Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

1983. december 10. Képújság 3 Gyermekeink érdekében Megyénk harmincháromezer kis­dobosa és úttörője, közel két és fél ezer úttörővezetője képviseletében tegnap délelőtt utazott el Szekszárd- ről az a hat küldött és öt meghívott, akik résztvevői lesznek az úttörő­vezetők Miskolcon ma kezdődő VII. országos konferenciájának. A úttörövezetök négyévenként megren­dezendő konferenciája tulajdonképpen az úttörőmozgalom kongresszusának is tekint­hető. A sajátos jelleg miatt azonban talán szükség sincs arra, hogy ilyen magas szin­ten együtt vitatkozzanak a hat—tizennégy éves iskolás gyermekek az őket nevelő pedagógusokkal, úttörővezetőkkel. A mun­ka jellegét, gyakorlati módozatait úgyis a csapatok, a rajok, az őrsök, tehát a gyer­mekek körében alakítják ki, legalábbis erre kell törekedni, és ez úgysem képzelhető el a gyermekek cselekvő közreműködése, tö­meges részvétele nélkül. A december 10—11-én rendezendő orszá­gos konferenciát megyei, városi, járási ve­zetői konferenciák előzték meg, sőt, az igazi demokratikus önkormányzattal rendelkező csapatoknál a raj- és csapatvezetőségek, és természetesen az iskolás korú gyermekve­zetők is elmondták véleményüket, elképze­lésüket az úttörőmozgalom soron következő feladataival kapcsolatban. Az országos konferenciát megelőző pezsgő viták során — különösen az októberi Gyermekek a tár­sadalomban témakörben megrendezett or­szágos elméleti tanácskozáson — tulajdon­képpen az értékek megőrzése és a változ­tatás jogos igénye körül csaptak össze a vé­lemények. A végleges álláspont tulajdon­képpen máig sem tisztázott minden kér­désben. Miskolcra vár, hogy kimunkálja az úttörőmozgalom folyamatos megújhodá­sának soron következő feladatait, meghatá­rozza az előrelépés fő irányait, amelyek aztán a csapatok munkájában kell, hogy újra, jobbra serkentsék az úttörők milliós táborát. Az MSZMP KB 1983. április 12-13-i határozata a párt XII. kongresszusa óta végzett munka értékelésével kapcsolatban azt a feladatot jelölte meg az iskolák és az ifjúsággal foglalkozó valamennyi intéz­mény, szervezet, így az úttörőmozgalom számára is, hogy szívén viselje, biztosítsa a magyar ifjúság világnézeti és politikai nevelését, segítse, hogy szocialista társa­dalmunkba beilleszkedjenek. Az úttörőmozgalom ebből a megtisztelő feladatból az általános iskolába járó gyer­mekek nevelésének gondját vállalta, és vég­zi immár több évtized óta. Az úttörőcsa­patok munkája, az iskolák adottságaitól függően, természetesen nem mindenütt elég hatékony. Jelentősen akadályozza az eredményes úttörőmunkát a megújulási készség hiánya, a fásultság és kényelmes­ség, de azért összességében jó eredmények­ről számolhatnak be Miskolcon is. Külö­nösen az úttörőmunka nyitottsága a szülők, a felnőtt pártoló tagok, a segítőkész tár­sadalmi szervek, kulturális és más intéz­mények, ipari és mezőgazdasági üzemek aktivizálódása örvendetes, hisz nélkülük az új helyzet kihívását nem tudná vállalni az úttörőszövetség. Mint ahogy az ötnapos ta­nítási hét, a hétvégi kettős szabadnapok következtében támasztott új igények is új együttműködési formákat, a mozgalom ka­puinak szélesre tárását feltételezik, ám ugyanakkor máig sem megoldott problémát jelentenek. Az is gond, hogy túlzottan a jobb képességű gyermekek számára szer­veződnek és túltengenék a csapatok intel­lektuális jellegű programjai, s kevesebb az olyan, a gyermekek általános képességeit próbára tevő program, mint a túrázás, a kirándulás, a romantikus játék. Ez azzal a veszéllyel is jár, hogy a túlterheltek hovatovább belefásulnak a sokféle vetél­kedőbe, kulturális, művészeti tevékenység­be, s a feladat nélküli, csupán statiszta­szerepre szánt átlagos képességűek — vagy­is a csapatok gerinchada — feladat nélkül marad, elkedvetlenedik. A tévé, a rádió, az írott sajtó, a könyvek, a filmek az információk feldolgozhatatlan tömegét zúdítják nap, mint nap gyermeke­inkre. Ez nem is lenne baj, ha egyrészt az úttörőmozgalom lépést tartana ezzel, s meg­felelő fogódzókat nyújtana a gyermekek számára, másrészt, ha a szülői ház, a csa­lád kellő partnere lenne ebben is az isko­lának és az úttörőcsapatnak. A csapatok sajátos, önálló arculatának kialakítása talán sohasem volt annyira fon­tos és időszerű, mint napjainkban. A csa­patmunka tartalmi jegyeit mindig is az ha­tározta meg, hogy az úttörőcsapat kikkel tartja a kapcsolatot, kiktől kap segítséget, hogyan sikerül kialakítani a maga sajátos, egyedi jellegét, és ezzel érzelmileg is ma­gához kötni a tagság zömét. Engedjék kibontakozni a gyermekek al­kotó fantáziáját, legyen demokratikusabb, épüljön a gyermekek — és a szülők — el­képzeléseire a csapatok munkaterve. Mindezekről Miskolcon, az úttörővezetők bizonyára sokkal többet, tartalmasabbat tudnak majd elmondani. Munkájuk most különösen fontos, és felelősségteljes. Ok készítik fel a századforduló derékhadát a jövő, várhatóan még bonyolultabb felada­taira. Nagy és felelősségteljes munka vár tehát a nyolcadik országos úttörővezetői konferencia résztvevőire. Évzáró taggyűlést tartott a könyvtárosok megyei szervezete A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Tolna megyei Szervezete tegnap délelőtt tartotta meg évzáró taggyű­lését Szekszárdon ahol elő­adást tartott közművelődés- politikánk időszerű kérdései­ről Póla Károly, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője. Az előadó beszélt többek között a létszámhelyzetről és az anyagi lehetőségekről. Mint elmondotta, a társada­lom erejéhez mérten min­dent meg kell tenni azért, hogy a közoktatás, az ama­tőr művészeti együttesek, a könyvvásárlás és a színház-, mozilátogatás színvonala, il­letve aránya megfeleljen az elvárható követelmények­nek. A századfordulóra elő­reláthatólag mintegy négy­ezerrel több középiskolásra lehet számítani megyénkben, de időben gondoskodni szük­séges arról, hogy a nagyobb létszám miatt se korlátozód­jon a továbbtanulási lehető­ség. Póla Károly elemezte, mi­ként lehet a közművelődési munkát javítani, s kitért az úgynevezett átrendeződött szabad idő minél jobb fel­használására, valamint a közművelődési intézmények fejlesztésére, a könyvtárak dolgozói és a lakosság kö­zötti kapcsolat erősítésére is. Emellett külön szólt az isko­lai könyvtárak helyzetéről, illetve a kisebb települések lakóinak közművelődési és szórakozási lehetőségeiről. Az évzáró taggyűlésen Ló­ridon Ilona továbbképzési felelős számolt be az egye­sület megyei szervezetének 1983. évi munkájáról. Az idei tevékenységükről csu­pán vázlatosan annyit, hogy legnagyobb rendezvényük egy erdélyi körút volt, de ennek egy, még hazai