Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

I So

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

<XXIV. évfolyam, 1. szám

ÁRA: 1,40 Ft

1984. január 3., kedd

H~7-JL

TV-NAPLÓ <4. old.)

HATÁSKÖRÖK,

JOGKÖRÖK,

AZ ÜGYINTÉZÉS RENDJE

(5. old.)

VISSZAEMLÉKEZÉS 25 ÉV TÁVLATÁBÓL (6. old.)

REKORDOK, SIKEREK, SZENZÁCIÓK AZ ÓÉVBEN

(3. old.)

Losonczi Pál újévi köszöntője

Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió.

Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven, megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva, elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette’ is sikerült fő céljainkat elérni. '

Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük . át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt, és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért.

Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel állhatatos törekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó álláspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra talál a világ számos országában.

A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl, a más társadalmi berendezkedésű országokban is.

Eltökélt hívei vagyunk a kelet—nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közeledésnek, A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és népével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadalmi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, és a KGST- nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettségeinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez népünk alap- -ető érdekével és egyetértésével is találkozik.

Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európában és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát.

A két világrendszer között kialakult erőviszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintién is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sohasem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában, és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is.

Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek.

Versenyképességünk növelésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztratív akadály is.

Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott, az ismert aszálykárok ellenére is. i

További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is.

Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdekében a termelő munka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk.

A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. i

E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük, és minden eszközzel védjük vívmányainkat, és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat.

Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenni- akarása, kemény munkája, küzdelme — szövetségeseinkkel, a testvéri népek összefogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos záloga.

Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt.

(MTI)

Munkásgyulésekkel kezdődött az új év

II TflEV-nél hetvenötmillió forintos nyereséget terveznek

A hagyományokhoz híven idén is mrunkásgyűléssel kezdték a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál az új évet. A vállalat központjában a szocialista brigádok vezetőig művezetők, építésvezetők részvételével tartottak munkásgyűlést, amelyen Villányi József igazgató ismertette az elmúlt évi munka gyorsmérlegét, majd szólt az idei tennivalóikról.

A több marat egymilliárd forintos termelési értéket produkáló vállalat 70—73 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet, annak ellenére, hogy 1982-ről több jelentős áthúzódó munka volt. A nehéz anyagellátás, a (tervező munka javítása, a stabil pénzügyi helyzet jellemezte a vállalatnál folyó 1983. évi munkát.

Az idén sem kisebb feladatok állnak a kollektíva előtt. Bár a múlt évi lakástervet teljesítették, az idénre mégis áthúzódott egy épület, s ezt az 1984. évi programba pluszként (kell (beiktatni.

Idén valamivel több mint húszmillió forinttal kell növelni az államnak befizetendő összeget, ezt termelékenyebb munkával kívánják

•teljesíteni azzal együtt, hogy idén is növelik a dolgozók jövedelmét öt százalékkal. Áttérnek a második negyedévben a negyvenórás munkahétre, ez egyben a szervezési területen (kíván több erőfeszítést, hatékonyabb munka-előkészítést. SzigoA TÁÉV tervét Villányi József igazgató ismertette

rúbb bérgazdálkodás, a fegyelem szilárdítása is szerepel a vállalat idei intézkedési tervei között, amelyeket a szakszervezeti bizalmi testület jóváhagyott.

A legfontosabb feladatok közé sorolták a középvezetők felelősségének további növelését, ugyanis ez az alapja annak, hogy a munkaterületeken az egyszemélyi felelősség érvényesüljön. A nagyobb önállóság a munkahelyi bérezés kialakításában, illetve a /prémiumok fizetésénél is érvényesül majd iaz idén. Természetesen a csökkent munkaidőalap azt is magával hozza, hogy felülvizsgálják a mukanormákat, illetve az órabéres és havidíjas dolgozóknál nagyobb teljesítményt követelnek meg, amely a nagyobb jövedelmek alapját is képezik. Azt is elmondta az igazgató, ha nem tudnak hatékonyan dolgozni, ékkor a munkabéreket sem lehet novélni. •

A TÁÉV-nek 1984-re teljes kapacitása kitöltött munkával, rendeléssel. Az előkészítési feladatokon már túlvannak, minden munkahelyen

(Folytatás a 3. oldalon.)

Nyikolaj Tyihonov a rakétakérdésről és a szovjet-japán viszonyról

(Moszkvában vasárnap nyilvánosságra hozták azokat a válaszúkat, amelyeket Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának dlnöke adott a Jomiuri Sirnbun című japán lap szerkesztőségének kér* déseire.

Az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai •telepítésének megkezdése utáni nemzetközi helyzetről szólva Nyikölaj Tyihonov •kifejtette:

— Gondolom, újságuk sok olvasója egyetért azzal, hogy mindenkinek jobb volna, ha az új évet e rakéták nélkül kezdhetnénk. Visszataszító „ajándék” ez az európaiaknak, de nemcsak nekik. Az Egyesült Államok lépései következtében a világhelyzet sakkal bonyolultabb lett, a feszültség számottevően megnőtt.

— Jurij (Andropovnak, az

SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1983. november 24—i nyilatkozata meggyőzően feltárja, milyen hibás és veszélyes a jelenlegi amerikai kormányr zat irányvonala, amelynek célja a Szovjetunió biztonságának aláásása. A nyilatkozat megmutatja, hogy valójában kit terhel* a felelősség a genfi tárgyalások megszakadásáért: Csupán

hangsúlyozni tudom, hogy a Szovjetunió a genfi tárgyalásokon olyan messzire elment, amennyire csak mehetett, hogy valóban igazságosan és radikálisan meg lehessen oldani a közepes ha- tótávalságú nukleáris fegyverek kérdését.

— Emlékeztetnék rá, hogy éppen a Szovjetunió javasolta minden közepes ható- távolságú és harcászati nukleáris eszköz megsemmisítését Európában. Az Egyesült Államok azonban még tárgyalni sem kívánt ériről.

— Ezt figyelembe véve mi olyarí megoldásra törekedtünk, amely lehetővé tette volna, hogy mind Európában, mind pedig Ázsiában a lehető legalacsonyabb szinten megőrizzük a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök egyensúlyát. A Szovjetunió beleegyezett például abba, hogy európai térségében mind közepes hatótávolságú rakétákból, mind a hozzájuk tartozó robbanótölitatekből sokkal kevesebbel rendelkezzék, mint 1976-ban, amikor még egyáltalán nem voltak meg az SS—20-as rakéták — állítólag ezek miatt hozta meg a NATO az új amerikai rakéták nyugat- európai telepítésére vonatkozó határozatolt.

— Késznek mutatkoztunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megfelelő megállapodás aláírásának pillanatában megszüntessük az SS—20-as rakéták telepítését a Szovjetunió keleti területein, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ázsiai térségben nem változik meg lényegesen a hadászati helyzet.

— Sajnos, a másik fél egészen más, nyíltan önző • megfontolásokból indult ki. Számára az a legfontosabb, hogy az első csapás megtételére alkalmas nukleáris fegyver európába telepítésével katonai fölényre tegyen szert. Ezért hiúsította meg a genfi - tárgyalásokat is.

— Ezzel kapcsolatban kénytelen vagyok szólni arról a negatív szerepről is, amelyet néhány más ország vezetése játszott. Azok, akik saját népük akaratával ellentétben beleegyeztek abba, hogy befogadják az amerikai rakétákat, közvetlenül felelősek a nemzetközi helyzet jelenlegi kiéleződéséért. Nem kis mértékben bűnösök azok az európai, vagy ázsiai kormányok is, amelyek a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről vallott álláspontjukkal valamilyen módon elősegítették a fegyverkezési hajsza új, veszélyes szakaszának megkezdését.

— A helyzet ma valóban nem egyszerű, de a szovjet vezetés, mint ezt Jurij Andropov világosan kifejtette, nem kívánja megváltoztathatatlannak tartani ezt a helyzetet.

—1 Szeretnénk remélni, hogy a józan ész mégis diadalmaskodik, visszaáll az amerikai rakéták telepítésének megkezdése előtti helyzet, s ez lehetővé teszi a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálását. Ez megfelelne minden nép vágyainak, a békés, nyugodt életbe vetett reményének.

— Az új év küszöbén a szovjet parlament, országunk Legfelsőbb Tanácsa ünnepélyesen kinyilvánította, hogy a Szovjetunió nem tör egyetlen ország biztonságára sem, legyen az Nyugation, vagy Keleten. Békében kíván élni minden országgal és a gyakorlatban akarja érvényesíteni a különböző társadalmi-politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét.

(Folytatás a 2. oldalon.)