könyvkiadás is lerótta tiszteletét Babits Mihály erolóké előtt. A cseh vers- kedvelők számára Babits, a lírikus hosszú évtizedekig „megközelíthetetlen” volt. 1972-ben megjelent ugyan A gólyakalifa című regényének cseh fordítása, líráját azonban csak a szlovák nyelv közvetítésével ismerhette meg a cseh olvasóközönség. 1975-ben ugyanis Vojtech Kondrót Sziget és tenger címmel kiadott egy Babits- válogaitást szlovákul. A cseh műfordítók a nyolcvanas évek elején kezdték meg Babitsosai szembeni adósságuk törlesztését. A Nyugat első nemzedékének nagy lírikusait bemutató Velká generace című antológiában — 1982-ben — már helyet kapott Babits 15 költeménye is. • Kőszerszámok a korcsmaasztalon zeumba, a múzeum közelebb hozott a történelemhez, és ahhoz, hogy minden iránt érdeklődjek, ami a múlttal kapcsolatos. — Ezt tanúsíthatjuk, hiszen pár évvel ezelőtt a mi lapunk is közölhetett részleteket abból a dobolási jegyzőkönyvből, melyet kölcsönzött nekünk. — Ha lenne nálunk tájház, falumúzeum, szívesen odaadnék mindent. De egyelőre nincs, és nem is valószínű, hogy egyhamar lesz. így hát marad a magam örömére ... A legjobb helyen, a korcsmában, de persze, nemcsak itt, hanem Pinczehelyi János lakásán is. Kiegészítésként és befejezésül mindehhez hozzátartozik, hogy megemlítettük a műgyűjtő korcsmárosnak a megyei múzeum mellett működő műgyűjtők klubjának hírét. Tagjaik gyűjteményeit' időről időre, rendszeresen bemutatjuk lapunkban. Tőlünk hallott róluk először, ami nem baj ugyan, de minden bizonnyal változtatható. ORDAS IVÁN Fényképezte: KAPF1NGER ANDRÁS
