Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

A IfsrtÉPÜJSÁG 1983. december 29. FIATALOK FIATALOK FIATALOK (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szekszárdinak 16 éve van testvérvárosi kapcsolatot Pá­rizs egyik elővárosával, Be- zons-nal. A testvérkapcsolat a hivatalos vezetői látogatá­sokon túl 'kiterjed egymás életének bemutatására, meg­ismerésére a sport-, kulturá­lis, pedagógus- és munkás- csoportok cseréjére. Az ilyen látogatások között jelentős helyet foglal el az ifjúsági delegációk utazása is. Az idén a KISZ Szekszárd városi Bizottsága és a me­gyeszékhely vállalatai dönté­sének értelmében tizenöten utazhattunk és tölthettünk el tíz emlékezetes napot Fran­ciaországban november 23-a és december 2-a között. Valamennyiönk nagy vá­rakozással tekintett az uta­zás elé, hiszen eddig vala­mennyi ifjúsági delegáció szeptemberben utazott oda. A csoport tagjai között ál­landó beszédtéma volt; vajon milyen programot kapunk, mit láthatunk, kikkel talál­kozunk? Az első 'két napot Bezons- ban töltöttük. A városnézés során elsősorban szociális jellegű épületeket, intézmé­nyeket láthattunk. Így került sor a fedett uszoda megte­kintésére, ahol napi négyszáz iskolás úszóoktatását végzik az úszómesterek. A sport­Bezonsban jártak kombinátban is jártunk, ahol egy „meggondolatlan” mon­dat következtében rendezték meg a Szekszárd—Bszons ba­rátságos labdarúgó-mérkő­zést. Egy a bezons-iak számára is új épülettel, a szolgálta­tóházzal is megismerkedtünk. Ez az intézmény a városi ta­nács fenntartásával működik Bezons új városrészében, ahol a gyermekmegőrzőtől a kisiskolások foglalkoztatójá­ig, a felnőttoktatástól a köz- életiséghez hozzátartozó ér­tekezletek, 'tanácskozások igényeinek kielégítésére szol­gáló helyiségekig minden megtalálható. A következő napokat Pá­rizsban töltöttük. Megtekin­tettük az Invalidusok temp­lomát, Napóleon sírját, a had­történeti és fegyvertörténeti múzeumot. Voltunk az Biffel- toronytban is, amliinek ia fel­újítása (festése) 10 évig fog tartani. Eljutottunk a Troca- dáróra, a Saore Coeurbe, lát­tuk az éjszakai Párizst. A magyar csoportok közül először jutattunk el a pári­zsi városházára, ahol megis­mertük a francia főváros cí­merének történetét, láttuk munka közben a városi ta­nácsot, a városháza arany­könyvének lapjait, amibe ne­ves államférfiak írták be nevüket. Egy délutánt töltöttünk Versailles-bán, láttuk a kis és nagy Trianon kastélyokat, a királynő „játék” faluját. (A kastély parkjában kiala­kítottak egy faluközösséget, akik ott gazdálkodtak, mű­velték a földet, tartottak ál­latokat és az volt a dolguk, hogy mutogassák, milyen jól él a nép.) Részt vettünk magyar cso­1 '' cckansc' erűre la i ráncé ef la Höíignc se portéul bien... et Be/ons > ev! pou; qudque chosc ! Oufre le comité directeui de l’asso- ciation natíonulc •< I rance- Hongric » e|uí s'cm lenu dans notre utmmunc le samedí 19 novembre, ílfii'1 f'XDí'ivil írvn nKÜAri&ildiio ruorrur ixcasion le secretaire generál de íassoeianon dee philatclistes hon- grotv M. kis Ernő a séjourné qucl- ques jours á Bc/ons, Pár ailletrrs une délégation de jeunes hongrots a ren- contré des jeunes franvais en formá­tum au Service Municipal de la Jeu­\ .»nrlrf*rl» ">* nrtVpmhrí* íMfllI* Az egyik bezons-i újság is beszámolt a szekszárdi KISZ- esek látogatásáról portok közül először a 12 éve visszatérően megrende­zett Magyar esten. Az éjsza­kai Párizst egy szajmai hajó­kirándulás tette emlékezetes­sé. Találkozót szerveztek szá­munkra egy átnevelő, reha­bilitációs tanfolyam tanulói­val. Iibt, a rossz szociális kö­rülmények és káros szokások miatt elkeseredett munkanél­küli fiatalok részére próbál­ják az esélyeket újra megte­remteni. (Jelenleg Francia- országban 1 millió harminc év alatti fiatal munkanélküli van.) „Bátyus” esten talál­koztunk a testvérvárosi bi­zottság tagjaival. Nagyon so­kat meséltek ia magyarorszá­gi emlékeikről, előkerültek a fényképek és a címek is. Kinttartózkodásunk hivata­los búcsúprogramja a polgár­mesteri díszvacsora volt. UNYI GYÖRGY A „legjobb színészi alakítás” A fütő, főszerepben Országos békedal-pályázat vl V Bókedalok és zeneművek írására pályázatot hirdetett a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Hajdú-Bihar megyei Bizottságának kezde­ményezésére a KISZ Köz­ponti Bizottsága és az Orszá­gos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága. A pályázatra nyomtatás­ban eddig meg nem jelent művekkel lehet jelentkezni. A pályamunka lehet egy-, vagy többszólamú, énekhang­ra vagy együttesre írt darab; a kíséret lehet hangszerelt vagy csak az ismert harmó­niajelzésekkel ellátott. A pályázat jeligével kül­dendő be a KISZ Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának cí­mére: Debrecen, Simányi út 14. 4028. A 'borítékra rá kell írni: Békedalpályázat, s kü­lön zárt borítékban mellé­kelni a pályázó nevét, mun­kahelyének vagy lakásának pontos címét. A beküldési határidő: il984. március 15., az eredményhirdetés 1984. május 9-én nyilvános bemu­tató keretében lesz. A jutal­mak: egy első díj (20 ezer forint), két második díj (12— 12 ezer forint) és három 6—6 ezer forintos harmadik díj. — Nem az én érdemem, hanem a zsűrié — mosolyog Horváth István, amikor a „legjobb színészi alakítás” díjához gratulálunk. Miről is van szó? Baranya, Somogy, Tolna megye színjátszóinak mun­káját figyelemmel kísérve egy szakemberékből álló bi­zottság, november hónapban Pécsett értékelte a már ko­rábban látott színpadi pro­dukciókat. A három megye csoportjai közül legjobbnak a dunaföldvári Játékszín kol­lektíváját ítélték. Az első dí­jat tehát ők kapták. A leg­jobb színészi alakítás díja ugyancsak Dunaföldvárra került. Tulajdonosa Horváth István, a Játékszín tagja lett. A minősített darab Hajnóczi Péter: A fűtő című színmű­ve volt, amelyben a címsze­repet Horváth István játszot­ta. — Mutatkozzék be mint a darab főhőse! — Nagyon egyszerű ember. Fűtő. Éli mindennapi életét, teszi amit tennie kell. Egy napon azonban elveszik tő­le védőitalát, a tejet. Kiderül ugyanis, hogy foglalkozása nem ártalmas az egészségre, így védeni sem kell. A jám­bor teremtés csak amódon kezd háborogni, hogy hogyan veszik el tőle a tejet. Ezért indít harcot a művezető, a főmérnök, a szakszervezeti bizalmi, a saját feleség, és tulajdonképpen mindenki el­len. Már fizetésemelést ígér­nek a védőital helyett, a fű­tő azonban ragaszkodik szin­te görcsösen a tejhez. Ami­kor kilátástalannak látja helyzetét, öngyilkosságot kí­sérel meg. Fel akarja gyúj­Horváth István, a színját­szó fűtő. tani magát. Ezt a lépését azonban alaposan végiggon­dolja. Rádöbben, hogy nem változna semmi. Megadja magát. Visszamegy a kazán­jához. Ez a fűtő is „szélma­lomharcos”, mint oly sokan mások az irodalmon kívül is. — A foglalkozását tekintve