Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3.

"NÉPÚJSÁG 3

Beszámoló taggyűlések

Megyeszerte taggyűléseket tartanak a pártszervezetek, kritikusan és önkritikusan értékelik-elemzik az ez évi pártmunkát és meghatározzák az 1984. évi feladatokat. Három beszámoló taggyűlésen jártunk.

TÁÉV ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG DOMBÓVÁR

A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dombóvári építésvezetőségének tevékenysége három megyére terjed ki, dolgoznák természetesen Tolnában, de Somogybán és Baranyában is, néha egészen messze székhelyüktől. A vállalati vezetés „ütőképes” egységnek tartja a dombóvári építésvezetőséget és nem ritkán bízza meg olyan feladattal, amely gyors és igen lelkiismeretes munkát igényel. Építenek lakásokat Dombóváron, de ők építették fel — szocialista szerződésben vállalt kötelezettségüknek megfelelően fél évvel a határidő előtt — a Láng Gépgyár üzemcsarnokát, felépítették a mözsi agrokémiai telepet, kivitelezői voltak a dunaföldvári oxigéngyár 'bővítésének, építenek Siófokon és Mágocson...

A tizenhét tagú pártszervezetnek tizenöt tagja vett részt a beszámoló taggyűlésen, ketten igazoltan voltak távok Annák ellenére, hogy nehéz összefogni egy ilyen — szétszórt munkahelyeken tevékenykedő — pártszervezetet, a megjelenési arány a taggyűléseken hasonlóan jó, minit most.

Faragó József titkár mondta el a vezetőség beszámolóját. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékenységével, amivel eredményesen segítette, hogy az építés- vezetőség kollektívája a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is helyt tudjon állni. Eredményes mind a pártszervezetben, a mind a szakszervezetben a politikai oktatás. A beszámolóban is hangsúlyt kapott, de a felszólalások is alátámasztották, hogy nem kielégítő a szocialista hnigádmozgalom- mal való foglalkozás. A jövőben többet kell tenni e téren. Nem figyelt fel kellő időben a veszetőség arra, amit a taggyűlés előtti elbeszélgetésekkor felvetettek a párttagok, hogy nem értékeli a szakmai és szákszervezeti vezetés rendszeresen a brigádok .tevékenységét. Már felvetődött egy évvel ezelőtt, hogy a párttagok egy része passzív a taggyűlésen. E téren következett be javulás, ám nem elegendő.

A pártszervezet év közben_ is fellépett és ezután is fel-" lép a termelésben néha megmutatkozó szervezetlenséggel szemben. A Központi Bizottság áprilisi határozatának útmutatása szeriint — és ezt nemcsak a beszámoló hangsúlyozta, hanem a felszólalók is — előbbre kell lépni a teljesítmény szerinti bérezésben. „Oda menjen a több pénz, ahol a több munka van!”. Tűrhetetlen állapot, hogy a markológép-kezelő ha egész hónapban áll a gépe, még ötszáz forinttal sem keres kevesebbet, mintha végig dolgozna. A párt- szervezet feladata, hogy ellenőrző tevékenysége keretében fellépjen az ilyen jelenségek ellen, a kommunisták dolga, hogy elfogadtassák a közvéleménnyel a teljesítményarányos jövedelmeket.

A vállalati pártbizottságnak az alapszervezetre vonatkozó minősítését Rubányj János pb-titkár ismertette.

SIMOVILL

IPARI SZÖVETKEZET

A simontomyai SIMOVILL Ipari Szövetkezet a megye egyik leggyorsabban fejlődő ipari szövetkezete. Annak ellenére, hogy most már évek óta a 'beruházási javakat előállító üzemek sok gonddal küszködnek, a SIMOVILL- niak sikerült „talpon maradnia”, rendszeresen olyan újdonságokkal megjelennie a piacon, amelyek kelendőek.

Bár ez évben a tervezett kétszázmillió forintos termelésiből csak 195 millió realizálódik (ez is magasabb az előző évinél), a nyereség sem éri el a tervezettet, a dollárellenértékű export — ami újdonság a szövetkezetben — meghaladja a tervezett tizenöt millió forintot.

Ihász János párttitkár — aki az alapszervezet vezetőségének beszámolóját ismertette — szólt a legfontosabb néhány termelési-gazdálkodási mutatóról és elemezte a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékeny- ( ségét. Négy gazdaságpolitikai témájú taggyűlést tartattak, ezeken elemezték a gazdálkodás különböző területeit, hoztak határozatokat, amelyek megvalósulását rendszeresen ellenőrzi a vezetőség. Ilyen volt például a gazdasági munkaközösségek helyzete, tevékenysége (jelenleg három működik), amelyek jól szolgálják a szövetkezet előtt álló feladatok teljesítését, emellett — a pártszervezet javaslata alapján — olyan ellenőrzési rendszert épített ki a szövetkezet vezetése, amelyekkel meg lehet akadályozni a különböző visszaéléseket. Az alapszervezet vezetősége figyelemmel kíséri, ellenőrzi a személyzeti és kádermunkát, nagyrészt ez is közrejátszott ábban, hogy a szövetkezet különböző vezetői posztjain szinte kizárólag saját nevelésű szakemberek dolgoznak.

Ma huszonkilenc tagja van az alapszervezetnek — kettőt az idén vettek föl —, nagyon jó a szocialista brigádok, illetve az azokban dolgozó kommunisták párttaggá nevelő tevékenysége — és minden párttagnak van pártmegbízatása. Külön elismerés jár azoknak a párttagoknak, akik a szövetkezet különböző választott szerveiben tevékenykednek. Ám vannak, akiknek képességeiből többre is futná, .mint ami pártmegbízatást most teljesítenek, ezeket az elvtársakat komolyabb feladatokkal kell megbízni. Kritikusan szólt a beszámoló a pártosoportok munkájáról, amelyeknek tevékenysége ma még csak a tagdíjbeszedésre és a taggyűlésre való mozgósításra terjed ki. A vezetőségnek a következő évben — és ez meg is fogalmazódott a határozatiban — arra kelil törekednie, hogy a pártcsoportok aktív, politizáló közösségekké váljanak. Kritika érte a KlSZ-szervezet munkáját is, a javítás érdekében az eddiginél többet kell tennie a pártszervezetnek, a KISZ- ben dolgozó kommunistáknak.

Szóba került nemcsak a beszámolóban, hanem a felszólalások során is az, hogy a következő esztendő sem lesz könnyebb, mint az idei, a gazdasági körülmények nem javulnak, sőt esetleg még nehezebbé is válnak. A pártszervezetnek a kommunisták meggyőzésével, mozgósításával, a gazdasági vezetés új, a körülményekhez jól alkalmazkodó kezdeményezéseinek támogatásával (kell segítenie, hogy a szövetkezet fejlődése tovább tartson.

Felszólalt a taggyűlésen Cserép Imre, a tamási járási pártbizottság első titkára, Beidek László, a simontor- nyai községi pártbizottság titkára a végrehajtó bizottság által készített minősítést mondta el.

DÖBRÖKÖZ, KÖZSÉGI ALAPSZERVEZET

A döbröközi pártszervezet 39 tagból áll — zömmel nyugdíjasok. Többen — egészségi állapotukra tekintettel — már korábban felmentést kaptak a pártmunka, a taggyűléseken való

rendszeres részvétel alól, azonban közülük is eljöttek néhányan e fontos tanácskozásra.

A pártszervezet tevékenységének középpontjában — lévén falusi alapszervezet — a községpolitika áll. Ennek irányítása-ellenőrzése és a feladatok megvalósítására való mozgósítás. Eredményes munkáról adhatott számot Birtalan Albert párttitkár, amikor a vezetőség beszámolóját ismertette. Befejeződéshez közeledik a 75 férőhelyes óvoda és a 300 adagos konyha-étkező építése, amelyre az anyagi fedezet túlnyomó részét a községben — sőt Dombóvárott — működő gazdasági egységek összefogásával teremtették elő, rengeteg társadalmi munkát végeztek és végeznek a helybeliek és környékbeliek, főleg a szocialista brigádok. Ugyanilyen „forrásokéból került sor út- kövezésre, bővítették a köz- világítást. Az idén végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 3,3 millió forintot. ez az év végéig még egymillióval nő. A társadalmi munkában, és a mozgósításban példamutatóan járnak élen a kommunisták.

Több éve visszatérő téma a taggyűléseken — így a beszámoló taggyűléseken is

— az, hogy többet kell tenni

a község népességmegtartó képességének fokozása érdekében, mivel a népesség az 1975. évi 3156-ról 2743-ra,

tehát 413-mal csökkent. Minden esetben első helyre került a tennivalók között, hogy helyi munkalehetőségeket kell teremteni a döbröközi lányoknak-asszonyok- n-ak. Most e téren is jelentős előrelépésről adhatott számot a vezetőség: októberben

megkezdődött a betanítás a dombóvári áfész 'és a Skála- Coop által létesített és fenntartott varrodában. Egyelőre 54-en ismerkednek a szakmával. tanulják a varrást, de a létszám néhány hónapon belül „felfut” százra.

Eredményesen segíti a párt- szervezet az iskolában a világnézeti és a honvédelmi nevelést azzal is, hogy vezetői részt vesznek úttörő-raj- gyűléseken, világnézeti órákon.

Gyenge pontja a pártszervezetnék a pártépítés. Négy éve volt az utolsó tagfelvétel. Rosszabbak a feltételek is, mint az üzemi, vagy hivatali-intézményi .alapszervezetekben, aki a téeszben dolgozik a faluból vagy eljár máshova, nem jöhet számításba. A taggyűlés úgy határozott, hogy elsősorban a pedagógusok között kell erősíteni a párttaggá-nevelő munkát.

Erős oldala viszont a pártmunkának a pártcsoportok tevékenysége. Aktív mozgalmi élet folyik mind a négy pártcsoportban, különösen a 4-es számúban, ahol

— döntően Czékus Tamás MÁV forgalmi szolgálattevő, pártcsoportbizalmi kezdeményezéseinek következtében rendszeresen összejönnek, megbeszélik nemcsak az időszerű kül- és belpolitikai kérdéseket, hanem a lakosságot foglalkoztató problémákat is. A pártcsoportok kezdeményezésére döntött úgv a taggyűlés, hogy a jövőben — taggyűlések után — a napirend befejeztekor nem mennek haza, hanem együttmaradnak — nem kötelező jelleggel — és beszélgetnek az aktuális kérdésekről, no- litizálnak. Felmerült az a kívánság is a beszámoló taggyűlésen, hogy a nemzeti és munkásmozgalmi ünnepeket nagyobb nyilvánosság bevonásával rendezzék meg. Ugyancsak többen szorgalmazták. hogy legyen szorosabb a kapcsolat a községi és a téesz-pártszervezet között.

A dombóvári párt-véere- haitóbizottság által készített minősítést Szivek István pb- tag mondta el.

3. 3.

HÍRRŐL

Anélkül, hogy naptári reformtervet forgatnék a fejemben, ezúttal a 47. és 48. hétből fabrikálnék egy rendhagyó, mert nyolcnapos hetet. Világént se azért, mert november 25-től december 2-ig tartó időszak eltért az eddig eltelt hetektől. A szokatlan áttekintésre az inspirálja a hétköznapok krónikását, ami kimondottan és kimondatlanul összeköti az eltelt nyolc napot. S itt nem elsősorban az olyan hétköznapok sorába ékéit ünnepi alkalmakra gondolok, mint amilyen a Babits-centenárium országos programjának Tolna megyei befejezése volt, hanem azokra a majdnem jeltelen eseményekre, amelyeken akkor sem tudunk átlépni érzéketlenül, ha se közel, se távol nem rengették meg a világot. Ám ez fontosságukból mit sem von le. Jelentőségükből úgyszintén nem veszítenek, mivel közös dolgaink törvénye szerint tovább élnek gondolat- és érzelemvilágukat meghatározó és alakító emlékeinkben.

1945-1983

Bonyhád kezdte a sort és nem kísérlem meg összeállítani a listát arról, hogy a közeli napokban mikor és mely településünk lakói fognak megemlékezni felszabadulásunk 39. évfordulójáról.

Az egész haza felszabadulásának 39. évfordulójáig meg kell még élnünk négy hónapot. Ám ami az alkalomhoz illően emelkedett hangulatú, történelmet idéző számvetésekben van, az az egészről, a szocialista hazáról szól. Bizonyítandó, hogy tudunk élni a szabadsággal. S igen, némely vonatkozásban már majd megannyi ajándékával is, bár ami a jogosnak 'méltán nevezett büszkeségünket illeti, olykor készek vagyunk elhallgatni eredményeinket, vívmányaink nagyszerűségét. A hányaveti dicsekvés hajlamát hiányolja e sorok írója? Attól őrizzen meg bennünket önbecsülésünk a sírig! Azokkal van nekünk némelykor vitánk, akik a mai, a napi gondoktól eltelve megfeledkeznek arról a nem csodatévő, mégis rtörtémelem'formáló erőről, amit az ország, a megye és egy-egy településünk népe testesített és testesít meg. Együtt, a közmegegyezéssel országot építő, fönntartó, gazdagító nemzet. Hogy nem érdemes a pesszimistákra szót vesztegetni? Már hogyne volna érdemes, amikor söté- tenlátásuk hatássai van mások közérzetére! Olyanokéra, akiknek eszükbe nem jut- na „fogjuk meg és vigyétek” fölkiáltássai kiállni a sorból, s a „pálya széléről” dirigálni mit, miként kellene csinálni. Nóta bene, hogyan kellett volna ezt, vagy azt a közös felelősségű, fáradalmú dolgunkat csinálni.

Mutogatás nélkUI

Gondolom, nemcsak nekem tűnt föl, hogy az elmúlt nyolc nap alatt megjelent lapszámainkban az „amiből élünk” gyűjtőcím alá sorolható gazdaságpolitikai írásainkban igen sokszor használtuk — és elárulhatom örömmel — ezeket a kifejezéseket: export, exportfejlesztés, korszerű termékek, korszerű termelés. Ügy tűnik, hogy az esztendő utolsó negyedére sikerült szakítani valamelyest a másra mutogatás gyakorlatával is az ipar háza táján és ugye nem kell részleteznem ennek össznépi hasznát? Arra azért senki se számítson, hogy a nyereséges termelés évi eredményei szükségtelenné teszik '1984-re szólóan a további erőfeszítéseket. A jól szervezett munkára, munkafegyelemre, a munkaerő ' ésszerű, gazdaságosabb felhasználására, az ugyancsak ésszerű energia- és anyagtakarékosságra —, hogy a többit ne soroljam — vál« k

r;

, : li

•Hl

\

1;

Fodor Tibor, a KISZÖV elnöke adta át az első díjat Horváth Gyöngyinek, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet férfiruha-készi- tő tanulójának.

Dombóváron kiállítást rendeztek és emlékünnepséget tartottak Kós Károly születésének 100. évfordulója alkalmából. Képűnkön a műsoradó Kapós táncegyüttes és az ünneplő közönség.

tozatlanul nagy szükségünk lesz. Ha úgy tetszik, gyárakban, földeken, a .tudomány műhelyedben és különböző intézményeinkben egyaránt. Nincs ugyanis mód a „hogyan élünk” naponta fölmerülő kérdéseinek megválaszolására.

Divat ítélkezni

és elsősorban a fiatalok felett, noha az általánosításon alapuló „véleményezés” káros volta elég közismert. A felnőtt 'korosztályok tiltakoznak ha őket ítéli meg szigorának első számú céltáblája, a fiatalság, az általánosítás módszerével operálva. E héten sokszortailálkozott az újságolvasó ifjúságunk életéről szóló információkkal. Szakmai verseny a szövetkezeti ipar ifjú szakmunkásjelöltjeinek — fiatalok elhelyezkedését segítő irodák — készülődés az 1984-ben esedékes ifjúsági parlamentekre. Vagy: Babits-versmondóverseny. A felsoroltak kapcsán mondom: nagy látás- és ‘halláskárosodásra vall, ha a mai fiatalok címszó alatt nem azokat látjuk, halljuk, akik a századok óta folyó nemzedékváltás megbecsülő szeretetünkre, elismerésünkre érdemes résztvevői. Ezért is bántja a fülemet — és bánt tapasztalataim szerint mind több fület — a mai fiatalok véget érni nem akaró kárhoztatása. Minap azt találtam mondani valakinek, 'akivel egyébként soha vitám nem támadott közügyben, hogy „olyan a fiatalság, amilyenné mi tettük”. Szülők, nagyszülők, felnőtt rokonok, barátok és ismerősök. Pedig nem ez ia meggyőződésem, hanem az, hogy egyben és másban a fiataljaink máris különbek nálunk és fölösleges minden vészharamgozás. Igenis méltó kezekbe kerül az országlás stafétabotja amikor a mienk tartani is gyönge lesz, nem hogy továbbjulttatni. Pont ezért gondolom egyre 'komolyabban, hogy időszerű lenne már átprogramoznunk társadalompolitikai gondolkodásmódunk fordulatszámát és fölhagyni az általánosításokkal, mert az semmi egyébre nem jó, csak arra, hogy a bátortalanabb fiatalokat tá- voltartsa az őket nemcsak érintő, hanem szenvedélyesen érdeklő politikai, társadalmi folyamatoktól. Amelyekben szerepfelismerésük, felelősségtudatuk közéletibbé edződhet. Amelyek egy-egy eseménye során nemcsak számot adhatnak munkáról, tanulásról, hanem választ kérhetnek és kaphatnak az őket örökösi mivoltukban izgató kérdésekre.

Föltételezésem szerint mások is átélték már a felismerésnek azt az örömét fiatalok részére rendezett fórumokon, amit én. Igaz, brutálisan őszinték olykor, de őszinteségük mögöttese, mozgatója a haladás igénye. S amikor követelnek, az egészséges fejlődés érdekében teszik.

Nem tudná ezt az a középnemzedék, melynek zászlóját fényes szelek fürösztöt- ték? Tudja. Azzal együtt tudja, hogy a zászlót azoknak kell átadni, akikért érdemes volt a honfoglalásnak is nevezhető történelmi küldetést teljesíteni.

Mikor lesz tél?

kérdezte minap ifjú ismerőseim egyike, aki koránál fogva a még Télapóvárókhoz tartozik és azokhoz, akik nem értik, miért nem akar esni a hó, amikor nekik ott áll az előszobáiban a szánkójuk. A gyermeki kíváncsiság kielégítésére nem mertem vállalkozni, hiszen ma egy hete hazánkat ta- vaszias záporok fürdették meg, míg a Föld más országait felhőszakadásokkal elegy viharok sújtották. Ha decembert írunk is, nem biztos, hogy itt a tél. A szánkó úgy lehet várakozhat még. Nem úgy azok a nénik és bácsik, akik az újságíróknak azt szokták nyilatkozni, hagy fölkészültek a télre. Tegyük föl, lesz még idejük igazítani az interjúkban mindig jó felkészülésen ...

—óa—

i