Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 306. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 30., péntek Mai számunkból ÚJ ÉV, ÚJ MUNKAREND (3. old.) BESZÉLGETÉS A TÉESZ-ELNÖKKEL A SZABALYOZÓvAltozAsokröl (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET (4. old.) olvasöszolgAlat (5. old.) (3. old.) AZ ÉN SZAKMÁM: HÚSFELDOLGOZÓ Megalakult Tamásiban a városi tanács-------------------------------------------------------------------------—-----------------r-------------------1 A megyei tanács elnöke köszönti a városi tanácsot Áliásfoglaiás és felhívás A Legfelsőbb Tanács a nemzetközi helyzetről Tegnap a késő délutáni órákban munkaülés színhelye volt Tamásiban a járási hivatal tanácsterme, melyben eddig is tartotta soros üléseit a tamási Nagyközségi Közös Tanács. Ez alkalommal került sor a városi tanács alakuló ülésére, a tanács tisztségviselőinek, végrehajtó bizottságának megválasztására és ezenkívül számos olyan feladat elvégzésére, amit nem napolhatott el a testület néhány nappal a várossá válás előtt. A régen várt esemény nélkülözte ugyan az ünnepi külsőségeket, mégis volt az egész lefolyásában valami, ami megismételhetetlen, ami azt jelezte, hogy megyénk ötödik, egyben legkisebb városának történetében új fejezet nyílik. Egyébként, az ülést megelőzően szétosztott emlékplakettek is ezt dokumentálták. A 63 tagú tanácsot a tagság korelnökeként Rudas György nyugdíjas pedagógus köszöntötte nem sokkal ezután, hogy az esemény meghívottal elfoglalták helyüket a városi tanács első ülésének elnökségében. Jelen volt Császár József, a megyei tanács elnöke, a megyei tanácsban Tamásit képviselő dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, továbbá dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke és kívülük még sokan mások a megye és tamási párt, állami és társadalmi életének vezető személyiségein kívül. A megyei tanács elnöke meleg szavakkal vezette be a városi tanács első ülését, köszöntve a megye párt- és állami vezetése nevében az ülés résztvevőit, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1984. január 1. egy tartalma miatt szép fejlődési korszakot zár le Tamási életében és nem kétséges, hogy ezért örökké emlékezetes maradhat. Ezt követően a városi tanács Palotai Józsaínénak, a Hazafias Népfront tamási bizottsága titkárának javaslatára választotta meg egyhangúan a városi tanács elnökének Grill Ferencet és helyettesének dr. Mózes Györgyöt. A tizenegy tagú végrehajtó bizottság megválasztását követően nevezte ki a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának dr. Sárréti Gyulát. A tisztségviselők és a végrehajtó bizottság tagjainak eskütétele következett ezután, majd az ülésvezető korelnök kívánt először jó és eredményes munkát a városi tanácsnak és tisztségviselőinek, azt hangoztatva, hogy még nagyon sok munka vár mindazokra, akik eddig is sokat tettek Tamási várossá válásáért. Nyugodt, békés, alkotó hétköznapokat kívánok magunknak — mondotta, majd átadta az ülésvezetői tisztet a városi tanács elnökének, Grill Ferencnek. Tamási városi tanácsának elnöke először megköszönte a tanácstestület megelőlegezett bizalmát, majd arra tett ígéretet, hogy a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők képességük javával szolgálják a település további fejlődését. A városi tanács ezután választotta meg négy munkabizottságát és azok elnökeit, határozta meg szakigazgatási szerveinek számát és feladataikat, nevezte ki a szak- igazgatási szervek vezetőit. Végül megbízta a városi tanács ügyrendi és igazgatási (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról szóló határozat egyhangúlag történt elfogadásával csütörtökön Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A küldöttek ugyancsak elfogadták a jövő évi népgazdaság-fejlesztési tervet és költségvetést. A határozatban, amelyet Bafisz Ponomarjov képviselő, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára terjesztett elő, a Legfelsőbb Tanács kifejezi súlyos aggodalmát amiatt, hogy az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialistái fokozódó militarizmusának és agresszivitásának következtében nagymértékben kiéleződött a nemzetközi helyzet. — Ezért — állapítja meg többek között a határozat — a .testület teljes egészében jóváhagyja Juriij Andropov- nak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozatát. — A Legfelsőbb Tanács teljes mértékben támogatja és jóváhagyja azokat a gyakorlati lépéseket és intézkedéseket, amelyeket az SZKP és a szovjet kormány tett a Szovjetunió védelmi képességének erősítésére, a szovjet nép és szövetségesei biztonságának szavatolására. Felihívják az emberiség figyelmét arra, hogy az imperializmus értelmetlen tkard- csörítetö politikája veszélyezteti a békét. — E megállapodásokat támasztják alá — folytatódik a .határozat — az Egyesült Államoknak és a vele együttműködő reakciós rendszereknek és kormányoknak arra irányuló cselekményei, hogy a világ különböző térségedben nemzetközi konfliktusokat szítsanak. — A Legfelsőbb Tanács megerősíti: ha az Egyesült Államok és a többi NATO- tagállam kész visszatérni az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai .telepítésének megkezdése előtti állapothoz, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. — A Legfelsőbb Tanács szükségesnek tartja, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és békés kapcsolatok fenntartásáról, a Szovjetunió példájára minden atomhatalom vállaljon kötelezettséget arra, hogy lemond az atomfegyver elsőiként való alkalmazásáról, és akadályozzák meg a fegyverkezési hajszát a kozmikus térségben. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a Szovjetunió nem tör egyetlenegy állam biztonságára sem. A Szovjetunió békében óhajt élni valamennyi állammal, s a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás melllett élés elvét kívánja követni a gyakorlatban. — A legfelsőbb szovjet államhatalmi szerv kifejezi meggyőződését, hogy a józan ész képes megóvni — és meg is kell hogy óvja — az emberiséget az atomkatasztrófából. Korunk e legfontosabb problémájának megoldásához jelentős mértékben járulhatnak hozzá a világ parlamentjei és népei. Erre szólítja fel őket a Legfelsőbb Tanács és a szovjet nép. A Legfelsőbb Tanács határozatát Jurij Andropov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint Ten- giz MantesasviM, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára írta alá. Zsivkov és Dzsallud szófiai találkozója A megyei tanács üléseElkészült a megye lakásellátásának hosszú távú terve A Tolna megyei Tanács tegnap délelőtt tartotta meg Szekszárdon a negyedik negyedévi ülését. A testület — melynek munkájában a tanácskozási joggal meghívottakon kívül részt vett dr. Gyugyi János és dr. Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának két titkára is — Császár József megyei tanácselnök méltató szavainak elhangzását követően egyperces néma felállással áldozott az elhunyt dr. Vígh Dezső nyugalmazott megyei tanácselnök-helyettes emlékének. A tanácsülés résztvevői ezután egy társadtalompoliti- kai céljaink középpontjában álló kérdést tekintettek át. Azt nevezetesen, hogy a lakásellátás mennyiségi növelése és minőségi színvonalának fejlesztése milyen szerepet töltött be — és kell betöltsön az ezredforduló küszöbéig, 1990-ig — az életszínvonal és az életkörülmények javításában. Nem kíván magyarázatot, hogy miért változatlanul fontos társadalompolitikai feladatunk a jelenlegi, nehezebb gazdasági körülmények között is a lakáshelyzet javítása. Az úgyszintén nem, hogy miért Indokolt elkészíteni a szű- kebb haza lakásellátásának hosszú távú tervét. A Tolna megyei Tanács egyéhként ezúttal először tűzte napirendre lakásellátásunk helyzetének elemző áttekintését, mely munkához Ribling Ferenc általános elnökhelyettes közel húszoldalas írásos beszámolója szolgáltatott alapot a vitát megelőző szóbeli kiegészítésen kívül. De indokolta a téma napirendre tűzését az MSZMP KB és a Minisztertanács idevonatkozó határozata is. Mint az ismeretes, az MSZMP KB és a kormány által kidolgozott első 15 éves lakásépítési program az 1961 és 1975 közötti időszakra országosan egymillió új lakás .megépítését irányozta elő. Megépült 1 200 000 új lakás az I. 15 éves lakásépítési program időtartama alatt. Bár nem dolgozták ki megyékre bontva az első hosszú távú tervet, a megyék középtávú tervei — így Tolna megyéé is — az országos programmal összhangban készültek el. Hogyan értékelhette tegnap a Tolna megyei Tanács a középtávú tervek teljesítését? Miként azt a gondokat sem elhallgató hozzászólások tanúsították, jogos büszkeséggel, hiszen az első lakásépítési program időszakában 20 323 új lakás létesült a megyében. Hogy ezen időszak alatt mégis mindösz- sze 14 350-nel növekedett a lakások száma? Tény, mely mögött résziben az elavult lakásállomány lebontása, az urbanizációs fejlődés, a szanálások húzódnak meg. A lakásépítés dinamizmusát szemléltesse itt két középtávú tervidőszak lakásépítési adata. Míg 1961—65 között a megyében 5261 lakás épült, 1971—75 között a IV. ötéves terv időtartama alatt 8727. Tolna megyében 1975. december 31-vel dátumozva 81 482 volt a lakásállomány, melyből a városokban 15 055- öt, a községekben 66 427-et tartottak fenn. A lakások 97 százaléka volt ellátva villannyal, 25 százaléka közműves ivóvízzel- Akkor még a csatornahálózatba a lakásoknak mindössze 8 százaléka, a távhőszolgáltatásba pedig a lakások 2,2 százaléka volt csak bekapcsolva. Elérte megyénkben is az első 15 éves lakásépítési program a kitűzött célt? Igen, mert a lakásellátás mennyiségi növekedése mellett jelentős színvonalemelkedést is eredményezett a nagyobb szobaszámú lakások építésével, a közművesitett- ség, a komfortfokozat, stb. növekedésével. Ugyanekkor volt elsőrendű feladat a kiskeresetű, nagycsaládos dolgozók lakáshelyzetének javítása, továbbá a barlang- lakások, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása. Hozzájárult jelentősen a lakásépítés eredtnényeinek növekedéséhez, hogy 1969-től a vállalatok, 1971-től pedig majd minden munkáltató adhatott támogatást dolgozóinak lakás építéséhez.. Az MSZMP KB 1972 novemberi határozata alapján a munkások vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek; kedvezőbbek lettek az OTP hitelezési feltételei; a telepszerű, többszintes lakásépí- tésnéí pedig bevezethettük a szociálpolitikai támogatást. A II. 15 éves lakásépítési program az 1976—1990 közötti időszakra szólóan a kiemelt települések hosszú távú lakásépítési koncepciójának kidolgozásával kezdődött. Az ötödik ötéves terv időtartama alatt a tervezett 9400 lakással szemben megépült 10 672. Ebből állami lakás volt 3874, magánerős társasházi építésű (OTP, szövetkezeti, egyéb) 2945 és csa- ládiház-építés 3853. Ezt az időszakot a telepszerű, többszintes lakásépítési forma iránt megnyilvánuló fizetőképes kereslet növekedése jellemezte leginkább. De nagy szerepet játszott az eredménynövekedésben a munkáslakás-építés kedvezményének kiterjesztése Szek- szárdot követően Bonyhád és Paks városokon kívül Si- montornya és Tamási településekre. (Folytatás a 2. oldalon) Todor Zsivkov és Ab- dusszalad Dzsallud szerda esti szófiai tallákozóján Bulgária és Líbia aggodalmát fejezte ki a nemzetközi helyzet veszélyes rosszabbodása miatt. A bolgár államtanács elnöke és á líbiai arab szo- cailista állam forradalmi vezetőségének tagja, aki aznap érkezett Szófiába, különösen veszélyesnek nevezte a világbéke szempontjából az új amerikai rakéták nyugateurópai telepítését és az Egyesült Államok beavatkozását az amerikai „létérdekek” védelme ürügyén több ország belügyeibe. Élesen elítélték Libanon megszállását, valamint az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetségét, amely az arab államok érdekei ellen irányul. Sffcraszálltak a nyugati négyhatalmi erők haladéktalan kivonása, Libanon függetlensége és területi egységének helyreállítása mellett. Hangsúlyozták a palesztin ellenállási mozgalom és az arab országok egységének szükségességét.