Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
1984. január 28. TOLNA \ — KÉPÚJSÁG 5 A TESZÖV elnöksége tárgyalta A gazdasági együttműködésekről A* «'múlt másfél szervezete, gazdálkodási színvonala, a ráfordítások szerkezete, bonyolultabbá váltak a szövetkezetek egymás közötti és más gazdálkodó szervezetekkel valló kapcsolatai. A korszerűsödő, iparosodó mezőgazdaságra a termelés erőteljesebb koncentrációja, szakosodása és kooperációja jellemző. Ezzel együtt elkerülhetetlen a kapcsolatok bővü- ilése, szorosabbra fonódása, a téeszek és állami vállailajtok közötti társulások, kooperációk és integrációk létrehozása. A megyében az elmúlt év végén három közös vállalatnak, két vízitársulatnak, nyolc növénytermesztési és szőlőtermesztési, hót állattanyés atési rendszernek voltak tagjai a megye termelőszövetkezetei. Ezen kívül 19 megyebeli gesztorral szerveződött gazdasági társaság, egy a megyén kívüli közös vállalathoz és öt gazdasági .társuláshoz csatlakoztak a szövetkezetek. Jelentősek az eseti vagy tantósatob együttműködések ;is, amielyéket legtöbb esetben ' nem rögzített írott megállapodásokban. A gazdasági társulások termelő és szolgáltató tevékenységükkel jelentősen elősegítették — és elősegítik — az alapítók, a társgazdaságak és vállalatok, az adott térség, illetve a megyebeli mezőgazdasági üzemek igényeinek ki- élégíítését, közvetve, vagy közvetlenül hozzájárulnak a termelési eredmények növeléséhez. Számos olyan feladat megoldására vállalkoztak — így a műtrágyák,ezelés és -tárolás, a repülőgépes növényvédelem, a berendezések szervize, kiskereskedelem, sütőüzem — amely működésük nélkül nem lett volna biztosítható. Az anyagi és szellemi erők koncentrálása lehetővé tette az eszközök és a szakmunka erő j obb kihasználását, ezen keresztül a költségek mérsékeltebb emelkedését, az élelmiszer- és kereskedelmi tevékenységben pedig minimális nyereség visszaosztását. Az új társulási törvény, mely 1978-ban lépett életbe, lehetővé tette, hogy nőjön a társulások vállalkozási lehetősége, a szerződés hatáskörébe utalt kérdések köre, megváltozott a törvényességi felügyeletük és oldódott a pénzgazdálkodási megkötöttség is. Folyamatosan javult a társulások testületi szerveinek munkája, működésük tervszerűsége és demokratizmusa, a tulajdonosi ellenőrzés. A kedvező tapasztalatok ellenére a társulási formában rejlő előnyök kihasználása még elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. Mert a horizontális együttműködések kedvező tapasztalataira alapozva nem alakultak ki a vertikális integráci ók — ezt döntő mértékben az ipar és a kereskedelem érdekeltsége idézte elő. Nem dolgoztak ki oIyan koncepciókat, ja vasi at o° kát, amelyek a termelőerők tervszerű területi elhelyezésével összhangban a szükségle- j tek és a lehetőségek alapján irányt mutattak volna ia termelőüzemek a horizontális és vertikális integrációk ki- ■ alákitíására — ilyen póldáuL a gépjavítás, a raktártér fejlesztése vagy a marhahizlalás. Nem sikerült .továbbá .az egyre jobban szélesedő ipari tevékenység területén kialakítani azt az ösztönző formát, amely mindegyik fél számára egyformán előnyökét nyújtana. Az eddigi .tapasztalatok bizonyítják, hogy a társulás, mint forrna, az együttműködésben megvalósítani kívánt feladatok alkalmas üzemi kerete. A gazdasági társulás azonban a szocialista gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés egyik, de nem kizárólagos formája. Jelentőségét akár üzemi tevékenység kereteként, akár integrációs formaként, akár eszközátcsoportosítási lehetőségként ugyanúgy hi-ba lenne túlértékelni, mint lebecsülVárható az elkövetkező években i,s, hogy mezőgazdaságunk dinamikusain növeli termékelőállítását és ehhez egyre több és nagyobb értékű holt munkát használnak fel. Az iparszerű mezőgazdaságban mind ,a beszerzés, mind az értékesítés oldalát tekintve megsokszorozódnak ,az árukapcsolatok, fokozódik az agrártermelés függősége a beszerzési és az értékesítési piactól. Az egymásrautaltság következtében egyre nagyobb jelentősége lesz ,a korszerűsödő, egyenlő partneri elveken alapuló termelési és értékesítési szerződéseknek, együttműködéseknek, és integrációknak. Még ebben az ötéves tervben indokolt, hogy előrelépés következzen be az együttműködésekben. Tamási térségben például felújíthatok az agrokémiai társulások létrehozásának 5 évvel ezelőtt abbahagyott előkészületei. Várható, hogy rövid időn belül a tamási vasútállomás további üzemeltetésére végleges döntés születik. A .folyékony műtrágya-fel,használással iszerzatt kedvező tapasztalaitok indokolják, hogy az agrokémiai telepökre alapozottan, ennek feji esz tési koncepcióját kidolgozzák. A VI. ötéves terv nagyarányú szőlőtelepítése szükségessé"" teszi, hogy a történelmi borvidéken kívüli területeken telepített szőlők termésének feldolgozására és tárolására is induljon be fejlesztés. A termelési rendszerek kezdeményezéseit is figyelembe véve egységes fejlesztési program elkészítése szükséges. A folyamatosan változó külső és belső feltételek-------—■*.......... egyre inkább szükségessé teszik a z ökonomiikusabb gondolkodást, a közgazdasági eszközökkel való irányítást, ami a gazdálkodás gyakorlatában együtt jár az önálló döntések körének kiszélesítésé vei. A gazdasági döntések, azok egyes szakaszai a tények és a lehetőségek alapos ismeretét feltételezik, és nem nélkülözhetik a sokoldalú, gyors és biztos alapokon nyugvó információkat. A döntési folyamatoknak tehát részévé, a helyes és időben történő döntéseknek pedig feltételévé vált a korszerű elemzési, tervezési, gazdaságmatematikai, statisztikai módszerek alkalmazása. Éppen ezért jó lenne az egész megyét átfogó számítástechnikai program mi- eüőbbi kidolgozása. D. VARGA MARTA Fizetőparkoló A TÁÉV aszfaltozóbrigádja IT IE Im Hóeltakarítás Postás a hózáporban Varjúcsapat Kutyatánc Hangulat Sirály a Duna felett Kamionsors a hatoson Hóeke a bátaszékl téeszben Fotó: Bakó Jenő
