Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

A NÉPÜJSÁG 1983. november 10. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Minden főiskola, egyetem közéletének legfontosabb színtere, fóruma az aula. Ka­posváron a mezőgazdasági főiskola aulája kedd dél­előtt a szokottnál kicsit mozgalmasabb képet mutat. Kiállítás rendezés van. Nem szokatlan ez sem az intéz­mény, sem a helyiség életé­ben. Ami mégis rendhagyó és ami miatt az esemény szót kér, hogy mindez eg# diák­klub jubileumi ünnepségé­nek kezdetét jelzi. A kaposvári mezőgazdasá­gi főiskola Tolna megyei di­ákklubja tízéves. Még néhány óra a délutáni megnyitó ünnepségig, ami elég arra, hogy elkészüljön Tolna megye élelmiszergaz­daságát bemutató kiállítás. Főiskolai hallgatók — termé­szetesen megyeiek és Tolna megyei gazdaságok vezető be­osztású emberei uralják most a teret, rakosgatnak polco­kat, árukat, tablókat, hogy minél szemrevalóbb legyen a munka eredményét tükröző végtermék. Akad egy ember, akit mindenütt megtalálni, akihez a legtöbben fordulnak Tízéves diákklub a kaposvári főiskolán Tolnából - Tolnába A szekszárdi kertbarátok kiállított termékeit szem­lélik a megyei vezetők ezekben a percekben. Az is­meretlen, kívülálló szemlé­lődő fontos személynek ítél­heti. De vajon miért tartja ő maga fontosnak ezt a be­mutatkozó kiállítást és a di­ákklubot? Ez a kérdés el is hangzik, amire az illető — dr. Kocsis Ottó főiskolai docens — így válaszol: — Egyszerű az oka. Hogy ismerjük egymást, hogy tud­junk egymás létezéséről. Tudják ott a Tolna megyei vezetők, hogy itt él három évig, jelenleg huszonegy fia­tal, akik Tolnából jöttek és befejezve tanulmányaikat, Tolnába is mennek vissza. A diákok pedig ismerkedjenek meg és mutatkozzanak be itt helyben megyéjük vezetői­nek. Ez a tízéves évforduló talán a legjobb alkalom er­re... Elszólítják. Be kell vallani, hogy meg­lepetés a kiállítás. Azért is, mert nem reméltük, hogy a szövetkezetek, gazdaságok ilyen komolyan veszik a meghívást. Meglepetés azért is, hogy a kép, amit a kiál­lítás ad, mennyire átfogó és teljes — a maga nemében — megyénk élelmiszergazdasá­gáról. Érdemes sorolni a be­mutatkozók neveit is. A ter­melőszövetkezetek közül Bo- gyiszló, Kölesd, Mözs, Ten- gelic, Zomba jelent meg. A Dalmandi és Hőgyészi Álla­mi Gazdaságok mellett ott találjuk a szekszárdi húsipa­ri, a tej-, sütő-, a gabona- és malomipari, a paksi kon­zervgyári termékeket. Egyéb intézmények közül a szek­szárdi szőlészeti, borászati társaság, az állattenyésztő vállalat, a dél-dunántúli ve­tőmagtermeltető, a KSZE nö­vénytermesztési rendszer és a szekszárdi kertbarát kör is megjelent. A délutáni megnyitóra pontban elkészül minden. A hallgatók önmagukat is ün­neplőbe öltöztetik és várják a megyei vendégeket. Foga­dás, megnyitó, üdvözlő sza­vak. Peregnek az események. Minden az elképzelések sze­rint. Filmvetítés a megyénk­ről, baráti beszélgetés a diá­kok és a megyei vezetők kö­zött. Annak rendje, módja szerint indul ez utóbbi. A Baráti beszélgetésen hallgatók sorra bemutatkoz­nak, beszélnek terveikről. A megjelent vezetők szintén: dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Tamás Istvánná, a megyei tanács el­nökhelyettese, Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője, a helyettese Kelemen István, Hopp János, a MEDOSZ munkatársa és Zsók Fábián, az ÉDOSZ titkára. Miről esik szó? elsősorban a diákok éle­téről, majd megyénkről, ösz­töndíjról, családi helyzetről. Kollégiumi életről egy-egy közösen ismert gazdaságról. No, meg az időjárásról, ami egyéb társaságban a beszéd­téma hiányát is jelezné, itt mezőgazdászok között nagyon is fontosnak számít, hiszen munkájuk elengedhetetlen velejárója. Ha eddig gyorsan ment az idő, akkor most méginkább gyorsul. A vendégek elkö­szönnek, a mielőbbi viszont­látás reményében. Pogácsa, üdítő italok társa­ságában továbbra is együtt­marad a Tolna megyei klub. A „tanárúr” — dr. Kocsis Ottó, — jegyzeteket vesz elő emlékezni az elmúlt tíz esz­tendőre. Arra a februári napra, amikor huszonegy hallgató — mint a jelenlegi létszám — összehajolt és ki­mondta, hogy megszületett a klub. Később a ngivember 26- ra, amikor együttműködést írt alá a Tolna megyei Ta­nács és a főiskola, amelyben az is foglaltatik, hogy a ta­nács évi tizenötezer forinttal támogatja a klubot. Emlékez­nek a baléi erdészházra, amely a klub tanyája volt, amolyan „búvóhely”. A közös kirándulásokra, meg min­denre, ami egy diák életében zajlik, a felvételitől a dip­lomaosztásig. Előkerült egy névsor is, amelyben a tíz év tolnai di­ákjainak neve áll. Százhu- szonnégy név megyénk kü­lönböző településeiről. Még a kiállításrendezés közepette állt meg percre csupán Biró Pál, Sarkadi Fe­renc, Szőcs Zoltán, Ferenczi Attila és Németh Zsolt, ök a három évfolyamot is kép­viselik egyben. Sok-sok kö­zös vonás rajzolódik ki éle­tükből. Valamennyien falu­ról jöttek. Mindegyikük, már gyerekkorában találkozott azzal a munkával, amit fel­nőttként életpályául is vá­lasztott. Az öt diák beszél­getését általánosítva Sarkadi Ferenc így összegez: — A fiatalok szeretik a mezőgazdaságot, a falusiak különösen. Ennek ellenkező­je a téves megítélés, ahogy a fiatalokról beszélnek egye­sek. Mi szakemberekként szeretnénk munkálkodni a kisegítő gazdaságokban is... A huszonegy tolnai diák között egyetlen lány van. A neve, Aradi Mária és Kö- lesdről érkezett a főiskolára. Édesapja is levelező hallga­tója volt ennek az intéz­ménynek. Ennek ellenére nem tanácsolta leányának. Ezt a pályát. Aradi Mária Szekszárdra mindig haza­megyek, bár nem vagyok tolnai — vallja Kocsis Ottó Aradi Mária, egyetlen leány a tolnai diákok kö­zött mégis megszerette a főisko­lát. Kisállattenyésztő szakon tanul. Két kis anyahörcsög, egy fehér és egy pezsgőszínű állatka boldog tulajdonosa. Azért boldog, mert a fehér most adott életet, még meg nem számlált utódoknak. Mária egyébként orosz nyelvi tanfolyamra egy hó­napra Ogyesszába utazik, mint egy nyelvi versenyt nyert csapat egyik tagja. Ezen a baráti találkozón a megjelenés nem százszáza­lékos. Egyéb közbejött aka­dályok miatt érthető is. Akik megszólalnak külön-külön képet adnak önmagukról is, falujukról is, ahova vissza ákarnak térni. A kaposvári mezőgazdasá­gi főiskola Tolna megyei di­ákklubja csak egy az intéz­mény 'klubjai közül. Egy amely talán kicsit jobban él azzal a lehetőséggel, hogy együtt tanulni, élni és dol­gozni, ha lehet barátok, vagy „földik” módjára. Erről, a tizedik évforduló kapcsán példát is adnak, amúgy tol­nai módra. DECSI KISS JÁNOS „Ahány nyelvet beszél, annyi embert ér.” Egyelőre azonban még ál­talános tapasztalat: nemcsak az általános iskolát végzet­tek, de az érettségizettek — a nyolc évi orosztanulás után — sem tudnak, nemhogy be­szélni, de idegen nyelven egy épkézláb mondatot sem ki­nyögni. Hogy az iskolapad­ban, teljesen steril körülmé­nyek között nyelvet tanulni nehéz, az tény. Az is biztos azonban, hogy nemcsak a nyelvoktatási módszerek megreformálására, de a diá­kok — gyakran tanárok — szemléletváltozására, kedve­zőbb hozzáállására is szük­ség lenne ahhoz, hogy kéz­zelfogható eredmény szüles­sen. Gondolok itt arra, hogy a gimnáziumokban a tanult nyelvet legalább alapfokon sajátítsák el a fiatalok. Erre történt biztató kísér­let a Garay János Gimnázi­umban, amikor négy évvel ezelőtt nyelvi speciális osz­tályt indítottak. A speciális elnevezés annyit jelentett: a csoport fele áz orosz, illet­ve a német nyelvet heti nyolc órában, magasabb szin­ten tanulta. Jöttek azonban a buktatók. Kezdődött a tan­könyvhiánnyal— ekkor még egyáltalán nem adták ki az illető könyveket (!) —, majd folytatódtak a fakultáció bevezetésével — természete­sen csak a másik osztályok­ban. De éppen ezzel került lépéshátrányba, aki nem „nyelvvel” akart továbbta­nulni. Annak ugyanis le kel­lett dolgozni hátrányát azok­kal szemben, akik kiemelt óraszámban, alaposabban foglalkoztak választott tár­gyukkal. Végül következett a legnagyobb „megmérette­tés”, a felvételi vizsga. Az osztály nagy része nyelvi vo­nalon próbálkozott továbbta­nulni, hiszen itt lehetett né­mi előnyük a többiekkel szemben. Az eredmény: há­rom embert vettek fel (!) — nem szívderítő arány. Ezzel szemben a műszaki pályákra készülők — igaz, a jelentke­zők kisebb számának meg­felelően kedvezőbb a bejutá­si lehetőség —kivétel nélkül bekerültek felsőoktatási in­tézménybe. Mi lett a többiekkel? ök (a többség) középfokú nyelv­vizsgával postán stempliz- nek, hivatalokban borítékot címeznek, adminisztrál­nak... Adódik a kérdés: négy évi intenzív nyelvtanu­lás után miért nem helyez­kednek el olyan helyen, ahol hasznosítani lehetne nyelvismeretüket, miért nem keresik a lehetőségeket? Ke­resték — de némi utánajá­rással kiderült: megyénk­ben nincsen „kereslet”, a vállalatok, üzemek, irodák nem hirdetnek meg nyelv(ek)et beszélő fiatalok számára állást, illetve ha ál­lást hirdetnek is, ezen is­meretük semmiféle előnyt, „külön érdemet” nem jelent. (Pedig — sajnos — egyelőre hazánkban a középfokú nyelvtudás még nem általá­nos dolog!) Igény tehát nincs? Nincs perspektíva az évente kike­rülő nyelvismerettel rendel­kező fiatalok előtt? Vagy csupán egyelőre nincs? Ad­dig azonban, míg megválto­zik a helyzet, jobb, ha az érintettek talonbaii tartják nyelvtudásukat. Csak egy valamire kell vi­gyázniuk — el ne felejtsék időközben! T. Zs. Tanuljunk nyelveket? Jogi vetélkedő III. 1. Mikor kötelező az alábbi esetek közül a védő rész­vétele a büntető eljárásban? 1. Minden esetben, ha az elkövető többszörös visz- szaeső. 2. Ha a terhelt szigorított őrizetét lehet elrendelni, x. Ha ittas állapotban követte el a bűncselekményt. 2. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjait ki választja? 1. A Minisztertanács 2. Országgyűlés x. Hazafias Népfront Országos Tanácsa 3. Mely alábbi témákat szabályoz törvény, vagy tör­vényerejű rendelet? 1. A munkavédelemről 2. A sajtóról x. A vasutakról 4. Mely alábbi témákat szabályoz törvény vagy tör­vényerejű rendelet? 1. Atomenergiáról 2. Rendőrségről x. Szakszervezetekről 5. Mely ülések nyilvánosak? 1. Országgyűlés 2. Tanács végrehajtó bizottságának ülése x. Legfelsőbb Bíróság Kollégiumainak ülése 6. Meddig áll fenn a nők hadkötelezettsége? 1. Nők nem hadkötelezettek, csak önkéntesen lát­hatnak el katonai szolgálatot. 2. 20—45 életévük között x. 18 életévük betöltésétől 45 életévük betöltéséig meghatározott szakképzettségű és foglalkozású nőkre terjed ki. 7. Ki választja a járásbíróságon működő népi ülnö­köket? 1. Illetékes pártbizottság végrehajtó bizottsága 2. Illetékes területi Hazafias Népfront x. illetékes területi tanács 8. Milyen kötelezettsége van a dolgozónak az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek megelőzésé­ben? 1. Az előírt és rendelkezésre bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően köteles használni 2. Ha valaki a munkahelyéről késik vagy ittasan jelenik meg, a felettesének köteles jelenteni x. Balesetet, bűncselekményt, sérülést, rosszullétet, üzemzavart, tűzesetet köteles a szakszervezet he­lyi szervének azonnal jelenteni, hogy az a szük­séges munkavédelmi intézkedés megtétele iránt intézkedjék. 9. Mely esetben jár átlagkereset a dolgozónak? 1. Bűncselekmény miatti büntető eljárás van fo­lyamatban, a bíróság előtt a dolgozó megjelenik és a bűncselekmény alól felmentik. 2. Akkor, ha a dolgozó a munkaügyi bíróságon félfogadási napon megjelenik és hivatalos idő­ben a döntőbizottság határozata ellen kereset- levelet nyújt be. x. Ha a vállalat az előírt védőeszközt a dolgozó­nak nem biztosítja, és a munkát emiatt a dol­gozó nem kezdi el. 10. Lakásról való lemondás miikor tekinthető érvé­nyesnek? 1. Ha a vállalati bérlakás vonatkozásában történik 2. A lemondás legalább egy éve állandó jelleggel a lakásban lakó él ettárs javára történik x. A lakásban együtt lakó testvér javára minden korlátozás nélkül le lehet mondani. 1L Ki tekinthető rosszhiszemű, jogcím nélküli lakás- használónak? 1. Aki vállalta, hogy a bérleti jogviszony megszű­nése után másik lakásra nem tart igényt, ennek ellenére a lakást nem ürítette ki. 2. Akinek az általa kötött tartási szerződés fel­bontása felróható, de a felek albérleti díjban a lakáshasználatot illetően megállapodtak. x. Aki mint lakástulajdonos, a haszonélvezeti jog­gal rendelkező személy lakáshasználatát aka­dályozza. 12. Az országgyűlésnek évente hány alkalommal kell ülésszakot tartania? 1. Négy alkalommal 2. Két alkalommal x. Ahogy az Elnöki Tanács elrendeli és az ország- gyűlést összehívja. 13. Az Elnöki Tanácsnak tagja lehet-e a Miniszterta­nács elnöke? 1. Ha az országgyűlés megválasztja, akkor igen 2. Igen, de csak egy alkalommal, újra nem választ­ható x. Nem. 14. Mely esetekben gyakorolhat kegyelmezési jogot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa? 1. Bűncselekmény miatt kiszabott büntetés esetén 2. Áthelyezés fegyelmi büntetés esetén x. Polgári jogi kártérítés alól mentesíthet A megfejtéseket a következő címre küldjétek: Tolna megyei Főügyészség (dr. Bertha Kálmán) 7100 Szekszárd, Béla tér 3. A beküldés határideje: november 17. A Szélkiáltó Szekszárdon Együtt énekelve

Next

/
Oldalképek
Tartalom