állo­másán — Szegeden — két könyvtárban tettek igen hasznos tapasztalatcsere-lá­togatást. Erdélyben múzeum- látogatás is szerepelt a prog­ramban, s például Temes­váron tanulmányozták a Tol­na megyétől eltérő, sajátos könyvtári gyakorlatot, raktá­ri rendszert, a könyvtárhasz­nálat ottani szokásait. Ehelyütt lehetetlen felso­rolni az 1983-as egyesületi rendezvényeket, annyit azon­ban meg kell említenünk, hogy többek között könyvki­állítást rendeztek és vándor- gyűlésen vettek részt. Lóridon Ilona végezetül is­mertette egyesületük elnök­ségének pályázati felhívását, amely három témakört fog­lal magába, majd beszélt a megyei szervezet 1984. évi munkaprogramjáról. Ezt kö­vetően a megyei művelődési központban a jelenlévők megtekintették a Babits- centenáriumra készült filmet és ellátogattak a Babits-em- lékházba. V. Z. Gyógynövények exportra Sikerrel teljesíti az idei exporttervét a Herbária Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat: a tavalyinál 5 szá­zalékkal nagyobb, összesen mintegy 3,8 millió dollár bevételre számít. Ennek el­érése azonban a korábhiak- mál nagyobb erőfeszítéssel járt, mivel a gyógynövények világpiaci ára csökkent, s ezt a kivitt mennyiségek növelésével lehetett csak el­lensúlyozni. Gondot okozott az aszály is. A hagyományos export fűszernövények közül ma­joránnából, borsikafűből, édesköményből a vártnál ke­vesebb termett. A kieső té­teleket új termékekkel igye­kezték pótolni. Így például a szörp előállításánál a csip­kebogyóból visszamaradt, korábban veszendőbe ment magot összegyűjtötték, s ta­karmány-alapanyagként ér­tékesítették külföldön. Jól hasznosítják a vállalat által szabadalm áztatott n aprafor- gó-hántoló berendezést is; a héj nélküli napraforgómag rövid időn belül keresett ex­portcikké vált. Az aktívabb külkereskedelmi munka eredményeként új piacokat is szerzett a Herbária. Szerszámgépek a Szovjetunióba Tizenkétmillió rubel érté­kű szerződést írt alá a Teohnoimpex Külkereskedel­mi Vállalat és a Szerszám- gépipari művök a Sztanko- import szovjet külkereske­delmi egyesüléssel száz mik­roprocesszoros vezérlésű esz­tergagép 1984. évi szállítá­sára. A SZIM-gyártmányú gépekhez a vezérlést ugyan­csak hazai iparvállalat, az Elektronikus Mérőkészülé­kek gyára szállítja. A Tech- móimpex az idén először ex­portált ilyen nagy teljesít­ményű szerszámgépeket a Szovjetunióba. HÉTRŐL HÍRRŐL A nagy rejtegetések napjait éljük. A gyertyagyújtás ünnepére és szeretteink megajándékozására készülve még egyelő­re az üzemek, gyárak öltöző- és a hiva­talok irattartószekrényei őrzik a csomago­kat. A bátrabbak azért már stikában haza is merészeltek szállítani néhány mosósze­res doboznak álcázott csomagot, ismét- csak abban bízván, hogy a kis megajándé­kozottak majd kivárják az ünnepi pillana­tot és nem fognak tételes lakásleltárt tar­tani karácsonyig... A Tó la pót kifizettük Bővült a cipőválaszték is a Korzó Áruház­ban A negyvenkilencedik hét főszereplője vitathatatlanul a Télapó volt. Keddi lap­számunkban arról tudósítottunk, hogy szolgálati járművén az őcsényi repülőtér­re landolt egy „légből kapott” Télapó az MHSZ-es gyermekek nem kis örömére Több ilyen témájú eseményről, ibrigádün- nepségről is hírt adhattunk volna, azon­ban, ha ezt megtesszük, akikor félő, hogy a Tolna megyei Népújságot olvasói néteg- elorozás címén beperelte volna a Pajtás. Elismerve a gyermekeinket patronáló szakszervezeti alapszervezetek, brigádok és 'gyermektelen felnőttek gyermekszerete­tét, Télapó-búcsúztatás címen engedtessék meg nekem a következő: Az az ajándék, amit a gyerekek csizmájukban találtak, önmagában véve kevés. Ajándékká úgy lesz, ha gyermekük társaságában a szülők is „viisszagyerókeskednek” és a játék során együtt élik meg a közös perceket. Ez az, 'amit még a legjobban kereső szülő sem képes megvásárolni. És amit százmiilliószor ismételni kell. Vásárlás! Leggyakrabban végrehajtott csélekedateink mostanában. Lapunkban a lehető legtöbb szemszögből igyekeztünk bemutatni — vagy illetékesekkel bemutat- tatni —, hogy ez idő tájt md, mennyiért, hol és mikor kapható. Eheti lapszámunk egyik írása még arról is beszámolt, hogy a jövedelemérdekeltségi rendszerben de­bütáló szekszárdi Korzó Aruház miként dolgozik. Nem célom felmondani kollé­ganőm dolgozatát, csupán egy dolog kap­csán morfondírozok. A Korzó ötös-vezeté­se szabad 'kezet kapott az áruik felvásár­lására. A cipőknél is. A Korzóban járva és Király Péter igazgató szavait olvasva, kezd az a meggyőződésem kialakulni, hogy ebben az esetben igenis tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Gördülékenységet, üzletet, forgalmat, végső soron, közmeg­elégedést. Nem szeretném elvinni az egyik kezemmel, amit adtam a másikkal. Hogy miért írom ezt? A kiedvtelen munkavég­zést sehogyse tudom elviselni. A napokban e felbolydult vásárlási forgatagban ezt is lehetett tapasztalni a Korzóban, de több más helyen is. Jó lenne hinni, hogy csak kivétel volt. Atomerőmű kötszer Is Ismét egy fontos állomáshoz érkezett az atomerőmű. Hétfőn délután megérkezett Paksra a harmadik reaktortartály. Csen­des ünnep volt ez Pakson, a megismétel­hetetlen pillanatok egyike. Az emberi értelem jóvoltából azonban ■szerencsére művészien is lehet az ilyen pillanatokat rögzíteni.. Ebből ad jelentős összképet lapunk fotócsoport-vezetőjének, Gottvald iKárolynaik bonyhádi kiállítása. E megismételhetetlen képek talán hozzásegí­tenek bennünket ahhoz, hogy e semmi máshoz nem hasonlítható beruházás épí­tésének fázisait érteni próbáljuk és igazán tiszteljük a létrehozó, alkotó embert. Egy kép Gottvald Károly bonyhádi kiálli- tásáról HÉTRE HÍRRE Még véletlenül sem a tömjénezés titkolt szándéka miatt ejtek most néhány szót magunkról, újságírókról. Az apropó; ün­nepünk a saj.tónap. Ügy háromezer ma­gyar újságíró ünnepelt december 7-én. De jó lenne tudni, hogy a szimpatizánsok en­nek a számnak a sokszorosai. Azok, akik mindennapi munkánk során partnereink és azok, akiknek mi vagyunk és leszünk partnerei. Az ünneprontás szándéka nél­kül mondom, mintha egyre többen igye­keznének .jkerékötőink” lenini. Akaratlanul vagy akarattal. Hivatkozván a „megszigo­rodott gazdasági körülményekre” vagy egyszerűen csak pozíció féltésből vagy tor- zab értelmezett információ-továbbításból hátráltatják a tájékoztatást. Nehéz a hely­zetünk? Igenis meg nem is. Szerencsére többen vannak még mindig azok a mun­kahelyi vezetők és beosztottak, akik tuda­tában vannák annak, hogy államunkban az információ nem csoport- vagy rétegtu­lajdon. A tájékoztatás pedig nem iszíves- ségtevés. Hogy mi, igazul és korrektül tá­jékoztatni tudjuk olvasóinkat, ahhoz el­engedhetetlenül szükséges, hogy e gazda­sági mozgás előidézte összekúszált mun­kahelyi információláncban csak annyi szem legyen, amennyi feltétlenül szüksé­ges. Eggyel se több! Talán ngm árt, ha némelyek erre is gondolnak a sajtónapon. Meleg Lapunk csütörtöki számának egyik írá­sából értesülhetünk, hogy szerdára virra­dóra befagyott az Észaik-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén található, mind a negyvennégy víztároló. A meteo­rológia is azt ígéri, hogy egyre erősödik a viharos északi szél. Tehát, jól állunk. Ki szereti a hideget? A hóemberein, a pezs­gőn, a pudingon kívül gyanítom, hogy sen­ki más. Nem tudom, hogy így megfagyva a víztárolók hogyan várják a karácsonyt. Talán átvészelik valahogy. Azt azonban kérdezetten ül is tudom, hogy a távfűtéses emeletes házak lakói vajmi csekély si­kerélményt éreznének, ha azért nem tud­nák meggyújtani a fenyőfák gyertyáit, mert kénytelenek tennének követni a víz­tárolók példáját. Lapunkban egy meleg- írás igyekezett megnyugtatni bennünket. A szekszárdi Kadarka utcai és a Déli fűtő­mű illetékesei úgy fogalmaztak, hogy a megyeszékhely hőellátásával „előrelátha­tólag” nem tesz gond. Ilyen megfogalmazá­sok olvastán igazán bánom, hogy a ter­mészetes kiválasztódás során az emberi fajnak nem adatott meg az „elönelátható- lagolási képesség”. Persze a népművelők sem jósok. Mert ha azok lennének, akikor már idejekorán korrigálták volna némely életképtelen koncepciójukat, eredeti helyére, a földre helyezték volna vissza egyrkét elrugasz­kodott ötletüket, és most az idejénél ko­rábban örülnének jó szívvel munkájuk si­kerének. Hogy bántom a nép művelőit? Ha ez az, akikor a szeretet diktálta hán­tás. Irgalmatlan közhely, hogy mennyire el­engedhetetlen a művelődés fokozása, kiter­jesztése. Mert a népművelői munka is kell ahhoz, hogy a megálmodott szocialista em­bereszményt magunkénak tudjuk. Majd. Ezt az örökéletű témát e héten is .tovább­fűzték több helyen. Szakosról a helybéli agrárértelmiségiek szóltak arról, hogy ők hogyan és miként veszik ki részüket eb­ből a napi eredményekkel szinte igazol­hatatlan munkából. Tesznek érte, ez már eredmény. Pénteken pedig arról számoltunk be, hogy a megye közművelődési intézményei­nek vezetői a munkásművelődés helyzeté­iről cseréltek eszmét. Régen ültem már olyan értekezleten, ahol valóban a meg­tárgyalandó téma iránt érzett komoly szándék vezette a felszólalók nyelvét. Ez ilyen volt! A bizonyítható eredményeket elismerve a hozzászólók a munfcásműve- ilődés különböző elrontott vagy fel sem is­mert részfeladatainak és lehetőségeinek kritikáját sem tették ítélik ahátjuk,kai együtt a fogasra. Meggyőződésem, hogy el­érkezett a jogos kritika és az azonnali vál­toztatás kötelességének az ideje. A rózsa- színesítés eltűrt korszaka lejárt. És végűi... Szerdai lapszámunkban arról is olvas­hattunk, hogy Párizsban az Eiffel-torony közelében megkezdték az Ausztriából ka­pott fenyőfa felállítását a franciák. Akik nem siették el a favásárlást, azok még vártaik egy napot és nem utaztak három napra Bécsibe, hanem Szekszárdon a pia­con és másutt vásárolták meg fájukat. Egyre izgatottább hangulat uralkodik már mindenkin. A közelgő ünnepé. Igazán jó lenne érezni és tudni, hogy ez a világpolitikában is érződni fog... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom