Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. december 16. _________: S KP-kongresszus Abdel Halira Haddam Szí­riái külügyminiszter szerda este fogadta Donald Rums- feld amerikai elnöki megbí­zottat, aki Aromádból érke­zett Damaszkuszba. A talál­kozóra röviddel azután ke­rült sor, hogy a libanoni vi­zeken összevont amerikai hadihajók huszonnégy órán belül másodszor lőtték a Szí­riái hadsereg libanoni állá­sait. Rumsfeld első damasz­kuszi látogatása önmagában is azt bizonyítja, hogy az amerikai katonai beavatko­zás fokozódása még nem tor­laszolta el az utat a diplo­máciai érintkezés, a libanoni rendezésben való együttmű­ködés elől. A damaszkuszi sajtó mind­azonáltal azzal vádolja Wa­shingtont, hogy katonai erőt alkalmazva szándékozik el­távolítani a szíriai csapato­kat Libanonból. A New Jer­sey csatahajó szerdai beveté­se arról tanúskodik, hogy Washington mindenáron, minden fegyver igénybe vé­telével rá akarja kényszerí­teni akaratát Szíriára — ál­lapítja meg a Tisrin című napilap. Amin Dzsemajel libanoni elnök bejrúti újságíróknak nyilatkozva Londonban be­jelentette, hogy a jövő hé­ten — csütörtökön vagy pén-. teken — megkezdődik a gen­fi megbékélési tárgyalások második fordulója. Reményét fejezte ki, hogy a polgárhá­borús ellenfelek újabb talál­kozója olyan „elvi nyilatko­zatot” eredményez, amely garantálja a nemzeti köz- megegyezést és véget vet a csaknem kilencéves belpoli­tikai válságnak. Csütörtök reggel az izraeli hadsereg felügyelete alatt megkezdődött' a Suf-hegység­ben fekvő Deir Al-Kamar településen körülzárt 2500 falangista milicista és a 20— 25 ezer keresztény menekült első, ötszáz fős csoportjának elszállítása. Az Avali folyó­tól északra vállalt szerep azt bizonyítja, hogy az izraeli hadsereg nemcsak Dél-Liba- nont tartja megszállva, ha­nem a szeptemberben kiürí­tett területeken, sőt az észak- libanoni Tripoliban is folya­matosan beavatkozik Liba­non belső ügyeibe. Az izraeli hadihajók szer­da este ismét lőtték a .tripo- li térségében lévő palesztin állásokat. A Jasszer Arafát­hoz hű négyezer harcos el­távozásának megakadályozá­sában Izraelt az a feltétele­zés vezeti, hogy a blokád előbb-utóbb a palesztin bel- harcok kiújulását idézi elő. Dávid Devi izraeli minisz­terelnök-helyettes, aki szer­dán este egyórás megbeszé­lést folytatott Mitterrand el­nökkel, a francia rádióban nyilatkozva csütörtökön meg­ismételte, hogy kormánya nem hajlandó beleegyezni Arafat és híveinek Tripoli- ból való eltávozásába. Levi azt hangoztta, hogy Izrael az Arafat-üggyel kapcsolatban ,,nem tűri, hogy kész helyzet elé állítsák” — hanem azt akarja, hogy előbb tárgyal­janak vele. Ibrahim Szusz, a PFSZ pá­rizsi képviselője újságírók előtt kijelentette: Bízik ab­ban, hogy Arafat távozhat Tripoliból. Véleménye sze­rint Izrael most csak „erő­demonstrációt” folytat, első­sorban belpolitikai okokból. A PFSZ képviselője szerint Franciaország elvben már hozzájárult ahhoz, hogy vé­delmet biztosítson Arafat el­távozásához. Szusz továbbá azt mond­ta, hogy Arafat Tripoliból való távozása után találkozni fog Husszein jo-rdániai ki­rállyal. A PFSZ párbeszédet kíván folytatni Jordániával, hogy közös vonalat alakítsa­nak ki arról: hogyan szánja­nak szembe Izrael annexiós politikájával. Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt KB főtit­kára a kmesszetben — az iz­raeli parlamentben — élesen elítélte az arab-ellenes ame­rikai—izraeli szövetség meg­erősítését. Jichak Samir iz­raeli miniszterelnök nemré­giben tett washingtoni láto­gatása eredményeként még szorosabbá vált, veszélyesebb jelleget öltött a két ország „stratégiai” megállapodása. Az izraeli kommunista ve­zető arra hívta fel a figyel­met, hogy a szélsőségesen kommunista- és szovjetelle­nes izraeli vezetés amerikai katonai támaszponttá változ­tatta az országot. Reagan és Samir legutóbb abban is megegyezett, hogy együtt lépnek fel Közép-Ameriká- ban a hondurasi és Salvadort rezsim, Dél-Afrikában pedig a fajüldöző kormányzat tá­mogatására. A párt egységének helyre­állításához világos, a töme­gek számára is követhető, el-* vi politikára, a múlt hibáival való őszinte szembenézésre van szükség. Ez az igény uralta a Spanyol Kommu­nista Párt kongresszusának csütörtök délelőtti vitáját. Miután regionális csoportok­ban szerda este külön-külön megvitatták a Központi Bi­zottság 'beszámolóját, a csü­törtöki plenáris ülésen a cso­portok álláspontját egy-egy küldött ismertette. Szerdán késő este a cso­portokban szavaztak a beszá­molóról. Ennek sarán a kül­döttek közül 373-an támo­gatták, 365-en elutasították a referátumot, 35-en pedig tar­tózkodtak a szavazástól. A plenáris ülés éles véle­ménykülönbségeket tükröző vitájában többen hangsúlyoz­ták, hogy amíg a pártvezetés elvi alapon nem néz szem­be az élkövetett 'hibákkal, addig nem lehet helyreállí­tani a megbomlott egységet. A küldöttek egy része azt követelte, hogy a párt dekla­rálja: az SKP a munkásosz­tály, a dolgozók forradalmi, marxista pártja. Volt delegá­ció, amely arra szólította fel a vezetést, hogy ismerje el: az ún. eurokommunista vo­nal sokat ártott a pántnak. A hozzászólók közül töb­ben követelték, hogy az SKP rendezze kapcsolatait a vi­lág összes kommunista párt­jával, s fóként a szocialista országok pártjaival. A Pravda a NATO-nyilatkozatról A NATO brüsszeli nyilat­kozatának az volt a célja, hogy a szocialista országok­ra, mindenekelőtt a Szovjet­unióra hárítsák a felelőssé­get a nemzetközi helyzet romlásáért, noha ez az Egye­sült Államok nyugat-európai rakétatelepítésének a követ­kezménye — állapítja meg a Pravda csütörtöki kommen­tárja a NATO euröcsoportjá- nak, katonai tervező csoport­jának és miniszteri tanácsá­nak ülése után december 9- én kiadott okmányról szólva. A nyugati szövetség tag­jai „sajnálkoznak” a genfi tárgyalások megszakadása miatt, de megfeledkeznek arról, hogy a tanácskozásso­rozaton még egyszer meg le­hetett volna vizsgálni a tele­pítés mellett és ellen szóló érveket; ezt ki sem várva mégis megkezdődött a raké­ták nyugat-európai elhelye­zése. A tanácskozáson azzal az indoklással döntöttek a ha­gyományos fegyverzet foko­zott ütemű fejlesztéséről, hogy — úgymond — elkerül­hessék az atomfegyverek „idő előtt történő” bevetését. Korábban viszont a hagyo­mányos fegyverzet területén bekövetkezett lemaradásuk­kal igyekeztek alátámaszta­ni a nukleáris fegyverek fej­lesztésének szükségességét. Ebben az ördögi körben tehát az egyik fegyverzet erőltetett ütemű fejlesztése és felhal­mozása automatikusan von­ja maga után a másik fegy­verzet fejlesztését. Az amerikai nyomás elle­nére három tagállam — Gö­rögország, Dánia és Spanyol- ország — nem volt hajlandó teljes mértékben magáévá tenni a brüsszeli nyilatkoza­tot. Nyugat-Euirópában és az Egyesült Állam okban is nö­vekszik azoknak a tábora, akik az esztelen fegyverke­zési hajsza megállítását óhajtják — írja befejezésül a Pravda. Ülősztrájk Hollandiában Hollandiában januártól lép érvénybe a kormány új költ­ségvetése, amely csökkenti a közalkalmazottak fizetését és megkurtítja a közkiadások egy részét is. Képünkön fiatalok egy csoportja jelképes tiltakozásul ülősztrájkot szervezett a leghíresebb holland múzeumokban, így tün­tetve a kulturális kiadások v isszafogása ellen. (Telefotó.) Szovjet-kínai kereskedelem A Szovjetunió és Kína novemberben felújította a 1® éve szünetelő határmen­ti kereskedelmét. A határmenti kereskede­lem megkönnyítésére ha­tárátkelő állomást nyitot­tak a szovjet Panfilov és a kínai Korgas között. Megállapodás van már ar­ról, hogy beindul az áru­csere-forgalom a szovjet Távol-Kelet körzetei és a kínai Hejlungcsiang tarto­mány és Belső-Mongólia autonóm terület között.' A kínai—szovjet kereskede­lem az idén eléri a 800 millió dollárt. A két ország vezetői tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy jövőre a kereskedelem megkétszereződjék Szov­jetunió és Kína között. SZOVJET-KÍNAI HATÁRMENTI ÁRUCSERE fAJaauz ;mas-'ö Alma-Ata 1IKglga,0 Panfilov * r \ Isszik-Kul ! Jinln® JJrumcsi n^migart-^ 5 ’ Vhágó / Kasi\ (KMfl«0r~r5— 3 St * K Jancsi Sí Lop / WorE Főbb út 200 km UNIÓ i-f O jfewk. HEJLUNGCSIANG <=> *­1MOMGÓLI Aj/J. • ••••• r**?' ~ J HSZ1NCSIAN a / UJGUR ¥­Helmut Schmidt az együttműködés mellett Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Kölner Stadt-Anzeiger csütörtöki számában megjelent nyilat­kozatában határozottan sík- raszáll szocialista országok­kal való együttműködés mel­lett. • Schmidt szerint a jelenle­gi, kelet—nyugati feszültség leküzdése érdekében a Nyu­gatnak javaslatot kell tennie a politikai, a gazdasági, hi­telpolitikai és energiai együttműködés fejlesztésére. A volt kancellár szorgalmaz­ta, hogy az NSZK kormánya — szövetségben Nagy-Briitan- niával és Franciaországgal — ilyen irányiba befolyásol­ja az Egyesült Államok kor­mányát.1 Helmut Schmidt bejelen­tette, hogy az SPD 1984. má­jusi kongresszusán nemcsak a párt elnökhelyettesi tiszt­ségéről, de a negyventagú or­szágos elnökségben betöltött tagságáról is lemond. A dollár fogságában Csütörtök esti kommentárunk. A dollár mindinkább a nyugat-európai gazdaságok legveszedelmesebb ellenfelévé válik. Ilyesfajta, per­sze némileg egyszerűsítő, de azért a helyzetet nagyjából jól tükröző megállapítások mind gyakrabban hang­zanak az érintett országokban. Kétségtelen tény, hogy a dollár hosszú ideje nem tapasztalt virágkorát éli ezekben a hetekben. Árfolyama olyan rohamosan emel­kedik a legfontosabb tőkés valutákhoz képest, hogy már a hetvenes évek elejét idézi ereje, pedig hát ak­koriban merőben más világpolitikai és gazdasági vi­szonyok uralkodtak. De hát miért is hat az amerikai valuta ilyen kelle­metlenül pusztítóan óceánon inneni társaira? — vető­dik fel a kérdés. Először is azért, mert a második vi­lágháború óta a dollár a tőkés világgazdaság kulcsva­lutája: a legtöbb nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi ügyletet dollárban bonyolítják le. Ha a dollár árfolya­ma kiugróan magas és folyamatosan emelkedő, akkor persze mindenki — magánemberek és cégek egyaránt — dollárt keres, hiszen azt birtokolva hasznot remél­het, míg más valuták birtokában veszteség fenyegeti. Ha viszont nagy a kereslet, az persze tovább növeli a dollár árát. A töke, ahelyett, hogy Európában befek­tetnék, átmegy Amerikába. Ez a jelenség évek óta tart. s a döntő oka az, hogy az Egyesült Államokban kiugró­an magasak a kamatlábak. Az európai tőkés országok gazdasági pangása már hosszabb ideje ezen a zátonyon vesztegel, egyre magasabb munkanélküliséggel. A drága dollár és a tartósan magas amerikai kama­tok tehát egyszerűen megbénítják a nyugat-európai­ak gazdaságát, s o remélt fellendülés ilyen pénzügyi kényszerpályák miatt késik. Ráadásul a hatalmas ka­tonai kiadások miatt az amerikai állami költségvetés ijesztően deficites. A washingtoni kormány ezt maga is a hitelpiacokon felvett pénzekkel pótolja — tovább fo­kozva a keresletet a hitel iránt. Reaganék azonban bizonyosan nem fognak elállni fegyverkezési terveik­től. Pénzpolitikájuk pedig