Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek í 1 \\l \N ! É| AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 284. szám ASA: 1,40 Ft 1983. december 2., péntek Mai számunkból VESSZŐBŐL FONT ÉLET (3. old.) NÖVELNI A FALVAK NÉPESSÉGMEGTARTÓ EREJÉT (3. old.) A MEDENCE SZÉLÉRŐL (4. old.) OLVASÖSZOLGALAT A FÖLÉNYSZERZÉS LOGIKÁJA (2. old.) Népeink érdekében Szívélyes légköriben folytak a tárgyalások Ber­linben Kádár János és Erich Honecker között. Az MSZMP KB első titkára egynapos látogatásának minden eseményén érzékelni lelhetett, milyen szo­ros szálak fűzik össze országainkat, népeinket sa­ját dolgainkban, de a nemzetközi kérdések megíté­lésében, a külpolitikai célkitűzések azonosságá­ban is. Szinte már közhelyszámiba megy a megállapítás, hogy hazánk és az ÍNiDK együttműködése sokolda­lúan fejlődik, az élet minden területére kiterjed. Mint minden közihely azonban, ez is mély igazsá­got, tartalmat hordoz. A tárgyalásokon elégedetten szóltak a gazdasági kapcsolatokról, arról, hogy fon­tos partnerek vagyunk egymás számára. A kölcsö­nös áruszállítások értéke az idén meghaladja az 1,6 milliárd rubelt. Eredményes az együttműködésünk a feldolgozóiparban, ezen belül a gépiparban. Egy­más gondjaira is odafigyelünk, hiszen az NDK-ban és nálunk mindenki tisztában van azzal, hogy a je­lenlegi súlyos világgazdasági helyzetben milyen ■nagy a jelentősége a stabil kapcsolatoknak. S már körvonalazódnak a jövő együttműködésének útjai: szép eredményekkel büszkélkedhetünk az elektro­technikai, az elektronikai kooperációban. Persze, köznapibb dolgok is jelzik e kapcsolatok mélysé­gét: az NDK-ban a magyar autóbuszok, nálunk a szocialista testvérország mezőgazdasági gépei. Az­tán az áruházak kirakatai, a Magyarországról oda, az NDK-ból hozzánk érkező turisták áradata, a köl­csönös kulturális rendezvények. A tárgyalásokon nagy figyelmet szentelt Kádár János és Eridh (Honecker a nemzetközi kérdéseknek is. „A jelenlegi bonyolult helyzetben is megvan a lehetőség a nemzetközi kapcsolatok veszélyes ten­denciáinak leküzdésére, az erőegyensúlynak a fegy­verzetek alacsonyabb szintjén történő kialakításá­ra, valamennyi vitás kérdés tárgyalásos rendezé­sére” — olvasható a kiadott közleményben. Ez a megállapítás volt a megbeszélések egyik legfonto­sabb külpolitikai gondolata. Kádár János és Erioh Honecker egyaránt különösen veszélyesnek ítélte azt a törekvést, hogy a fegyverkezési hajsza foko­zásával az USA, illetve a NATO katonai fölényre akar szert tenni a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal szemben. Elítélték ezt a maga­tartást, az új amerikai rakéták telepítését, s megál­lapították : a genfi tárgyalások 'kudarcáért a felelős­ség az Egyesült Államokat terheli. De felelősek a rakétákat elsőként befogadó főbb szövetségesei, az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország is. „A kelet—nyugati kapcsolatok megváltozott fel­tételei között sincs ésszerű alternatívája a békés egymás mellett élés politikájának” — hangsúlyoz­ták. A két ország, a két párt kész mindent megtenni azért, hogy elhárítsa a nukleáris háború veszélyét. Méltatták a Szovjetunió következetes békepolitiká­ját, a Varsói Szerződés tagállamai összehangolt fel­lépésének jelentőségét. Külön szóltak a szocialista tömörülés idei javaslatairól, amelyek az új helyzet ellenére is időszerűek. Különösen az az indítvány, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról. Kádár János és Erich Honecker berlini tárgya­lásait a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szándé­ka, az emberiség jövőjéért, a béke sorsáért érzett felelősség és kinyilvánított tenndiakarás hatotta át. Üjaibb sikeres állomás volt — e téren is — a két ország, a két nép kapcsolatában. (KS) Kádár János hazaérkezett Berlinből Kádár Jánost Németh Károly üdvözli a Keleti pályaudva­ron. (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívá­sára november 30-án baráti látogatást tett Berlinben, csütörtökön délben hazaérke­zett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kar- valics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyette­sei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai; Horváth István belügymi­niszter, Pullai Árpád közle­kedési miniszter, a Központi Bizottság tagjai; Horn Gyu­la, a KB külügyi osztályának vezetője és Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Siegfried Kör- ner, az NDK budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Műszaki-tudományos küldöttség Kari-Marx-Stadtból Három napot töltött me­gyénkben a karl-marx­stadti Kammer dér Technik (KDT) szervezet küldöttsége: prof. dr. se. itechn. Aribert Schwager, a karl-marx­stadti KDT-szervezet elnö­ke és dipl. oec. Hans-Günter Zimmermann, a karl-marx- stadti KDT-szervezet titká­ra. A küldöttség a Tolna me­gyei MTESZ-szervezettel ko­rábban megkötött együttmű­ködési megállapodás alapján látogatott megyénkbe. Vendégeink, itt-tartózkodá- suk során, megtekintették Szekszárd nevezetességeit és tapasztalatcsere céljából el­látogattak a Szekszárdi Tej­ipari Vállalathoz, a Bonyhá­di Cipőgyárba, valamint a Hőgyészi Állami Gazdaság­ba. NDK-beli vendégeink ta­lálkoztak a Tolna megyei MTESZ-szervezetbe tömörült tagegyesületek titkáraival, amikor megvitatták a továb­bi együttműködés lehetősé­geit. A küldöttséget fogadta dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai titkára. A megbeszélésen je­len volt dr. Kálmán Gyula, a MTESZ Tolna megyei Szer­vezetének elnöke. Szakmaközi bizottság alakult Szekszárdon Tolna megyében — tizen­kettedikként — Szekszárdon is megalakult a szakszerve­zeti szakmaközi bizottság. Az alakuló ülésre, amelyen mintegy száz párt-, szakszer­vezeti és más társadalmi ak­tivista vett részt, a szakszer­vezeti székházban került sor. Részt vett az alakuló ülé­sen Mátyás István, a szek­szárdi városi pártbizottság el­ső titkára, Kovács János, a városi tanács elnöke és An- tus Antal, a megyei tanácsi pártbizottság titkára is. A különböző szakszervezeti alapszervezetek tisztségvise­lőinek Horváth József, az SZMT vezető titkára tartott előadást a szakmaközi bi­zottságok feladatairól, szere­péről, tennivalóiról. Hasz­nos útmutatásokkal látta el a szekszárdi szakmaközi bi­zottság tagjait a további munkára tekintettel'. Felszólalt az alakuló ülé­sen Mátyás István, aki első­sorban a településpolitikai munkában való jelentőségét hangsúlyozta a most megala­kult szekszárdi szakmaközi bizottságnak. A szervezés során arra tö­rekedtek — és ezt el is ér­ték —, hogy a Szekszárdon megtalálható valamennyi szakma képviseletet kapjon a bizottságban. A szekszárdi szakmaközi b'zottságnak tizenöt tagja van. Elnöke Tolnai Ferenc, a megyei tanácsi pártbizott­ság nyugalmazott titkára. Titkárnak Zsédely Istvánt, a szekszárdi szakszervezeti munkásművelődési otthon igazgatóját választották. Alakult öt szakbizottság a szakmaközi bizottságon belül, a különböző szakfeladatok ellátására. Épülnek a félkész házak Bonyhádon A Bonyhádi Építőipari Szö­vetkezetnek neve van a me­gye lakásépítő szervezetei között. Nem egy elismerés, kitüntetés is tanúsítja ezt. A szövetkezet fő profilja a la­kásépítés, és ezt általános megelégedésre, az átlagosnál olcsóbban és jó minőségben végzi, emellett tisztes nyere­séget is elér. A szövetkezet elsők között volt az ország­ban, amely bevezette — és azóta is alkalmazza némi­leg továbbfejlesztve — a „No-fines” technológiát. Az idén újdonsággal je­lentkezett a szövetkezet: megkezdte a félkész családi hazánk építését. Együttmű­ködve Bonyhád város Taná­csának műszaki osztályával és az OTP-vel, típustervek alapján építi ezeket a lakó­házakat. Az alapozást, a fel­menő főfalakat, a födémet, a központi fűtés kéményét, a tetőszerkezetet és a cserép­fedést, valamint a legkénye­sebb bádogosmunkákat, a szerkezeti falakba a nyílás­zárók elhelyezését a szövet­kezet végzi — természetesen biztosítja a közművesített telket is —, majd a befejező munkák a tulajdonosra vár­nak. Ezeket végezheti házi­lagosan, kiadhatja kisiparos­nak, vagy éppen a szövetke­zetei, esetleg annak valame­lyik gazdasági munkaközös­ségét bízhatja meg egyik­másik befejező munka el­végzésével. A szövetkezet minden esetben biztosít szak­mai irányítást-ellenőrzést. Az Építőipari Tájékoztatási Központ típusterveiből vá­lasztották ki és adaptálták a lakóházak terveit, a „Tol­na” és a „Vajta” típusok építésére készültek fel. Az akció a vártnál is na­gyobb népszerűséget váltott; ki. Amikor a nyáron meg­hirdette a szövetkezet, negy­ven jelentkező volt az első sorozatban építendő tizen­négy lakóházra. Természete­sen csak tizennégy válhatott a szövetkezet megrendelőjé­vé. De jövőre újabb húsz ilyen félkész lakóház építését fogja vállalni a szövetkezet. A Móra Ferenc utcában nemrég kezdődött meg az építkezés. Egyelőre hat csa­ládi háznak a falait húzták fel — ezek még az idén tető alá kerülnek és tulajdono­saik hozzáfoghatnak a befe­jező munkákhoz. A hat háznál már kész a földszinti födém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom