Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból AZ ÉN SZAKMÁM: ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ (3. old.) JULISKA NÉNI BABAI <4' oId-) A VADVÉDELEM KÖZÖS ÜGY XXXIII. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. december 9., péntek OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) KÖZLE NI ERI Y a Magyar Szocialista 1983. Munkáspárt Központi december 7-i üléséről Bizottságának A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. december 1-én Ká­dár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlé­kezett meg elhunyt tagjáról, Kiss Károly elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tá­jékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és ál­lami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közép-hatótá- •voiságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­nek megkezdése tovább nö­veli a nemzetközi politikai és katonai feszültséget, el­lentétes az egész emberiség érdekeivel. Az új amerikai nukleáris eszközök megjele­nése Európában lehetetlen­né tette a genfi tárgyalások folytatását az ilyen fegyve­rek korlátozásáról. A tár­gyalások megszakadásáért az Amerikai Egyesült Államok vezető köreit és a rakétákat befogadó NATO-országok kormányait terheli a fele­lősség. A nyugat-európai rakéta­telepítés megkezdése a szo­cialista országokat arra kényszeríti, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése, né­peik biztonsága és a béke megvédelmezése érdekében megfelelő ellenlépéseket te­gyenek. A Központi Bizott­ság az előállott helyzetben indokolt, szükségszerű vá­laszlépésnek tekinti és tá­mogatja azokat az intézkedé­seket, amelyeket Jurij And- ropov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke ez év november 25-én köz­zétett nyilatkozatában beje­lentett. Üdvözli a szovjet vezetés­nek azt az álláspontját, hogy amennyiben az Egyesült Ál­lamok és nyugat-európai szö­vetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni, A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalá­sok útján lehet és kell meg­oldást találni. A Központi Bizottság szilárd meggyőző­dése: a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alap­ján, a fegyverzetek alacso­nyabb szintjén valósul meg. Ezt a törekvést fejezi ki a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ja­nuári prágai nyilatkozata, a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai állásfoglalása, a KGST-országok kormányfői­nek októberi berlini nyilat­kozata, a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnö­keinek novemberi szófiai felhívása. A nemzetközi feszültség enyhítését, a béke megszilár­dítását az szolgálná, ha a NATO-országok érdemi vá­laszt adnának a szocialista közösség országainak konkrét kezdeményezéseire. A vitás kérdések tárgyalásos rende­zéséhez szükséges bizalmat erősítené, ha a Varsói Szer­ződés szervezete és az Észak- atlanti Szövetség között meg­állapodás jönne létre az erő alkalmazásáról való lemon­dásról és a békés kapcsola­tokról. O A Magyar Népköztár­saság a jelenlegi nem­zetközi helyzetben megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít a szocialista orszá­gok egységének, együttmű­ködésének. A Központi Bi­zottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a kö­zös erőfeszítések eredménye­ként tovább szélesedett poli­tikai, gazdasági, ideológiai és kulturális együttműködé­sünk a szocialista közösség országaival, fejlődtek kap­csolataink azok kommunista és munkáspártjaival. Ez egyaránt szolgálja népünk nemzeti érdekeit, a béke és a társadalmi haladás ügyét. A Kádár János vezette magyar párt- és kormány­küldöttség látogatása a Len­gyel Népközitánsaságban je­lentős eseménye volt inter­nacionalista kapcsolataink­nak. A tárgyalások Wojoiech Jaruzelskivel és más lengyel vezetőkkel, a találkozók a lengyel dolgozókkal hozzá­járultak népeink hagyomá­nyos barátságának erősítésé­hez. A megbeszélések kife­jezték közös törekvésünkét országaink, pártjaink együtt­működésének elmélyítésére. Küldöttségünk ismételten ki­nyilvánította a magyar kom­munisták, dolgozó népünk szolidaritását a lengyel ha­ladó és hazafias erőkkel ab­ban a küzdelemben, amelyet a szocialista konszolidáció továbbviteléért folytatnak. A Központi Bizottság első titkárának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása hasznosan já­rult hozzá a szocialista épí­tőmunka soron lévő felada­tainak kölcsönösen jobb megismeréséhez és megérté­séhez. Kádár János és Gus- táv Husák megbeszélései újabb lendületet adtak párt­jaink, országaink, népeink sokoldalú együttműködésé­nek folyamatos bővítéséhez. Kádár Jánosnak a Német Demokratikus Köztársaság­ban Erioh iHoneckenrel foly­tatott megbeszélései de­monstrálták együttes szándé­kunkat a széles körű együtt­működés továbbfejlesztésére. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy pánt- és állami kap­csolataink az 1977-ben meg­kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel össz­hangban eredményesen fej­lődnek. Kapcsolatainkat, együtt­működésünket erősítették, szolidaritásunkat kifejezték kormányküldöttségünk viet­nami, laoszi és kambodzsai tárgyalásai, a más felsőszin­tű két- és többoldalú párt- és államközi megbeszélések. O A Központi Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a fe­szültebbé vált nemzetközi helyzetben megkülönbözte­tett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű orszá­gok közötti párbeszéd foly­tatásának, a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok megőrzésé­nek és lehetséges továbbfej­lesztésének. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróok­mányban, a madridi értekez­let dokumentumában megfo­galmazott ajánlások szelle­mében a kapcsolatok fenn­tartására és feljesztésére tö­rekszik a más társadalmi be­rendezkedésű országokkal. Az elmúlt időszakban ez a szándék mutatkozott meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Cipruson tett hivatalos látogatásában. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancel­lárjának magyarországi lá­togatása és a tárgyalások hozzájárultak a szomszédos Ausztriával fennálló sokol­dalú. mindkét fél által nagy­ra értékelt jó kapcsolataink további erősítéséhez. A ma­gvar—osztrák kapcsolatok alakulása jól példázza, hogy az eltérő társadalmi beren­dezkedésű országok között lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogú­ságra és a kölcsönös érde­kekre alapozzák. O A Központi Bizottság népünk érzéseit kife­jezve határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Álla­moknak a Grenadai Köztár­saság elleni katonai inter­vencióját. Ez a lépés semmi­vel sem igazolható, súlyosan sérti a nemzetközi jog ele­mi normáit és az, ENSZ alap­okmányában foglalt elveket. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy a térség füg­getlen országait fenyegető imperialista nyomás, a pro­vokációs lépések következté­ben fokozódott a feszültség Közép-Amerikában. A ma­gyar nép szolidáris azzal az igazságos küzdelemmel, ame­lyet a nicaraguai nép a'maga választotta, független, szabad fejlődéséért folytat. Szolidá­risak vagyunk a salvadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok kivívá­sáért harcolnak. A ciprusi török közösség vezetői által kikiáltott úgy­nevezett független állammal kapcsolatban a Központi Bi­zottság rámutatott, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése a két nép­közösség törvényes érdekei­nek a figyelembevételével, s az ENSZ határozataival össz­hangban lehetséges. Tovább éleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami újabb súlyos konfliktusok veszé­lyét rejti magában. A közel- keleti válság tartós és igaz­ságos rendezésének elenged­hetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes, és feltétéi nélküli távozása Libanonból és a korábban elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép önálló államának megteremtése. Biztosítani kell Libanon területi egységét, függetlenségét, szuverenitá­sát, az imperialista beavat­kozás megszüntetését. A Pa­lesztinái arab nép harcának súlyos károkat okoznak a fel- szabadítási mozgalmon belüli ellentétek, azokat a szervezet egységét helyreállítva kell megoldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom kö­zös céljait szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a bolíviai, a holland, az indiai, az izraéli, a libanoni, az olasz, a palesztin, a portugál kommunista pártok hazánk­ban járt küldöttségeivel, to­vábbá az angolai, a belga, a francia, a kongói, a luxem­burgi, a japán és a spanyol testvérpárt képviselőivel folytattunk. Az internacio­nalista kapcsolatok szellemé­ben vett részt pártunk kül­döttsége az Amerikai Egye­sült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. Pártunk nemzetközi kap­csolatainak erősítéséhez já­rult hozzá a Tanzániai Forradalmi Párt és a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási -Front kül­döttségének látogatása ha­zánkban, valamint delegá­ciónk részvétele a Madagasz- kári Függetlenségi Kong­resszus Párt X. kongresszu­sán és a Guineái Demokrata Párt XII. kongresszusán. Küldöttségünk részvétele a Francia Szocialista Párt kongresszusán, megbeszélé­seink a Német Szociálde­mokrata Párt, a Chilei Szo­cialista Párt, a Szíriai-Arab Üjjászületés Szocialista Párt­ja, a Zambiai Egyesült Nem­zeti Függetlenségi Párt ma­gas szintű képviselőivel ered­ményesen elősegítették egy­más álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. II. A Központi Bizottság átte­kintette az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfogadta az 1984. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit. Megál­lapította. hogy népünk ki­egyensúlyozott politikai lég­körben, eredményesen dolgo­zik az 1983. évi feladatok megoldásán. A dolgozók helytállásának, áldozatkész munkájának köszönhetően a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mező- gazdaságot sújtó aszály el­lenére a gazdaságpolitika irányvonalának megfelelően, a fő célokat megközelítve fejlődik. A kiviteli többlet meghaladja a tavalyit, a kül­gazdasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkek­ből kielégítő. A Központi Bizottság nagy­ra értékelve a kifejtett erő­feszítéseket, az elért eredmé­nyeket, hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítőképességét, a gazdálkodás színvonalát még mindig nem sikerült a szükséges mértékben a foko­zódó követelményekhez iga­zítani. O Az 1983. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: A nemzeti jövedelem ter­melése közel áll a tervezett­hez, a belföldi felhasználás meghaladja a számítottat. A munka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csök­ken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál ki­sebb. Az ipari termelés növe­kedése megközelíti a terve­zettet az egyes ágazatok ter­melése differenciáltan ala­kul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltételek, helyen­ként a munkaerőhiány, a behozatallal, a belföldi ko­operációs kapcsolatok hiá­nyosságaival összefüggő ne­hézségek. A termelés szer­kezete, a versenyképesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a kö­vetelményeknek. Az építőipar termelése meghaladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beru­házási építkezések, növek­szik a fenntartási, felújítási tevékenység, a Lakosságnak végzett építés részaránya. Ugyancsak növekszik az épí­tőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a ta­valyit. A jelentős aszályká­rok következtében kalá­szosokból, kukoricából, szá­las takarmányból, ipari nö­vényekből és zöldségből a számítottnál kevesebb ter­mett. Az állattenyésztés fej­lődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik, a takarmányellá­tás kielégítő. Az állattenyész­tés hozamai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenysége bővül. Az energiaellátás kiegyen­súlyozott. A népgazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fo­gyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak szá­ma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Munkaerőhiány a főváros­ban néhány vidéki ipari kör­zetben, főleg egyes fizikai munkakörökben mutatkozik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évi színvonalon ma­rad. A munkások és alkal­mazottak, valamint a terme­lőszövetkezeti dolgozók át­lagkeresete 4,0—4,5 százalék­kal nő. A pénzbeli társadal­mi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az ala­csony összegű régi nyugdí­jak felemelése — megvaló­sultak. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése nem ha­ladja meg a tervezett 7,5 szá­zalékot. A lakosság életkörülmé­nyei javulnák. Felépül 76 ezer lakás, javul a lakásgaz­dálkodás. Elkészül 2100 böl­csődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályte­rem és 900 kórházi ágy léte­sül. A települések ivóvíz- és földgázellátása bővül. Az elő­irányzott kereskedelmi, hír­közlési, egészségügyi, okta­tási, művelődési fejlesztések teljesülnek, illetve túltelje­sülnek. Hazánk nemzetközi gazda­sági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a be­hozatal kismértékben nő. Együttműködésiünk a szocia­lista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval erősö­dik. A rubel elszámolású áru­forgalom — a beruházási gé­pek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően ala­kul. A nem rubel elszámolású kivitel jelentősen bővül, a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. O A Központi Bizottság az összes körülményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat folytatjuk. Ell­nek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpont­jába 1984-ben is a hatékony­ság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nem­zetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani. A Központi Bizottság megvizsgálta az előkészítő munka során kialakult el­gondolását és számításokat, egyetért azzál, hogy a Mi­nisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az aláb­bi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot az országgyű­lés elé terjessze: (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom