Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. január 22., vasárnap Mai számunkból VERIK A LÁRMADOBOT? (3. old.) IPARI MŰEMLÉKEINK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) TÉLI ÁRTALMAK (5. old.) FALUJUKÉRT AGGÓDNAK , A VÁRONGIAK (4. old.) Kevés földön, sokat Az állami gazdaságok jelentős, sőt úttörő szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaság fejlődésében. Az előzmények sokak előtt ismertek: a felszabadulás előtti Magyarországon hat nagyobb állami birtok volt, közülük három — Bábolna, Mezőhegyes, Kisbér — azonnal állami gazdaság lett 1948-ban, az állami gazdasági gok megalakulásának évében. Velük együtt akkor 99 állami gazdaságot tartott nyilván a statisztika, amelyek 40 000 hektár területen kezdték meg gazdálkodásukat. Az évek során a gazdaságok száma és területe gyors ütemben növekedett, 1966-ban már 215 állami gazdaságunk volt, átlagosan 4737 hektár területtel. A kialakult nagyüzemi méretek lehetővé tették és meggyorsították a termelés korszerűsítését. A termelés erőteljes fejlesztését viszont nyomon követte a gazdaságok területi koncentrációja, a termelés szakosodása, aminek következtében a gazdaságok száma napjainkra 128-ra csökkent, átlagos területük pedig eléri a 8103 hektárt. • ^ A csaknem egymillió hektáron — az ország szántó- területének 10,6 százalékán — gazdálkodó állami, tan- és kísérleti gazdaságok, kombinátok területi arányukat meghaladó mértékben, 17—18 százalékkal részesednek a lakosság áruellátásából, s a mezőgazdasági aktív keresők 14 százalékát foglalkoztatják. Jellemző a szerepükre, hogy az elmúlt tíz év során a magyar mezőgazdaság változatlan áron számított bruttó termelése évi 4,8 százalékkal növekedett, az állami gazdaságokban viszont a termelés évi növekedése elérte a 7,6 százalé- l kot. Néhány termelékenységi mutató alakulása is jelzi gazdálkodásuk kiemelkedő színvonalát. A 128 állami gazdaság, köztük 8 kombinát, 1982-ben száz hektárra vetítve 326 tonna gabonát, 53 tonna húst, 89 ezer liter tejet termelt. Ugyanezek a mutatók a termelőszövetkezeteknél a következők: 311 tonna gabona, 24 tonna hús, 40 ezer liter tej. Kedvezően alakultak a nyereséges termelést reprezentáló adatok, az egy főre jutó vállalati eredmény 33 361 forint, az egy hektár mezőgazdasági területre jutó vállalati eredmény pedig 5883 forint. Az előbbi 9,6, az utóbbi 34,9 százalékkal haladja meg a termelőszövetkezeti közös gazdaságok mutatóját. Érdeklődésre tarthat számot, ha néhány* nemzetközi összehasonlító adat tükrében vizsgáljuk meg az állami gazdaságok termelési eredményeit. A Közös Piac tagországaiban 1982-ben a búza átlagtermése 4,5 tonna, az USA-ban 2,4, hazánkban pedig 4,4 tonna volt hektáronként. Ezen belül az állami gazdaságok elérték a 4,7 tonnát. Kukoricatermelésben a magyar mezőgazdaság termésátlaga 6,9 tonna, az állami gazdaságok 7,2 tonnát termeltek — ez azonos az USA-éval —, szemben a közös piaci 6,2 tonnával. A tehenenkénti átlagos tejtermelés a Közös Piac tagországaiban 3780, az Egyesült Államokban pedig 5637 kilogramm, de az állami gazdaságokban is túlhaladta az 5000 kilogrammot. Bár az adatok csupán három kiemelt ágazat termelését mutatják, így is megállapítható, hogy az állami gazdaságok — termelési színvonalukat tekintve — rangos helyet foglalnak el a magyar mezőgazdaságon belül, s megállják helyüket a nemzetközi élvonalban is. A ma állami gazdasága szerves része a dinamikusan fejlődő magyar mezőgazdaságnak, tevékenysége ezer j szállal kapcsolódik a mezőgazdasági termelők törne- i géhez, az élelmiszeriparhoz, kereskedelemhez. Kiemelkedő szerepet vállal az agrárágazat vetőmag-, szaporítóanyag- és tenyészállat-ellátásában, tehát a termelés i biológiai bázisának korszerűsítésében. E termékek 40— , 60 százaléka napjainkban is az állami gazdaságokból I kerül ki. A takarmánykeverő ágazat takarmánytáp, ! premix-előállítása mintegy 4 millió tonnára tehetó, ez az országos termelés 50 százaléka. Jelentős az állami gazdaságok élelmiszeripari feldolgozó kapacitása is. A megtermelt áruk egyes tér- j mékcsoportokban elérik az országos forgalom 50—70 ! százalékát. Ilyen például a gyümölcs, a hal, a bor, a J gyümölcslé. Az állami gazdaságok a belföldi borellá- . tásban 30, a nem rubel elszámolású borexportban 50, a rubel elszámolású borexportban pedig 43 százalékkal részesednek. Az utóbbi években rohamosan fejlődik a zöldség- és | gyümölcsfeldolgozás. A kis konzervüzemek mellett erőteljesen fejlesztik a félkész termék, a mélyhűtött áruk, a gyümölcslé, üdítő ital gyártását. Gyümölcssűrítő és -velőgyártó üzemek létesülnek a nagy gyümölcs- termő vidékeken. Jellemző, hogy a hazai gyümölcslevek, nektárok csaknem 70 százalékát az állami gazdaságok állítják elő. Az állami gazdaságok változatlanul feladatuknak tekintik a modern nagyüzemi termelés továbbfejlesztését. Ma azonban ez már nem történhet a termelőszövetkezetek nélkül, mert a változó gazdasági körülmények az állami gazdaságok és a tsz-ek összefogását igénylik. Ez pedig egyet jelent a vállalatközi kapcso- L latok kibontakozásával, azzal, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok egyaránt részt vesznek a termelési rendszerek, a mezőgazdasági társulások és közös vállalatok munkájában. GÖRGÉNYI PALNÉ Az első sorban balról a harmadik Dudás László, a fegyvert átvevő fiatal munkásőr Munkásőregység-gyűlések Szekszárdon, Bonyhádon, Tamásiban Teljesítik pártmegbízatásukat Szekszárdi Cséby József egység Délelőtt kilenc órakor Szekszárdon, a TOTÉV kultúrtermében kezdődött az ünnepi aktus. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Lénárt Ferenc megyei parancsnokhelyettes és Nagy Ferenc egységparancsnok fogadta a jelentést, majd a Himnusz elhangzása után Deli István, az egységtörzs és a megyei pártbizottság munkatársa, a gyűlés elnöke üdvözölte a munkásőröket, hozzátartozóikat, a vendégeket, köztük Kapinya Miklós- né országgyűlési képviselőt, a társ fegyveres testületek parancsnokait, képviselőit, a bázisüzemek párt-, állami és gazdasági vezetőit. Nagy Ferenc egységparancsnok tartotta meg ezután az egység múlt évi munkájának értékelését. A Cséby József egység munkáját, eredményeit kifejezte néhány adat: a XII. kongresszus óta három munkásőr kapta meg a Munkaérdemrend valamelyik fokozatát, tíznél többen kaptak miniszteri kitüntetést, negyvennél többen kiváló dolgozók lettek, és olyan elismert újító munkásőrök teljesítenek szolgálatot, mint Katz József, Topánka András, Bregovics György, Ve- csei István. Nagy Ferenc ezt követően az egység kiképzési, szolgálati feladatainak eredményeivel, kifogásolnivalóival foglalkozott, majd az idei feladatokat ismertette. A parancsnoki beszámolót követte Mátyás Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának felszólalása. Köszöntötte a testület alapító tagjait — az idő múlásával egyre kisebb a számuk —, méltatta az egység harci szellemét, kollektivitását, köszöntötte az új munkásőröket, a tartalékba vonulókat, a leszerelőket, és — a parancsnoki beszámolót kiegészítve — röviden beszámolt a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek múlt évi munkájáról. Ezt követően Nagy Ferenc egységparancsnokkal együtt adta át a szocialista versenymozgalomban kiváló alegységeknek a vándorzászlót és az oklevelet, utána pedig a kitüntetéseket. Az egység legjobb szakaszának járó vándorzászlót, oklevelet a VII. szakasz kapta, az elismerést Kertai János szakaszparancsnok vette át. Kiváló parancsnok, kiváló munkásőr kitüntető jelvényt öten kaptak. A Szolgálati Érdemérem huszonöt éves fokozatát kapta Varga Pál, Kasza Béla, Vecsei István, Mátrai Gyula, Varga József, Kiss József. A kitüntetés1 20 éves fokozatát öten, tizenöt éves fokozatát tizenketten kapták, a 10 éves fokozatot egy munkásőr. Az ötéves szolgálat után járó Emlékjelvényt tizenöt munkásőr kapta, az Emlékérmet, az oklevelet húsz leszerelő, illetve tartalékba menő munkásőr. A kitüntetések átadását az új munkásőrök eskütétele követte a csapatzászló előtt. Lendvai József, az előképző- sök parancsnoka jelentette: az eskütételre tizenöt új munkásőr felsorakozott. Az esküt Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára és Nagy Ferenc egységparancsnok fogadta. A leszere- lők nevében Varga József, a tolnai V. szakasz munkásőre adta át a fegyvert Dudás László ifjú munkásőrnek. Az egységgyűlést követő fogadáson Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára méltatta a szekszárdi Cséby József egység múnkásőreinek "munkáját. Bonyhád, Alpári Gyula egység Bonyhádon, a művelődési házban délután három órakor megkezdődött aiz Alpári Gyula munikásőregység évzáró-évnyitó gyűlése. Donáth Dénes egységparancsnok jelentését Péter Szigfridnek, a megyei pártbizottság titká- rávail és Tatár Lajos, megyei parancsnokkal együtt fogadta Tamás Ádám, a városi pártbizottság első (titkára. A Himnusz és egy szavalat elhangzása után köszöntötte Kasler Antal munkásőr, a kisvejikei termelőszövetkezet elnöke a résztvevőket, (köztük Daradics Ferenc ország- gyűlési képviselőt, a itárs fegyveres erők parancsnokait, 'képviselőit, a bázisüze- mdk gazdasági, pártszervezeteinek vezetőit, a nagyszámban megjelent hozzátartozókat. Donáth Dénes egységparancsnok beszámolójában azzal jellemezte a testület múlt évben végzett munkáját, hogy — az lismert nemzetközi helyzet és a belpolitikai viszonyok mellett —az erkolcsi-palitiikai helyzet, miként az elmúlt 27 év alatt, szilárd, a munkásőrök példát mutatnak a munkában, rendezett családi körülmények között élnek. Mint az évzáró szakaszgyűléseken elhangzott, a gazdasági egységek vezetői, a pártszervezetek figyelemmel kísérik a munkásőrök munkáját, elismerik, támaszkodnak rá. A (Folytatás a 2. oldalon) Nagy Ferenc szekszárdi egységparancsnok a beszámolót tartja Három munkásőregység — a szekszárdi Cséby József, a bonyhádi Alpári Gyula, a tamási Gőgös Ignác — tartotta tegnap évzáró-évnyitó, a már hagyományosan ünnepi keretbe foglalt gyűlését. Feszültség a Közel-Keleten Várkonyi Péter hazaérkezett Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hazaérkezett Stockholmból, ahol a magyar küldöttség vezetőjeként részt vett és felszólalt az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó nemzetközi konferencián. (MTI) „Magasfokú készültséget” rendeltek el az Egyesült Államok földközi-tengeri flottaegységeinél. A Fehér Ház „'megelőző csapás” lehetőségét fontolgatja a „terrorista támaszpontok” ellen — mondotta az amerikai kormányzat egyik szóvivője. Az intézkedések oka az lenne, hogy az amerikai hadihajókat állítólag kamikäze- pilóták fenyegetik. A fenti bejelentés nyomán, és kétes forrásokból származó értesülések alapján megkezdődtek a találgatások. Washingtoni megfigyelők szerint nem zárható ki az a lehetőség, hogy a híreszteléseket a Pentagon ürügyként akarja felhasználni a libanoni síita erdk ellen tervezett támadáshoz. Mindenesetre „a megelőző csapás” lehetősége először merül fel az amerikai katonai szótárban Libanonnal kapcsolatban. Eddig az amerikai szóhasználatban „békefenntartóknak” nevezett erők szigorúan ragaszkodtak „a válaszintézkedés” kifejezéshez akcióik minősítésekor. Egybehangzó washingtoni és damaszkuszi jelentések szerint az Egyesült Államok katonai csapást készít elő Libanon, illetve Szíria ellen. Ennek végrehajtására Reagan elnök felhatalmazta a libanoni partok közelében cirkáló amerikai hadihajók parancsnokai1 .
