Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
1984. január 4. iÜÉPÜJSÁG/5 Labda 62 millió forintért Megindult a szőrmepiac és a konfekció A minőség az export egyik legfontosabb feltétele Nyugodtan mondhatjuk, hogy nehéz éveket zárt a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat. És még az sem biztos, hogy a következő évek nem lesznek még nehezebbek. Ez néha független attól, hogy a vállalatnál jól dolgoznak, vagy sem. A piaci helyzet dönt legtöbb esetben. Mivel a szőrmések olyan gyártmányokkal vannak jelen a piacon, amelyek abban a pillanatban eladhatatlanná válnak, amikor egy kicsit is a világban gazdasági hanyatlás jelentkezik. Tudjuk, hogy a világban a hetvenes évek közepétől gazdasági és piaci válság dúl. Ilyenkor a kereslet a szőrme, vagy a drága és tartós bőráruk iránt megcsappan. Csökken az igény a futballabda iránt is ... S ezeket gyártja a simontornyai vállalat. Természetesen az előbbiek nem jelentik azt, hogy mindenben felmentést kell adni, olyan esetben is, amikor a belső szervezetlenség, vagy a rossz piaci munka miatt kerül nehéz helyzetbe egy-egy ilyen ..divatorientált” vállalat. A simontornyaiak- soha nem is kerestek mentségeket. Nekigyürkőztek, új piacok, új lehetőségek után kutattak. Igaz, hogy közben az évek során felgyülemlett egy magas készlet a vállalatnál, ami pénzügyi gondokat okozott. Iván János megbízott igazgató tájékoztatása szerint az 1983-as évet jól zárta a vállalat. Elsősorban felszámolták az áthúzódó készleteket, ami már 1984-ben azt is jelentheti, hogy készletgazdálkodásukban elérhetik az optimális szintet. Ehhez azonban az is kellett, hogy teljesíteni tudják — december 19-re teljesítették is — feladataikat. A vállalat árbevétele 213 millió forint, ebben jelentős export is volt: 76 millió forint. Ami azt jelentette, hogy exportjukat 33 százalékkal növelték. Különösen a konfekciót, ami így elérte a 15 millió forintot. Ezek a termékek az NSZK-ba és az Amerikai Egyesült Államokba mentek, jó minőségben és megfelelő szállítási ütemezésben. Ezt bizonyítja, hogy 1984-ben szőrme és konfekció termékeiket zömmel az NSZK számára növelni tudják és 28 millió forint értékben exportálnak belőle. Külön szót kell ejteni a francia ADIDAS-céggel való kapcsolatukról. Hosszú évek óta gyártanak az ADIDAS részére labdákat, 1984-ben is 200 ezer darabot, ami számszerű növekedést nem jelent, de sikerült hétszázalékos áremelést elérni a partnernál. Az 1984-es terveik között szerepel, hogy 221 millió forintos termelési értékből 90 millió lesz az export, és mintegy 17 millió forint nyereség képződik a vállalatnál. Munkásmíivelődés .A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Központi Könyvtáira 75 munkahelyre vásárolja és juttatja iái a szak- és ismeretterjesztő műveket, valamint a szép- irodalmat. A szakszervezeti bizottságok évente 300 000 forinttal járulnak hozzá a központi könyvtár működéséhez. A jelenlegi 110 000 kötetes állományból legalább hatszor frissítik az üzemi könyvtárak anyagát. Könyv- vásárlásra 400 000 forintot költenek, amelyből mintegy 10 000 könyvet vásárolnak. A letéti könyvtárakba beiratkozott 6000 olvasónak a fele fizikai dolgozó és szocialista ibrigádtag. A központi könyvtár álltai szervezett könyvmapi ünnepek, ankétok, irodalmi .estek, író-olvasó 'találkozók nagy érdeklődést váltattak ki. A 25 rendezvény vendége volt többek között Baranyi Ferenc, Csörsz István, Fehér Klára, örsi Ferenc, Marosán György, dr. Veres Pál, Márvány! György. Terveik között az is szerepel, hogy még több munkás, szocialista brigádtag olvasson, vegye igénybe a könyvtár segítségét a tanuláshoz, továbbképzéshez, önműveléshez szükséges irodalom kézbeadásán keresztül. A formális és általános brigádvállalások helyett az egyén igényeinek megfelelően ajánlják a szórakozáshoz, vagy éppen a hobbitevékenységhez. Ennek valóra váltásához az is szükséges, hogy a szétszórt. munkahelyekkel rendelkező helyeken is legyen fiókkönyvtár. Jelenleg a dolgozók 55 százalékának van lehetősége arra. hogy szakszervezeti könyvtárat hasznátjön. Válasz nélkül Egyszerre vagyunk munkavállalók és tulajdonosok. Miközben kötelesek vagyunk teljesíteni a munkahely által megszabott feladatainkat, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket — tehát bennünket is — közelebbről érintő kérdések megvitatásában, sőt, egész sor kérdés közvetett vagy közvetlen eldöntésében. Naivitás lenne persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül, hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket, vagy a másikat tartják számon. De az óhajtol függetlenül: ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig állampolgári jogainknak maradéktalanul eleget tehessünk, a megfelelő szervezeti keretek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. Ahol rossz az anyagellátás, ahol nincs összhang a dolgozók szakképzettsége és munkája között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeinknek. 4 Nélkülözhetetlen a feltételek biztosítása a munkahelyi jogok érvényesítésében is. Az üzemi demokráciát elvileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túlcentralizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehetővé, hogy érdemben beleszólhassanak a vállalat munkájába. A gazdaságirányítás bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményeket teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre-sorra olyan témák, amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállalati vezetők mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Egy üzemszociológiai vizsgálat során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat több ezer dolgozója mondta el véleményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeli, hogy az üzemi szakszervezeti szervek kikérik a dolgozók véleményét, képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak erről a képviseletről, mig a válaszolók egyharmada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési tanácskozás, ám — amint ezt a vizsgálat megállapította —, o termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek csupán negyven százalékára érkezik válasz, azokra sem mindig megfelelő. A vizsgálattól függetlenül is gyakori a panasz, hogy nem veszik mindenütt komolyan a dolgozók javaslatait, legfeljebb a döntés után kérdezik meg véleményüket. Ezek a bírálatok természetesen az egyik vállalatra jobban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyakorolhassák munkavállalói és tulajdonosi jogaikat, kötelezettségeiket. FÖLDESí JÓZSEF Társadalmi összefogás Környezetünk védelméért 1983 végén környezetvédelmi fegyveres őrök tettek esküt. Ez az esemény új fejezetet nyitott a környezet- védelem hazai történetében. Még másfél évtizeddel ezelőtt ;is pusztán a természet- védelmet értettük a környezetvédelem alatt, sőt maga a környezetvédelem szó is teljesen ismeretlen volt nyelvünkben. Az emberi környezet hazai védelme történetében 1976 fordulópont volt. Ebben az évben fogadta el az Országgyűlés a környezeti és természeti értékek védelméről szóló törvényt. Ez a jogszabály teszi kötelezővé minden magyar állampolgár számára — tehát nemcsak a tisztségviselőknek, hivataloknak és társadalmi szerveknek — környezetünk megóvását. Már a korábbi évek során megszületett a vízről, az egészségről és a természetvédelemről szóló törvény, az ipar, a mezőgazdaság és ia közlekedés rohamos fejlődése, a felgyorsult városiasodás azonban szükségessé tette egy egységes, átfogó jogszabály megalkotását is. A társadalmi-gazdasági fejlődés természetes velejárója, hogy megszaporodtak a nem kívánatos mellékhatások. Ezek elhárítása, illetve csökkentése nemcsak a ma élő, de a jövendő nemzedékek számára is nélkülözhetetlen. Mintegy fél évszázaddal ezelőtt a természetes öntisztulás elegendőnek látszott, hogy a föld, a levegő, a víz, az élővilág, a táj és a települések környezeti szeny- nyeződését kiküszöbölje, ma már azonban ez nem elegendő. Hazánk közepesen fejlett iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, területét tekintve kis ország, évente 10 millió tonna sziláid és folyékony hulladékot bocsát ki. Ennek az óriási és egyre növekvő mennyiségnek az újrahasznosítása, csökkentése, illetve a hulladékszegény eljárások kidolgozása áll a környezetvédelmi koncepciók középpontjában. Az elmúlt fél évtizedben kiépült a magyar környezetvédelem szervezeti rendszere. A korábbi Természetvédelmi Hivatal örökét — kibővített hatáskörrel — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vette át, amely hót környezet- és természetvédelmi felügyelőség • közreműködésével látja el az emberi környezet védelmére rendelt feladatát. A korábban az egyes minisztériumok és főhatóságok között felaprózott feladatokat egyrészt a hivatal, másrészt a kormánybizottságként működő Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács látja el. A legutóbbi öt esztendőben nem kevesebb, mint 40 milliárd forintot fordítottak országszerte a víz és a levegő, illetve a termőföldek védelmére. Kiemelt programmá vált a másodlagos nyersanyagok újrafelhasználása az iparban, bár ezek aránya még mindig rendkívül csekély, nem éri el a 10 százalékot sem. A háztartási hulladékok elhelyezése — ezt minden természetjáró ember tanúsíthatja — továbbra is rendezetlen. Ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű volt a budapesti szemétégetőmű üzembe helyezése. A fővárosban keletkező háztartási és hasonló jellegű ipari hulladékok kb. 60 százalékát ártalmatlanítják itt. A sze- mótégetőmű hosszú távú megoldást biztosít, korszerű módszerrel, s bár alapvetően környezetvédelmi célú létesítmény, technológiai rendszere lehetővé teszi a szemétégetésnél keletkező hőmennyiség energetikai hasznosítását is. Az elképzelések szerint 1983 végétől fokozatosan felfutó mértékben >a külső távhőszolgáltatás is megindulhat — gőz formájában — a környező újpesti ipartelepek számára, s a tervek szerint innen fogják ellátni az épülő káposztásmegyeri lakótelepet távhővel, valamint meleg vízzel. A környezetvédelmi hatóságok javaslatára az utóbbi években leállították például az olyan közismerten környezetszeny- nyező üzemek működését, mint a tatabányai és a sely- pi cementgyár, s bezárták a tatabányai ötvözetgyárait is. A lassan egy esztendeje üzemelő és 1983. novemberében felavatott Paksi Atomerőmű az atomenergia békés célú felhasználásának eddigi legnagyobb hazai alkotása. Az évtized végéig folyamatosan, bővülő erőmű építése során kiemelt .fontosságot tulajdonítottak és tulajdon, ítianak a biztonságos, a lakosságot és a környezetet még az esetleges üzemzavarkor sem szennyező üzemelésnek. A beruházás minden negyedik forintját a biztonságra fordítják. A környezetbe kerülő szennyező anyagok mennyisége lényegesen kisebb a maximálisan megengedhetőnél. Az atomerőműnél egyidejűleg működik a mérő- és az éllenőrzőrcnd- szer. A környezetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozóknak az új létesítmények működésénél .sokkalta több gondot jelentenek a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások, amelyeknek kiigazítása — folyamatosan — több itízmilliárd forint ráfordítást jelentenek a népgazdaság, s az egyes üzemek számára. Bár a levegő szennyezésének csökkentése terén sikerült nem kevés eredményt elérni (a budapesti Belváros gázfűtésre történő átalakítása, Kecskemét, Ajka, Szolnok levegőjének javítása) mégis még napjainkban is az ország területének 9 százalékán, a megengedhetőinél szennye- zettebb a levegő. Ezen a területen ma 4 millió ember él. Különösen az energiaipar, á vaskohászat, az építő- és vegyipar kéndioxid szeny- nyezésének korlátozása sürgető feladat. Ha az utóbbi időben némileg csökkent is a gépkocsik számának növekedési üteme, a közlekedésnek, mint szennyező forrásnak a jelentősége azonban megnőtt. Napjainkban a gépkocsiknak legalább 20 százaléka olyannyira elöregedett, hogy szénmonoxid- és koramkibocsátásuk a megengedhetőnek a többszöröse. A környezetvédelem = önvédelem. Mindenkinek a maga munkahelyén és környezetéiben példát keli mutatnia helyes magatartásával. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a MTESZ akciói, a rendszeresen megrendezésre kerülő „Protenvi- ta” kiállítások a lakosság és a szakemberek széles körének véleményét formálják helyes irányiba. Fokozatosan beépül a környezetvédelem az általános iskolai oktatás tantervébe is. Sajnos a középiskolák 'és az egyetemek diákjai még nem ismerkedhetnek meg magasabb szinten a helyes környezet- védelmi magatartással. A parkerdők számának növekedése, az önkéntes természetvédelmi őrök hasznos tevékenysége jól példázza a társadalom minden rétegének cselekvő részvételét ebben a jövőnek szóló tevékenységben. 1984-ben a tervek szerint újból megrendezik a madarak és fák napját is! A dolgozók védelmét korszerű és minden igényt kielégítő orvosi rendelő szolgálja Pakson. A biztonsági és környezetvédelmi berendezések közé tartozik Pakson a 100 méteres kéménypár
