Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
1984. január 7. / TOLNA \ tíÉPÜJSÁG 9 Magyar-vietnami barátság kivvalo iskola A magyar KISZ-fiatalok támogatásával épült szakmunkásképző intézetet hat esztendeje avatták lel a Hanoi körzetéhez tartozó Són Tayban. Az iskola gépekkel jól felszerelt műhelyeiben jelenleg 100 diák tanulja a lakatos, az esztergályos, a marós, a gépköszörűs, a kovács, a hegesztő, a villanyszerelő és az autószerelő szakmákat. Az intézet tanműhelyeiben készült alkatrészek, kisgépek a környék 50 üzemének munkáját segítik. A jól képzett ifjú szakmunkások keresettek az egész Vietnam üzemeiben, gyáraiban. Az intézmény a múlt évben elnyerte a „Kiváló iskola" címet. Gyakorlat a gépköszörűs műhelyben Óra az elektronikai laboratóriumban Diákok az iskola előtt Bulgária Külgazdasági kapcsolatok Lengyelország Növekvő szolgáltatási export Képregény a sivatagban NDK Környezetkímélő ipari eljárások Füstgázok kéntelenítésére dolgoztak ki energiatakarékos, olcsó és környezetkíme lő eljárást a Lipcsei Energe tikai Kutatóintézet munkatársai. A módszer lényege: a fűtésre használt barnaszénhez porrá őrölt mészkövet adagolnak, amely az égéstérben — 1000—1100 Cel- sius-fokos hőmérsékleten — kalcinálódik. A szabaddá váló kalciumoxid megköti a kéndioxidot. Gipsz keletke zik, amit a szűrőberendezés hamujával együtt különválasztanak. Ezzel az eljárással nemcsak a kéndioxid, hanem a kéntrioxid is megköthető. A próbaüzem során az új módszer kitűnően vizsgázott. Kiterjedt alkalmazása révén a fűtőművekben ezentúl azonos energiateljesítményhez mintegy 6 százalékkal kevesebb barnaszénre lesz szükség. ♦ Elektronikus számítógép jelzi az olvasztás hőmérsékletét és elemzi az anyag kémiai összetételét az unter- wellerborni kohóban. Eddig a kohómesternek minderről nem voltak pontos ismeretei, csupán hosszú évek tapasztalata tanította meg, hogy mikor kell befejeznie az olvasztás bonyolult műveletét. A mesternek a döntést percek alatt kellett meghoznia. Ettől az ítélettől függött egy- egy öntet — mintegy 25 tonna — acél minősége és használhatósága. Most a mester megoszthatja felelősségét segítőtársával, a számítógéppel. amely képernyőre kivetítve „közli javaslatait”. A .kohóműben idestova egy éve alkalmazzák a számítógépet. Azóta kevesebb a repedés, az úgynevezett salakzárvány az acélban. A minőség javulása egyben azt jelenti, hogy kevesebb anyagráfordítással érik el ugyanazt a termelési értéket. A számítások szerint így évente J 0 ezer tonna érccel és 9400 tonna koksszal kevesebbet használnak fel. Az új módszert az Ilmenaui Műszaki Főiskola hallgatói feilesztették ki. A számítógépes tanácsadórendszerhez hasonlót az orvosi diagnosztikában és az árvizek előrejelzésénél alkalmaznak. * Titánnal ötvözött, zsugorított acélötvözetet. kísérleteztek ki a Drezdai Műszaki Egyetem hallgatói. A titánnal dúsított különleges anvagnak magas a szakítószilárdsága és a korróziónak is négyszerié jobban ellenáll, mint bármely más acél. A Szovjetunióban 1983- ban összesen 619 millió tonna kőolajat és földgázt termeltek ki. ami két és félszerese az 1965-ös mennyiségnek. A tervidőszak utolsó évében a termelés a tervek szerint 630 millió tonna lesz. A hagyományos kitermelési módszerekkel a kőolaj meglehetős veszteséggel kerül felszínre. A Szovjetunióban például a kihozatali arány 43 százalékos, (összehason- líásul: az Egyesült Államokban a hagyományos kitermelési eljárásokkal a nyersanyag 33,3 százalékát tudják a felszínre hozni.) A szovjet olajmezőkön bevezetett új technológiai eljárásokkal — például a vízzel történő elárasztással, forró gőzzel való kinyomatással, föld alatti égetéssel, továbbá vegyszerek alkalmazásával — viszont már 55—60 százalékra lehet növelni a kihozatali arányt, azaz a régebbi, technikai szempontból kimerültnek teA bolgár könnyűipar jelenleg mintegy 90 országgal tart fenn export-import kapcsolatot. Az ágazat termelésének több mint a 30 százalékát exportálják. Ennek kétharmadát a szocialista piacon, • egyharmadát pedig a fejlett tőkés országokban és a fejlődő államokban értékesítik. Az utóbbi két évben az exporttermékek 37 százaléka férfi és női konfekció, 25 százaléka textil- és kötöttáru, 20 százaléka bőr és szőrme, 10 százaléka üveg és finomkerérnia, 8 százaléka sportszer,' gyermekjáték és egyéb könnyűipari kiviteli cikk volt. Főként a bőr- és szőrmeáru iránt nagy az érdeklődés és a kereslet külföldön. A külhoni piacokon értékesített bőr- és szőrme- áru 35 százaléka ruházati cikk, 32,5 százaléka' divatáru, 29,4 százaléka lábbeli, 3,1 százaléka kesztyű. kintett olajmezők újra hasz- nosíthatóvá válnak. Az új eljárásokkal 1975- ben 1,4 millió, 1980-ban 2,7 millió, 1981—82-ben pedig 6 millió tonna olajtöbbletet hoztak felszínre. Csupán 1982-ben 15 új gőzgenerátort. 