Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
1983. december 28. NÉPÜJSÁG3 Tovább bővül gazdasági együttműködésünk Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar-szovjet árucsere-forgalomról A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányszintű delegációjának tárgyalásai Moszkvában befejeződtek. A küldöttségek aláírták a két ország 1984. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A tanácskozásokról, valamint a jövő esztendei közös tennivalóikról Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Népgazdasági terveink megalapozásában mindig is nagy jelentősége volt a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy hosz- szabb és rövidebb időszakokra olyan megállapodásokat kössünk, amelyek mindkét ország számára előnyösek, s hozzájárulnak a tervekben megfogalmazott célok teljesítéséhez. Hazánk számára — a világgazdaság jelenlegi állapotában — különösen lénkévé'; s biztonságot nyújt az a tény, hogv 1984-ben a Szovjetunió és Magyarország árurcereforgalmi volumene tovább növekszik, és több mint 8,6 milliárd rubelt ér el. — Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a magyar—szovjet árucsereforgalom olyan időszakban bővül tovább, amikor a világkereskedelem stagnál vagy csökken. Kölcsönös kereskedelmünk növekvő nagyságrendje politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős, meghatározó jellegű. A most aláírt jegyzőkönyv gyakorlatilag egy fejezete az 1981—1985-ös évekre vonatkozó árucsereforgalmi megállapodásnak és más gazdasági egyezményeinknek. Udvariakkor megerősíti a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés számottevő eredményeit, amelyeket a KGST-orszáeok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére Irányuló komplex program teljesítése során értünk el. — wozzá kell tennem: a jegyzőkönyvben rögzítetteket mindkét aláíró fél alapprogramnak tekinti 1984-re. A tárgyalásokon megállapodtunk. hogv az év folyamán tovább keressük azokat a területeket. ahol az együttműködés bővíthető, új elemekkel gazdagítható. Tehát nem egyszerű. ..áruért árut” viszonyról van szó. hanem ennél sokkal többről: a termelés. a műszaki élet. a gazdaság minden lehetséges és kölcsönösen hasznos kapcsolatáról. — Jó érzés volt tapasztalni már az előkészítés, majd a tárgyalások során azt a nyílt, baráti légkört, amelv a delegációk között folytatott beszélgetéseket jellemezte. Az elhangzottakból — s a végeredményből is — kitűnt: kölcsönös a törekvés egymás helvzetének megértésére, s arra. hogy együtt keressük a meooidárakat, amelyek elősegíthetik népgazdaságaink gyarapodását. — Az említett 8,6 milliárd rubeles áruforgalom összetétele rendkívül sokszínű. Ami a magyar vásárlásokat illeti, természetesen jövőre is döntő jelentőségű lesz az energia- és nyersanyagbehozatal, számottevő a szovjet -gépipar szállítása. Csak kiragadva néhányat közülük: különféle traktorokból 3600 darab, tehergépjárműből 4000, személygépkocsiból 27 400 érkezik jövőre a Szovjetunióból. Elektronikai-ipari termékekből 33 millió, fémmegmunkáló gépekből 12 millió rubel értékben vásárolunk. És ami a lakosság számára szintén nem lényegtelen: 17 ezer varrógép, 40 ezer hűtőgép s számos más tartós fogyasztási cikk, kerékpár, hordozható tv-készülék és porszívó is szerepel importlistánkon. — Kivitelünk néhány nagyobb tételéből említsük meg, hogy öjvőre 7600 Ikarus autóbusz készül szovjet megrendelésre, 230 millió rubel értékben szállítunk autóbusz tartalékalkatrészeket. Exportunkban szerepelnek híradástechnikai és számítás- technikai berendezések, hajók, úszódaruk, mezőgazda- sági gépek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, könnyűipari fogyasztási cikkek. A kölcsönös szállításokban nő a fogyasztási cikkek aránya. — A növekvő nagyságrendek növekvő követelményeket is állítanak elénk. Vállalatainknak az ideinél nagyobb erőfeszítésre, szervezettebb munkára, jobb teljesítményekre lesz szükségük ahhoz, hogy a jegyzőkönyvben rögzített exportkötelezettségeinket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. A kölcsönösen igényelt termékek mindkét fél számára fontosak. A ma gazdasága nem. viseli el a késedelmes, a minőségileg nem kielégítő szállítást, mert az hiányt, kárt okoz, és nehezebben korrigálható következményekkel jár, mint korábban, a mostaninál nyugodtabb világgazdasági környezetben. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert megállapodásainkat is az a kölcsönös bizalom vezérelte, és az a szándék, hogy jövőre ne ismétlődjenek meg idei gyengeségeink, lemaradásaink, pontatlanságaink. — Végezetül szeretném megerősíteni, hog-r a Moszkvában aláírt dokumentum a kölcsönös érdekeknek megfelel ;en szilárd alapot ad a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további tervszerű fejlesztéséhez. Nem lesz kevés azoknak a dolga, akikre a vállalt kötelezettségek teljesítése hárul. Mégis, mindent meg kell tennünk, hogy a jövő esztendő végeztével is a Szovjetunió megbízható kereskedelmi partnerének mondhassuk magunkat. Ez a mi gazdaságunk számára meghatározó feladat. Sikeres szénhidrogén-kutatás Szeged .környékén A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme tizennyolcéves fennállása óta az egyik legsikeresebb évet zárja 1983- ban: idei fúrási tervüket máris túlteljesítették, s az év végéig várhatóan tizenhat kilométernyi furatot mélyítenek terven felül; ez mintegy nyolc átlagos mélységű kútnak felel meg. A szegedi üzem munkájának hatékonyságára jellemző, hogy minden furatra a tervezettnél nagyobb mennyiségű kőolaj jut, s hogy az eredményeket a tervezettnél ötvennel kisebb munkáslétszámmal érték el. á jó munka ered mén ve a zembetűnőbben a Szegedhez közeli üllési mezőben mutatkozott meg, amelynek ebben az időben fejezték be a teljes felkutatását. A készletbecslés alapján megállapították, hogy Algyő és Hajdúszoboszló után ez a terület rejti a legjelentősebb hazai földgázkincset: a készletek mintegy ötmilliárd köbméterrel haladják meg azt, amire a kutatások kezdeti szakaszában számítottak. Sikeres kutató tevékenységük eredményeként a vártnál bővebben adja majd az olajat a 'kiskundorozsmai mező, ahol már termelnek, s hamarosan olajat hoznak a felszínre Rúzsa és Forráskút községek határában is. Visszapillantó tükör Emlékek 1983-bol Az év lejártával nemcsak szokás, hanem tanácsos is emlékezni. Éppen ezért tudakoltunk emlékeket megye- szerte. Különböző rangú, beosztású, foglalkozású, érdeklődési körű emberektől, nőktől és férfiaktól, fiatalabbaktól és öregebbektől. Többtől, mint ahányuknak szavait itt visszaadni megpróbáljuk. Volt aki azonnal elutasított bennünket és közölte, hogy nem szeret emlékezni. Az ilyenek általában még részvétünkre se tartottak igényt. Másoknak ugyan lett volna mondanivalójuk, de vagy a nevük közlésétől zárkóztak el, vagy a fényképezéstől ódzkodtak. Mindenhol röviden kérdeztünk, majdnem mindig hosszabban beszélgettünk, és igyekszünk tömören összegezni az elhangzottakat. A kérdés mindig ugyanaz volt: — Mire emlékezik vissza legszívesebben a lassan hátunk mögé kerülő esztendőből? DR. SCHULLER ZOLTANNÉ, óvodai dolgozó, Bonybád: — Arra, hogy még soha ilyen szépen, kedvesen szervezett nőnapi ünnepség nem volt nálunk, minit az idén. Óvodáinkban majdnem százan dolgozunk asszonyok, lányok, de valószínűleg mindannyian egyetértenek velem abban, hogy három „fiúnk” a ikét fűtő és a karbantartó az idén alaposan kitett magáért és ia férfimemért. Mindent ők szerveztek, felköszönitőt mondtak, szendvicseket készítetitek és még zenét is szolgáltattak. Röviden: — kedves emlék és az ilyet mindenki szívesen megőrzi. SZULIMAN FERENC tanácselnök, Zomba: — Közösségi gondok szüntetése a feladatom, talán természetes, hogy a közösségi örömök azok, melyekre legszívesebben emlékszem vissza a beosztásomban itt töltött, mindössze március óta eltelt idő alatt. Arra például, hogy a 'központban elég volt kimenni az utcára és az első szóra bőven akadt vállalkozó, aki részt vett a Rákóczi-telepi Darvas József utca áramellátásához kért társadalmi munkában. Pénzünk ugyanis nem volt rá, és Ihia ezt nem sikerül nyélbe ütni, 1984-.re keltett volna átütemezni az egészet. Az összefogás azonban segített. CZANK JÓZSEF, nyugdíjas, a HNF aktivistája, Szekszárdi — Arra, hogy nem volt időm unatkozni, vagyis a nyugdíjasok életének állítólagos „töréséből” nem éreztem és nem érzek semmit. Legfeljebb azt, de ez igazán nem kellemetlen, hogy viszonylag gondtalan körülmények közt azt csinál hatom, amihez kedvem van. így az egész évben töhbet lehettem a családdal, élvezhettem a szőlőmet és bőségesen tevékenykedhettem a békemozgalom érdekében is. Hiszen az ember közösségben éd és ha valaki egy életen át kötődött a közösséghez, akkor ezt nem akarja, nem tudja félbehagyni... KOVÁCS ERZSÉBET, IV. oszt. tanuló, Tamási, Béri Balogh Adám Gimnázium: — Nehéz kérdés, hiszen annyi minden volt! Mégis azt hiszem, hogy a tatai orosz nyelvi szaktáborozásra. Pedig ez nem volt puszta szórakozás, szabad idő is nagyon kevés. De valahogy úgy szervezték meg az egészet, hogy a kemény lekötöttséget alig lehetett érezni. 2—3 magyar középiskolás és egy orosz anyanyelvű egyetemista lakott közös szobában. Azt hiszem, most már nem, hogy eladni nem lehetne oroszul, hanem ,ha sor kerülne rá, egyedül eligazodnék Moszkvában. Ez nem is baj, mert orosz—matematika szakos tanár sz,éretnék iráni... LÖRINCZ FERENCNÉ, ABC-áruházvczetőh., Hogy ész: — Családi örömeim a legkedveseb- hek. Csaba fiam eredményesen érettségizett Szekszárdon, a Rózsa Ferenc műszaki szakközépiskolában, elektroműszerész szakion. A nagylányom, Erika pedig Szegeden fejezte be a tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen, s programozó matematikusi diplomát kapott. Igen, ezek számomra az 1983-a® óv legkedvesebb, legkellemesebb emlékei ... CSEH GÁBOR, festőművész, Szekszárdi — A munkahelyi kiállításaimra. Nemcsak azért, mert az idén négy volt belőlük, hanem mert szerintem ezeknék van a legnagyobb jövője. Itt kerülhet legközelebb egymáshoz művész és közönség. összmunka van és barátság. Gondolok arra, hogy miként fognak össze munkahelyi vezetők, szocialista brigádok, KISZ-esek a szállításinál, a paravánok elhelyezésénél és a képek akasztásánál. Itt érezheti legközelebbről a festő az emberek érdeklődését. Ugyanis a művészet az emberekért van, nem a múzeumokért... SZALAI LAJOS, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet elnöke: — Nem volt könnyű esztendő. A legmegnyugtatóbb emlékem az, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére teljesíteni tudtuk feladatainkat, és ha nem is sokat, de juttattunk valamit terven felül dolgozóinknak. Ezenkívül a paksi lakásgondok megoldásában iis közreműködhettünk negyven lakás felépítésévé!, ami ugyanennyi család örömét jeleníti. Az már magánügy, hogy ebben az évben született a negyedik unokám. .. SZILAGYI JÓZSEF tímár, Simontornyai Bőrgyár: — Tudja, ez nekem, hogy úgy mondjam muzikális év volt! Szeretem a zenét, de elsősorban a magyar nótát. Erre a loittásorsoláson nyertem egy Hi—Fi tornyot. Persze, pénzbeli megváltását kértem az OTP-íől és 39 ezer 900 forintot kaptam. Jutott a présházam befejezésére, csinosításéra, meg a féltucat unokámnak is egy kevés. Évek óta rendszeresen lottózom heti 3—3 szelvénnyel és úgylehet, szeret a szerencse, mert korábban is volt nagyobb nyereményem. Az idén ismét! SZINTE ISTVÁN, növénytermesztési ágazatvezető, Paksi Állami Gazdaság, gyapai kerület: — Arra, hogy évszám valósággal sírtunk a feletteseinknek a gépesítés támogatásáért, és az idén teljesíteni tudták kérésünket. A gabonaprogram keretében kaptunk két Claas-dominátort. 3200 hektárt szántónk van, elképzelhető, hogy ez mit jelenít, bár az idén még csak a kukorica betakarításába kapcsolódhattak be. Kevesebb emberrel, könnyebben, szervezettebben tudtunk dolgozni, ami mindenkinek örömet okoz. KELLEK ANTALNÉ, háziasszony, Dombóvár: — Azt hiszem — semmire! De ebből nem kell azt hinni, mintha tele lennék, tele lennénk bajjal. Egyáltalán 'nem! Inkább úgy mondanám, hogy arra emlékszem a legszívesebben, hogy semmi rosszra nem kell emlékeznem. Annyi miniden rossz van a világban, tessék csak tévét nézni, rádiót hallgatni, újságot olvasni. 13 éves a kislányom, 16 éves a fiam. Nekem jó arra gandolm, hogy veszély nélkül, békésen telnek a napjaik. Igen, a békére emlékezem, ami körülvesz és ez nagyon jó... ORDAS IVÁN Fotó: Gottvald Károly és Kapfinger Andrási.
