Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 291. szám ARA: 1,80 Ft 1983. december 10., szombat Mai számunkból GYERMEKEINK ÉRDEKEBEN (3. old.) AHOVA A FELESLEGES (?) DOLGOK KERÜLNEK (4. old.) MEZEI LELTÁR 0- old.) (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE ► I A realitás jegyében Érzékeny politikai fegyelemmel — így jellemezhető a közvélemény várakozása, amely a Központi Bizottság e heti ülését várta, fogadta. Aligha szükséges találgatni ennek okait. Unos-untalan mondjuk magunknak a közhellyé csontosodott kategóriát: a nemzetközi, a világpiaci helyzet feszültté válása mind szigorúbb leckét ír elő Magyarország számára. De hát akár közhely, akár nem, a tények reális értékelésének igénye kell, hogy vezesse a gondolkodást. Csakugyan, az országnak romló feltételekkel kell szembenéznie. A Központi Bizottság ülése a realitásokból kiindulva állapította meg, hogy ilyen adottságok közepette népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben dolgozik, a népgazdaság alapvonásaiban a gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődik, ezt bizonyítja, hogy a súlyos aszály veszteségei ellenére egyensúlyi helyzetünk tovább javul, az ország eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek. Amit ebből a közvélemény kétségbevonhatatlanul megállapíthat: az ellátás megőrizte színvonalát. Az alapvető cikkekből kielégítő, az élelmiszerekből jó a kínálat. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az életünk minősége — amely jóval tágabban határozza meg az állampolgár helyzetét — a jelentős erőfeszítések hatására állja az idők próbáját. Megjegyzendő, gondjaink tetemes része igényeink a lehetségesnél talán gyorsabb növekedéséből származik, ez vonatkozik például a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletre éppúgy, mint mondjuk a lakásépítésre. A népgazdaság teherbíró képességét, és a kibontakozó kedvező folyamatokat jelzi az energiatakarékosság racionalizálási program idei sikere. Ezek természetesen számokkal mérhetők: a népgazdaság kevesebb energiahordozót fogyasztott, mint tavaly. Ennek magyarázata, hogy már harmadik éve csökken a fajlagos fogyasztás az iparban. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem szorultunk semmiféle korlátozásra, s villanykapcsolóját reggel, délben, este bárki zavartalanul felkattinthatja, az üzemanyagot a benzinkútnál megvásárolhatta. Ismerve a mai helyzetet, ez szintén része, pozitív eleme életszínvonalunknak. Mindemellett néhány makacs gonddal küszködünk. A közvélemény is megállapítja: az idén sem erősödött megfelelően a termékek versenyképessége, mert nem tudtunk kellő javulást elérni a belföldi kooperációs kapcsolótokban, nem sikerült a kívánt mértékben javítani a minőséget. Napi tapasztalatunkból a mostanában mind nyíltabb helyzetértékelésekből hozzátehetjük: mindennek hátterében összetett okok húzódnak meg. Érdekeltségi rendszerünk, szabályozóink változtatásra szorulnak, csakúgy, mint a munkamegosztás szervezése. Nem hagyható figyelmen kívül — az első pillanatra gazdaságon kívülinek látszó, valójában a gazdasággal nagyon is összefüggő tényező — a munkafegyelem sem, amelynek állapota sajnos, joggal tölthet el bennünket aggodalommal. A Központi Bizottság felmérte, hogy az ország 1984- ben is szigorú feltételek között találja majd magát. Nyíltan mérlegelve e feltételrendszert, úgy határozott, hogy a gazdaságpolitika fő céljait továbbra is a XII. kongresszus irányvonala szerint kell alakítani. „Ennek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjában 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani.” Ez azt jelenti, hogy teendőink sorrendjét az objektív adottságok határozzák meg. Most is az értékek létrehozására kell erőfeszítéseinket koncentrálni, elosztási lehetőségeinket ez szabja meg. Kötelező a sorrend tehát, amelyen nincs módunk felcserélni az alapelemeket, s amelyben az előírásokat valójában az élet diktálja. Így azt, hogy a mezőgazdaságnak, az iparnak milyen mértékben kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem gyarapításához — s mennyit fordíthatunk az életszínvonalra. Az összefüggésrendszerből következik: a lakosság fogyasztása és reáljövedelme jövőre az 1983-as szinten marad, mérsékelten növekednek a társadalmi juttatások. A KB-köZlemény szavaival: „Az átlagkeresetek —, a bérpreferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 4,8—5; a lakosság pénzbevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek. A bérnövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékony, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben 7—8 százalékkal emelkedhet. Mindezért színvonalasabban kell gazdálkodnunk. Például: vissza kell szorítanunk a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket, előnyt kell nyújtani ugyanakkor a dinamikusan fejlődőknek; a rendelkezésre álló jövedelmet azoknak kell adni elsősorban, akik a nemzeti jövedelmet gazdaságosabban állítják elő. többet tesznek a külgazdasági egyensúly I javításáért. Tetemes tehát valamennyi gazdálkodó munkája, hiszen feladataikhoz általában nem számíthatnak több anyagra, energiára, támogatásra, mint ma, s mind nagyobb mértékben szorulnak saját tartalékaikra, kezdeményezéseikre. És