Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

A rtfePÜJSÁG 1983. december 14. Filmgyártásunk 1983-ban A Magyar Filmgyártó Vál­lalat termelési értéke 1983- ban elérte az egymilliárd fo­rintot. A vállalat történeté­ben ez rekord, s így eredmé­nyes évet zár a MAFILM. Föld Ottó igazgató, Dénes Istvánnak, az MTI munka­társának elmondta: — a si­kerekben jelentős szerepe van a több éves rekonstruk­ciós munkáknak. Üj filmgyá­ri telep létesült Foton. A két­ezer négyzetméteres Máriás- sy csarnokban 1983-ban már készítettek filmeket. A Pest megyei községben befejezés előtt áll egy másik hasonló méretű műterem. Már Foton forgatták Rózsa János film­jét, a Boszorkányszombatot. A tv-nek készült Fehér György munkája, A nők is­kolája, s még ebben az évben — ugyancsak televíziós meg­rendelésre — megkezdődnek Szinetár Miklós rendezésé­ben a Hoffmann meséinek felvételei. A Lumumba utcá­ban, a MAFILM központi bázisán elkészült egy új szinkronstúdió — nevét a közelmúltban elhunyt Ranó- dy Lászlóról kapta. A Köny­ves Kálmán körúti film­gyárban rövidesen befeje­ződik a felújítás, amelynek eredményeként létrejön a közművelődési stúdió videó­bázisa. Bővültek a népszerű tudományos és oktatófilm stúdió lehetőségei is: Gödöl­lőn több új létesítmény szol­gálja a korszerű filmkészí­tést. — Az eredmények mögött több mint ötszáz, különböző Barabás Barabás Miklós az egyik legismertebb magyar festő. Sok írás foglalkozott már munkásságával, de igazi mo­nográfia, amely életének mozzanatait, művészetének állomásait egységben foglal­va dolgozta volna fel — ed­dig nem jelent meg. Szvo- boda Gabriella Barabás Mik­lós című könyve megkísér­li követni a festő életpályá­ját, s alkotásait a korszak társadalmi és politikai ese­ményeivel összhangban vizs­gálja. Barabás Miklós nem­csak mint festő volt jelentős személyiség kortársai számá­ra, hanem jelkép is volt, sőt ő maga is jelképet teremtett. Élete során mintegy ötezer arcképet festett és ezekben megalkotta a korabeli ma­műfajú film áll. Itthon és külföldön a magyar film­gyártás általános tekintélyét a játékfilmek alapozzák meg. Most már hosszabb ideje évi 20 játékfilm elkészítésére vagyunk képesek, hiszen a filmkészítésre szolgáló anya­giak nem emelkednek, ugyanakkor a költségek év­ről évre nagyobbak. A MA­FILM különböző szervezési és gazdasági intézkedésekkel próbál ezen segíteni. Abból indulunk ki, hogy a játék-, a közművelődési-, illetve a televíziós filmek fokozottabb figyelmet igényelnek, s egy- egy film nem tekinthető mindenáron nyereséget ho­zó üzleti vállalkozásnak. Igyekszünk úgy gazdálkod­ni, hogy csak az elkerülhetet­len költségek terheljék eze­ket az alkotásokat. — Sok vita és jelentős tár­sadalmi érdeklődés kísérte a különböző koprodukciós vál­lalkozásokat. A filmkészí­tésnek ez a módja ma már természetes gyakorlat a vi­lág filmgyártásában, ám az biztos, hogy a koprodukció önmagában nem old meg semmilyen filmkészítési problémát. Összegezve az eddigi termést, megállapítha­tó, hogy születtek jó és ke­vésbé sikerült alkotások. Jó kapcsolatunk van a külön­böző NSZK tévétársaságok­kal, s a velük forgatott fil­mek — legutóbb például a Jób lázadása — művészi és anyagi értelemben is sikere­sek. Miklós gyár hazafi és honleány ide­álképét. Festményein, rajzain a közönség ízlését és érzé­sét magas fokon fejezte ki. Barabás a bontakozó ma­gyar művészeti élet kulcsfi­gurája volt. Szerzői tevé­kenysége festészetének mun­kásságával vetekszik. Az életrajz első fele Bara­bás idős korában írt önélet­rajzának tényeire támaszko­dik, második része pedig ko­rabeli dokumentumokra, saj­tóközleményekre, mivel a mester írása életének későb­bi eseményeiről nagyon szűkszavú­A kötet érdekességét és esztétikai értékét a képanyag adja. Van köztük néhány jól ismert alkotás, de számos soha nem publikált érdekes festményt is bemutat. Nívódíjat kaptak a dombóvári a matőr filmesek Kimagasló művészeti és közösségteremtő tevékenysé­gük elismeréseként 34 amatőr együttest és csoportot jutal­maztak idén nívódíjjal. Az okleveleket és az azokkal já­ró pénzjutalmakat Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgatója adta át kedden délelőtt az intézet audio­vizuális stúdiójában. A kü­lönféle művészeti szakágak jeles amatőr képviselői kö­zül nívódíjban részesült töb­bek között >az erzsébetvárosi szabadidő-központ Remb­randt grafikai köre, az aesá- di szociális betegotthon hím­zőszakköre, a budapesti fotó- klub, a dombóvári városi művelődési otthon amatőr- filmes csoportja. A bábos, a színjátszó és a néptáncos amatőr együttesek sorából többek között az egri Ütitörő- ház iHarLekin bábcsopontját, a bagi általános iskola Fapi- he színjátszó együttesét, va­lamint a kaposvári Tóth La­jos ének-zenei általános is­kola gyermék tánc csoportját jutalmazták nívódíjjal. A ze­nei kategóriában kórusok, vegyeskardk, szimfonikus zenekarok és népzenei cso­portok érdemelték ki színvo­nalas tevékenységükkel a rangos elismerést. Hangverseny felnőtteknek, gyerekeknek Négyszáznegyven féle fel­nőtt és ezerháromszázötven féle ifjúsági bérletsorozatot hirdetett meg országszerte az idén a 'Filharmónia. Nagyvá­rosokban, megyeszékhelyeken és kisvárosokban, iparvidé­keken, munkástelepüléseken. Színházakban, egyetemi aulákban, szállodai bálter­mekben, művelődési házak­ban csendülnek fel nagyze­nekari művek, szimfóniák és kamaraművek. Népszerű elő­adók, rangos zenekarok, ki­váló karmesterek adnak kon­certeket. Sokszor közremű­ködnek a helyi félhivatásos zenekarok, művész-tanárok is. A vidéki nagyzenekarok tevékenységének pedig 90 százaléka a Filharmónia szer­vezte hangversenyeken bo­nyolódik le. Egy négy fellépésre világhí­rű zenekarok, szólisták is be­kapcsolódnak az ország ze­nei életébe. Vidéken is ad hangversenyt a Liana Isza- kadze hegedűművésznő ve­zette grúz kamarazenekar, az örmény kamarazenekar, és az I nuovi virtuosi di Roma kamarazenekar. Pécsett, Debrecenben, Sze­geden, Győrben kétféle fel­nőttbérlet közül is választ­hatnak a zenebarátok. Vala­mennyi megyeszékhelyen, s azon kívül jó néhány város­ban — Komlón, Bonyhádon, Pakson, Barcson, Nagykani­zsán, Sopronban, Tapolcán, Pápán, Mosonmagyaróváron, Abonyban, Cegléden, Nagy­kőrösön, Vácott, Gyöngyösön, Kisvárdán, Vásárosnamény- ban, Hajdúszoboszlón, Püs­pökladányban, Gyulán, Oros­házán, Szarvason, Makón, Cson'grádban, Hódmezővá­sárhelyen, Szentesen, Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, Karca­gon, Jászberényben — bér- leti rendszerben hallhatnak hangversenyeket az ott la­kók. Népszerű és olcsó a szo­cialista brigádok számára rendezett hangversenysorozat — Komlón, Dunaújvárosiban, Özdom, Salgótarjánban, Ka­zincbarcikán, Miskolcon. A nagyobb városokban 300—350 rendszeres hangversenyláto­gatót tartanak számon, a ki­sebb helyeken általában szá­zat. Szegeden, Pécsett, Mis­kolcon, Győrben, Debrecen­ben és Szombathelyen csak a terem befogadóképessége szab határokat. Az ifjúsági hangversenyek célja, hogy jó zenével, ran­gos előadással a jövő zene­szerető közönsége nevelőd­jön Ezért a zene mellett gyakran jutnak szóhoz a társművészetek, a vers, a pró­za, a tánc, a mozgás. K. M. Dunántúli napló Bőséggel öntözhetjük tor­kunkat pécsi pezsgőkkel az idei ünnepeken. Ha új faj­tákkal nem is rukkol ki a Villány-mecsekaljai Borgaz­dasági Kombinát, mégiscsak jó hír, hogy több lesz a tank­pezsgő, melynek íze alig ma­rad el a palackban érleltnél, ára viszont számottevően ol­csóbb. Tankpezsgővel az idén a tavalyinak a kétszeresét, 4 millió palackot töltenek., A kombinát pezsgőüzemé­ben az idén összesen 6,5 mil­lió palack pezsgőt gyártanak, ennek 80 százalékát külföld­re szállítják. Idehaza 1—1,2 millió palack pécsi nedűre számíthat a kereskedelem, a Pannónia-család 14 változat­ban kínálja magát. Vén Mi­hály, a pezsgőüzem vezetője szerint ez a választék bősé­gesen elegendő. Mint emlí­tettük, több lesz az olcsóbb tankpezsgő, de többet külde­nek az üzletekbe a különle­ges, nyújtott formájú palac­kokba töltött Pannónia szá­raz és rosé fajtákból is. Ér­demes még megjegyezni, hogy a pécsiek tankpezsgője érdemesült, az idén díjat ka­pott a Pécsi Ipari Vásáron és az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron is. Borokból köztudottan tele a pincénk, a feldolgozók ér­tékesítési gondokkal küsz­ködnek. Az igazán jó bor vi­szont vevőre talál, ezért fi­gyelemre méltó, hogy a kom­binát egyre több, különleges minőségű borral jön ki, ezek palackján ott a megkülön­böztető jelzés, a nemzetiszí­nű papírgyűrű. A különle­gességek sorában említhet­jük a Villányi, hárslevelűt, továbbá a Siklósi olaszriz- linget. Ez utóbbi minőségét nemrég a franciaországi Bor- deaux-ban tartott borbírála­ton igen magasra értékelték. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Egy tűt sem lehetett leejte­ni szombaton a Skála Fehér­vár Áruházban, óvatos becs­lés szerint 35 ezer vásárló fordult meg az alumínium­palotában. Ezüstvasárnapra a Skála is ünnepi áruválasz­tékkal készült fel, különösen műszaki cikkekből, fehérne­műből, konfekcióból és já­tékáruból állt bőséges vá­laszték a vásárlók rendelke­zésére. Mint dr. Balassa András igazgatóhelyettes elmondta, ezüstvasárnapra tartós fo­gyasztási cikkekből, például mosógépből, hűtőszekrényből és színes televízióból csak kisebb készlet áll rendelke­zésre, ugyancsak szerényebb a választék import kötött­áruból. Ami biztató, hogy szerény mennyiségű Lego és Matchbox játék is érkezett és a jövő héten áruházi cse­re útján NDK és bolgár gyártmányú játékokból nagy mennyiséget kapnak még. Igen bőséges viszont az áru­készlet férfiingekből és már­kás női fehérneműből, s to­vábbi szállítmányokat vár­nak még a nagykereskedel­mi vállalatoktól divatáruból, téli felsőruházatból. Dunaújvárosban a DUNA- KER Vállalat 165 millió fo­rintos készlettel várja az ajándékkeresőket, ebből az ünnepi forgalomra 50—60 millió forintnyi a plusz kész­let. Még, ezután, a napokban érkeznek be folyamatosan az import ruhaneműk. Különö­sen a női fehérneműből ígér­nek nagy választékot. Hasonlóképp nagy a készü­lődés a konkurenciánál, a Dunaújvárosi Munkásszövet­kezetnél. Itt a Skála Áruház bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Már december elején akciókkal indították az ünnepi bevásárlást. Így december 10-ig az ABC-osz- tályokon 40 százalékos ked­vezményt nyújtottak a szö­vetkezeti tagsággal rendelke­ző nyugdíjasoknak. Külön bevásárlónapot szerveztek — szintén kedvezménnyel — a dunaújvárosi mozgássérül­teknek. Műszaki osztályukon ezek­ben a napokban jelentek meg az újdonságok, így a CB-rádió és a képmagnó. Nagy a forgalma az ajándék­részlegnek. Keresettek a mi­nigaléria cikkei is. SOMOGYI^ Tévedés azt hinni, hogy akik a mínusz 12 fokos hi­degben elhozták a kaposvári heti piacra néhány kilányi portékájukat, csupán a ha­szonért tették. Számukra életforma ez. Az adok-veszek ez alkalommal jószerivel már csak a csarnokra korlá­tozódott, így is megtalálhat­tunk azonban mindent, ami a hétvégi asztalra kell. Meg­jelent a primőr paradicsom, 40 forintért. Az őszi termés szerény maradványait hozták el paprikából, 1—4 forintos darabáron. Mutatósabb vas­tag húsú paprikát 8-ért kap­hattunk. 10 forintra emelke­dett a fejes káposzta ára, 15- re a kel. Savanyított fejes káposztából 35-ért vehettünk egy fazéknyi töltött káposz­tához elegendőt. Egy forint­tal drágult a főzőhagyma: most 13-at kértek érte. Há­rom forinttal kóstált többet a lila csemege. Zöldséget húszért, sárga­répát 8-ért árultak. Két hete 3 volt, most 5 forint a sóska osomója. E téli reggelen már a 4-re tartott póréhagymát is üde színfoltnak láttuk. Nyolc forint a burgonya kilója. Ugyanannyiért két gerezd­nyit vehettünk sütőtökből. Kedvez a fagy a disznóvá­gásoknak, kelendő volt hát a 60 forintos fokhagyma. Az alma választéka és mi­nősége már haloványabb. Aki szépet akart, 12—15 forintot fizetett érte. A 16—20 forin­tos körte egyre inkább pró­bára teszi a fogakat. Fanya­rul mosolygott a naspolya, amelyért már 14 forintot számoltak. Meglepően szép gesztenyét hoztak 22-ért. So­kan vették a 90 forintos dió­belet és a tízzel drágább mákot. .,Ilyen kacsát nem vesz 280-ért” — mondta az egyik árus, és igaza is lett: a vevő továbbállt. Méreteivel keltett feltűnést egy 300 forintért „vesztegetett” pulyka. 120 fo­rintot kértek egy tyúkért. Ritkaság volt néhány, dara­bonként 25-ért kínált, kony­hakész galamb, 2,40-ért ve­hettünk szép, friss tojást. Láttunk élő pontyot, volt bu­sa is, kilónként 25-ért. PETŐFI PÉPE A múlt évihez képest bő­vült a megyében a kishatár- menti forgalom, s az áruházi cserékkel sokféle fogyasztá­si cikk jelent meg az eladó­helyeken. Az élelmiszer-ellá­tásban, az országoshoz ha­sonlóan, jó esztendőt zárunk. Ennek alapja Bács-Kiskun- ban a mezőgazdasági üze­mek és az áfészek fejlődő sertéshús-feldolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a kará­csony és a szilveszter előtti hetekben a tavalyinál 400 tonnával több tőkehúst és húskészítményt szállítsanak az üzletekbe. A burgonya, gyökér, sár­garépa, káposzta és az alma tárolása a téli hónapokra sikeresen befejeződött — je­lezték a megyéből. Közepes hidegre számítva, az egyik legkönnyebben romló zöld­ségféléből, káposztából is lesz februárig elegendő. Ezekben a napokban azon­ban a figyelem középpontjá­ban a fűszer- és az édesség­kereskedelem áll. A Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat százmil­lió forint értékű árukészleté­ből borssal, köménnyel, só­val, paprikával és más fű­szerekkel ellátja a házi ser­tésvágáshoz a lakosságot. Mák, dióbél és gesztenyepüré ugyancsak kielégítő mennyi­ségiben kapható. A legkere­settebb karácsonyi édessé­gekből két százalékkal töb­bet hoznak forgalomba, mint tavaly ilyenkor. Javul a zse­lés és más, jobb minőségű szaloncukrok kínálata. A citrom mellett, amelyet év közben is folyamatosan árusítottak, megjelenik még kétféle déli gyümölcs. Az el­ső 80 mázsa banán- és 60 má­zsa narancsszállítmány már megérkezett a megyébe. Az év hátralévő részében még 13 vagon narancs és körül­belül ugyanennyi banán ke­rül az üzletekbe. A zöldség­konzerv-ellátást a FÜSZÉRT csehszlovák és román ubor­kával és zöldbabbal javítja. A ruházati boltok raktá­rait és üzletterét feltöltötték, jórészt a hazai ipar áruival. Téli sportszerekkel, játékok­kal és ajándékokkal is'ellát­ták a különböző szaküzlete­ket. Van elegendő szánkó. A nyári kitelepülést a ke­reskedelemben ezúttal követi a téli, az ünnepek előtti. A megye hat városában 54 he­lyen, utcán, tereken, árká­dok alatt is árusítanak fo­gyasztási cikkeket. A kiskun­félegyházi Centrum Áruház például Tiszaalpárra települ ki. Másutt ipari üzemeket keresnek fel az eladók. ü%T(IMEOBCKflSI-- npuBflfi Tambovban megnyitották a megye legnagyobb és leg­korszerűbb áruházát. Az öt­ezer négyzetméter alapterü­letű áruháznak 1200 négyzet- méter alapterületű kávéháza is van — írja testvérlapunk, a Tambovszkaja Pravda. Az áruházat a legkorsze­rűbb technikai eszközökkel szerelték fel. A berendezések között vannak olyanok is, amelyek Finnországban ké­szültek. Az áruháznak saját rádiója van, amelyen rend- • szeresen tájékoztatják a vá­sárlókat az új árukról és ar- / ról, hogy hol mit találhat­nak. Cukrászüzemükből állan­dóan friss és sajátkészítésű süteményekkel látják el a kávéházukat. Ugyancsak Tambovban az Internacionalista utca egyik új épületének földszintjén megnyílt a megyeközpont új könyvesboltja. Az új üzlet nemcsak kor­szerűen berendezett, hanem méreteiben is kielégíti a könyvterjesztők és -vásárlók igényeit. A könyvesboltnak két részlege van: az egyik­ben szépirodalmi, testneve­lési és sport-, művészeti, mű­szaki könyveket árusítanak. Ezen az osztályon találhatók azok a könyvek is, amelye­ket a világ különböző szo­cialista országaiban adtak ki. A másik részlegben kizárólag politikai könyveket árusíta­nak. Az új bolt nagyságát mu­tatja néhány adat. Az eladó­tere 531 négyzetméter. A vá­sárlókra váró könyveknek 290 négyzetméternyi terüle­tet biztosítottak a tervezők és az építők. A könyvesbolt­hoz tartozik még egy 296 négyzetméter alapterületű előkészítő rész is. Korongozó múzeumlátogatók Az ősz folyamán fazekasmúzeumot adtak át Mezőtúron. A múzeum a városközpontban egy felújított épületben kapott^ helyet, s a kiállítási anyag nagy részét a helyi művelődési központ honismereti szakkörének gyűjtemé­nye alkotja. A múzeumban a látogatók maguk is koron- gozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom