Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból AZ ÉN SZAKMÁM: ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ (3. old.) JULISKA NÉNI BABAI <4' oId-) A VADVÉDELEM KÖZÖS ÜGY XXXIII. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. december 9., péntek OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) KÖZLE NI ERI Y a Magyar Szocialista 1983. Munkáspárt Központi december 7-i üléséről Bizottságának A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Kiss Károly elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közép-hatótá- •voiságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése tovább növeli a nemzetközi politikai és katonai feszültséget, ellentétes az egész emberiség érdekeivel. Az új amerikai nukleáris eszközök megjelenése Európában lehetetlenné tette a genfi tárgyalások folytatását az ilyen fegyverek korlátozásáról. A tárgyalások megszakadásáért az Amerikai Egyesült Államok vezető köreit és a rakétákat befogadó NATO-országok kormányait terheli a felelősség. A nyugat-európai rakétatelepítés megkezdése a szocialista országokat arra kényszeríti, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése, népeik biztonsága és a béke megvédelmezése érdekében megfelelő ellenlépéseket tegyenek. A Központi Bizottság az előállott helyzetben indokolt, szükségszerű válaszlépésnek tekinti és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket Jurij And- ropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ez év november 25-én közzétett nyilatkozatában bejelentett. Üdvözli a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni, A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése: a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg. Ezt a törekvést fejezi ki a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári prágai nyilatkozata, a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai állásfoglalása, a KGST-országok kormányfőinek októberi berlini nyilatkozata, a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek novemberi szófiai felhívása. A nemzetközi feszültség enyhítését, a béke megszilárdítását az szolgálná, ha a NATO-országok érdemi választ adnának a szocialista közösség országainak konkrét kezdeményezéseire. A vitás kérdések tárgyalásos rendezéséhez szükséges bizalmat erősítené, ha a Varsói Szerződés szervezete és az Észak- atlanti Szövetség között megállapodás jönne létre az erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcsolatokról. O A Magyar Népköztársaság a jelenlegi nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének, együttműködésének. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a közös erőfeszítések eredményeként tovább szélesedett politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális együttműködésünk a szocialista közösség országaival, fejlődtek kapcsolataink azok kommunista és munkáspártjaival. Ez egyaránt szolgálja népünk nemzeti érdekeit, a béke és a társadalmi haladás ügyét. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Lengyel Népközitánsaságban jelentős eseménye volt internacionalista kapcsolatainknak. A tárgyalások Wojoiech Jaruzelskivel és más lengyel vezetőkkel, a találkozók a lengyel dolgozókkal hozzájárultak népeink hagyományos barátságának erősítéséhez. A megbeszélések kifejezték közös törekvésünkét országaink, pártjaink együttműködésének elmélyítésére. Küldöttségünk ismételten kinyilvánította a magyar kommunisták, dolgozó népünk szolidaritását a lengyel haladó és hazafias erőkkel abban a küzdelemben, amelyet a szocialista konszolidáció továbbviteléért folytatnak. A Központi Bizottság első titkárának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása hasznosan járult hozzá a szocialista építőmunka soron lévő feladatainak kölcsönösen jobb megismeréséhez és megértéséhez. Kádár János és Gus- táv Husák megbeszélései újabb lendületet adtak pártjaink, országaink, népeink sokoldalú együttműködésének folyamatos bővítéséhez. Kádár Jánosnak a Német Demokratikus Köztársaságban Erioh iHoneckenrel folytatott megbeszélései demonstrálták együttes szándékunkat a széles körű együttműködés továbbfejlesztésére. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy pánt- és állami kapcsolataink az 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel összhangban eredményesen fejlődnek. Kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítették, szolidaritásunkat kifejezték kormányküldöttségünk vietnami, laoszi és kambodzsai tárgyalásai, a más felsőszintű két- és többoldalú párt- és államközi megbeszélések. O A Központi Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésének és lehetséges továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a madridi értekezlet dokumentumában megfogalmazott ajánlások szellemében a kapcsolatok fenntartására és feljesztésére törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Az elmúlt időszakban ez a szándék mutatkozott meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Cipruson tett hivatalos látogatásában. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának magyarországi látogatása és a tárgyalások hozzájárultak a szomszédos Ausztriával fennálló sokoldalú. mindkét fél által nagyra értékelt jó kapcsolataink további erősítéséhez. A magvar—osztrák kapcsolatok alakulása jól példázza, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. O A Központi Bizottság népünk érzéseit kifejezve határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Államoknak a Grenadai Köztársaság elleni katonai intervencióját. Ez a lépés semmivel sem igazolható, súlyosan sérti a nemzetközi jog elemi normáit és az, ENSZ alapokmányában foglalt elveket. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a térség független országait fenyegető imperialista nyomás, a provokációs lépések következtében fokozódott a feszültség Közép-Amerikában. A magyar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, amelyet a nicaraguai nép a'maga választotta, független, szabad fejlődéséért folytat. Szolidárisak vagyunk a salvadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok kivívásáért harcolnak. A ciprusi török közösség vezetői által kikiáltott úgynevezett független állammal kapcsolatban a Központi Bizottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két népközösség törvényes érdekeinek a figyelembevételével, s az ENSZ határozataival összhangban lehetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami újabb súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában. A közel- keleti válság tartós és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes, és feltétéi nélküli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép önálló államának megteremtése. Biztosítani kell Libanon területi egységét, függetlenségét, szuverenitását, az imperialista beavatkozás megszüntetését. A Palesztinái arab nép harcának súlyos károkat okoznak a fel- szabadítási mozgalmon belüli ellentétek, azokat a szervezet egységét helyreállítva kell megoldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a bolíviai, a holland, az indiai, az izraéli, a libanoni, az olasz, a palesztin, a portugál kommunista pártok hazánkban járt küldöttségeivel, továbbá az angolai, a belga, a francia, a kongói, a luxemburgi, a japán és a spanyol testvérpárt képviselőivel folytattunk. Az internacionalista kapcsolatok szellemében vett részt pártunk küldöttsége az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez járult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási -Front küldöttségének látogatása hazánkban, valamint delegációnk részvétele a Madagasz- kári Függetlenségi Kongresszus Párt X. kongresszusán és a Guineái Demokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocialista Párt kongresszusán, megbeszéléseink a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Szíriai-Arab Üjjászületés Szocialista Pártja, a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt magas szintű képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. II. A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfogadta az 1984. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította. hogy népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1983. évi feladatok megoldásán. A dolgozók helytállásának, áldozatkész munkájának köszönhetően a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mező- gazdaságot sújtó aszály ellenére a gazdaságpolitika irányvonalának megfelelően, a fő célokat megközelítve fejlődik. A kiviteli többlet meghaladja a tavalyit, a külgazdasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből kielégítő. A Központi Bizottság nagyra értékelve a kifejtett erőfeszítéseket, az elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítőképességét, a gazdálkodás színvonalát még mindig nem sikerült a szükséges mértékben a fokozódó követelményekhez igazítani. O Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: A nemzeti jövedelem termelése közel áll a tervezetthez, a belföldi felhasználás meghaladja a számítottat. A munka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet az egyes ágazatok termelése differenciáltan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltételek, helyenként a munkaerőhiány, a behozatallal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hiányosságaival összefüggő nehézségek. A termelés szerkezete, a versenyképesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a követelményeknek. Az építőipar termelése meghaladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújítási tevékenység, a Lakosságnak végzett építés részaránya. Ugyancsak növekszik az építőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a tavalyit. A jelentős aszálykárok következtében kalászosokból, kukoricából, szálas takarmányból, ipari növényekből és zöldségből a számítottnál kevesebb termett. Az állattenyésztés fejlődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik, a takarmányellátás kielégítő. Az állattenyésztés hozamai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyozott. A népgazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Munkaerőhiány a fővárosban néhány vidéki ipari körzetben, főleg egyes fizikai munkakörökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon marad. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az alacsony összegű régi nyugdíjak felemelése — megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei javulnák. Felépül 76 ezer lakás, javul a lakásgazdálkodás. Elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályterem és 900 kórházi ágy létesül. A települések ivóvíz- és földgázellátása bővül. Az előirányzott kereskedelmi, hírközlési, egészségügyi, oktatási, művelődési fejlesztések teljesülnek, illetve túlteljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a behozatal kismértékben nő. Együttműködésiünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval erősödik. A rubel elszámolású áruforgalom — a beruházási gépek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszámolású kivitel jelentősen bővül, a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. O A Központi Bizottság az összes körülményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat folytatjuk. Ellnek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjába 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani. A Központi Bizottság megvizsgálta az előkészítő munka során kialakult elgondolását és számításokat, egyetért azzál, hogy a Minisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: (Folytatás a 2. oldalon)