mit kínál a társadalom erőfeszítése fejében jövő évi programunk? Nem kevesebbet, mint lehetőségeink megőrzését, a továbbfejlődést egy rendkívül nehéz szakasz legyűrése közben. A közvélemény tudatában van annak, hogy ez a program az ország értékeit szolgálja. Cselekvésre ösztönöz, amellyel megőrizhetjük életünk alapvető érdekeit. MATKÖ ISTVÁN Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és módosította a Műszáki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú itörvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jövőben a MTESZ társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen rész vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa tagja emlékének. Ezután Vdrizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezeti-személyi kérdésekről is tár- 'gyalt. Gáspár Sándor azzal a kéréssel fordult a SZOT Elnökségéhez és az országos taA továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Méhes Lajos ipari minisztert — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari minisztériumi államtitkári tisztsége alól — nácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT Elnöksége, majd az országos tanács mérlegelve, hogy Gáspár Sándor főtitkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt főtitkári tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevékenységére a magyar szakszervezeti mozgalomnak továbbra is szükség van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT Elnökipari miniszterré megválasztotta. * Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütétellen jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasd Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. ségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sarába, megválasztotta az elnökség és a titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT Elnökségének javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület alelnöké- nek. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddigi életútját, a szakszervezeti mozgalomban végzett tevékenységét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette főtitkár- helyettesi tisztségéből, elnökségi és titkári tagságából. Magyar-szovjet megállapodás A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének küldöttsége, amely Zinaida Kruglo- va elnök vezetésével a szocialista országok szovjet baráti társaságainak budapesti tanácskozásán vett részt, pénteken a Hazafias Népfrontnál tett látogatást. A iHNF Pozsgay Imre főtitkár vezette tárgyalócsoportjával folytatott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatást adtak a mozgalmuk, illetve szervezetük előtt álló legfontosabb időszerű feladatokról, áttekintették a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A megbeszélést követően Pozsgay Imre és Zinaida Kruglova megállapodást írt alá, amely rögzíti a HNF és az SZBTSZ együttműködéséinek formáit, a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatott harcban. Alijev és Fiterman megbeszélése Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken Moszkvában fogadta Charles Fiterman francia közlekedési minisztert. Áttekintették a szállítási és ipari együttműködés fejlesztésének néhány időszerű kérdését. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Víintűvet avattak Tavaién Tevel az idén rendkívül sikeres évet zár. Űj iskola készült el, a község egész vil- lamosvezeték-hálózatát felújították, megnövekedett a szilárd burkolatú utak hosz- sza is. A felsoroltakon kívül még egy jelentős közműfejlesztés történt Tevelen, amelynek megünneplésére tegnap délután a helyi művelődési házban gyűltek össze a község lakói és a meghívott vendégek. Vízmüvet avattak. A vízmű létesítésének gondolata már a 60-as években napirendre került, ám akkor meghiúsult a vízműépítés. Jó húsz év múltán, 1981. végén alakult meg a vízműtársulat, majd ezután kezdődött az építés. A beruházás megvalósítását kétmillió forinttal a megyei tanács, 5,5 millióval a vízügyi igazgatóság és más szervek segítették. A kivitelezési munkákat a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dombóvári és bonyhádi építésvezetőségének dolgozói végezték el. A községen végighúzódó 12 kilométer hosszúságú vezeték összesen 816 egységet — ebből 518 lakosságit — szolgál ki vezetékes vízzel. A beruházás 19 millió forintos összköltségéből a lakók családonként 20 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek 10 év alatt, negvedévi részletekben. Ezenkívül a lakosság a vízmű építési munkái során több, mint 4,5 millió forint társadalmi munkát végzett. A teveli művelődési központban délután kettőkor kezdődött ünnepség előtt a meghívottak — többek között Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke, Rúzsa János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Berki Mihály vezérőrnagy — a Závo- di utcában lévő vízműtelepre látogattak, ahol Mayer János, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megbízott igazgatója tájékoztatta őket a vízműről. Ezt követően a művelődési házban a helyi általános iskolások kultúrműsorát követően Kiss Miklós tanácselnök mondott köszönetét a segítőknek, majd Császár József adta át jelképesen a vízmüvet a tevelieknek. A vendégek megízlelik a teveli vízmű vizét