összességében külföldi ke­reskedelmi vetélytársaikat jobban sújtja, miért lenne hát változtatás? Így várhatóan a dollár továbbra is erős marad, és fogságban tartja a fellendülésre szomjazó nyugat-európai gazdaságokat. AVAR KAROLY RANSRAMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Anitái, az országgyűlés elnö­ke bemutatkozó látogatáson fogadta Milovan Zidart, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, csütörtökön a főváros XII. kerületébe látogatott. Kíséretében volt Jassó Mi­hály, a budapesti pártbizott­ság titkára. Németh Károly délelőtt felkereste a Magyar Posta központját, délután ta­lálkozott a városrész párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetőivel, politikai munkások­kal. Mátrai Rezsőnek, a 86 ezer lakosú kerület 1984. évi fejlesztési terveiről elhang­zott ismertetője után a Köz­ponti Bizottság titkára idő­szerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót. • Gyenes * András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke csütör­tökön a főváros XI. kerületé­be látogatott. A kerületi pártbizottság székházában Szatmári István első titkár és Hurbán Lajos tanácselnök tájékoztatta a KEB elnökét a városrész kommusistáinak munkájáról, az itt élő és dol­gozó emberek politikai han­gulatáról, gondjairól, örö­méiről. A KEB elnöke ezután kerületi kulturális és szociá­lis létesítményekkel ismer­kedett, majd ellátogatott né­hány termelőüzembe. BECS Béesben csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről folyó tárgyalások 31. fordulójának záróülését. Az ülésen az NDK, az Egyesült Államok és a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője szólalt fel. * BELGRÁD Csütörtök délelőtt három­napos hivatalos látogatásra Belgrádiba érkezett Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök. A magas rangú vendéget a belgrádi repülő­téren Mika Spiljak, a jugo­szláv államszövetség elnöke, a kormány több tagja, más hivatalos személyek üdvözöl­ték. Miitterrand-it útjára elkí­sérte a párizsi kormány több miniisztere is. LA PAZ Testületileg benyújtotta le­mondását szerdán a bolíviai kormány. Jósé Ortiz Merca- do külügyminszter szerda es­ti sajtóértekezletén közölte, a lemondásnak az a célja, hogy „a politikai és gazda­sági béke” megteremtése ér­dekében nemzeti egységkör- mányit hozzanak létre. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradóan eluta­sította az ellenzéknek a ter­vezett sajtótörvény miatt a kormány ellen előterjesztett bizalmatlansági indítványát. A vita során Robert-André Vivien ellenzéki RPR-képvi- selő személyeskedő támadást intézett Pierre Máuroy mi­niszterelnök ellen — ezért a miniszterelnök és a baloldali képviselők elhagyták az ülés­termet és csak Vivien fel­szólalása után tértek vissza. A vitában Guy Duooloné, a kommunista képviselőcsoport alelnöke hangsúlyozta: a vi­ta megmutatta, hogy kik küz­denek az igazi pluralista de­mokráciáért, és kik azok, akik ugyan sajtószabadsá­got emlegetnek, de csak a pénz hatalmát akarják biz­tosítani. A törvényjavaslat­nak éppen az a célja, hogy megállítsa a sajtó koncent­rálásának folyamatát — ily módon szavatolva az igazi pluralitást és a világos hely­zetet a sajtóban. BOGOTÁ Lezuhant szerdán a ko­lumbiai légitársaság Boeing 707 típusú teherszállító re­pülőgépe az északnyugat- kolumbiai Medellinben. A gép rögtön a felszállás után rázuhant a repülőtér közelé­ben lévő gyár épületére. A szerencsétlenség következté­ben a repülőgép háromfőnyi személyzete, valamint tizen­öt gyári munkás életét vesz­tette. Tizenkilencen megse­besültek. A szerencsétlenül járt gépen utasak nem tar­tózkodtak. Tovább mélyül a közel-keleti feszültség

Next

/
Oldalképek
Tartalom