Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 306. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 30., péntek Mai számunkból ÚJ ÉV, ÚJ MUNKAREND (3. old.) BESZÉLGETÉS A TÉESZ-ELNÖKKEL A SZABALYOZÓ­vAltozAsokröl (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET (4. old.) olvasöszolgAlat (5. old.) (3. old.) AZ ÉN SZAKMÁM: HÚSFELDOLGOZÓ Megalakult Tamásiban a városi tanács-------------------------------------------------------------------------—-----------------r-------------------1 A megyei tanács elnöke köszönti a városi tanácsot Áliásfoglaiás és felhívás A Legfelsőbb Tanács a nemzetközi helyzetről Tegnap a késő délutáni órákban munkaülés színhe­lye volt Tamásiban a járási hivatal tanácsterme, mely­ben eddig is tartotta soros üléseit a tamási Nagyközsé­gi Közös Tanács. Ez alka­lommal került sor a városi tanács alakuló ülésére, a ta­nács tisztségviselőinek, vég­rehajtó bizottságának meg­választására és ezenkívül számos olyan feladat elvég­zésére, amit nem napolhatott el a testület néhány nappal a várossá válás előtt. A régen várt esemény nél­külözte ugyan az ünnepi kül­sőségeket, mégis volt az egész lefolyásában valami, ami megismételhetetlen, ami azt jelezte, hogy megyénk ötödik, egyben legkisebb vá­rosának történetében új fe­jezet nyílik. Egyébként, az ülést megelőzően szétosztott emlékplakettek is ezt doku­mentálták. A 63 tagú tanácsot a tag­ság korelnökeként Rudas György nyugdíjas pedagógus köszöntötte nem sokkal ez­után, hogy az esemény meg­hívottal elfoglalták helyüket a városi tanács első ülésé­nek elnökségében. Jelen volt Császár József, a megyei ta­nács elnöke, a megyei ta­nácsban Tamásit képviselő dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra, továbbá dr. Kálmán Gyu­la, a MÉSZÖV elnöke és kí­vülük még sokan mások a megye és tamási párt, álla­mi és társadalmi életének vezető személyiségein kívül. A megyei tanács elnöke meleg szavakkal vezette be a városi tanács első ülését, köszöntve a megye párt- és állami vezetése nevében az ülés résztvevőit, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1984. január 1. egy tartalma miatt szép fej­lődési korszakot zár le Tamá­si életében és nem kétséges, hogy ezért örökké emlékeze­tes maradhat. Ezt követően a városi ta­nács Palotai Józsaínénak, a Hazafias Népfront tamási bi­zottsága titkárának javasla­tára választotta meg egyhan­gúan a városi tanács elnöké­nek Grill Ferencet és helyet­tesének dr. Mózes Györgyöt. A tizenegy tagú végrehajtó bizottság megválasztását kö­vetően nevezte ki a városi ta­nács végrehajtó bizottsága titkárának dr. Sárréti Gyu­lát. A tisztségviselők és a vég­rehajtó bizottság tagjainak eskütétele következett ez­után, majd az ülésvezető korelnök kívánt először jó és eredményes munkát a városi tanácsnak és tisztségviselői­nek, azt hangoztatva, hogy még nagyon sok munka vár mindazokra, akik eddig is sokat tettek Tamási várossá válásáért. Nyugodt, békés, alkotó hétköznapokat kívá­nok magunknak — mondotta, majd átadta az ülésvezetői tisztet a városi tanács elnö­kének, Grill Ferencnek. Tamási városi tanácsának elnöke először megköszönte a tanácstestület megelőlege­zett bizalmát, majd arra tett ígéretet, hogy a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők képességük javával szolgál­ják a település további fejlő­dését. A városi tanács ezután vá­lasztotta meg négy munka­bizottságát és azok elnöke­it, határozta meg szakigazga­tási szerveinek számát és fel­adataikat, nevezte ki a szak- igazgatási szervek vezetőit. Végül megbízta a városi ta­nács ügyrendi és igazgatási (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájá­ról szóló határozat egyhan­gúlag történt elfogadásával csütörtökön Moszkvában vé­get ért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A küldöttek ugyancsak elfogadták a jövő évi népgazdaság-fejlesztési tervet és költségvetést. A határozatban, amelyet Bafisz Ponomarjov képvise­lő, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára terjesztett elő, a Legfelsőbb Tanács kifejezi súlyos aggodalmát amiatt, hogy az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialistái foko­zódó militarizmusának és agresszivitásának következté­ben nagymértékben kiélező­dött a nemzetközi helyzet. — Ezért — állapítja meg többek között a határozat — a .testület teljes egészében jóváhagyja Juriij Andropov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozatát. — A Legfelsőbb Tanács teljes mértékben támogatja és jóváhagyja azokat a gya­korlati lépéseket és intézke­déseket, amelyeket az SZKP és a szovjet kormány tett a Szovjetunió védelmi képessé­gének erősítésére, a szovjet nép és szövetségesei bizton­ságának szavatolására. Felihívják az emberiség fi­gyelmét arra, hogy az im­perializmus értelmetlen tkard- csörítetö politikája veszélyez­teti a békét. — E megállapodásokat tá­masztják alá — folytatódik a .határozat — az Egyesült Államoknak és a vele együtt­működő reakciós rendszerek­nek és kormányoknak arra irányuló cselekményei, hogy a világ különböző térséged­ben nemzetközi konfliktuso­kat szítsanak. — A Legfelsőbb Tanács megerősíti: ha az Egyesült Államok és a többi NATO- tagállam kész visszatérni az amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták európai .telepítésének megkezdése előtti állapothoz, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. — A Legfelsőbb Tanács szükségesnek tartja, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tag­államai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásá­ról való kölcsönös lemondás­ról és békés kapcsolatok fenntartásáról, a Szovjetunió példájára minden atomhata­lom vállaljon kötelezettséget arra, hogy lemond az atom­fegyver elsőiként való alkal­mazásáról, és akadályozzák meg a fegyverkezési hajszát a kozmikus térségben. — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a Szov­jetunió nem tör egyetlenegy állam biztonságára sem. A Szovjetunió békében óhajt élni valamennyi állammal, s a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok közöt­ti békés egymás melllett élés elvét kívánja követni a gya­korlatban. — A legfelsőbb szovjet ál­lamhatalmi szerv kifejezi meggyőződését, hogy a jó­zan ész képes megóvni — és meg is kell hogy óvja — az emberiséget az atomkataszt­rófából. Korunk e legfonto­sabb problémájának megol­dásához jelentős mértékben járulhatnak hozzá a világ parlamentjei és népei. Erre szólítja fel őket a Legfelsőbb Tanács és a szovjet nép. A Legfelsőbb Tanács hatá­rozatát Jurij Andropov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, valamint Ten- giz MantesasviM, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára írta alá. Zsivkov és Dzsallud szófiai találkozója A megyei tanács ülése­Elkészült a megye lakásellátásának hosszú távú terve A Tolna megyei Tanács tegnap délelőtt tartotta meg Szekszárdon a negyedik ne­gyedévi ülését. A testület — melynek munkájában a ta­nácskozási joggal meghívot­takon kívül részt vett dr. Gyugyi János és dr. Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának két titkára is — Császár József megyei ta­nácselnök méltató szavainak elhangzását követően egy­perces néma felállással áldo­zott az elhunyt dr. Vígh De­zső nyugalmazott megyei ta­nácselnök-helyettes emléké­nek. A tanácsülés résztvevői ezután egy társadtalompoliti- kai céljaink középpontjában álló kérdést tekintettek át. Azt nevezetesen, hogy a la­kásellátás mennyiségi nö­velése és minőségi színvona­lának fejlesztése milyen sze­repet töltött be — és kell betöltsön az ezredforduló küszöbéig, 1990-ig — az élet­színvonal és az életkörülmé­nyek javításában. Nem kíván magyarázatot, hogy miért változatlanul fontos társada­lompolitikai feladatunk a jelenlegi, nehezebb gazdasá­gi körülmények között is a lakáshelyzet javítása. Az úgyszintén nem, hogy miért Indokolt elkészíteni a szű- kebb haza lakásellátásának hosszú távú tervét. A Tolna megyei Tanács egyéhként ezúttal először tűzte napirendre lakásellátá­sunk helyzetének elemző át­tekintését, mely munkához Ribling Ferenc általános el­nökhelyettes közel húszolda­las írásos beszámolója szol­gáltatott alapot a vitát meg­előző szóbeli kiegészítésen kí­vül. De indokolta a téma na­pirendre tűzését az MSZMP KB és a Minisztertanács ide­vonatkozó határozata is. Mint az ismeretes, az MSZMP KB és a kormány által kidolgozott első 15 éves lakásépítési program az 1961 és 1975 közötti időszakra or­szágosan egymillió új lakás .megépítését irányozta elő. Megépült 1 200 000 új lakás az I. 15 éves lakásépítési program időtartama alatt. Bár nem dolgozták ki me­gyékre bontva az első hosszú távú tervet, a megyék közép­távú tervei — így Tolna me­gyéé is — az országos prog­rammal összhangban készül­tek el. Hogyan értékelhette tegnap a Tolna megyei Ta­nács a középtávú tervek tel­jesítését? Miként azt a gon­dokat sem elhallgató hozzá­szólások tanúsították, jogos büszkeséggel, hiszen az első lakásépítési program idősza­kában 20 323 új lakás léte­sült a megyében. Hogy ezen időszak alatt mégis mindösz- sze 14 350-nel növekedett a lakások száma? Tény, mely mögött résziben az elavult lakásállomány lebontása, az urbanizációs fejlődés, a sza­nálások húzódnak meg. A lakásépítés dinamizmusát szemléltesse itt két középtá­vú tervidőszak lakásépítési adata. Míg 1961—65 között a megyében 5261 lakás épült, 1971—75 között a IV. ötéves terv időtartama alatt 8727. Tolna megyében 1975. de­cember 31-vel dátumozva 81 482 volt a lakásállomány, melyből a városokban 15 055- öt, a községekben 66 427-et tartottak fenn. A lakások 97 százaléka volt ellátva vil­lannyal, 25 százaléka közmű­ves ivóvízzel- Akkor még a csatornahálózatba a lakások­nak mindössze 8 százaléka, a távhőszolgáltatásba pedig a lakások 2,2 százaléka volt csak bekapcsolva. Elérte megyénkben is az első 15 éves lakásépítési program a kitűzött célt? Igen, mert a lakásellátás mennyiségi növekedése mel­lett jelentős színvonalemel­kedést is eredményezett a nagyobb szobaszámú lakások építésével, a közművesitett- ség, a komfortfokozat, stb. növekedésével. Ugyanekkor volt elsőrendű feladat a kis­keresetű, nagycsaládos dol­gozók lakáshelyzetének ja­vítása, továbbá a barlang- lakások, a szociális követel­ményeknek meg nem felelő telepek felszámolása. Hozzá­járult jelentősen a lakásépí­tés eredtnényeinek növekedé­séhez, hogy 1969-től a válla­latok, 1971-től pedig majd minden munkáltató adhatott támogatást dolgozóinak la­kás építéséhez.. Az MSZMP KB 1972 novemberi határo­zata alapján a munkások vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek; kedvezőbbek lettek az OTP hitelezési feltételei; a telep­szerű, többszintes lakásépí- tésnéí pedig bevezethettük a szociálpolitikai támogatást. A II. 15 éves lakásépítési program az 1976—1990 kö­zötti időszakra szólóan a ki­emelt települések hosszú tá­vú lakásépítési koncepciójá­nak kidolgozásával kezdő­dött. Az ötödik ötéves terv időtartama alatt a tervezett 9400 lakással szemben meg­épült 10 672. Ebből állami la­kás volt 3874, magánerős társasházi építésű (OTP, szö­vetkezeti, egyéb) 2945 és csa- ládiház-építés 3853. Ezt az időszakot a telepszerű, több­szintes lakásépítési forma iránt megnyilvánuló fizető­képes kereslet növekedése jellemezte leginkább. De nagy szerepet játszott az eredménynövekedésben a munkáslakás-építés kedvez­ményének kiterjesztése Szek- szárdot követően Bonyhád és Paks városokon kívül Si- montornya és Tamási tele­pülésekre. (Folytatás a 2. oldalon) Todor Zsivkov és Ab- dusszalad Dzsallud szerda esti szófiai tallákozóján Bul­gária és Líbia aggodalmát fejezte ki a nemzetközi hely­zet veszélyes rosszabbodása miatt. A bolgár államtanács elnöke és á líbiai arab szo- cailista állam forradalmi ve­zetőségének tagja, aki aznap érkezett Szófiába, különösen veszélyesnek nevezte a világ­béke szempontjából az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítését és az Egyesült Államok beavatko­zását az amerikai „létérde­kek” védelme ürügyén több ország belügyeibe. Élesen elítélték Libanon megszállását, valamint az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetségét, amely az arab államok érdekei el­len irányul. Sffcraszálltak a nyugati négyhatalmi erők haladéktalan kivonása, Li­banon függetlensége és te­rületi egységének helyreállí­tása mellett. Hangsúlyozták a palesztin ellenállási mozgalom és az arab országok egységének szükségességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom