Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

1983. november 19. ia Képújság Még egyszer az MNK-fordilóról Banász, a tamásiak kapusa jól védett. Felvételünkön Csongrádi nagy erejű lövését hárítja a jobb alsó saroknál. Miközben szerdán Európa labdarúgópályáin az EB-se- lejtezők idei utolsó nagy fel­vonása zajlott, idehaza a Magyar Népköztársasági Ku­pa nagy döntőjének első for­dulója szólította játéktérre a csapatokat. Miután Tolna megyei együttes ezúttal sem iratkozott fel a 'meglepetés­szerzők közé, íigy immár ha­gyományosan : Tolna csak szemlélője lehet az MNK to­vábbi küzdelmeinek. Nosztalgia-kuriózum csu­pán ebben a tartós sivárság­ban a Bonyhádi Vasas 18 év­vel ezelőtti MNK-s menete­lése. A megyebajnokságban szerepelt Vasas gárdája amo­lyan csakazértis megmutat­juk alapon sikerrel vette az MNK akadályait, övére tűz­ve több nagynevű ellenfele skalpját. Nem is álltak meg a bonyhádiak a legjobb nyol­cig. Ott a Győri ETO — a mai iRába ETO jogelődje — ütötte el őket a negyeddön­tőtől. Palotai, Korsos és Keg- lovics is játszott az 1965. szeptember 8-i bonyhádi mérkőzésen a Rába-parti vá­ros NB I-es csapatában. 'Csakhogy, hol van már a tavalyi hó? A szerdán pályá­ra lépett csapatunk játékosai jószerivel a bonyhádiak egy­kori sikerére legfeljebb hal­lomásból, vagy az újságok megsárgult lapjait forgatva emlékezhettek. Tudjuk mi, persze, hogy nincsenek csodák. A sport­ban sem. Az 1983—84. évi MNK nagydöntő sorsolása ismeretében az első pillanat­tól éreztük: Tamásinak a Vi­deoton, Nagydorognak pedig a 'Kaposvári Rákóczi elleni továbbjutásában reményked­ni merő illúzió. Csakhogy ... Elbukott megyénk harmadik kuparésztvevője, a Kisdorogi MEDOSZ is. Egy szerény ké­pességű, megyei első osztály­ban szereplő csapat, otthoná­ban. Valójában ezért keserű a szánk íze. A ikapolyi kudarc azért fájó, mert igazán nem számított maximalista elvá­rásnak a MEDOSZ továbbju­tásában bízók igénye. Túl az 1-0-as vereségen, Meksz és Éppel kiállítása vegyes ér­zelmű turmixot kevert a klubban folyó nevelőmunka megítélését tekintve a közön­ség soraiban. Nem vártunk csodát a Ta­mási—Videoton 90 perctől. Maguk a helyi szurkolók is nagy „zakóra” számítottak. Napfürdőzött a MEDOSZ sporttelepe, mégis jólesett az öltözői kályha melege. A kór­házban fekvő Kovács Sándor vezető edzőt helyettesítő Csík Gyula fölöttébb óvatosan fo­galmazott : „Tisztes helytál­lásban reménykedünk.” A hazaiaknál játékra jelentke­zett Bazsonyi, meg Pölöskei is. Hiába no, aki egyszer megízlelte a kupameccsek sa­játos „bukóját” — az nehe- ben mond le egy-egy újabb részvételi lehetőségről. Talán a túlzott tekintély- tisztelet tette „megszeppent nyuszivá” a tamási tizen­egyet, de tény: az első 45 percben játékuk nyomokban sem emlékeztetett a tavaly őszi kupameccsre. A második 45 percben aztán már levet­kőzték elfogódottságukat, küzdöttek, s helyzeteik is akadtak. Kovács Ferenctől, a Videoton mesterétől dicsére­tet kaptak a találkozó végén. — Számunkra a biztos to­vábbjutás volt a cél, s nem a gólözön erőltetése. A tamá­siak szünet után bebizonyí­tották, hogy együttesük ügyes, s javukra szól, hogy mindvégig sportszerűen küz­döttek — mondta a „Vidi” vezető edzője. —fekete— nem adtak könnyen Nem volt vesztenivalója a nagydorogi csapatnak. Ez ér­ződött a megyebajnokságban szereplő, mindent egy lapra feltevő együttes játékán. El­szántan, az esélytelen nyu­galmával léptek pályára és foggal-körömmel harcoltak az utolsó pillanatig. Szurko­lóik egy félidőn át remény­kedhettek egy esetleges bra­vúrban. Rohamozásaik köze­pette (levegőben lógott a ve­zető góljuk. De, talán éppen ebben rejlik a két osztálynyi különbség, hogy a Kaposvári Rákóczinak két perc is ele­gendő volt ahhoz, hogy biz­tosítsa továbbjutását. — Az itt látott teljesítmény aligha lesz elegendő a Video­tonnal szemben — „dobtam fel a labdát” Bőzsöny János­nak, a Rákóczi vezető edző­jének. — Ez kétségtelen. Csapa­tunk ezúttal mélyen tudása alatt produkált, így a játék képe nem tükrözte híven az erőviszonyokat. Hiba lenne az okok között a számunkra szokatlan rossz talajra hivat­kozni. Elsősorban ellenfelünk lelkes, harcos játéka nehezí­tette meg dolgunkat. A kö­vetkező MNK-találkozón, Ka­posvárott szeretnénk jó já­tékkal kirukkolni és felidézni a régi kupaösszecsapások hangulatát. Egy hét múlva mi leszünk a „kiscsapat” ... — És hogy látta a 90 per­cet a nagydorogiak edzője, Kirchner István? — A nagy múltú kaposvári klub csapata ellen, amelyik nem véletlenül vezet a terü­leti bajnokság Dráva-csoport- jában, játékosaink azt nyúj­tották, amit vártunk tőlük. Mindenki maximálisan igye­kezett, ezzel együtt csak eny- nyire futotta erőnkből. Dol­gunkat nehezítette, hogy a második félidőt végig em­berhátrányban játszottuk. Ügy érzem, mindent egybe­vetve nem adtuk meg köny- nyen magunkat. —takács— T Palotai Károly búcsúja Egy kiváló sportember — egykori játékos, későbbi játékvezető — búcsúzik a zöld gyeptől. Palotai Ká­rolyról, a nemzetközi hírű magyar labdarúgó-játékve­zetőről van szó. Eeseményekben gazdag pályafutásáról nyilatkozott az MTI győri szerkesztőjének: — Békéscsabán születtem 48 évvel ezelőtt, ötgyer­mekes családban. Már kisgyermek koromban rúgtam a labdát. Egészen fiatalon játszottam a helyi NB Il-es csapatban. 1955 januárjában igazolt le a Rába ETO. Első osztályú labdarúgó-pályafutásom Győrött kezdő­dött meg, ekkor és ugyanitt fejeződött be 1967-ben. Közben bajnok- és háromszoros MNK-győztes csapat­nak lehettem a tagja. Szép sikereket értünk el a kü­lönböző kupákban. Több száz bajnoki találkozón és számtalan kupamérkőzésen szerepeltem a győri zöld­fehér színekben. — Emlékezetesek voltak a válogatott mérkőzések is. A „B”-válogatottban és az olimpiai csapatban több­ször játszottam, s ott voltam az emlékezetes 1964. évi tokiói olimpián, ahol mi szereztük meg az aranyérmet. Mikor kezdődött a játékvezetői pályafutása? — Ahogy abbahagytam az aktív labdarúgást, 1967- ben, a játékvezetői vizsgát azonban már 1959-ben le­tettem. Az első NB I-es találkozót Szombathelyen ve­zettem 1970-ben és ugyanitt fújom a sípot ma is utol­jára, hasonló találkozón. A végleges búcsú pedig a bírói tevékenységtől két hét múlva Pozsonyban lesz a döntő jellegű Csehszlovákia—Románia EB selejtező mérkőzésen. Játékvezetői pályafutása is rendkívül gazdag volt. — Igen. Több mint 200 első osztályú találkozót ve­zettem, nem beszélve az alsóbb osztályú mérkőzésekről. Számtalan esetben voltam hazai és nemzetközi talál­kozókon is partjelző. Eddig pontosan 98 nemzetközi ta­lálkozón bíráskodtam és hátra van a már említett po­zsonyi. Ez lesz a 99. és egyben a végleges búcsú. Bírás­kodásaimnak kiemelkedő állomásai voltak az UEFA-, a KEK- és a BEK-döntők, valamint az, hogy két olim­pián és három világbajnokságon is voltam játékvezető. Miért a búcsú, hiszen csak 48 éves? — Időben kell búcsúzni. Egészségemet, fizikumomat eléggé igénybe vették az állandó készenlétek. Ezen könnyíteni akarok. Eddig még sikerült követni a já­tékot. Igyekeztem annyit futni, mint a legjobb labda­rúgók. Ez nem biztos, hogy sikerülne a jövőben. Hogyan bíráskodott? — Nem akartam soha főszereplő lenni. Mindig arra törekedtem, hogy partnere legyek a játékosoknak. A mérkőzések eldurvulását inkább megelőztem, mint lát­ványos fegyelmezéseket rendeztem. Biztosan én is té­vedtem néhányszor, de sohasem szándékosan. Palotai Károly tehát ma Szombathelyen a hazai, ezt követően pedig két hét múlva Pozsonyban a nemzet­közi pályákon is elköszön. Ezt követően már, mint csak a Győr-Sopron megyei Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyetteseként dolgozik a sportért. Korábban volt arról is szó, hogy a neves sportember a fővárosba köl­tözik és ott vállal ugyancsak a sporttal összefüggő munkát. Végül úgy döntött, marad Győrött, ahol mint játékos és játékvezető, valamint sportember is a leg­több sikert érte el. Kores-bajnokság — baskír nemzeti sport (Fotó: SZP—APN—KS) Kosárlabda NB I Veszprémbe utazik a Szekszárdi Dózsa csapata Az Ural mellett élő baskí­rok népszerű sportága a ko- res-birkózás. A versenyzők széles övék segítségével küz­denek egymással. Az öv egyik végét körültekerik a tenyerükön, a másikat pedig egyszerűen szorosan fogják az öklükben. Az öv maga az ellenfél hátán van. Amilyen jól indult ez az év Kocsis Ferenc számára, olyan kellemetlen eseményekkel volt tele 1983. ősze... Emléke­zetes, hogy a Ganz-MÁVAG olimpiai és világbajnoka az áprilisi, a Budapest Sport- csarnokban megrendezett EB-n negyedik kontinens bajnoki aranyérmét harcolta ki, és terve szerint indulni nak számít a Szovjetunió szövetséges köztársaságaiban. A korcsban ma a legfonto­sabb az ellenfél két vállra fektetése. Korábban egy tel­jes napig is folyt a küzde­lem, s csak akkor fejeződött be, amikor valamelyik fél feladta a versenyt. A 87 éves Abdul Ganyi visszaemlék­szik, amikor tízéves korában akart a szeptemberi kijevi világbajnokságon is. Egy sé­rülés közbeszólt, majd ami­kor bordája rendbe jött, egy belgyógyászati vizsgálaton ki­derült, hogy számos ízületi gondja fő okozója mandulá­ja. — A Sportkórházban ki­vették manduláimat — mondta a gyáriak kiváló végignézett egy versenyt. A küzdelem egy erdei tutajos és egy 40 éves birkózó kö­zött folyt és reggeltől estig tartott. A győztes a fiatal tutajos lett, akinek 4 bordája eltört. Az ellenfélnek három ujja kicsavarodott, kifordult a vállcsontja, és súlyos térd- és bokazúzódásokat szenve­dett. sportolója. — Ezzel mintha újjászülettem volna, azóta könnyebben érzem magam, az edzésen nem okoz annyi gondot a lélegzetvétel. A két hete műtött kötött­fogású csillag hétfőtől csat­lakozik válogatott társaihoz, akik Zalakaroson gyűjtik az erőt az olimpiai felkészülés első állomásaként. Félidejéhez érkezett az őszi bajnoki idény a kosárlabda NB I-ben. Az elkövetkező időszakban már a visszavá­gó mérkőzésekre kerül sor. A Szekszárdi Dózsa kosár­labda-csapata számára az eddigi egymás elleni össze­csapások eredményei kedve­zően alakultak, jó pozícióban várhatják a folytatást. Ma délután 15 órakor a Veszprémi Volán otthonában lép pályára a lila-fehér együttes. A mérkőzés fontos lehet az első tíz közé való bekerülés küzdelmeiben, így a múlt heti PVSK elleni ta­lálkozón nyújtott teljesít­ménynél jóval többet kell a szekszárdiaknak felmutatni. Ma útrakelt Ribli Zoltán nemzetközi sakknagymester Londonba, hogy a sakkvilág- bajnok-jelöltek elődöntő pá­rosmérkőzésén megmérkőz­zön a szovjet ex-világbajnok Vaszilij Szmiszlovval. Eluta­zása előtt kereste fel kérdé­seivel a magyar világbajnok­jelöltet az MTI munkatársa. — Hányadik párosmeccse lesz a most következő? — Korábban többet is ját­szottam, de ilyen jellegűt csak előző világbajnokjelölt- ellenfelemmel, a Fülöp-szi- geteki Torréval váltottam. — Változtatott-e valamit a felkészülés módszerén? — Alapvetően nem. Akkor és most is az az 5—6 sakko­zó segített, akikkel az elő­készületek dandárját végez­tük. Közülük Orsó Miklós nemzetközi mester az, aki Vertetics István vezető ed­ző egyértelműen győzelmet vár csapatától: — A múlt heti Veszprém —MAFC találkozót végig­nézve, annak tapasztalatai alapján igyekeztem felkészí­teni a lányokat. Ügy érzem, a PVSK elleni gyenge telje­sítmény okozta 'pszichikai megrázkódtatást ki tudtuk heverni, sikerült a játékosok önbizalmát, küzdőszellemét a megszokott szintre hozni. Nagy idegcsatára van kilá­tás, de eddig nyújtott telje­sítményük, helytállásuk alapján bízom a lányokban. E fontos idegenbeli mérkő­zésen csak a győzelem lehet számunkra elfogadható ered­mény. ebben a sorozatban végig hi­vatalosan is a szekundán- som volt. A második sze- kundáns előbb Horváth Jó­zsef volt, de amikor ő eluta­zott az ifjúsági világbajnok­ságra, szerepét Kállai Gá­bor vette át. Egyébként vala­mennyien ugyanannak a sportkörnek, a Volán SC-nek a tagjai vagyunk. — Tőrre játszmáinak ösz- szegyűjtése nem kis gondot okozott. Szmiszlov reperto­árjának feltérképezésekor is voltak nehézségeik? — Egyáltalán nem, sőt, majdnem anyagbőségben szenvedtünk. A Magyar Sakk Szövetség könyvtárában ta­lálható irodalom mellett ma­gángyűjteményekből is kap­tunk játszmákat. Úgy érzem, pontosan tudom, hogy ki is az ellenfelem. Sportműsor SZOMBAT: Kézilabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokiban 8 órától az Országos Ifjúsági Bajnokság elődöntője. Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es női csapata Veszprémben 15 órakor a Volán ellen lép pályára. Az NB II-ben: Dombóvári VMSE —Zalaegerszeg 11, Atomerő­mű SE—Dunai Kőolaj 10, Bonyhádi MSC—Győr 15.30 óra. Labdarúgás: Országos serdülő- és ifjú­sági bajnokság: Siófok— Szekszárdi Dózsa 11 és 13 óra. Megyei bajnokság: Tevel— Tengelic (Dravecz I.) 13 óra. VASÁRNAP: Ökölvívás: A Paksi SE NB Il-es csapata 10 órakor a SZIM Vasas együttesét fo­gadja a CSB keretében. Labdarúgás: NB II.: Szekszárdi Dózsa— Siófoki Bányász 13 óra. Területi bajnokság: Pécsi VSK—Nagymányok, Bonyhád —Pécsi BTC, Mázaszászvár —Kisdorog 13 óra. Megyei bajnokság: Alsóná- na—Tamási (Köő), Kapos- székcső—Paks (Ritzel), Ozo- ra—Dombóvári VMSE (Lu- gasi), Németkér—Aparhant (Rubecz), Dombóvári Vasas— TÁÉV SK (Szabó), Kocsola —B. Pannónia (Szinger), Nagydorog—Dunaföldvár (Le­hel) 13 óra. Körzeti bajnokság: Báta— Alsótengelic (Taba), Zomba —Tolna (Tóth), Sióagárd— Szedres (Bogdán), Fadd— öcsény (Orosz), Izmény—Ci- kó (Kovácska), Bonyhádva- rasd—Győré (Nagy), Bogyisz- ló—Kéty (Vass), Kakasd— Bátaszék (Deák), Bölcske— Atomerőmű SE (Takács). Kezdési idő 13 óra. A kores hivatalos sportág­Kocsis „borongós” ősz után Ribli győztesként akar búcsúzni Londontól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom