Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
14 ^ÉPÜJSÁG 1983. november 6. Sportműsor Asztalitenisz: Pakson a gimnázium tornatermében 9 órától November 7. emlék- verseny. Kosárlabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 8 órától OIK-elődöntő. Üszás: Szekszárdon 15.30- tól folytatódik a Sípos Márton nemzetközi emlékverseny. LABDARÚGÁS: NB II: Szekszárdi Dózsa— Debreceni Kinizsi 13 óra. Területi bajnokság: Nagy- mányok—Komló, Bonyhád— Szigetvár, Boly—Kisdorog 13 óra. Megyei majnokság: Tevel —Tamási (Fülöp), Tengelic —Paks (Kleiber, Alsónána— DVMSE (Farkas), Kapos- szekcső—Aparhant (Kovács), Ozora—TÁÉV SK (Köő), Németkér—B. Pannónia (Kiss), Dombóvári Vasas—Duna- f öld vár (Dravecz), Kocsola— Nagydorog (Horváth). Kezdés 13 óra. Körzeti bajnokság: Gerjen —Tolnanémedi (Takács), Paks II.—Madocsa (Poroszkai), Kajdacs—Pálfa (Csep- regi), Dunaszentgyörgy—Pincehely (Király), Gyönk—Simon tornya (Sóthy), Bölcske —Pusztahencse (Farkas), Bá- ta—Győré (Deák), Alsótengelic—Kéty (Kovácska), Sió- agárd—Bátaszék (Bogdán), Fadd—Tolna (Tóth), Izmény —Szedres (Orosz), Bonyhád- varasd—Öcsény (Pál), Bo- gyiszló—Cikó (Taba), Kakasd —Zomba (Nagy), Kezdési idő 13 óra. Závod—Kisvejke (Sándor), Döbrököz—Dal- mand (Csonka), Regöly—Hőgyész (Varga), Szakály— Iregszemcse (Lódri), Nak— Szakcs (kaposvári hármas). Kezdési idő ebben a csoportban 13.30. HÉTFŐ: Kosárlabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 8.30-tól OIK-elődöntő. Üszás: Szekszárdon 9 órától folytatódik a Sípos Márton nemzetközi verseny. Negyedik alkalommal rendezik meg Szekszárd városának immár hagyományos - sporteseményét, a Sípos Márton emlékversenyt. A november 5-én kezdődött küzdelemsorozaton három napon át 15 egyesület versenyzői állnak rajthoz, mérik össze tudásukat. Nemzetközivé két jugoszláv csapat, a PK. Illíria (Ljubljana) és a PK. Ra- dova illetve a csehszlovák Trnava együttesének részvétele avatja. A megyeszékhely fedettuszodájában lezajló verseny megnyitójára szombaton délután 4 órakor került sor. Elsőként Kardos György, a városi sporthivatal vezetője köszöntötte a sportolókat, kísérőiket, a közönséget a rendező szervek: a városi sporthivatal, a Szekszárdi Dózsa és a Vízmű Vállalat nevében. Ezt követően Rá- polti Árpád, a városi tanács elnökhelyettese szólt a medence szélén felsorakozott csapatokhoz, izgalmas, jó versenyzést, szép sikereket, Megyei kézilabda-bajnokság sportszerű küzdelmet kívánva megnyitotta a 4. Sípos Márton emlékversenyt. Szombaton a rövid távú versenyszámok lebonyolítására került sor. A további versenyszámokat ma délután négy órától, illetve hétfőn reggel 9 órától nézhetik meg az érdeklődők. Gólkirályok: Szilágyi és Kerekes. Ami csapatszinten a dobogóra kerülés, az egyénileg a góllövőlista élcsoportjában történő trónkövetelés. Így fogalmazhatnánk meg egy-egy bajnokság befejeztével a labdajátékokban szereplő együttesek, illetve játékosok értékítéletét. Hagyomány már a megyei kézilabda-bajnokságok történetében, hogy a bajnoki esztendő végén a legeredményesebb góllövő játékosokat a megyei szövetség külön jutalomra részesíti. Az 1983. évi küzdelemsorozatban a gólkirályi címet Szilágyi Anikó (Zomba) és Kerekes Imre (Hőgyész) szerezte meg. Kiemelkedő gólerősségüket bizonyítja, hogy Szilágyi 26, Kerekes pedig 67 gólos előnynyel került ki a női, illetve a férfimezőny „mesterlövészeinek” versenyéből. Az 1983. évi megyei bajnokság góllövőlistájának élcsoportja: Nők: 113 gólos: Szilágyi Anikó (Zomba. 87: Kurcz Izabella (Tamási) és Somogyiné Farkas Mária (Simontornya). 70: Nagyné Kelemen Mária (Dalmand). 64: Nagy Mariann (Gyönk). 60: Baum Lászlóné (Simontornya). 58: Tilinger Gyöngyi (Dalmand). 54: Győri Valéria (Szedres). 51: Beszterczán Mónika (Szedres). 46: Tóth Lászlóné (Tengelic). Férfiak: 200 gólos: Kerekes Imre (Hőgyész). 133: Szabó László (H. Nógrádi SE). 106: Mersics Béla (H. Nógrádi SE). 105: Simigh János (Gyönk). 103: Szokodi Ferenc (Szedres). 88: Scháf Ádám (Gyönk). 87: Beda Endre (Szedres). 80: Bordás István (Sárszentlőrinc). 73: Schiffler Zoltán (Fadd) és Antal József (Sárszentlőrinc). A megnyitóra felsorakozott csapatok Kerekes Imre (Hőgyész) Szilágyi Anikó (Zomba) A téli olimpia előtt Alig három hónap múlva, február 8-án, kora délután lobban majd fel az olimpiai láng a szarajevói Koszevó- stadionban, a XIV. téli olimpiai játékok ünnepélyes megnyitóján. A küzdelem a hagyományoknak megfelelően már egy nappal korábban a jégkorong-torna hat mérkőzésével megkezdődik, s a tizenkét napon át tartó versenyek során a havas, jeges sportok nyolc versenyágának harminckilenc számában avatnak bajnokot. A versenyműsor a legutóbb 1980- ban Laké Piacidban rendezett játékok óta egyetlen számmal, a nők 20 kilométeres síkfutó versenyével bővült, amely azonban már két világbajnokságon Lahtiban és Oslóban egyaránt kiállta a próbát. JÖ SZERVEZÉS DéLi szomszédaink 1978 májusában, Athénben kapták meg a rendezés jogát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. A döntésben, illetve ennek előkészítésében nagy szerepet játszott az 1982 tavaszán elhunyt dr. Csanádi Árpád, a NOB magyar tisztségviselője, aki a pályázat benyújtása előtt sok hasznos tanáccsal látta el a város képviselőit, s később a NOB sportigazgatójaként is segítséget nyújtott a szervező, előkészítő munkához. FOGADÁSRA KÉSZEN A szervezők munkáját hallatlan körültekintés, figyelmes gondosság, széles körű társadalmi összefogás jellemzi. Így a városban felépített, illetve átalakított Koszevó- stadion, valamint a ZETRA és a Skanderia sportcsarnokok mellett a legtávolabbi versenyszínhely a Jahorina, ahol a női alpesi sípályákat alakították ki. alig 28 kilométerre fekszik a város központjától. A Bjelasnica. az Igman és a Trebevic lejtőin kialakított többi pálya még közelebb van. A közelmúltban épített kiszélesített utakon gyorsan, jól megközelíthető. A pályák, a helyszínek lénvegében már egy éve készen állnak, 1982 decemberében adták át a ZETRA csarnokot, s így az elmúlt téli versenyidényben valamennyi olimpiai helyszínt nagyszabású nemzetközi versenyen próbálhatták ki az ötkarikás játékok leendő résztvevői. De egyben a rendezők, a házigazdák is vizsgáztak. Éppen ezért jelenthette ki nyugodt szívvel legutóbbi október elejei szarajevói tartózkodása alkalmával Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke: „A téli olimpia városa felkészülten várja a résztvevőket. A RÉSZVÉTEL A FONTOS A magyar sport már az első, az 1924-ben, Chamoniban rendezett téli olimpiára elküldte képviselőit. A valóban kiváló műkorcsolyázó párosok, illetve jégtánckettősök sikeres szereplését leszámítva azonban az újkori olimpiai játékok életre keltőjének, Coubertin bárónak, sokat hangoztatott jelszavát vallották: a részvétel a fontos. A téli olimpiai játékokon nyert hat magyar érem közül kettőt ötvöztek ezüsttel, a Király—Kékesi kettős 1948-ban, a Regőczy—Sallai jégtáncpáros 1980-ban lett második, míg a Szollás—Rot- ter páros és a Nagy testvérpár ikét-két alkalommal végzett a harmadik helyen. A TÉVÉ KÖZVETÍTI A kis létszámú magyar küldöttség versenyzői biatlonban, alpesi sízésben, gyorskorcsolyában és talán műkorcsolyában indulnak. A csapat két érdekes embere Kozma Péter, a Svájcban született és ott is élő, de magyar színekben versenyző síző, valamint Hunyady Emese, a még gimnazista gyors- korcsolyázó bajnoknő. A február 8. és 19. között rendezendő téli olimpiai játékok dátumát azonban már most érdemes előjegyezni, hiszen a televízió házhoz hozza a nagyszerű sporteseményt. Itthonról a jó meleg szobából is végig lehet szur- kolni-gyönyörködni a havas- jeges olimpia izgalmasnak és látványosnak ígérkező versenyeit. Vad Dezső Tudósítóink (jgyeimébe! Kérjük tudósítóinkat, hogy a ma délutáni labdarúgóterületi és megyebajnoki mérkőzésekről készített jelentésüket közvetlenül a találkozók lefújása után szíveskedjenek közölni sportrovatunkkal. Ügyeletet 15 és 18 óra között tartunk a szerkesztőségben. Telefonszámunk: 11-457. Fáradozásukat előre is köszönjük. N/olcvanhárommillió sportoló érdekében * j« Újdonságok a sportszeri pár bán - A sport és az üzemi balesetek A szovjet sportszeripar az utóbbi években alaposan megerősödött. Az iparág ma mintegy 1500 fajta sportszert állít elő. Az utóbbi 20 év során a turisztikai és sporteszközök értékesítése csaknem megnégyszereződött. A termelés pedig 1979 óta 700 millió rubellel növekedett, s jelenlegi értéke eléri a 4,5 milliárd rubelt. Napjainkban a Szovjetunió 83 milliós sportoló tábora nem panaszkodhat az ellátásra, de a választékra és a minőségre sem, mert ezen a téren is sokat javult a sportszeripar. Az iparág gyors fejlődése elsősorban a sport- és turisztikai eszközök kísérletitervező és technológiai intézetének köszönhető. A 13 évvel ezelőtt életre hívott intézmény munkatársai tervezik és fejlesztik ki a modern sporteszközöket. Az itt dolgozó szakemberek munkáját dicsérik például azok a téli sporteszközök — bobok, szánok —, amelyekkel a szovjet versenyzők betörtek a nemzetközi élvonalba. A kísérleti központban gondolnak a tömegsportra is. Ma a szovjet sportszeripar sorozatban gyártja az intézet tervei alapján készült tömegsporteszközöket, például a lakásokban felszerelhető Egézség bordásfalat, az Univerzál szobai edzőkerékpárokat, s még mintegy 20 fajta sportszert. Az intézet 29 műszaki-tudományos témában folytat együttműködést a szocialista országok hasonló intézményeivel, s licenc-csere kapcsolatban áll egy sor nyugati céggel, köztük NSZK- beli és finn vállalatokkal. A sportszergyártáshoz időközben fölzárkózott a ruházati ipar is. A moszkvai olimpia után a sportos stílus tartósan beépült a divatba. A Sportruházati Modell- ház tervezői egész sportkollekciókat állítanak össze. A fiataloknak színes és kényelmes kezeslábasokat, zekéket, dzsekiket ajánlanak, s gondoskodnak az idősebbek és még idősebbek praktikus és célszerű öltöztetéséről is. * Azerbajdzsán nemzeti sportja: a gjules, a birkózás. Ennek azonban nincs sok köze a klasszikus értelemben vett szabad- és kötöttfogású birkózáshoz, de nem hasonlít a dzsúdóra és a szambára sem. Sajátos, több ezer éves múltra visszatekintő sportág, amelynek bajnokságai ma is nagy eseménynek számítanak a köztársaságban. Az évente megrendezett köztársasági bajnokságokon a városi és megyei elődöntők győztesei mérik össze tudásukat, s a legjobbak elnyerik a sportmesteri címet. A versenyzők az azerbajdzsán népünnepélyek elmaradhatatlan résztvevői. A látvány — az erő és az ügyesség kombinációja — valóban lenyűgöző. A nézőket már a versenyzők bemutatkozása is lázba hozza. Az élményt még fokozza, hogy az egész ceremónia a hadba induló harcosok Dzsangi táncának pergő, vérforraló ritmusára zajlik. Ezek a különleges bemelegítő gyakorlatok — köztük a fejenállás, a ln'dba hajlás, majd a hídból való talpra- ugrás mindig kiváltják a nézők tapsát. A szakértő közönség jól tudja, hogy a ritmikus mozgás, a nehéz gyakorlatok nem cirkuszi produkciók csupán, a túlterhelésre készítik elő a versenyzők izomrendszerét. Az azerbajdzsán birkózók csaknem mindegyike gju- lessel kezdte sportpályafutását. Ez a tipikusan hegyvidéki sport napjainkban polgárjogot nyert a városokban is. Ma már Baku, Szumgait és Kirovobad sportegyesületeiben a fiatalok és a gyerekek legnagyobb örömére működnek gjules sportkörök. A férfi, aki hetente kétszer — hétfőn és csütörtökön — menetrendszerű pontossággal megjelenik a moszkvai Le- nin-stadion salakján, hogy esőben vagy napsütésben lefussa edzőköreit, különleges belépővel rendélkezik. De nemcsak ide, hanem az uszodába is. Belépője 1999-ig érvényes. Ez az ember azonban nemcsak fut, úszik, hanem kosarazik és turistáskodik is. Vasárnaponként felkapja 15 kilós hátizsákját és Moszkva- környéki túrákra indul. Nyaranta meg Ukrajna, Szibéria és az Alttá j legszebb tájait keresi fel barátaival. Nem lenne ebben semmi különös, ha a férfi, Iván Dmitrijev nem az idén töltötte volna be 93. életévét. Dmitrijev maga a megtestesült akarat. Egy Irkutszk környéki faluban született, paraszt családban. A falusi iskolából ipari iskolába került, s mivel tehetséges volt, felvették a műszaki főiskolára. Széles körű tudományos munkásságot folytatott, mintegy 50 szakmai munkája jelent meg. Tanulmányai alapján még a háború előtt megkapta a kandidátusi fokozatot. A Nagy Honvédő Háború idején a hadiiparban dolgozott. Az orvosok és az edzők szerint fizikai állapota egy egészséges 50 éves férfiének felel meg. Még ma is ritkán használja a liftet. Egyéhként maga főz és takarít otthon. A dohányzásról a háború után leszokott. Családjában különben mindenki sportol. Hatvanötéves fia, Alekszandr teniszezik, Vera lánya úszik, unokái és dédunokái síelnek, úsznak és futnak, de szeretik a sakkot is. Dmitrijev a 100. születésnapját egy terepversenyen való részvétellel szeretné megünnepelni. Leninigrád 15 üzemének 4300 dolgozóját vonta be felmérésébe R. A. Jeremenko doktor, hogy megállapítsa: a rendszeres testedzés mennyire segít az üzemi balesetek elkerülésében. Az adatokat számítógépen dolgozta fel korcsoportok, nemek, sportágak és foglalkozási körök szerint.. A fizikai munkások esetében külön csoportot alkottak az anyagmozgatók, a kéziszerszámokkal és az automata gépekkel dolgozók. Az eredmény érdekes volt: a balesetek számaránya magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Minden korcsoportban több volt a baleset azok körében, akik nem sportoltak. A vizsgálódások alapján kiderült, hogy a balesetek csökkentésére a leghatásosabb sportágak a mozgáskoordinációt fejlesztő röplabda és tollaslabda. Gyengébb eredményt hoz a hétvégi turisztika és az üzemi torna, s alig befolyásolja a balesetek alakulását a reggeli torna. (BUDAPRESS—APN)
