Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 291. szám ARA: 1,80 Ft 1983. december 10., szombat Mai számunkból GYERMEKEINK ÉRDEKEBEN (3. old.) AHOVA A FELESLEGES (?) DOLGOK KERÜLNEK (4. old.) MEZEI LELTÁR 0- old.) (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE ► I A realitás jegyében Érzékeny politikai fegyelemmel — így jellemezhető a közvélemény várakozása, amely a Központi Bizottság e heti ülését várta, fogadta. Aligha szükséges találgatni ennek okait. Unos-untalan mondjuk magunknak a közhellyé csontosodott kategóriát: a nemzetközi, a vi­lágpiaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckét ír elő Magyarország számára. De hát akár közhely, akár nem, a tények reális érté­kelésének igénye kell, hogy vezesse a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételekkel kell szem­benéznie. A Központi Bizottság ülése a realitásokból kiindulva állapította meg, hogy ilyen adottságok köze­pette népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben dol­gozik, a népgazdaság alapvonásaiban a gazdaságpoliti­kai irányvonalnak megfelelően fejlődik, ezt bizonyítja, hogy a súlyos aszály veszteségei ellenére egyensúlyi helyzetünk tovább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbevonhatatlanul megállapíthat: az ellátás megőrizte színvonalát. Az alapvető cikkekből kielégítő, az élelmiszerekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az életünk minő­sége — amely jóval tágabban határozza meg az állam­polgár helyzetét — a jelentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Megjegyzendő, gondjaink tete­mes része igényeink a lehetségesnél talán gyorsabb növekedéséből származik, ez vonatkozik például a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletre éppúgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazdaság teherbíró ké­pességét, és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság racionalizálási program idei sikere. Ezek természetesen számokkal mérhetők: a népgazda­ság kevesebb energiahordozót fogyasztott, mint tavaly. Ennek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fogyasztás az iparban. Jó érzéssel állapíthat­juk meg azt is, hogy nem szorultunk semmiféle korlá­tozásra, s villanykapcsolóját reggel, délben, este bárki zavartalanul felkattinthatja, az üzemanyagot a benzin­kútnál megvásárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, ez szintén része, pozitív eleme életszínvonalunknak. Mindemellett néhány makacs gonddal küszködünk. A közvélemény is megállapítja: az idén sem erősödött megfelelően a termékek versenyképessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföldi kooperációs kapcsolótokban, nem sikerült a kívánt mértékben javí­tani a minőséget. Napi tapasztalatunkból a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelésekből hozzátehetjük: mindennek hátterében összetett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosztás szervezése. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kívülinek látszó, valójában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a munkafegyelem sem, amelynek állapota sajnos, joggal tölthet el bennünket aggodalommal. A Központi Bizottság felmérte, hogy az ország 1984- ben is szigorú feltételek között találja majd magát. Nyíltan mérlegelve e feltételrendszert, úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait továbbra is a XII. kongresszus irányvonala szerint kell alakítani. „Ennek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gya­rapítása érdekében a gazdasági munka középpontjá­ban 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani.” Ez azt jelenti, hogy teendőink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létre­hozására kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosztási lehetőségeinket ez szabja meg. Kötelező a sorrend tehát, amelyen nincs módunk felcserélni az alapeleme­ket, s amelyben az előírásokat valójában az élet dik­tálja. Így azt, hogy a mezőgazdaságnak, az iparnak milyen mértékben kell hozzájárulni a nemzeti jöve­delem gyarapításához — s mennyit fordíthatunk az életszínvonalra. Az összefüggésrendszerből következik: a lakosság fogyasztása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsékelten növekednek a tár­sadalmi juttatások. A KB-köZlemény szavaival: „Az átlagkeresetek —, a bérpreferenciával és a bérpoliti­kai intézkedésekkel együtt — 4,8—5; a lakosság pénz­bevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek. A bér­növelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékony, a minőségi munka javítására kell felhasz­nálni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7—8 százalék­kal emelkedhet. Mindezért színvonalasabban kell gazdálkodnunk. Például: vissza kell szorítanunk a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket, előnyt kell nyújtani ugyanakkor a dinamikusan fejlődőknek; a rendelkezésre álló jövedelmet azoknak kell adni első­sorban, akik a nemzeti jövedelmet gazdaságosabban állítják elő. többet tesznek a külgazdasági egyensúly I javításáért. Tetemes tehát valamennyi gazdálkodó munkája, hiszen feladataikhoz általában nem számít­hatnak több anyagra, energiára, támogatásra, mint ma, s mind nagyobb mértékben szorulnak saját tartalékaik­ra, kezdeményezéseikre. És mit kínál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem kevesebbet, mint lehetőségeink megőrzését, a továbbfejlődést egy rendkívül nehéz szakasz legyűrése közben. A közvélemény tudatában van annak, hogy ez a program az ország értékeit szol­gálja. Cselekvésre ösztönöz, amellyel megőrizhetjük életünk alapvető érdekeit. MATKÖ ISTVÁN Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján megtárgyal­ta és módosította a Műszá­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú itörvényerejű rendelet egyes rendelkezése­it. A jövőben a MTESZ tár­sadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen rész vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tiszte­legtek a közelmúltban el­hunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa tagja emlékének. Ezután Vdrizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoz­tatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai ülésé­ről. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szervezeti-sze­mélyi kérdésekről is tár- 'gyalt. Gáspár Sándor azzal a ké­réssel fordult a SZOT Elnök­ségéhez és az országos ta­A továbbiakban az Elnö­ki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javas­latára Méhes Lajos ipari mi­nisztert — más fontos meg­bízatása miatt — felmentet­te tisztségéből. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — fel­mentve ipari minisztériumi államtitkári tisztsége alól — nácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT Elnöksége, majd az országos tanács mérlegel­ve, hogy Gáspár Sándor fő­titkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy ki­magasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt fő­titkári tisztségéből. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, te­vékenységére a magyar szakszervezeti mozgalomnak továbbra is szükség van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a SZOT Elnök­ipari miniszterré megválasz­totta. * Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütétellen jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasd Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. ségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sarába, megválasztot­ta az elnökség és a titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT Elnökségének javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette el­nöki tisztségéből és megvá­lasztotta a testület alelnöké- nek. A tanácsülés nagyra ér­tékelte egész eddigi életút­ját, a szakszervezeti mozga­lomban végzett tevékenysé­gét. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulá­sa miatt, érdemei elismerésé­vel — felmentette főtitkár- helyettesi tisztségéből, el­nökségi és titkári tagságából. Magyar-szovjet megállapodás A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének küldött­sége, amely Zinaida Kruglo- va elnök vezetésével a szo­cialista országok szovjet ba­ráti társaságainak budapes­ti tanácskozásán vett részt, pénteken a Hazafias Nép­frontnál tett látogatást. A iHNF Pozsgay Imre fő­titkár vezette tárgyalócso­portjával folytatott megbe­szélésen kölcsönösen tájé­koztatást adtak a mozgal­muk, illetve szervezetük előtt álló legfontosabb idő­szerű feladatokról, áttekin­tették a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A megbeszélést követően Pozsgay Imre és Zinaida Kruglova megállapodást írt alá, amely rögzíti a HNF és az SZBTSZ együttműködésé­inek formáit, a békéért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért folytatott harcban. Alijev és Fiterman megbeszélése Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken Moszkvában fogadta Charles Fiterman francia közlekedé­si minisztert. Áttekintették a szállítási és ipari együttműködés fej­lesztésének néhány időszerű kérdését. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Víintűvet avattak Tavaién Tevel az idén rendkívül si­keres évet zár. Űj iskola ké­szült el, a község egész vil- lamosvezeték-hálózatát fel­újították, megnövekedett a szilárd burkolatú utak hosz- sza is. A felsoroltakon kí­vül még egy jelentős köz­műfejlesztés történt Tevelen, amelynek megünneplésére tegnap délután a helyi mű­velődési házban gyűltek össze a község lakói és a meghívott vendégek. Vízmü­vet avattak. A vízmű létesítésének gon­dolata már a 60-as években napirendre került, ám akkor meghiúsult a vízműépítés. Jó húsz év múltán, 1981. végén alakult meg a vízműtársu­lat, majd ezután kezdődött az építés. A beruházás meg­valósítását kétmillió forint­tal a megyei tanács, 5,5 mil­lióval a vízügyi igazgatóság és más szervek segítették. A kivitelezési munkákat a Tol­na megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat dombóvári és bonyhádi építésvezetőségé­nek dolgozói végezték el. A községen végighúzódó 12 kilométer hosszúságú veze­ték összesen 816 egységet — ebből 518 lakosságit — szol­gál ki vezetékes vízzel. A beruházás 19 millió forintos összköltségéből a lakók csa­ládonként 20 ezer forint ér­dekeltségi hozzájárulást fi­zetnek 10 év alatt, negvedévi részletekben. Ezenkívül a lakosság a vízmű építési munkái során több, mint 4,5 millió forint társadalmi munkát végzett. A teveli művelődési köz­pontban délután kettőkor kezdődött ünnepség előtt a meghívottak — többek kö­zött Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke, Rú­zsa János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osz­tályvezetője és dr. Berki Mi­hály vezérőrnagy — a Závo- di utcában lévő vízműtelep­re látogattak, ahol Mayer János, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat meg­bízott igazgatója tájékoztat­ta őket a vízműről. Ezt követően a művelődési házban a helyi általános is­kolások kultúrműsorát köve­tően Kiss Miklós tanácsel­nök mondott köszönetét a segítőknek, majd Császár József adta át jelképesen a vízmüvet a tevelieknek. A vendégek megízlelik a teveli vízmű vizét

Next

/
Oldalképek
Tartalom