szintén kazánfűtő. A való­ságban kap-e védőitalt? — Nem. Nem is gondoltam rá — igazít ülésén Horváth István. Hat éve dolgozom az iskolánál karbantartóként. Amikor az olajkályhák ki­váltása megkezdődött, akkor ajánlották fel a kazánfűtői állást. Elvállaltam. Jól meg­vagyok a kazánommal én is. Bár éppen miatta nem tud­tam Pécsre menni átvenni a díjat. Nem lehet csak úgy itthagyni. — A darabban a fűtő csak a legvégső esetben kezd „har­colni”. Horváth István a va­lóságban harcos „figura”-e? — Csák a csoportért har­colnék. Ezért a Játékszínért. — Mert kell? — Igen. Bár szeretnek itt Dunaföldváron bennünket, de azt hiszem csak akkor ha okuk van rá. Nem minden­kinek egyformán jó a hozzá­állása a mi ügyünkhöz. Mi ezt szabadidőnkben csinál­juk, színpadhoz jutni mégis csak „apróbb” harcok árán tudunk. Az eredményeink­nek azonban mindenki tap­sol. — Mit jelent a kazánfűtő­nek a színjátszás? — Elég nyughatatlan ter­mészet vagyok — néz maga elé. — Mindig keresem a dolgok fonákját. Van ben­nem egy adag ki nem élt já­tékkedv. Itt a Játékszínben erre módom van. A barátok között megtaláltam önmaga­mat is. — Nem foglalkozott a hi­vatásos színészi pálya gon­dolatával? — Azt hiszem, minden magamfajta játszóban meg­fordul legalább egyszer ez a gondolat. Meg is tesz ebbe az irányba legalább egy lé­pést. Én is megtettem. Most itt vagyok. Jól érzem ma­gam, a feleségem is a csoport tagja. A próbákra is együtt járunk... Horváth István és felesége most új szerepre készül. Ta­vasszal anya, illetve apa lesz. Ez a változás új utakat hoz mindkettőjük életébe, de a színjátszásét nem zárja le. Decsi Kiss János Diáklap született Dunaföldváron A dunaföldvári Magyar László Gimnázium lapkez­déssel zárta az 1983-as évet. Frissen kaptuk kézhez a Du­nai Diák 1983. évi 1. számát. Egy iskola közösségi élete megteremtésének számtalan lehetősége van. Az újság­íróknak megbocsátható mó­don írokonszerivés ha egy, jó hírű középiskola diákjai épp azt a módszert választják, ami nekünk élethivatásunk. A Dunai Diák, azaz DUNAI I Á K — hogy hívek legyünk a címlaphoz, változatos 'tarta­lommal jelent meg. Miskal- czi Márta a gimnázium név­adójáról elnevezett — az or­szágban első ilyen — tudo­mányos diákkör létéről szá­mol be. Schmidt Olga tanár­nő cseppet se „tanáros” mó­don válaszol a DUDI-nak rövidített nevű lap kérdései­re, például arra is, hogy mi­ért lett tanár. Kiss Zsuzsan­na, aki félreismerhetetlenüi vitorlázórepülős, a szép sport imádatában még a fellege­ken is 'túl emelkedik: „A szárnyvégen megcsillan né­hány napsugár s szendvics­ként fogja közre a föld, s a végtelennek tűnő magasság ezt az inverziósziinitet.” Szel­lemesek az „Elmélkedések bizonyos jelenségekről”, a sportrovat híradói, a „Króni­ka” rovat szerzői pedig ké­nyes, öreg újságírók igényeit is kielégíthetik. Öröm olvas­ni a tájfutók sikereiről, bár­csak sok megyebeli középis­kola adhatna hírt hasonlók­ról. (ordas) m Utitárs az Express Utazni, ebben a dráguló világban? Sokan teszik fel maguknak és másoknak is a kérdést mostanában a jócs­kán megemelkedett utazási költségek miatt. Aztán még­sem múlik el úgy az év, hogy ki ne mozdulnánk otthonról, addig kalkulálunk, míg csak belefér kiadásaink közé egy külföldi társasutazás vagy hazai üdülés. Aki belekóstolt az ország-világjárás örömei­be, nehezen mond le róluk. Míg fiatalok vagyunk, az utazás életünk legizgalma­sabb élménye, az már har­madrangú kérdés, hogy össz­komfortos vagy nomád kö­rülmények között jutunk hozzá. De még a legszeré­nyebb utazásnak is ára van, s ez az ár nem lenne a diák­zsebekhez szabott, ha a ha­zai és a nemzetközi ifjúsági szervezetek nem támogatnák a turisztika fejlesztését, a különböző kedvezmények el­terjesztését. Az utóbbi évek­ben KISZ-határozatok szü­lettek az ifjúsági turizmus fellendítésére, az Állami If­júsági Bizottság is jelentős támogatást adott. Számos vállalat, intézmény is segiti a fiatalok utaztatását hozzá­járulással, engedménnyel, vagyis az idegenforgalomban fQntosnak tartják az ifjúság tömeges jelenlétét. Vaszary Tibor, az Express Ifjúsági- és Diákutazási Iro­da Tolna megyei Kirendelt­ségének forgalmi helyettese számokkal is illusztrálja az elmúlt évet: — Legnépszerűbbek az NDK-ba, Bulgáriába, Cseh­szlovákiába szervezett útja­ink voltak. Egyik az olcsó árak miatt, másik a környe­zet, a tengerpart, illetve a Tátra miatt vonzotta az uta­zókat. Legforgalmasabb hó­napjaink a május, a június, a szeptember. Üdültetésben — tehát olyan alkalommal, ahol négy napnál több időt töltött valaki egy helyen — 193 fő vett részt. Szállást igényeltek tőlünk 977-en. Ét­kezést 1394-en. Csak közle­kedési eszközt 6995 személy részére biztosítottunk. Kon­certjeinken, egyben sza­badidős programjainkon 11 700-an vettek részt. En­nek egy részét a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központtal közösen szervez­tük. A budapesti rendezvé- ' nyekre. jegyeket igénylők száma 1300 volt. Jövőre ha­sonló terveink vannak... Évről évre ezrekkel több és több fiatal választja úti­társul az Expresst, amely tagja a különböző nemzetkö­zi ifjúsági és diákturisztikai szövetségeknek, s így ol­csóbb szállást tud kínálni az egyénileg vagy csoportosan utazóknak. A jövőre terve­zett belföldi programjainkra szintén. Közoktatásunk ügyét szolgálják tanulmányi ki­rándulásaik: a pedagógusok­kal együttműködve, a tan­tervvel összhangban állítot­ták össze programjaikat. Ezeken a kirándulásokon a tananyaghoz kapcsolódó is­mereteiket közvetlenül, élő­ben kapják, sajátíthatják el a tanulók. Néprajzi, irodalmi, építészeti, természetvédelmi, munkásmozgalmi témák kö­zül választhatnak az iskolák. A tanuló és pályakezdő fi- atalok pénztárcájához mér­tek a bel- és külföldi üdülési lehetőségek. A Kiilián-telep, Balatonföldvár, Verőcemaros, Velence, Balatonszemes ifjú­sági központok sora bővül, jövőre elkészül a tiszafüre­di kirándulóközpont is. Sok­kal több sportprogramot ter­veznek a következő évre, né­hány érdekesség: aerobic-hét lesz Salgótarjánban, nyári korcsolyázás Leninvárosban, lábtenisz-bajnokság, férfi­női labdarúgó-kupamérkőzé­sek, az olimpiai ötpróba tö­megsport-rendezvényre is jelentkezőket várnak. Ide­gennyelvi-, dzsessz-, társas­tánc- és még sok más tábor nyílik majd a nyáron. Az ifjúsági turizmus di­ákkedvezményei (utazási, rendezvény, szállás, étkezés) mellett az Express kijelölt üdülőhelyein, szállodáiban további engedményekkel nyújt segítséget a fiatalok szabadidő-eltöltéséhez. Erre nagy szükség is van, hiszen a fiatalok különböző rétegei- _ nek más-más a családi helyzete, az anyagi körülmé­nye. A cél: a szerény és a jobb jövedelmű fiataloknak egyaránt lehetőségük nyíl­jon az utazásra. Express-szel a föld körül-----— 1 " ■ .......... 1 111 ..- ----- 1 Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom