Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

1984. január 15. NÉPÚJSÁG 5 A gyerekszoba bútorai Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Étvágyat keltenek Üj-Zé- laind forgalmi bélyegei. Na­rancs, szőlő, álma és a most népszerűvé való nektarin (az őszibarack és a szilva keresz­tezéséből származó sima hé­jú, zamatos gyümölcs) képe díszíti az egyes címleteiket. A befejező értékről a kiwi- írűiit-dt ismerhetjük meg, amelynek termesztése, ex­portja gyorsan nő. ízletes le- véért és magas vitaminitartal- máént kedvelik. (Háromártékű sorozat ad hírt a svéd postatakarók- cenitenáriumról. A távközlési világév gon­dolatát és az információs esz­közök vásárát Szingapúr pos­tája örökítette meg. .Két cím­let a távbeszélő és a telex világméretű kiépítésére utal, további értékek a műholdak hírközlési szerepéről és a tengeri kapcsolattartás for­máiról szólnak. Jersey hatértékű színes so­rozata az állatkert távoli vi­dékről érkezett különleges lakóit mutatja be. Még nem találták fel azt a bútort, amely képes arra, hogy együtt nőjön a gyerek­kel. Vagy mégis? Külföldi folyóiratban lát­tam egy ágyat, melynek egy- részét dobozféle foglalta el. Oldalán rács futott végig, a csecsemőágy kívánalmai sze­rint. A dobozfélében helyez­ték el a csecsemő fehérnemű­jét. Később a doboz lekerült az ágyról, a rácsot is el­hagyták, s készen állt a fel- hőttágy, a felnőtt gyereknek. A gyerek ágya legyen si­ma, jó rugózású vagy ke­mény fekhely. Sok fáradság­tól kíméli meg magát az anya, ha a csecsemő ágyában magasra helyezi el az ágy­betétet. Nem kell olyan mélyre lehajolnia. A nagyobb gyerek fekhelye nappal rendszerint ülőbú­tor is. Ez ne legyen maga­sabb 40 centinél, s jó, ha erős kárpitozású, mert szívesen ugrál, játszik rajta. A gyerek holmiját helyes a környezetében tartani. A szekrény a gyerek holmija számára az egyetlen és a teljes rakodótér, míg a fel­nőttek holmija a lakás sok­féle terében helyezkedik el. Egy jó ötlet — magyar pél­da: a szekrény polcos, s pol­cain különféle ládaszerű fi­ókok helyezkednek el a ru­hák és a játékok részére. A gyerekben ez rendszeressé­get fejleszt, különösen ha a ládikák különböző színűek, s mindegyikben meghatáro­zott dolgot tartunk. A csecsemőkorból kilépő gyerek már megkapja első garnitúráját, amely többnyi­re egy asztallal egybeépített szék, ez szükség esetén ete­tőszékké nyitható. Olcsón kapható a pirosra festett, székkel egybeépített asztal­ka, mely iskolapadhoz ha­sonló — de kisebb, hiszen ezen nemcsak játszik, nem­csak ül a gyerek, hanem ez­zel játszik, ezt tologatja, is- mergeti, esetleg ízlelgeti is. E célra különösen alkalmas a 'műanyag bútor. Lekerekí­tett élekkel gyártják, öntött, könnyű, lemosható, könnyen tisztán tartható. Az iskolás korú gyereknek már rendes íróasztalra, mé­reteihez alkalmazkodó író­asztalra van szüksége. Olyan támlás széket válasszunk hozzá, amely a serdülő ge­rincét jól alátámasztja. A 12—13 éves gyermek- már felnőtt méreteket igényel. Két okos bútor, melyet jó elhelyezni a gyerek környe­zetében: a tábla és a rács. A táblára a gyerek rajzol, üze­neteket ír testvéreinek vagy szüleinek, mindenesetre gya­korolja az iskolai táblánírás mesterségét. (Míg kicsi, fir- kálgatva ismergeti.) A rács­ra, barkácsolva is előállítha­tó farácsozatra, melyet a tip­livel erősíthetünk fel a fal­ra, s legjobb puhafából meg­csinálni, hogy könnyen le­hessen a rajzszeget bele­nyomni — kerülhet fel a na­gyobbik gyerek minden kin­cse, plakát és sztárfotó, meg­válaszolandó levél vagy le­mezborító. Ha a rács a fek­hely mellett van, még a fa­lat is óvja a károsodástól. A polc eleinte a játékok elrakására szolgál, és jó, ha alacsonyan, a kicsi keze ügyében van. Később köny­vek kerülnek rá, és együtt nőhet, magasodhat gazdájá­val. Általános, de nem túl erős fény legyen az alapvilágítás a gyerekszobában. A meny- nyezeti világítótest legyen lapos opálüveg, átlátszatlan, nem vakító, meleg fényű, sárgás. Csillárt, lelógó vilá­gítótestet ne használjunk a gyerekszobában, mert köny- nyen megsérülhet (csak egy­szer repüljön rá a labda a mama távollétében). Hasz­nálhatunk kétoldalt a falra simuló világítótestet. A kis­gyerek ágya mellett az ajtó mellől meggyújtható hangu­latvilágítás legyen, ha éj­szakai álmát figyeli a szülő; a pólyázóasztalnál, majd a járóka felett pedig kellemes, világos, helyi fény uralkod­jék falra szerelt lámpából. Az iskolás korú gyerek megkaphatja első íróasztali lámpáját is, mely masszív, erősen támaszkodó, vagy csipesszel az asztalhoz rög­zíthető legyen. Ne használ­junk állólámpát a gyerek­szobában. Ugyancsak bal­esetveszélyesek a különféle konnektorok. Ne legyenek a gyerek által hozzáférhető magasságban, vagy kapcsol­juk ki őket az áramkörből. Végső esetben pedig fedjük el dugóval. Forgalomban vannak már a felnyitható te­tejű. konnektorok és villany- kapcsolók, s jó, ha a kis­gyermekes szülők a balesetek elkerülése végett ilyeneket vásárolnak. TORDA1 ALIZ Kötött holmit viselhetünk télen és nyáron, tavasszal és qsszel. Kötöttet hordhat öreg és fiam, felnőtt és gyerek, férfi és nő. A körkörösen kötött cső­szerű ruha, tunika az utóbbi évek kellemes és kényelmes divatja. Melegen simul a testre, előnyösen megmutatja az alak domborulatait. Szé­lesen csíkozva, egyszínű sötét tónusokban egyaránt visel­hető. A hagyományos pulóver, kardigán is megújul az idén. Lezser fazonnal, vastag fo­nalakból készül. Nőknek, férfiaknak egyaránt ajánlják a szélesen visszahajló kám­zsa- és garbónyakas modelle­ket. A kardigánok takarják a csípőt'— hidegben különö­sen praktikus. Természetes anyagokból, gyapjúszálból és gyapjú-mű­szál keverékéből enyhén bő­vülő szoknyák, kosztümök jelentek meg a divatbemuta­tók dobogóin. S a tervezők által megálmodott modellek­kel előbb-utóbb az utcákon is találkozhatunk, hiszen sa­ját kezűleg, házilag is elké­szíthetők, csak egy kis ki­tartásra és fantáziára van szükség hozzájuk. Nadrág — természetesen csak fiatal és jó alakú nők­nek — kötött alapanyagból ugyancsak elkészíthető. Gye­rekeknek igen praktikus nad­rágot kötni — könnyen ala­kítható, ha kinövik, az ép részeket felfejthetjük, újra­köthetjük. Férfi és női pulóver-kabát sporthoz, kiránduláshoz, széles, meleg kötött sállal. A franciák szerint a kö­töttet különös sikkel kell vi­selni. A kötött, mert jobban követi az alak hajlatait, jó tartást, lágy mozgást, kecses­séget követel viselőjétől. Kö­töttben lehetünk ugyan le­zserek, de slamposak soha. S ha már a fonalak vilá­gában kalandozunk, említsük meg, hogy nemcsak hagyo­mányos felsőruha, de kabát is készülhet kötve-horgolva. Hogy a sálak, kendők, sap­kák, kesztyűk, s az újra di­vatba jött kézzel kötött zok­nik, harisnyák sokaságáról ne is beszéljünk. s. e. Farsangi veszedelmek A farsang — a vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő idő — a századforduló, vagy az első világháború előtt sokkal többet jelentett, mint ma. Nemcsak azért, men a téli hó­napoknak ezt a hosszabb-rövidebb idejét — mert hiszen a hamvazószerda mozgó ünnep — valósággal áttáncolta nemcsak a városok, hanem a falvak népe is. Ma a discóban hetente, sőt, naponta annyit táncolhat va­laki amennyit