Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
2 ^fePÜJSÁG 1983. november 13. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A „Haza Pártjának” győzelmét hozták a török parlamenti választások — Gemajel libanoni elnök hazautazott Párizsból — Feliipe González spanyol kormányfő tárgyalásai Bécsben. Kedd: Az ENSZ közgyűlése megkezdte a közép-amerikai helyzet vitáját — Az öbölmenti országok külügyminiszterei közvetítési feladattal Damaszkuszba utaztak — Az utolsó kubai csoport hazatért Grenadábál — Az amerikai szenátus megszavazta a 253 milliárd dolláros katonai költségvetést. Szerda: Reagan elnök Tokióba érkezett és megkezdte tárgyalásait Nakaszone kormányfővel — Angol—nyugatnémet csúcstalálkozó volt Bonnban — Ideiglenes kormány alakult Granadán — Trudeau kanadai kormányfő villám- látogatása Hágában és Brüsszelben. Csütörtök: Kádár János látogatása Prágában — Stone, amerikai elnöki különmegbízott San Josében találkozott az emigráns nicaraguai ellenforradálmárok képviselőivel — A Pravda szerkesztőségi cikkben emlékezett meg Leo- nyid Brezsmyevről, halálának első évfordulóján. Péntek: Szovjet—szír külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — NATO-forrásokból kitudódott, hogy az év végéig 41 rakétát helyeznék el Nagy-Britanniában, Olaszországban és az NSZK-ban — Sadli algériai elnök befejezte párizsi látogatását. Szombat: Reagan elnök megkezdte dél-koreai tárgyalásait — Trudeau nyugat-európai körútja során Bonnban és Londonban is a kelet—nyugati feszültség csökkentéséről folytatott eszmecserét — Mohieddin egyiptomi miniszterelnök befejezte ausztriai látogatását — Bolgár—görög csúcstalálkozó Szófiában. A hét 3 kérdése 1. Van-e remény a palesztin mozgalom egységének helyreállítására? A palesztin mozgalom válsága aligha választható el a nemzetközi helyzet általános éleződésétől, mégha az is bizonyos, hogy a kelet—nyugati hidegháborús ellentétek csak áttételesen és egyszer-másszor éppen paradox módon éreztetik hatásukat. Semmi esetre sem lehet úgy föltenni a kérdést: az imperialistáknak mi a jobb és ki a jobb? Az El-Fatah mérsékeltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehetnek-e a vádak azok ellen, akik hosszú-hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvonalában harcoltak? Az imperializmusnak csak egy valami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy a mellett a palesztin mozgalom válsága! így nyílik alkalom az intervencióra, a beavatkozásra, arra, hogy az USA hadserege megvesse lábát a Közel-Keleten, meg ez által indokolhatja Izrael Dél-Libanon véglegesnek szánt megszállását. A libanoni káoszhoz látványosan járult hozzá az izraeli hadsereg épp az által, hogy kivonult a Suf-hegység vidékéről, lehetővé téve a keresztény milíciák támadását, amire 100 százalékos biztonsággal a dfúzok ellentámadását lehetett megjósolni... No, természetesen Izrael nem tud beleszólni a palesztin mozgalom különböző szárnyainak hatalmi harcába, annál inkább megteszik ezt a feudális és imperialistabarát arab országok, amelyek most messzehangzóan Arafatot kezdték támogatni, kiszámítva, hogy az ilyen „mérgezett testvéri csókok” 'kiváltják Szíria és a PFSZ balszárnyának, vagy éppenséggel a balos, szélsőséges palesztin csoportoknak az ellenérzéseit. Ugyancsak túlságosan feltűnőnek látszanak felsorakozni Arafat mellett más nyugati erők is: Cheysson francia külügyminiszter sorozatos nyilatkozatai mellett figyelmet érdemel, hogy az utóbbi napokban a francia hír- ügynökségek, az AFP adott mindig elsőnek hírt Arafat hollétéről és szándékairól... Hosszú távra a palesztin mozgalom egységének helyre- állítása jósolható, mert csak ez felél meg a palesztin nép érdekeinek, azok pedig nyomban érvényesíthetők lesznek, mihelyt a nemzetközi helyzetben enyhülés következik be. Addig azonban valószínű, hogy tovább tart a hatalmi harc, amelyet csak az enyhíthet, hogy kompromisszumra váló készségre figyelmezteti a szembenálló feleket a haladó világ. 2. Mi történik Grenadában? Az USA tartós katonai jelenlétre készül a kis, karib- fengeri szigetországban — ezt jelentik azok a nyugateurópai tudósítók, akik most már eljutottak Granadába. Az amerikai sajtó, enyhén szólva, elfogult vagy hiányos tájékoztatást adott több esetben, nem is beszélve arról, hogy a New York Times a minap azt jelentette: tömegsírt találtak, a holttestek között Bishop volt kormányfőt is felNakaszone Jasszuhiro miniszterelnök és Rónáid Reagan maszkját viselő tüntetők azon a megmozduláson, ahol a felvonulók a fokozódó japán—amerikai katonai együttműködés ellen tiltakoztak az amerikai elnök látogatása idején. ismerték... Két nap múlva maga az amerikai külügyminisztérium volt kénytelen cáfolni. Nem az Egyesült Államok sajtója, rádiója, televíziója, hanem a nyugat-európai tudósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és parancsnokaik a rendőrök és bírák szerepkörében tetszelegnék, vagy hogy minden diplomáciai szokást lábbal tiporva megalázó módon bánnak azoknak az országoknak a diplomatáival, amelyeket Granada korábbi szövetségeseinek minősítenék. AZ új fejleményekben kulcsszerepe van egy színesbőrű „angol arisztokratának”, Sir Paul Scoon-nak, a brit főkormányzónak, aki ideiglenes kormányt alakított. Pedig a grenadai alkotmány semmilyen jogot nem ad a főkormányzónak kormány létrehozására. Szenzációs leleplezést közölt egy kanadai hírügynökség Sir Paul Scoon-nak, az amerikai intervenció előtti állítólagos segélykéréséről. A főkormányzót a már partra szállt amerikaiak vitték egy hadihajó fedélzetére és ott írta alá — washingtoni utasításra — a „segélykérő üzenetet”, persze antedatálva. Az amerikai sajtó változatlanul többségében az intervenciót helyeslő, a reagani politikát dicsérő cikkeket közöl, csak elvétve alvási bíráló megjegyzéseket. Aztán az USA közvéleménye többségében szintén az erőfitogtatás mellett van. A nyugat-európai szövetségesek azonban nemcsak sajtójukban, hanem felelős kormányférfiak nyilatkozataiban is nyíltan bírálják az amerikai agressziót. 3. Milyen eredményekkel járt Reagan elnök látogatása Japánban? Az amerikai elnök távol-keleti utazása csak Japánnak és Dél-Koreának szólt, az eredetileg harmadiknak tervezett állomás, a Fülöp-szigetek kimaradt az Aquino ellenzéki vezér meggyilkolása miatt is hevesebbé vált Amerika- el'lenes hangulat láttán. Japánban sem csak barátságos mosoly fogadta a Fehér Ház urát. Tüntetők is, de az igazi Amerika-ellenesség tulajdonképpen az üzleti életben jelentkezik. No nem nyílt megütközés formájában, sőt! Japán abban a kereskedelmi háborúban, amelyet az USA piacának meghódításáért folytat, időnként visszavonulni kénytelen, vagy legalábbis megígérni, hogy önkéntesen csökkenti autóexportját, az elektronikai cikkek szállítását, vagy akár az acéllemezekét. Aztán egy idő után az ígéret feledve: a japán áruk tovább önzönlenek Amerikába. Most például meg kellett fogadnia iNakaszonénak, hogy a jövőben kevesebb autót szállítanak a Csendesóceán túlsó partjára. Nem kell jósnak lenni, jövőre kiderül majd, hogy a japán kocsik mégis elárasztották Amerikát. Az amerikai elnök a japán fegyverkezés fokozását követelte vendéglátójától. Kettős szándékkal:-!. Amerikai fegyvereket vásároljanak, 2. Japán csatlakozzák a „szabad világ védelmében,, az imperialisták katonai koalícióihoz. Nakaszone nem mondott neme'.. Személy szerint 6 is igényli országa felfegyverzését. (Amit pedig a békeszerződés mindmáig tilt!) De itt is jellegzetes japán manőver figyelhető meg. Hogy az amerikai fegyverek megvásárlása ne legyen „egyirányú üzlet”. Japán katonai rendeltetésű elektronikai újdonságokkal tud és akar szolgálni a Pentagonnak. PÁLFY JŐZSEF Munkásemlékek századunk első harmadából (24.) Gyilkos szeméthegyek A Szociáldemokrata Párt fontos eseményre készült. Az év utolsó negyedére összehívták a XXVII. kongresz- szust. A szervezett és a szervezeten kívüli munkások egyaránt kíváncsian várták a párt legfelsőbb fórumának tanácskozásait. Remélték, hogy a kongresszus határozottan fellép és követeli majd a kormányzat intézkedéseit a munkanélküliség felszámolása érdekében, követelni fogja a munkanélküli segély fizetését, a lakbérmoratóriumot és a kilakoltatások megszüntetését. A kongresszust megelőző hetekben, hónapokban tovább romlott a gazdasági helyzet. A mi üzemünkben is új munkarendet vezettek be. Megkezdődtek a „kizeccölé- sek”. (A munkások ezzel a jelzővel illették azt az intézkedést, amikor megrendeléshiányra hivatkozva, hetekre fizetetlen „pihenőre” küldték őket.) Az én munkahelyemen, a szerszám- és mintalakatos üzemrészlegben a dolgozók fele az egyik hónapban munka nélkül lézengett, míg a következő négy "léten heti három napot dolgozhatott. Majd váltás következett. A „kizeccöléses” heteket én 1930. április elsejével kezdtem. Az év hátralévő részében dolgozhattam heti három napot. Ilyen módon egy fél esztendő alatt összkerese- tem 57 pengő 60 fillérre rúgott, amelyből — a Bere úrnak fizetendő 16 pengő levonása után — létfenntartásra összesen 41 pengő 60 fillér maradt. Tehát alig hogy hozzáigazítottam családom életvitelét a heti háromnapos munka révén felére olvadt keresetemhez, máris újabb katasztrófa fenyegetett. Minden eddigi elképzelésem és számításom felborult. Alkalmi munkához nem lehetett hozzájutni. Egyetlen lehetőség maradt. A többi szűkölködővei együtt be kellett sorolnom a Cséri-telepi szeméthegyek turkálói közé. A Cséri-telep környékére tévedt és a körülményeket nem ismerő emberek ugyancsak csodálkoztak az eléjük táruló látványon. Nem tudták elképzelni, hogy a rongyos, portól és szennytől négerbairna arcú emberek tömegei miért tyrják olyan dühös igyekezettel a szeméthegyeket. A dühösen turkálók hadába azonban nem volt egyszerű bejutni. A szeméthegy minden talpalatnyi területének csoportgazdái voltak és csak valamelyik „bányarész- tulajdonos banda” jóvoltából lehetett besorolni. Én is egy régi szaktársam és barátom, Eckert József segítségével állhattam közéjük. Ö már hónapok óta kvagyizott tíztagú csoportjával és a többiek az ő ajánlatára fogadtak be. Barátom felkészített az új „munkakörre”. Elmondta, hogy kemény munka vár rám, de némi pénzt kereshetek, sőt a család téli tüzelőszükségletét is biztosíthatom. Számomra nem volt más választás. Hivatalosan nem számítottam munkanélkülinek, hiszen ha keveset is, de dolgozhattam gyárbeli munkahelyemen. nem voltam tehát jogosult arra a néhány hetes segélyre, amelyet a szakszervezetek fizettek tagjaiknak munkanélküliség esetén. Usztyinov beszéde a nemzetközi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) szágok címére intézett út- széli kijelentések. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a növekvő veszély körülményei közepette szilárdan és következetesen küzd a béke megóvásáért és megszilárdításáért. Ugyanakkor válaszlépéseket is tesz, hogy biztosítsa a Szovjetuniói és szövetségesei biztonságát. Ha az új, közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat Európába telepítik, akkor a Szovjetunió beszünteti azt a moratóriumot, amelyet hasonló közepes hatótávolságú eszközeinek európai telepítésére mondott ki. Az NDK és Csehszlovákia kormányaival létrejött megállapodások alapján ezen országok területén már megkezdődtek a hadműveletiharcászati rakétakomplexumok telepítésének előkészítő munkálatai. A Szovjetunió kénytelen lesz más intézkedéseket is tenni, köztük olyanokat, amelyek szemléletesen bizonyítják, mennyire illuzórikusak az Egyesült Államoknak a földrajzi tényezőkre, területének feltételezett sérthetetlenségére épített számításai. Sor kerül a szovjet fegyveres erők készültségének fokozására is. A szovjet nép biztos lehet abban, hogy ellenségeinek semmilyen lépése sem éri váratlanul. A szovjet fegyveres erők képesek megsemmisítő csapást mérni bármely agresszióra, bárhonnan is induljon ki. A szovjet emberek békés munkájának megbízható garanciái vannak — hangsúlyozta beszédében Dmitrij Usztyinov. Tanácskozik az amerikai KP kongresszusa Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 23. kongresszusán a plenáris üléseken és a munkabizottságokban kibontakozott aktív vitában eddig közel százan szólaltak fel a párt 'tömegmunkájával, a szakszervezetekben végzett tevékenységgel, a békeküzdelem széles körű kibontakoztatásával kapcsolatban. A tanácskozás Clevelandben szombaton folytatta munkáját. Több felszólaló állást foglalt amellett, hogy a pártnak önálló arculata fenntartásával kell részt vennie az elnökválasztási harcban. Egyszersmind — abból kiindulva, hogy a fő veszélyt a jelen kormányzat jelenti — pozitívan értékelték azt, hogy az AFL—CIO szakszervezeti szövetség a demokrata párti Walter Mondale-t javasolta elnökjelöltnek, és azt is, hogy Jesse Jackson néger vezető jelöltként való fellépése a fekete lakosság nagyfokú aktivizálódásához vezethet a választási harcban. A tanácskozáson az ideológiai harc kérdéseivel foglalkozott felszólalásában James Jackson, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára. Rámutatott: a szovjetellenesség, amelyet a jelenlegi kormányzat tudatosan szít és táplál, az emberek milióinak konfrontációra, végső soron a háborúra való felkészítését szolgálja. Az MSZMP üdvözletét a kongresszusnak Hárs István, a KB tagja, a Magyar Rádió elnöke adta át. PANORAMA BUDAPEST A Luxemburgi Kommunista Párt meghívására november 8—9-én látogatást tett Luxemburgban az MSZMP pártmunkás küldöttsége, élén Baranyai Tiborral, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjával, a KB osztályvezetőjével. A delegáció tárgyalásokat folytatott René Ur- bany-val, az LKP elnökével és a párt több más vezetőjével, s találkozott a párt aktivistáival. Az MSZMP pártmunkás küldöttsége a Belga Kommunista Párt meghívására november 9—12. között Belgiumba látogatott. A delegációt fogadta Louis Van Geyt Sikerült gyorsan belerázódnom a szeméthegyeket turkálók mindennapjaiba. Itt megismerhettem, hogy milyen emberhez méltatlan helyzetbe kényszeríti a munkásembert a kapitalizmus embertelensége. Több köbméternyi szemetet kellett eltávolítani, hogy kvagyihoz jussunk. Ezt a nehéz, lapáttal, csákánnyal végzett, hihetetlen erőfeszítést igénylő robotmunkát csak csoportba szerveződve, jól összehangoltan lehetett végezni. A szeméthegyek átforgatása életveszéllyel is járt. A kutatás során fellazított szemét gyakran lavinaként zúdult vissza, s betemette a nyolc-tíz méteres mélységben dolgozókat. Az ilyen balesetek gyakran emberéletet követeltek. Egy alkalommal pesterzsébeti munkanélküliekből álló csoport öt tagját temette el a fellazult szeméthalom. Ahányan csak hirtelenében összeverődtek, ásókkal, lapátokkal és puszta kézzel is dobálták az undopártelnök. Megbeszélésekre került sor Jan Debrouwere- rel, a politikai bizottság tagjával, a KB titkárával, és Albert de Connick-kel, a KB tagjával. PRAGA A szocialista országoknak a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a béke megőrzése és a biztonság megszilárdítása felé vezető közös útja igen bonyolult folyamat, amely megköveteli, hogy a legmagasabb szinten rendszeresen elvtársi véleménycserékre kerüljön sor. Ezek közé tartozott Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának prágai tárgyalása Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával — írja szombati számában a Rudé Právo. rító masszát, hogy megmentsék sorstársaik életét. A szerencsétlenül jártak közül négyen még élve kerültek felszínre, de ötödik társuk a szeméthalom alatt lelte halálát. A haláleset híre percek alatt elterjedt. A rongyos, ragacsos, portól masza- tos arcú kvagyisok tömege nőttön-nőtt és döbbenten bámulták a halálgödör szélén heverő, újságpapírral letakart áldozat tetemét. Valaki felordított. Később — amikor a rendőrpribékek is megjelentek — már mindenki kiabált. Horthy fekete ruhás vitézei haladék nélkül rávetették magukat az elkeseredett emberekre. Suhogó hangot keltve szelték a levegőt a rendőrkardok és tompán huppantak a szétszaladók rongyokba burkolt hátán. Nem sok idő telt el és az erőtől duzzadó vitézek elégedetten csúsztatták vissza fegyvereiket a kardhüvelyekbe. Győztek. (Következik: A nyomorúság vámszedői.) HARMATI SÁNDOR