15 hevítőberendezést és más korszerű olajkitermelő gépet helyeztek üzembe a lelőhelyeken. Különösen jó eredményeket értek el egyes nyugat-ukrajnai lelőhelyeken, ahol a vízelárasztással kombinált gőznyomásos eljárással 73 százalékosra emelkedett a kihozatali arány. A legutóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a Szovjetunió földgáztermelése. 1970-ben 198 milliárd köbméter földgázt jövesztet- tek. 1975-ben 298 milliárd, 1980-ban pedig már 435 milliárd köbméter volt a kitermelt földgáz mennyisége. A jelenlegi ötéves tervben további 47 százalékos emelkedést irányoztak elő. Így A könnyűipar további fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége van a KGST keretén belül folyó együttműködésnek. Jelenleg jó néhány két- és többoldalú könnyűipari együttműködési szerződés köti Bulgáriát a Szovjetunióhoz, az NDK-hoz. Csehszlovákiához, Magyar- országhoz és Komáméhoz. A KGST-n belül például Bulgária koordinálja » a tagországok könnyűipari gépgyártási kooperációjára és spe- cializációjára vonatkozó terveit. Eredményes a kapcsolat a könnyűipari nyersanyagok, kész- és félkésztermékek cseréjében is. Sikeres a bolgár könnyűipar együttműködése a tőkés országokkal, így Fraciaor- szággal, ,az NSZK-vai. Angliával, Japánnal, Olaszországgal, Kanadával és Indiával is. 1985-ben el kell érni a 640 milliárd köbméteres kitermelési szintet. Ennek a meny- nyiségnek több mint a felét a nyugat-szibériai gázmezők adják, a kitermelés üteme is ezen a területen növekszik a leggy orsaban. Az egységes gázellátó rendszer vezetékeinek hossza a most folyó tervidőszakban további 50 ezer kilométerrel bővül, s 1985-ben már 180 ezer kilométer lesz. A jelenleg épülő vezetékek az uren- goji földgázt a Szovjetunió európai területének északi és déli körzeteibe fogják szállítani. Az Ural, a Volga-vidék, az Észak-Kaukázus és Közép- Ázsia energiaellátásának javítására további gázvezetékeket létesítenek. Ezzel párhuzamosan folyamatosan javul az újabb vezetékek és a kompresszorállomások műszaki színvonala és teljesítménye. A kétezer kilométeres távolságot meghaladó fővezetékeket — a 4451 kiloméLengyelország az utóbbi időben intenzíven fejleszti szolgáltatási exportját. Ezen belül is elsősorban a szocialista államokba és a fejlődő országokba irányuló tevékenység bővül. 1982-ben például a szolgáltatási exportból származó bevétel — beleértve az építési és szerelési munkákat is — elérte a 118 milliárd zlotyt, azaz körülbelül az 1,7 milliárd rubelt, s ez 20 százalékai több. mint volt 1981-ben. A lengyel építő- és szerelővállalatok a Szovjetunióban olaj- és gázvezetékek építésén, Csehszlovákiában erőművek, vegyiüzemek, utak és hidak szerelésén, az NDK-ban ipari létesítmények átadásán és a fejlődő országokban, például Líbiában, Irakban és Algériában különböző építkezéseken dolteres Urengoj-Uzsgorod export-gázvezetékhez hasonlóan — 1420 milliméteres csövekből építik, amelyek évente több mint 30 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmasak. A gázvezetékek építését meggyprsítja, hogy a csövek szigetelését már a kohászati üzemekben elvégzik. A fogyasztási körzetekben tovább bővítik a föld alatti gáztárolók kapacitását. Az előző tervidőszak végén 30 ilyen gáztároló működött, s ezekben 20 milliárd köbméter gázt tárolhattak. Nagy jövő előtt áll a szibériai szénvagyon sokoldalú hasznosítása is. Az itteni szénmedencék között az egyik legjelentősebb a Kanszk- Acsinszki Tüzelőanyag-Energetikai Komplexum, ahol 1982-ben még csak két bányában és egy kísérleti fejtőrétegben folyt a kitermelés, de a hozam már elérte a 37 millió tonnát. Ez a mennyiség az idén 40, 1985-ben pedig 49 millió tonnára emelkedik. Az évszázad vége felé 70, 2000-ben viszont már 170— 200 millió tonnás évi szénmennyiség felszínre hozásával számolnak ebben a szénmedencében. goznak. Fejlődik a műszaki és orvosi szolgáltatások exportja is. Figyelmet érdemelnek a geológiai, geodéziai és térképészeti dokumentációs munkák, a városépítészeti és rnűemlék-restaurálási tervek. A KGST-országok közül ezeket a lengyel szolgáltatásokat elsősorban Magyarország veszi igénybe. Tavaly egyedül a Polservice külkereskedelmi vállalat 77 szolgáltatási szerződésnek tett eleget Magyarországon. Karbantartási, rekonstrukciós és szerelési munkákat végzett, s ez a vállalat újítja fel a többi között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem műemléképületét. Az NDK-ban is dolgoznak műemlékek restaurálásán, Bulgáriában pedig szállodák építésén vesznek részt. Kanszk-Acsinszkban rendkívül kedvezőek a feltételek a külszíni fejtőberendezések alkalmazásához, ami különösen olcsóvá teszi a kitermelést. Az itteni szén egyaránt alkalmas energiatermelésre és folyékony üzemanyagok szintetikus gyártására. A kísérleti tapasztalatok szerint két és fél tonna kanszk- acsinszki szénből egy tonna energetikai nehézolaj és egy tonna benzin nyerhető. A számítások szerint a helyi szénből gyártott üzemanyag körülbelül 34 százalékkal olcsóbb, mint az amelyet a kedvezőtlen geológiai feltételek között kitermelt kőolajból nyernek. A szénből nyert üzemanyagok minősége a vizsgálatok szerint nem marad el a kőolajtermékektől. A szénmedencében olyan külszíni bányák létesítéséi tervezik, amelyek évi termelése eléri az 50—60 millió tonnát. A XI, és XII. ötéves tervben itt két, egyenként 6400 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőművet építenek, amelyek — összesen 800 megawatt teljesítményű — első két blokkját mái- 1985-ben üzembe helyezik. A világ legszebb képregényének nevezik azokat a rajzokat, amelyeket a Góbi-sivatagban a Dunhuang oázisban készítettek, Kína és Mongólia határán, a IV. és XIV. század között. Akkor évszázadokon át arra vezetett a selyemkereskedők karavánjainak útja. A legenda szerint egy alkalommal egy szerzetes, aki karavánjával odaérkezve egy ki ideig az oázisban tartózkodott, a hely szépségétől elbűvölve elhatározta, ott fog letelepedni a közeli barlangban, Idővel mások is követték példáját, és az ottani természetes, majd a sziklákba vájt újabb, mesterséges barlangokban szentély, kolostor és könyvtár keletkezett. A hely filozófiai és vallási elmélkedések központja lett. A több száz barlangot a megjelölt évezred folyamán sok szép festménnyel és szoborral díszítették fel. A barlangok falain máig is megmaradtak képek a legkülönbözőbb hiedelmeket, mítoszokat. történelmi eseményeket ábrázolják. Jól megkülönböztethetők rajtuk a buddhizmus, a taoizmus és a hinduizmus motívumai és szimbólumai. A leghosszabb (86 jelenetet ábrázoló) „képregény" Buddha életét mutatja be. Némelyik freskón a kínai mitológia ősi istenségei láthatók. Jó állapotban maradt az a falfestmény is, amely az „500 rabló csodálatos visszatérését" ábrázolja. A XVI. században az európaiak a tengeren át kezdtek Kínába közlekedni. így a Dunghuang oázis feledésbe ment. A régészek találtak rá a XX. század elején. Szerencsére a barlangok nem pusztultak el. mert annak idején befalazták őket. A festmények szinte teljesek, mint ahogy a IX. században alapított könyvtár is, amely 45000 versből, vallási szövegből és okiratból áll. Századunk negyvenes éveiben született meg az a döntés, hogy megmentik ezt a rendkívüli műemléket, a 496 barlangot, amelyek falait kb. 2000 négyzetméternyi festmény borítja. Néhány évvel ezelőtt a párizsi Guimet Múzeum szakértői vállalták azt a nehéz feladatot, hogy a falakról épségben eltávolítják a képeket. Ez a munka sikerült is. és így jöhetett léire Párizsban egy egyedülálló kiállítás, ahol az érdeklődők eredetiben láthatnak barlangfestményeket, anélkül, hogy el kellene menniük azok keletkezési helyére. Múzeumi mézeskalácsok Hetven esztendeje gyűjti a mézeskalácsokat Nyikolaj Dmitrijevics Vinogradov. A kétezer darabból álló gyűjteménye mellett megőrzött figurákkal kifaragot.t mézeskalács sütőformákat is. Nemrégiben egész gyűjteményét a Szovjetunió Állami Néprajzi Múzeumának ajándékozta. Energetika ma és holnap A kőolaj kitermelésének új módszerei
