Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983. december 1. Összevont párttaggyűlés Kötésűén (TUDÓSÍTÓNKTÓL) November végén tartották összevont párttaggyűlésüket Kistormás, Kötesd község és az Egyetértés téesz pártalap- szerveinek kommunistái. iKocsis György, párttitkár ismertette a vezetőség beszá­molóját egy év munkájáról. A nyílt, őszinte hang osz­tatlan elismerést váltott ki a hallgatóság körében, mert egyaránt helyet kaptak az eredmények, a hiányosságok és a feladatok. A három alapszervezet te­vékenységét javuló pártmun­ka jellemezte —' mondta a titkár. A vezetőségek jól szervezték és irányították a munkát, az összejöveteleken nyílt és őszinte vélemény­nyilvánítás volt a jellemző. A párttagok túlnyomó több­sége aktív részvételével, hoz­zászólásaival segíti a felada­tok megoldását. Javult a kommunisták vitakészsége, s a tagfelvétel terén is előre­lépés .tapasztalható, mert „sa­ját nevelésű”, fiatal, fizikai dolgozók lettek párttaggá. A téesz egyedüli üzem a faluban, kezd kilábal­ni a válságból. Eleget tett az ez évre esedékes hitel- törlesztéseknek, sőt az 1985. éviből is kétmilliót már visz- szafizetett. A feladatok meghatároz­zák a közeli és távolabbi pártmunkáit, a tennivalókat, hangoztatta a beszámoló. A XIiI. kongresszus célkitűzé­seinek szellemében kell te­vékenykedni minden alap­szervezetnek és kommunistá­nak. A téesz kommunistái­nak feladata a termelőmun­ka színvonalának, eredmé­nyességének emelése. Az il­letékes pártvezetőségi tagok hatékonyabban segítsék a KISZ munkáját, s maguk is vegyenek részt az összejöve­teleiken. Nagyobb gondot kell fordítani az idősekre, ezen belül az idős párttagok­ra. A politikai és az életta­pasztalatok átadására meg kell találni a megfelelő le­hetőséget. Minden aila.psze.r- vezet köteles 1984 májusáig írásbeli jelentésben elemezni az előbbi témát. A hozzászólók kiegészítet­ték, illetve elfogadták, és el­fogadásra ajánlották a ibe- számolót. Varga András, fő­agronómus elmondta: hogy a szövetkezet kikerült az évek óta szorongató, nehéz hely­zetéből, eredményes évet zár. Az idei terméseredmények — a szárazság ellenére! — fe­lülmúlták az utóbbi öit év át­lagát. Javuló formát mutat a sertéstenyésztés, de a leg­nagyobb tartalék a juhászai­ban van. A téesz eddig, hogy az őszi munkákat idejében befejezhesse, külső segítséget volt kénytelen igénybe ven­ni. Ez az év az első, hogy jobb szervezéssel, ütemezéssel már ők nyújthattak támogatást a szomszédoknak. A szántásból, a fuvarozásból és bérszántás­ból nyert bevételek is jelen­tősek, ennek ellenére nehéz év elé néz a közös. Dr. Kisz- ler Gyuláné szerint, ahol a pártcsoportok .tagjai egy munkahelyről verbuválód­nak, jól dolgoznak. Az üze­mek, intézmények vezetői nagyobb mértékben vonják be a kommunistákat a dön­tések előkészítésébe, a véle­ményezésbe — foglalt állást az összevont taggyűlés. KONRAl) lAszlö Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap Dunaföldváron tartotta november havi ülé­sét a Fogyasztási Szövetke­zet Tolna megyei Szövetsé­gének elnöksége. Az ülést Csapó Jenő elnökhelyettes vezette. Részt vett az elnök­ség munkájában dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője is. Triber Dezsőnek, a Taka­rékszövetkezeti Titkárság vezetőjének előterjesztése alapján megvitatták és az elhangzott kiegészítésekkel jóvá hagyták a takarékszö­vetkezeti egyéb pénzügyi szolgáltatások tapasztalatai­ról, továbbfejlesztéséről, le­hetőségeiről készített előter­jesztést, amihez a Dunaföld- vári Takarékszövetkezet el­nöke készített kiegészítést. Forgalmuk az év első há­romnegyed évében megha­ladta a 347 millió Ft-ot, ami közel 15 százalékkal volt több az előző év hasonló időszaká­nak forgalmánál. Biztosítások kötésével az Állami Biztosító megbízása alapján közel 20 éve foglal­koznak a takarékszövetke­zetek. A háromnegyed évi díjbevételük meghaladta a 27 milliót, ami 12 százalékkal magasabb az előző évinél. Kilenc hónap alatt 14 349 biztosítást kötöttek. Üjszerű tevékenység a DÉ- DÁSZ megbízásából vég­zett áramdíj-beszedés ami­vel ma még csak 5 szövetke­zet foglalkozik. Míg 1982- ben 9 millió, az év 9 hónap­jában 10 millió Ft áramdí­jat szedtek be szövetkezete­ink. Az egyéb pénzügyi szol­gáltatások között szerepel az idegenforgalmi tevékenység a Coopturisttal, illetve az Ibusszal kötött megbízás alapján, továbbá a totó-lottó­szelvények árusítása, újság- hirdetések felvétele, sze­mélygépkocsi befizetések összegyűjtése, Skála ajándék- utalványok árusítása, Ika- utalványok és takarékcsek­kek beváltása. Néhány szövetkezet meg­kezdte az idén az autóklub­ba a tagszervezést, és a tag­díjak beszedését is. Az egyéb pénzügyi szolgál­tatások 9 havi jutalékbevé­tele meghaladta a 4 millió Ft-ot, ami 19 százalékkal több a bázisév forgalmánál. A napirendek tárgyalása során — az értékelés mellett — a vezető testület tagjai a szolgáltatások továbbfej­lesztésének lehetőségeire he­lyezték a fő hangsúlyt. A Dunaföldvári Takarékszövet­kezet kiegészítő jelentését az elnökség köszönettel elfo­gadta. Nem kisebb érdeklődésre tartott számot a következő napirend sem, amelynek elő­terjesztője az áfész-titkárság volt és az áfészek számviteli helyzetéről adott tájékozta­tást. Kiegészítő jelentést ké­szített a napirendhez a du­naföldvári áfész elnöke. Az anyagok részletesen elemez­ték a számviteli dolgozók helyzetét, a számvitel gépesí­tettségét, naprakészségét. Tényként állapította meg, hogy az eseti kisebb hiányos­ságok ellenére a számviteli dolgozók alkalmasak felada­taik végrehajtására. Az előterjesztéseket az el­nökség elfogadta és megbíz­ta az áfész-titkárságot, hogy működjön közre a felsorolt feladatok megoldásában. Az ülést követően az el­nökség tagjai a dunaföldvá­ri áfész és takarékszövetke­zet munkájával ismerkedtek. SZOBOSZLAI JENŐ r Építkezés a mélyben Négyszáz méterrel a föld színe alatt építkeznek a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói: vízaknát építenek. A mányi bányaüzem víztelenítő telepe a bányászok biz­tonságát szolgálja majd; a vakaknába telepítendő hat darab Ritz-szivattyú egy-egy egysége percenként 15 köbméter vizet képes a felszínre juttatni. A beruházás költsé­ge ötvenmillió forint. Ügyvitelszervezés Gépek nemcsak a földön, az irodában is _______________________________________________________KÉPÚJSÁG 3 G épesített könyvelés Nagymányokon, a Gábor Áron Tsz- ben (Archív felvétel) Ha a mezőgazdaság üzem­vitelének gépesítéséről be­szélünk, többnyire az erő­gépekre, a talajművelést, vetést végző munkagépekre, nagy teljesítményű önjáró betakarító gépekre gondo­lunk. Pedig a gépek jó ideje már a téeszek központi iro­dáiba is bevonultak, s gyor­sabbá, egyszerűbbé, ponto­sabbá tették a szövetkezetek­ben nemcsak a könyvelést, de a döntések előkészítését is. Mostanra például ott, ahol az ágazatvezetőnek személyi számítógépe van, leltárkészí­tésnél a kazal mellett csak beüti a kazal méretét és má­sodperceken belül tudja, hány mázsa szalma vagy szé­na van^a kazalban. Közvetlenül a gazdaság- irányítási reformot követően 1969-ben hat termelőszövet­kezet hozta létre a Mezőgaz­dasági Ügyvitelszervezési Irodát, népszerű nevén a MÜSZI-t, hogy segítséget nyújtson ügyvitelszervezési problémáik megoldásában. A MÜSZI mindenkori te­vékenységével nemcsak kö­vetni kívánta az üzemi igé­nyeket, de igyekezett elébe menni és orientálni azokat. Megkereste azokat az új technikai eszközöket, melyek a legjobban megfelelnek a speciális mezőgazdasági igé­nyeknek, időben felismerte a mikro- és kisszámítógépek viszonylag könnyű, olcsó al­kalmazhatóságát. 1978-ban a termelőszövetkezetek igé­nyeit felismerve megszer­vezte az R—22-es gépre ala­pozva 12 Budapest környé­ki tsz részvételével a Terme­lőszövetkezeti Számítástech­nikai Fejlesztési Együttmű­ködést. a mezőgazdaság első számítástechnikai szervező bázisát. Napjainkban már a 174 alapító gazdaság által létrehozott közös vállalat va­lamennyi termelőszövetke­zettel, állami gazdasággal továbbá 280 társulással, az összes területi szövetséggel és több jelentős iparvállalat­tal van szerződéses kapcso­latban. A MÜSZI-nek 12 Tolna megyei szövetkezet az alapítótagja, s a szedresi, a tolnanémedi, és a tamási Széchenyi Téesz kivételével minden téesz szaktanácsadási szerződést kötött velük. Üzem-, munka- és ügyvi­telszervezéssel, ügyvitelgépe- sítéssel, számítógépes adat- feldolgozással, mezőgazdasá­gi programcsomagok kidol­gozásával, kisszámítógépes rendszerek telepítésével, adaptálásával és mindezek körébe tartozó szaktanács- adással foglalkoznak — első­sorban szolgáltató jelleggel. A MÜSZI 200 magasan képzett szakembere évente 1400 szaktanácsadási, 330 ügyvitelszervezői és fejlesz­tői, valamint több mint 50 számítástechnikai szerződés­nek tesz eleget. Mindezen túl évente 250—300 könyvelőgép 20—25 vállalati számítógép telepítését, programfejleszté­sét és adaptálását is ellátja az iroda. A szakmai rendez­vényeken és tanfolyamokon évente 15—20 alkalommal 3500—4000 gazdasági vezető gyarapítja ismereteit. A me­zőgazdasági ágazat egyetlen komplex szervezési tevé­kenységet folytató intézmé­nye a MÜSZI, az egyetlen olyan vállalat, amely a ter­melőszövetkezeteké. Kéthavonta rendszeresen megjelenik a MÜSZI-infor- máció és szükség esetén kü­lön gyorstájékoztatót is ki­adunk. Ezekben a folyóira­tokban — melyek szinte minden tsz-hez, állami gaz­dasághoz, közös vállalathoz eljutnak — a főhatóságok és a gyakorlat illetékes szak­emberei adnak a mezőgaz­daság széles körét érintő számviteli, közgazdasági, ügyvitelszervezési tanácso­kat, és az ágazatot érintő kérdésekre választ. A külön­böző kiadványok a mezőgaz­dasági üzemek szabályzatai­nak elkészítéséhez, informá­ciós rendszerük korszerűsí­téséhez, végső soron a szer­vezettségi színvonaluk eme­léséhez nyújtanak hatékony segítséget. Évente 65—80 millió forint értékű irodagép bizományos értékesítésével is segítik partnereiket. A vállalat kol­lektívája részt vesz az ága­zatban hasznosított szüksé­ges nyomtatványok szabvá­nyosításában és sokszorosí­tásában. Nagy súlyt helyez­nek a legmodernebb ügyvi­telszervezési gépek beszerzé­sére, ehhez olyan korrekt, megbízható partnerük van, mint a MIGÉRT, amely biz­tosítékot nyújt a folyamatos, időbeni szállításhoz. A különböző kiállításokon — a legközelebbi december 12-én lesz Pécsett —, magyar gyártmányú mikroszámító­gépeket mutatnak be, me­lyeknek fő előnye, hogy meg­felelő szérianagyságot lehet belőlük biztosítani, továbbá alapvető jelentőségű, hogy a hazai gyártmány garanciát jelent a szerviz-feladatok és további fejlesztési tervek megoldásához. A VIDEOTON-nal kötött kutatásfejlesztési szerződés keretében vásárolták meg és adaptálják hazai viszonyok­ra a francia INRA Agrár- gazdasági Kutatóintézete ál­tal fejlesztett mikroszámító- gépes mezőgazdasági terve­zési és termelésirányítási programrendszert, amellyel meghatározott időszakokra termelési és pénzügyi terv­változatok készíthetők pél­dául a tejtermelésre, az op­timális takarmányozásra. Ta­lán az egyedüli szakma az ügyvitelszervezés manapság, ahol az igények meghaladják a kínálatot, várnak a gazda­ságok gépekre, az agrárszak­emberek időben felismerték, hogy a pontos információ gyakorta azonnal pénzre váltható. A MÜSZI-nél meglévő személyi és technikai felté­telek kiegészülve a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozó szakemberekkel, az ott mű­ködő ügyviteli és számítás- technikai eszközökkel, bizto­sítják a ma működő legkor­szerűbb ügyvitelszervezési megoldások feltételrendsze­rét, egyben garantálják a mezőgazdasági ágazat spe­cialitását figyelembe vevő jövőbeni fejlesztést. A mezőgazdasági szövetke­zetek évente 6000 forint tag­díjat fizetnek az irodának. Ezért valamennyi olyan in­formációt megkapnak, me­lyet az iroda állított össze, a pénzügyekkel kapcsolatos rendeletek részletes magya­rázata jár, meghívják a szö­vetkezet szakembereit a kü­lönböző rendezvényekre, s év végén, zárszámadás előtt annak helyes rendjéről tájé­koztatják a számviteli szak­embereket. Tolna megyében jelenleg egyetlen téeszben sem dol­goznak számítógéppel, igaz, az országban sem sóik szö­vetkezet rendelkezik egyelő­re ilyennel. Komolyan érdek­lődik viszont iránta a pál- fai, valamint a kisvejkei szö­vetkezet. A TÁP—34-es mik­roszámítógép a gazdaság minden egyes munkafolya­matát rögzíti, a könyveléstől kezdve a döntéselőkészítésen át alkalmas a műtrágyázás optimalizálásának meghatá­rozásáig. A gép 600 ezer fo­rintba kerül ,az egyes prog­ramok pedig — minőségtől függően — 100—200 ezer fo­rintba. A számítások szerint ilyen gépet venni és alkal­mazni érdemes, a bekerülési költsége néhány éven belül megtérül. Könyvelőgép egyébként a gazdaságok 70 százalékában működik, a megyében már csak 17—20 téeszben végzik a könyvelést kézzel, papíron, ceruzával. Az iroda több megyénk­ben téesz részére készítette el a működési, szervezési, leltározási, bizonylati sza­bályzatot. Ezt főleg ott igé­nyelték, ahol nincs erre megfelelő szakember, illetve, egy téesz több községben, több alapítótéesz egyesülése után dolgozik, s az üzem- egységi szervezetről az ága­zati rendszerre tértek át. A nagymányoki téesznél példá­ul elkészítették az általános szervezeti és működési sza­bályzatot, ez most a nagy- kónyi téeszben van soron. A megye 17 téeszében ren­delkeznek PTK típusú sze­mélyi számítógéppel, ami könyvelést nem végez, de szinte nélkülözhetetlen se­gédeszköze az üzemgazdász­nak, főkönyvelőnek, ágazat­vezetőnek. Mert például gé­penként gyűjti, hogy az mennyi normálhektárt telje­sített, s bármikor visszakér­dezhető, hogy mondjuk a kukoricaágazatban az adott gép mennyi munkát végzett el. Igaz, nem éppen filléres dolog egy személyi számító­gép, hisz az alapgép 40 ezer forintba, s a 10 program ugyanennyibe kerül. De kü­lönösen most, mikor a me­zőgazdasági üzemek vezetői­nek naprakészen kell len­niük, nem mindegy, hogy mikor kapják meg a terme­lés, értékesítés információit. — dvm —

Next

/
Oldalképek
Tartalom