akar. A régi, táncos farsangnak olyan külön­leges íze volt, amit más időszakban sohasem élvezett az ember. Ilyenkor — főleg faluhelyen — megcsappant a munka. A zimankó beszorította az embert, aki a hosszú es­téken szórakozni vágyott. No és a szórakozás egyik leg­könnyebben elérhető módja a kacaj, a derű, a vidámság, aminek barátságos cimborája az ital, és kedves barátja az étel, annak is az egyik általánosan ismert alakja: a farsan­gi fánk. Sok írást olvastam a farsang múltjáról, a Csokonai ál­modta Dorottyás örömeiről, kacajairól, hangulatáról, bol­dogságáról és bolondságáról — és mintha a farsang köny- nyelmű bolondságai hasonlítanának a római kultúra sza- turnáliáihoz, amikor bizonyos időre minden a feje tetejé­re állt, és ami máskor jó volt, az alatt az idő alatt rossz, ami okos, megfontolt cselekvést igényelt, az a szaturnália — akarom mondani a farsang — idején megbolondult és könnyelművé, felelőtlenné vált. Vajon jelent ez valami aggasztót a mindennapi életben? A farsang kissé bolond, kissé nevetséges, kissé könnyelmű hetei nem olyanok, mint a tél többi napjai? Beszélhetünk farsangi ártalmakról? Sajnos igen, és érdemes ezt a kissé furcsa kérdést figyel­mesen átbogarászni. Csak néhány adat: a szilveszteri pe­tárda, csillagszóró és egyéb balesetek száma a hétköznapi szerencsétlenségek kétszerese. A farsanggal kapcsolatos egészségkárosodás pedig 65 százalékkal emelkedik farsan­gi időben a megszokott fölé. De miért? Máskor is eszik, máskor is iszik az ember. Ez igazi De farsangon engedményeket tesz nemcsak a család­jának, a barátainak, hanem önmagának is. Eszik máskor is, de az a farsangi fánk, ha már elkészült, akkor nem maradhat meg. Az előírt óvatosságot ilyenkor a háta mögé dobja öreg-fiatal, egészséges, beteg. Főleg a be­teg, és bizonyítható, hogy nemcsak a gyomorfekélyes vagy az epeköves, de még az enyhén gyenge gyomrú panasza is farsang alatt háromszorosa többi időszakok szokásos számá­nak. Iszik máskor is szeszes italt, de farsang alatt többet és többfélét. És többen isznak, mint a többi hónapok alatt. Visszaemlékezve falusi gyógyító orvosi szolgálatomra, nyu­godtan állíthatom, hogy a táplálkozási és italozási ártalmak következménye az egész évi statisztikai adatok között ilyenkor a legelső helyen áll. Van még harmadik ártalom is. A fűtött helyiségben kü­lönösen felmelegíti a szervezetet a mozgás. Például a tánc. Ilyenkor jólesik a hűvös, mert elvonja a felesleges hő­mennyiséget. Igen, de a nedves, párás, izzadt test gyors felszáradása olyan nagy mennyiségű meleget von el a szer­vezettől, ami már káros, mert erősen lehűl és megfázáskor a legyengült ellenállású szervezet a rendszerint mindig je­lenlévő kórokozók támadását máp nem tudja ellensúlyoz­ni, tehát megbetegszik. Ezért növekszik meg a felsőlégúti 'ártalmakkal küszködök, a tüdőgyulladásosak és a reuma­tikus panaszokkal bajlódók száma. Senki sem ellensége a farsang vidámságának, derűjének, kellemes, tréfás mulatozásainak, de igenis ellenségei va­gyunk — és velünk együtt minden józan ember — a köny- nyelműségnek, a józan ész elvesztésének. BUGA DOKTOR Hóléc Amikor hullik a hó, puha meleg takaró fedi a kentet, a rétet, a hegyoldalakat. Al­szik a természet, de az em­ber, és főleg a felfokozott mozgásiigényű gyerrneknép- ,ség, ilyenkor usgyi, ki a sza­badba kergetőzni, csúszkálni a domboldalakon. Akinek van szánkója, síléce, az még inkább élvezheti a tél adta örömöket. Korunkban talán megmo­solyogni valónak tűnik a ké­pen látható és ábrázoló raj­zokkal bemutatott ősli hótalp, pedig az egyszerű, bakancsra szerelhető fatalpak, különö­sen sík területeken a játékos csúszkáláson kívül a hosszú, több kilométeres gyalogtúrá­kat is gyorsabbá, könnyebbé teszik! Hozzávalók: 2 darab alsó .talp (1,5 centiméter vastag fenyőfa léc). A 42x18,5 centi­méter méretű lapok első orr- részét 90 fokos szögben, a hátsó sarkakat 3 centiméter szélesen levágjuk. A kisza­bott, .megformált hótalpakat szálkátlanítjuk, éltelenítjük (durva szemű dörzspapírral körbecsiszoljuk). A felső oi- pőalátét 2,8 centiméter vas­tag 21x7 centiméter méretű csomótlan fadarabból készül. Mindkét oldalszélén, azonos távolságiban 3—3 bemélye­dést vágunk, ebbe .rögzítjük a oipőmératnek megfelelő, legalább 2 centiméter széles övszalag-gumit. A két külön­böző méretű falapot, az ábrán jelölt felületen 3 darab csa­varral rögzítjük egymáshoz. A bőrtalpúinkhoz természete­sen használhatunk igazi sí­botot, de aki elkészítette ma­gának a hójárót, annak nem lesz akadály a hozzá tartozó botok kiifaragása sem. A mozgást segítő bot mérete: a földfelszín és a behajlít ott könyökünk közötti távolság. Lehet kemónyfa rúd (seprű- nyél) vagy bambuszrúd. Az alsó végződésre tampafejű szöget verünk, s efelett kb. 8—10 centiméter magasságra kerül a kerek (tárcsa. 1,8 cen­timéter vastag 14x14 centi­méter méretű farostlemezből, vagy puhafa lapból szabjuk, az aldalrészeken 3 centimé­ter átmérőjű lyukakkal.. Ez­után az oldallszéleiket kör be ­faragjuk, és a szaggatott vo­nal mélységéig lecsiszoljuk. Csokoládébarna gyapjú- együttes színes, geometri­kus díszítéssel, a pulóver kenguruzsebbel készült. Szürke gyapjúkardigán fe­hér és sötétszürke díszítés­sel. Alatta kényelmes gar­bónyakú pulóver. MARHAFELSÄL TORMAKRÉMMEL Hozzávalók 4 személynek: 75 dekagramm felsál, 1 csomag le­veszöldség, 1 fej hagyma, 1 evő­kanál margarin, 1 púpozott evő­kanál li$zt, 1,5 deci tejszín, 2,5 deci húsleves, 2 evőkanál reszelt torma, bors, só, cukor, ételízesí­tő, fél citrom leve. A marhafelsált feltesszük főni sós vízben, hozzátesszük a meg­tisztított leveszöldséget, és együtt lassú tűznél 1,5 óráig főzzük. A hagymát feldaraboljuk, forró margarinban 2 percig világosra pároljuk. Rászórjuk a lisztet, és további egy percig pároljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, majd 2,5 deciliter marhahúslevest, és kb. 3 percig főzzük. Beletesszük a tormát, sózzuk, cukrozzuk és citromlével ízesítjük. A marha­húst — miután megfőtt — ki­vesszük a levéből és kicsit ki- hütjük, majd felszeleteljük és a tormaszószhoz tálaljuk. Körítésként petrezselymes főtt burgonyát adunk mellé. SZARNYASKROKETT fr Hozzávalók 4 személynek: 1 fej hagyma, 15 dekagramm friss gomba, 1 evőkanál vaj vagy margarin, 2 deciliter tejszín, 4 tojás, fél citrom leve, fél kilo­gramm párolt csirkehús, 10 de­kagramm ementáli sajt, liszt, zsemlemorzsa, bors, só, olaj a kisütéshez. A megtisztított, feldarabolt hagymát és gombát forró zsira­dékban 2 percig pároljuk. Hoz­záöntjük a tejszínt, és addig pá­roljuk míg a tejszín felére pá­rolog. Ezután sóval, borssal íze­sítjük, és liszttel meghintjük. Hozzákeverünk 2 tojás sárgáját és a citromlevet. Jól elkeverjük, majd levesszük a tűzről. A pá­rolt csirkehúst darabokra, a saj­tot kockákra vágjuk. Megfőzünk 2 tojást keményre, és szintén kockákra daraboljuk, majd a csirkehússal és a sajttal elkever­jük és a gombás szószhoz kever­jük. Kroketteket formázunk a masszából, és lisztbe, a megma­radt tojás fehérjébe (melyet ki­csit felverünk), s végül zsemle- morzsába forgatjuk, és forró olajban kb. 3 percig sütjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom