Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! f\~Z. MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. december 11., vasárnap Mai számunkból ÖN KÉRDEZ, MI VÁLASZOLUNK (4. old.) EGY 1200 ÉVES KEMENCE (4. old.) HÜSÉG-HÜTLENSÉG (5. old.) SÜRGŐS ORVOSI SEGÍTSÉG (5. old.) TESTNEVELÉS ÉS SPORT = EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD (6, pld.) Megkezdődött az úttörővezetők Vili. országos konferenciája Németh Károly beszéde Szombaton Miskolcon, a Borsod megyei pártbizottság székházában több mint 500 küldött és meghívott részvételével megkezdődött az úttörővezetők VIII. országos konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a küldöttek megvonják az úttörőmozgalom mintegy ötesztendős munkájának mérlegét és megfogalmazzák a társadalom követelményeiből és a gyermekek igényeiből adódó időszerű tennivalókat. Haraszti István, az úttörőszövetség titkára köszöntötte a konferencia küldötteit és vendégeit, köztük az elnökségben helyet foglaló Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a párt-, az állami és a társadalmi élet számos vezető személyiségét. Grósz Károly, az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának első titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a tanácskozást, majd a konferencia elfogadta napirendjét, ügyrendjét, s megalakította munkabizottságait. Kádár János a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Kádár János szombaton békepolitikájáról, ily módon Az országos tanács írásos beszámolójához Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára fűzött szóbelli kiegészítést. Ezután megkezdődött az országos tanács beszámolója feletti vita. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az iíjúkom- munisták véleményét tolmácsolva hozzászólásában úgy értékelte: az úttörőszövetség betölti hivatását, semmivel sem pótolható szerepet vállal a gyerekek szocialista nevelésében, eredményesen munkálkodik társadalmi értékeink, normáink közvetítéséért, a gyermekek öntevékenységének kibontakoztatásáért. — Messzemenően .támogatjuk azt a törekvést — hangsúlyozta —, hogy az úttörőszövetség programja adjon minél több alkalmat, lehetőséget és főként gyakorló terepet ahhoz, hogy a gyerekek cselekvés közben szerezzék meg a társadalmi, a közösségi éleit tapasztalatait, hogy „kipróbálhassák” és megismerhessék önmagukat. A KISZ KB első titkára azután azokról a sürgető teendőkről szólt, amelyek eredményeként kiegyensúlyozottabbá és arányosabbá válhat a gyermekek nevelésében kialakult munkamegosztás. Szorgalmazta az úttörőmunka új, iskolán kívüli kereteinek és formáinak kimunkálását, s az ezt tükröző szervezeti módosításokat. — Foglalkozunk néhány Olyan, ma még nem teljesen megnyugtató kérdéssel, mint például a gyermekétkeztetés, a gyermekvédelem, bizonyos igyenmekcikkekkel történő ellátás helyzete. Jelentősen javítani kívánjuk a gyermek- és ifjúsági turizmus, az országjárás és a táborozás feltételeit. A közeljövőben például közreműködünk egy széles körű, elsősorban a gyermekeknek szervezett itúrázási és táborozási mozgalom kialakításában, az ehhez szükséges .feltételek megteremtésében, a felszerelések kölcsönzői hálózatának kiépítésében és bővítésében. Végezetül Fejti György azzal a reménnyel kívánt sok sikert a dokumentumokban kitűzött célok megvalósításához, hogy a felelősségteljes munkában az úttörővezetők változatlanul megtalálják majd személyes örömüket is. (Folytatás a 2. oldalon.) délelőtt Budapesten felkereste a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát elkísérte Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. A vendégeket Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnökségének elnöke. Iván Bagyul, a nagykövetség tanácsosa, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság magyarországi képviselője, Ana- tolij Bormotov, az SZKTH igazgatója és Biró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára fogadta. A ház tevékenységéről — éppen tíz esztendeje nyitotta meg kapuit — Iván Bagyul tájékoztatta Kádár Jánost. Mint elmondotta: mindenkor és minden rendelkezésre álló eszközzel a szovjet—magyar barátság elmélyítését szolgálják, legfőbb törekvésük, hogy minél átfogóbb, gazdagabb ismereteket nyújtsanak a világ első szocialista államának életéről, népeinek eredményéiről, a Szovjetunió is ápolva a hagyományos szovjet—magyar együttműködést. S hogy jól ápolják, arra néhány, önmagában is sokatmondó tény: statisztikáikban majd tízezer rendezvényt jegyezhettek fel, film- bemutatókat, ikiállításokat, tudományos konferenciákat és előadásokat, baráti találkozókat. A ház növekvő népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy e tíz év alatt ötmillió vendéget fogadtak. Zinaida Kruglova megköszönte az MSZMP KB első titkárának, hogy elfogadta meghívásukat, s egyben azt is, hogy ezúttal Magyarországon rendezhették meg a szocialista országok szovjet baráti társasági képviselőinek most zárult tanácskozását. Hasznos s mindenképp szükséges összejövetel volt ez, mondotta — jó lehetőség arra, hogy véleményt cseréljünk, s felvázoljuk azokat az elképzeléseinket, amelyekkel támogathatjuk pártjaink bé- kepollitikáját, azokat a célokat, amelyeket Jurij Andro- pov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke körvonalazott legutóbbi nyilatkozatában. (Folytatás a 2. oldalon) A fórumot dr. Gyugyi János vezette Fórum tsz-elnök Az elmúlt héten a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek elnökei részére egyhetes továbbképző taofolyamot tartottak Tengelicen, az oktatási központban. A tanfolyamot azzal a céllal rendezték, hogy az elnökök megismerkedjenek azokkal a tennivalókkal, amelyek a VI. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósításához szükségesek. Szó volt többek között .a népgazdaság helyzetéről, aktuális gazdasági feladatokról, az ösztönzőrendszerről, a munkavédelemről, az energiatakarékosságiról, a hitelpolitikai célkitűzésekről, a káder- és személyzeti munkáról, valamint a kistermelés feladatairól. A tanfolyam utolsó napján, pénteken délelőtt fórumra került sor, amelyet dr. Gyu- gyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára vezetett, is melyen a tsz-elnö- kök kérdéseire a mezőgazda- sági szövetkezetekkel kapcsolatban álló szakigazgatási szervek, vállalatok és termelési rendszerek adtak választ. Kérdezték többek között, hogy mikor várható az új földértékelési rendszer bevezetése. Az aranykorona-érték helyett az új pontrendszer bevezetése előreláthatólag egy évet csúszik. A megyében ez év végéig a helyszíni munkákat elvégezték, az adminisztratív jellegű tennivalókra ezután kerül sor. Ezt követően meghatározzák azokat a közgazdasági szabályzókat, amelyek a pontrendszerre épülnek. Ezzel kapcsolatban egyébként sok még a vita és a nézeteltérés. Néhány Tolna megyei tsz-től a Magyar Tudományos Akadémia adatokat kér, s valamennyi jellemző adat birtokában dolgozzák majd ki a szabályzórendszert. Az előzetesen benyújtott t kérdések között akadt olyan, amely a kisközségek helyzetére vonatkozott, főleg azokra, ahol a tömegközlekedés nem megoldott és az út sincs olyan állapotban, hogy azon személygépkocsik közlekedjenek. Ezek a kisközségek előreláthatólag az elkövetkezendő időben sem kapnak utat azért, mert a rendelkezésre álló pénzeszközök csak olyan utaknak és hi- daknak az építését teszik lehetővé, amelyek a községen belül vannak. Sokan voltak kíváncsiak arra, hogy a jövőben milyen hitellehetőségek vannak, milyen új hitel- konstrukciók várhatók. A következő évtől ismét igényelhető ágazati hitel, de ezt a szövetkezeteknek még januárban be kell nyújtani a bank illetékes fiókjához. Várható, hogy a tsz-ek többsége — minthogy a gépállományuk nem megfelelő — gépeket vásárol. A Szekszárdi Húsipari Vállalat képviselőjétől arra kértek választ, hogy a vállalat miért nem szállítja el normál súlyban a sertéseket, és hogy a nagyobb súlyban szállított sertések átlagárbeli fizetését miért nem rendszeresítik, miért kell ezt külön kérni. Az elmúlt év szeptemberében egyeztették a szövetkezetekkel az idei értékesítést. Nemcsak a megyében, hanem országosan is az a helyzet, hogy a tervhez képest idén több lett a sertés. A megyében 476 ezer sertést kínáltak fel az üzemek, s 525 ezret vásárolt fel a vállalat. A túlkínálat miatt nem tudták kellőképpen levezetni a sertések vágását, s hűtőtér sem volt elegendő. Fogadniuk kellett mindemellett az aszály sújtotta megyékből is a vágásra érett sertéseket. Az elszámolást végző szakemberek a főállattenyésztőkkel és a főkönyvelőkkel egyeztették az átvétel rendjét, itt dőlt el az is, hogy hogyan történik a sertések átvétele. A bérszínvonal-gazdálkodással kapcsolatban megemlítette a húsipar képviselője, hogy idén 53 739 forinton belül maradnak, amely még mindig nem elég ahhoz, hogy a környező üzemekkel versenyképesek maradjanak. (Folytatás a 2. oldalon) Tamási hivatalosan január 1-től lesz város. Most se nem község, se nem város. A járási hivatal épületében nagy a felfordulás. Bútorokat cipelnek le-föl, rendezgetik az irodákat. Grill Ferenc, a járási hivatal elnöke irányítja a munkát: a földszintre kerül az ügyfélfogadás, az építésügy, az adó ..., ez lesz a vb-terem. A járási hivatal épülete lassan városi tanács- csá rendeződik át, ide költöznek a községi tanács épületéből addig, amíg azt átalakítják. Még a régi épületben tartották meg dr. Mózes György tanácselnök elnökletével az utolsó vb-ülést, és már készülnek a január 3-án esedékes apparátusi munkaértekezletre. A városi tanács — amelynek tagjait már megválasztották — még nem funkcionál. A testület munkába lépését ünnepi alakuló ülés előzi meg. Átmenetiek ezek a decemberi napok Tamásiban. Mindenki a községben él még, de már városban gondolkodik. Simon József, a Szöváll igazgatója megtette javaslatát — szervezi is — a városvédő és -szépítő egyesület megalakítására, Deák István, a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság főmérnöke pedig már a városnak készíti a terveket a zöldövezet, a játszóterek kialakítására, a fásításra. A VEGYÉP- SZER valamelyik műhelyében talán már el is készült a város végén elhelyezendő tábla: „Köszöntjük városunkban” Würtz Adám Kossuth- és Munkácsy-díjas, Tamási szülötte, Torma István régésszel, aki ugyancsak itt látta meg a napvilágot, megtervezte a város címerét. Hamarosan borítékba helyezik azokat a meghívókat, amelyek Tamásiba invitálják a település nagy pillanatára a városavatásra azokat, akik innen indultak el. A település vezetői és lakói régóta készültek ezekre a napokra. Olyannyira előrelátók voltak, hogy az idén elkészült térképre csak ennyit írattak: „Tamási”. Se nem község, se nem város. Így a térkép jövőre is azt mutatja városként, amit idén községként mutatott. Helyesebben: nem pontosan ugyanazt, mert a várostérképen szerepelnie kell majd Párinak is. Tamásiban minden mozog, minden alakul. Hogy miként jutottak el idáig, és milyen új feladatok várnak Tamásira, mint városra, erről lapunk 3. oldalán számolunk be. Ilyennek látta fotóriporterünk Tamásit 1983. decemberében Tomosi, 1983 december
