Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
1984. január 28. 'népújság 9 ■ Előtérben a textilgyártás A textilgyártás fejlesztése ma alapvetően fontos feladat Vietnamban. Mindez komoly terheket ró az iparra és a mezőgazdaságra egyaránt. Előzetes becslések szerint az ország lakossága 1985-ig 60 millióra gyarapszik. Eny- nyi ember kielégítő ellátásához évente 380—400 millió méter textília gyártására lesz szükség. Nyersanyagok hiányában azonban a textil- gyárak és a szövetkezeti műhelyek jelenleg sem használják ki a rendelkezésükre álló kapacitást. Ezért a legsürgetőbb feladat a gyapot- és a selyemitermelés gyors ütemű növelése. Műszálas textíliák előállítására még nem gondolhatnak, mert nincs meg hozzá a megfelelő ipari háttér. A költséges beruházások csak a távlati tervekben szerepelnek. Az elegendő mennyiségű nyersanyag szállításához 300 ezer hektárra kellene bővíteni a gapattermő területet. Ez azonban csak hosszú idő alatt valósítható meg. Jelenleg a gyapottermesztésre kijelölt vidékek: Phu Kahnh. Thuau Nai és Lám Dong megyék. Az itteni ültetvények csaknem 29 ezer hektárnyi területen 1985-ben a nyersanyag-szükségletnek már mintegy a 10 százalékát fogják megtermelni. A tervek szerint a kilencvenes években a textilipari igények 20 százaléka lesz kielégíthető a saját termésből. Mindemellett a továbbiakban is szükség lesz a háztáji gyapottermesztésre. Ez a módszer főleg a déli országrészben hagyományos. Mivel egy tonna nyers selyem értéke négyszer annyi gyapotrostéval egyenlő, a selyemipar exportjának a növelése segíthet £ gyapotimport gondjainak megoldásában. A vietnami nyers selyem keresett cikk a világpiacon, s az alapanyag termelése is könnyebben növelhető a gyapoténál. A selyemhernyó-tenyésztés fellendítésére az ország 13 megyéje hivatott. Sorra telepítik a szederfákat, s tenyésztenek selyemhernyói kasszava- és olajfákon is Nyers selyemből exportra és a hazai szükségletekre egyaránt jut. BUDAPRESS—VNA A Vaskapu I-től a Duna folyásán lefelé román—jugoszláv kooperációban épül Közép-E urópa egyik legnagyobb vízi erőműve, a Vaskapu II. A román gazdaság egyik leg fontosabb új létesítménye az épülő Duna—Fekete-tenger csatorna, amely a Dobru- dzsa-hegységet szeli át Cernavodától Agigeáig, mintegy 400 km-rel lerövidítve a Fekete-tengerhez az utat. | Románia Fiatalok - nagy építkezéseken A Kárpátok lábánál elterülő Motru-Rovinari ifjú szénbányászait Románia-szer- te ismerik. A napi sajtó rendszeresen hírt ad eredményeikről. Legutóbb például a Romania Lib era című országos napilap így írt: „A Motru-Rovinari bányászai 237 ezer tonnával túlteljesítették a tervet”. Az eredményt a szállítási technika jó kihasználásával, valamint a gondos fenntartási munkával biztosították a fiatalok. A bánya felett 1982 áprilisában vállalt védnökséget az ifjúsági szövetség — ezt követően érkeztek ide az ország minden részéből traktor- és tehergépkocsi-vezetők, villanyszerelők, daru- és baggervezetők, útépítők. Romániában azt tervezik, hogy az ország 1990-ig önellátó legyen az energiából. Négyszáz ifjú és leány vette át büszkén a kék brigád- igazolványt, amelyet azok kapnak, akik szerte az országban részt vesznek az ifjúsági létesítmények munkájában. A brigádtagok egy-, vagy kétéves teljesítményét a Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) tartja nyilván. A Déli-Kárpátok munkahelye egyike Románia kilenc létesítményének, amelyek felett a fiatalok vállaltak védnökséget. Hasonlóak a Duna—Fekete-tengeri csatorna, a midiai petrokémiai kombinát, Bukarest .csatornázása, a Vilsoara—Nord öntözési rendszer,* a Vaskapu II. hydroenergetikai rendszer, az aninai olajpala-erőmű, és a turnu-severini Drabeta hőerőmű. Az UTC kezdeményezéseinek középpontjába a munkatermelékenység emelését, a fiatal munkások szakképzettségének növelését és a munkaidő teljes kihasználását állította. Ennek az adja meg a jelentőségét, hogy az ország összipari munkásainak 40 százaléka 30 éven aluli. Az ifjúsági építőhelyeknek komoly hagyományai vannak Romániában. Éppen 35 éve, hogy a fiatalok először vállaltak védnökséget egy nagy létesítmény, a Bumbesti—Livozeni vasútvonal építésén. S hogy milyen eredménnyel, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a Kárpátokon átvezető vasút építését — melynek során nem kevesebb, mint 37 alagutat vágtak a sziklákban — hét hónap alatt befejezték. A legnehezebb munkának a 64 kilométer hosszú, úgynevezett Kék fővonal, a Duna—Fekete- tengeri csatorna bizonyult, ahol az állandóan ott dolgozó 2300 fiatalnak 70 méter magas karsztdombokat kellett átvágnia és közben állandóan küzdenie a vízbetörések ellen. S bár itt már sokkal fejlettebb technikával jobb élet- és lakáskörülmények között dolgoztak, mint elődeik a Bumbesti—Livoze- ni vasútvonal építésén, de nem kisebb bátorsággal és lelkesedéssel végezték feladatukat. Sokan pedig már arra készülnek, hogy a Poarta Álba és Midia—Navodari tengeri kikötő közötti 28 km hosszúra tervezett csatornaelágazás építésében vegyenek róc7t GÁTI ISTVÁN I------------------------------■---------------------------------------------------------------------------------------—-------------1 A közelmúltban átadott új közúti híd Agigeánál, amely négy pályán biztosítja a forgalmat a Konstana—Mangaiia országúton. A híd a tizenegyedik ilyen létesítmény az épülő Duna—Fekete-tenger csatorna felett. Az NDK-ban j Az NDK-ban is gyakran mondogatják, hogy csak az követ el hibát, aki dolgozik, mert aki nem hibázik, az nem csinál semmit... Margarete Gretschmann is hallotta még kislány korában ezt a régi mondást, s ha másból nem, a bölcselkedést kísérő pajkos szemhunyorításból, hamiskás mosolyból megérezte, hogy az életben azért nem mindig ilyen egyszerű ez a dolog. Nem voltak hát illúziói, amikor a drezdai Robotron Kombinát elektronikus számítógépgyárába került, hiszen annyit már hallott, tudott, hogy igencsak kényes poszton foglalkoztatják a gyárból kikerülő gépeket. Ott vannak például a polgári repülőtereken, a le-, meg felszálló gépek pilótáit segítve munkájukban, vagy a kórházakban, az orvosi diagnosztika eszközeként. Margarete már az első napokban felfogta. megértette, mivel járna, ha a gyárbeliek hibájából — vagy éRpen az ő tévedése mirtunk att — roszul' működne vala melyik komputer. A SZÁMÍTÓGÉP TÉVEDHET, AZ EMBER NEM Azt mondják a gyárbeli öregek, Margarete mégis megrettent, amikor üzembe lépésének első napján, a meleg, valóban atyai hangú fogadtatást követően elhangzott az intelem: „Kislányom, nálunk csak egy hibát követhetsz el hetenként. Ha többet talál a munkadarabjaidban a MEO, ugrik a harminc százalékos minőségi prémium...” Margareten kívül már csak a legidősebbek emlékeznek erre az intelemre, mindenekelőtt a lány művezetője. Az utóbbi azt mondja, Marga- retnek tulajdonítható, hogy majdnem teljesen elfeledték. Ugyanis a legjobbak egyike a műhelyben, ha nem a legjobb. Az elmúlt félévben egyetlen olyan komputer panel sem került ki a kezéből, Az a bizonyos Q-jel amelyben valami hibát fedeztek volna fel. Bár Margarete megkomolyodott, még ma is sokat megőrzött régi kislányos külsejéből. Kétszeres kíváncsisággal faggattam hát: hogyan lehet úgy dolgozni, hogy az ember szinte sohase hibázzék? Vagy ha mégis tévedne — mert elképzelhetetlenek tartottam, hogy sohase fogjon mellé —, miképp veszi észre, hogy elrontott va-. lamit? Hiszen ha ezt — noha utólag is — észreveszi, akkor ember létére tökéletesebbnek kell lennie az általa gyártott komputernél is, Tudvalevő ugyanis, hogy a számítógép, ha rosszul programozzák, vagy hibás adatot táplálnak belé, nem mindig szól vissza: ember, tévedtél!... EGY KIS MUNKALÉLEKTAN A lány válasza: bizony néha megtörténik, hogy melléfog. Gyakrabban, mint a művezetője hiszi. De — ez jellemző az utóbbi félévre is — utólag észreveszi. S ha mégsem venné észre, ott vannak a munkatársnői. Mert náluk — ő is az egyik szocialista brigádban dolgozik — íratlan törvény, hogy megvizsgálják egymás munkadarabjait. Ez persze a végső fázis. Az alapvető cél valóban az, hogy egyetlen téves kapcsolás se legyen abban a panelban, amit kiad a kezéből. Még akkor sem, ha 900 ösz- szeköttetést kell létesítenie a munkadarabban. A 900 közül egyik sem Lehet rossz! A legtöbbször ez is sikerül már. Hogy miképpen? Mindenekelőtt a munlkalélektan ismeretében. A panelkészítő lányok, asszonyok, ha azt veszik észre, hogy monotonná kezd válni munkájuk, helyet és feladatat cserélnek. Margarete állandóan figyeli önmagát. Ha azt érzi, hogy lankad a figyelme, kávét iszik. Vagy feláll és sétál egy kicsit. Ha éjszakai műszakban szerel — mert ez is előfordul —, akkor kimegy az udvarra és levegőzik. Persze csak módjával, mert normára dolgoznak. „Ha az ember szereti a munkáját, akkor oda tud figyelni” — mondotta Margarete. „Egyébként jelentkeztem a főiskola levelező tagozatán, mert üzemmérnök szeretnék lenni” — tette hozzá, s visszatért a panelje mellé. A ROBOTRON ÉS A MAGYAR LÁNYOK A Margaretevel folytatott beszélgetés megsejtetett valamit abból, hogy miért tud a drezdai Robotron Kombinát Q-jelet tenni a termékeinek nyolcvan százalékéra. (A Q- jelentése: qualitativ, minőségi.) A 19 gyárat, 70 ezer embert egyesítő ipari kombinát nemcsak elektronikus számítógépeket készít, hanem például az Erika írógépeket, továbbá különböző típusú könyvelőgépeket, amelyeket jól ismernek Magyarországon is... A Q-jel jogos. Az elmúlt tíz év alatt, amióta Margarete is a gyárban dolgozik, a vevőktől egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett hozzájuk. Margarete művezetője elmondotta, hogy az elmúlt évek során ötszáz magyar lány dolgoztt náluk az üzemben, köztük sokan ugyanabban a műhelyben. „Ök is igen pontosak lelkiismeretesek voltak” — fűzte hozzá. Remélem, itthon is megőrizték azt a jó tulajdonságukat. MAGYAR LÁSZLÓ Érdekességek GEOLÓGIAI TUDOMÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁI SZÓTARA Huszonötezer szócikket tartalmaz a geológia, mineraló- gia, petrológia, paleontológia, geofizika és a rokon tudományok területéről a Geológiai tudományok enciklopédiái szótára, amely most jelenik meg a Csehszlovák Tudomá-' nyos Akadémia Kiadójánál. A szótár kétévi munka eredménye. TELEFONOK PRÁGÁBAN Prágában minden száz lakosra 56 telefon jut, ezzel a számmal a csehszlovák főváros az első a szocialista országok nagyvárosai között. Száz évvel ezelőtt Prágában 200 telefonállomás volt. Ma, a prágai telefonközpont nyilvántartása 380 ezret jegyez. Számuk az utóbbi 2 esztendőben 32 ezerrel gyarapodott. Prágában 3300 nyilvános telefonautomata van, közülük 245 közvetlen iinterur- bán kapcsolásra alkalmas. Az idén Prágában 73 városközi telefonautomatával gyarapodik a hálózat. A CSEH KIRÁLYOK KORONÁJA A jogar és az országalma, amely IV. Károly cseh király koronájával együtt a cseh koronázási ékszerek együttese, az aranyműves munka remeke. Nemrégiben még azt hitték, hogy valamennyi darab a XVII, század elején készült, amikor, II. Rudolf új császári koronát készíttetett. Ez ma a bécsi állami kincstárban látható. A csehszlovák tudományos akadémia szakemberei azonban bebizonyították, hogy a jogar és az alma jóval régebbi: a XVI. század közepén keletkezhettek. A koronázási alma bibliai re- liéfjeinek grafikai mintái Németalföldről származnak. ÖT ÖZVEGYASSZONY JUT EGY ÖZVEGYEMBERRE Csehszlovákiában minden évben emelkedik a kilencvenéves és az annál idősebb emberek száma. 1950-ben 5700-an voltak, most 17 600- an vannak. Több mint kétharmaduk nő. Csehszlovákiában minden özvegy férfira több mint öt megözvegyült nő jut. Aranynál is drágább A kaszlinszki. gépgyár (Ural, Cseljabinszki terület) munkásainak lelete, értékét tekintve, nem marad el a rejtett kincsekétől. Egy régi üzem felújításakor egy közönséges faládikóban mintegy 500 művészi öntőformát találtak. A híres formák mintegy száz éve rejtőznek a föld alatt, s végleg elveszettnek tartatták őket. Szakértők véleménye szerint a lelet többet ér az aranynál. Kiváló segítséget jelent öntöttvasból készült művészeti alkotások megújításához. A formák a restaurátorok asztalára kerültek —, az elfelejtett alkotások új életre kelnek.-msjztz&SiJ.—i,,.. -----------~ wmmmmmnrm
