Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
Mai számunkból ___________ E XPORTFEJLESZTÉS (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET (4. old.) olvasöszolgAlat kemény év, hajrAval XXXIII. évfolyam, 278. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 25., péntek (5. old.) (3. old.) Jurij Andropov nyilatkozata Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének nyilatkozata: A Szovjetunió vezetése a szovjet embereknek és más népeknek már tudomására hozta, hogyan értékeli a jelenlegi amerikai kormányzat militarista irányvonalát és óva intette az Egyesült Államok, valamint a mellette fellépő nyugati országok kormányait ez irányvonal veszélyes következményeit ület ően. Washington, Bonn, London és Róma azonban nem hallgatott a józan ész szavára — az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország területén megkezdődik a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítése. Ezzel az amerikai Pershingek és manőverező robotrepülőgépek megjelenése az európai kontinensen kész ténnyé válik. Európa közel negyven éve — azaz hosszabb ideje, mint bármikor a legújabbkori történelemiben — békében él. Ez a szocialista közösség országainak következetesen béke- szerető politikája, a kontinens békeszerető erőinek erőfeszítései, s józanul gondolkodó nyugati politikusok realista állásfoglalásának eredményeképpen vált lehetillést tart a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága ségessé. Az Európában a NATO és a Varsói Szerződés között kialakult hozzávetőleges katonai erőegyensúly — ezen belül a nukleáris erő- egyensúly — objektíve az európai biztonság és stabilitás ügyét szolgálta. Most az Egyesült Államok és a NATO egészében olyan lépést tesz, amelynek célja saját oldalukra billenteni a mérleg nyelvét. A Szovjetunió és szövetségesei határai közelében telepítendő nukleáris rakéták egyáltalán nem Ny ugat-Európa védelmét szolgálják — Nyugat- Európát senki nem fenyegeti. Az amerikai rakéták európai elhelyezésével nem Európa biztonsága szilárdul, hanem annak valós veszélye erősödik, hogy az Egyesült Államok katasztrófát zúdít Európa népeire. A két világháború folyamán az Amerikai Egyesült Államok területét nem érte el a pusztító tűzvész. Washingtonban most is szeretnék azt hinni, hogy a középhatótávolságú amerikai rakéták európai elhelyezésével, s ezzel a szocialista országok ellen irányuló nukleáris fenyegetés fokozásával sikerül elhárítani Amerika területe felől a válaszcsapást. Ami az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségeseinek biztonságát illeti, az a jelek szerint csupán annyiban érdekli az amerikai vezetőket, amennyiben a nyugat-európaiak életükkel, városaikkal csökkenthetik a magát az Egyesült Államokat érő megtorlást abban az esetben, ha Washington engedne a kísértésnek, s nukleáris háborút robbantana ki abban az illuzórikus reményben, hogy megnyerheti azt. Az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése távolról sem válaszlépés, amelyet a jelenlegi európai erőviszonyokkal kapcsolatban Nyugaton állítólag meglévő aggodalom váltott ki. Sokszor, konkrét adatok segítségével bizonyítást nyert, hogy jelenleg Európában a NATO és a Varsói Szerződés között a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök terén hozzávetőleges erőegyensúly van, az atomrobbanótöltetek tekintetében pedig a NATO lényeges fölénnyel rendelkezik. Ezzel egyetért sok nyugati politikus és szakember is. Így hát, ha bárkinek egyáltalán aggódnia kell, úgy ezek a Varsói Szerződés országai, amelyeket a NATO-tagálla- mok katonai gépezete fenyeget. Mindezt értékelve a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai nem hunyhatnak szemet afölött, hogy Washington ,.keresztes hadjáratot” hirdetett a szocializmus, mint társadalmi rendszer ellen. Nem hunyhatnak szemet afölött sem, hogy azok, akik most az új nukleáris fegyverzet országaink határainak közvetlen közelében való elhelyezéséről rendelkeztek, gyakorlati politikájukat erre az esztelen alaptételre építik. Ügy tűnik, hogy a Pershing—2-esek és a manőverező robotrepülőgépek európai elhelyezésével egy sor NATO-tagállam kormánya ezen kalandor tételhez konkrét nukleáris rakéta-alapot kíván teremteni. Vajon a Szovjetunió, s a többi szocialista országok megtehetik-e, hogy ne számoljanak ezzel a veszéllyel? Nem, nem tehetik meg: ezért nyilvánították ki hét szocialista ország legmagasabb szintű párt- és állami vezetői 1983. június 28-i moszkvai találkozójukon: semmilyen körülmények között nem engedik meg, hogy a NATO tömbje a Varsói Szerződés tagállamaival szemben katonai fölényhez jusson. A Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Olaszország kormányának — amikor egyetértésüket adták az (Folytatás a 2. oldalon) December első felében a Bolgár Népköztársaság fővárosában, Szófiában tartja soVlagyimir Ljahov és Alek- szandr Alekszandrov űrhajósok szerdán, moszkvai idő szerint 23.58-kor értek földet a Szojuz—T—9 űrhajó leszálló egységén, Dzsezkaz- gan városától 160 kilométerre keletre. Mindkét űrhajós közérzete jó — erről számolt be a szovjet hírügynökség. A két űrhajós munkájának rendkívül fontos részét alkotta a nyílt világűrben végrehajtott szerelési munka. Ljahov és Alekszandrov kétszer hagyta el az állomást, s összesen öt és háromnegyed óra alatt új napelemeket szereltek az űrállomásra. Ezzel részben megnövelték a fedélzeti rendszerek teljesítményét, másrészt további tapasztalatokat szereztek arról, hogyan lehet a nyílt világűrben, a súlytalanság körülményei között szeclési ron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. munkálatokat végezni. A két űrhajós számos olyan műszaki kísérletet is végzett, amelyek célja az űrállomás irányítási módszereinek továbbfejlesztése volt. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége Lenin-rendet és — másodszor — Arany Csillagot adományozott Vlagyimir Ljahovnak. Ljahov 1978-ban Valerij Rjuminnal már járt a világűrben. Az elnökség rendelete értelmében Ljahov szülővárosában felállítják az űrhajós mellszobrát. Alekszandr Alekszandrov- nak a Legfelsőbb Tanács elnöksége a Szocialista Munka Hőse címet, Lenin-rendet és Arany Csillagot adományozott. A rendelkezés értelmében Alekszandrovot megilleti a Szovjetunió űrhajósa cím. Ljahov és Alekszandrov űrhajósok kitüntetése A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Koszorúzási ünnepségek a KMP megalakulásának évfordulóján A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével csütörtökön megbeszélést tartottak a Panlamenltben. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a korábban elfogadott megállapodások végrehajtása rendben halad: a szakszervezetek hathatós támogatást adnak a kiemelt gazdasági programok teljesítéséhez, a termelési feladatok megoldásához; intézkedések történtek az élet- körülmények javítására, ezek között a nyomdaiparban és a házkezelőségeknél sor került a központi béremelésre, a bíróságok és az ügyészségek nem jogi munkakörű dolgozói decemberben részesülnek fizetésemelésben; határozat született arra, hogy az iparban, az építőiparban és az államigazgatás területén 1984-ben megkezdhető a 40 órás munkahétre való áttérés. Az utóbbival kapcsolatban a résztvevők közös véleménye, hogy a végrehajtás feltételeit az illetékes szak- szervezeti szervek bevonásával az üzemi demokrácia fórumait felhasználva a vállalatoknak és az intézményeknek önerőből kell megteremteni. A találkozó fontos témája volt az 1984. évi népgazdasági terv előkészítése. A kormány képviselőd tájékoztatást adtak a tervezési munka helyzetéről, a várható tennivalókról. Közös véleményként került megerősítésre, hogy továbbra is az ország fizetőképességének fenntartása, a külgazdasági egyensúly javítása és az elért vívmányok védelme az alapvető cél. Ezzel együtt nagy hangsúlyt kapott, hogy a követelmények kielégítésének feltételeit az eddiginél ds szervezettebb és hatékonyabb munkával, ésszerű és takarékos gazdálkodással kell megteremteni. Véleménycsere folyt az életszínvonal alakulásáról és az anyagi ösztönzés időszerű kérdéseiről is. Egyetértettek abban, hogy fokozottabban kell ösztönözni a jól értékesíthető exporttermékek termelésének növelését, több figyelmet keli fordítaná a nagy értékű és gazdaságosan kihasználható termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosítására, az általánostól eltérő munkarendben, illetve a nehéz munkakörülmények között dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésére. A szakszervezetek egyetértéssel fogadták az új besorolási és itarifareindszert, amely a műszaki és gazdasági értelmiség differenciáltabb anyagi megbecsülésére is lehetőséget ad. Ezzel kapcsolatiban közös álláspontként került megfogalmazásra, hogy a műszaki és gazdasági értelmiség helyzetének javítására az irányító szerveknek és a vállalatok vezetőinek egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A dolgozók kezdeményezéseinek, termelési aktivitásának fejlesztése érdekében a rendelkezésre álló eszközöket fel kell használni. A kormány és a SZOT vezetői ennék szellemében foglalkoztak a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseivel is. Megállapodtak abban, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága a közeljövőben új közös határozatot ad ki. (MTI) Aralat elfogadta Damaszkusz és Ríjad rendezési tervét Izrael és az El-Fatah palesztin szervezet Arafat vezette szárnya szerda este fogolycserét kezdett a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével létrejött megegyezés alapján. Ezt egy időben jelentette az izraeli hadsereg egy szóvivője Tel Avivban, illetve Halil Al-Vazir (Abu Dzsi- had), az El-Fatah katonai vezetője, az észak-libanoni Tri- poliban. Helyszíni tudósítók nagyméretű izraeli csapatmozgást figyeltek meg szerda este Dél-Libanonban, Szidon kikötőváros irányába. Hírügynökségek Tel Aviv-i értesülése szerint a fogolycsere feltétele volt annak, hogy Izrael enyhítse hadihajói Tripoli köré vont tengeri blokádját. Tripoliból és Damaszkusz- ból érkező hírek szerint Jász- szer Arafat elfogadta azt a szaúdi közvetítéssel Damasz- kuszban kidolgozott rendezési formulát, melynek első pontja értelmében fegyvereseivel együtt el kell hagynia Tripolit. A rendezési terv előírja Arafat ellenfeleinek kivonását is Tripoli körzetéből. A városban viszonylagos nyugalomban telt az éjszaka. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este egyhangúlag határozatot hozott közös francia, egyiptomi, algériai és jor- dániai javaslat alapján, amely a Tripoliban harcoló palesztin feleket azonnali tűzszünetre, és ellentéteik békés rendezésére szólítja fel. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 65. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek a XIII. kerületben, a Visegrádi utcában, a párt Központi Bizottságának először otthont adó 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt díszőrség sorakozott fel, majd a Himnusz elhangzása után elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága képviseletében Szórádi Sándor titkár és Erdős Endre, a KISZ KB tagja, az MSZMP XIII. kerületi Bizottsága részéről Fabriczki András titkár és Szabó Jánosné, a pártbizottság tagja koszorúzott. A jubileum alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának falán elhelyezett emléktáblánál, amely a KMP megalakulásának színhelyét jelöli. Az emléktábla előtt a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Király Andrásné titkár és Kelen Béla, a Végrehajtó Bizottság tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottságának képviseletében Szabó Klára titkár és Csizmár Gábor, a Magyar Üttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének elnöke, az MSZMP XII. kerületi Bizottsága részéről Ákos Zsuzsa titkár és Majtényi János, a pártbizottság tagja koszorúzott. Mindkét emlékhelyen elhelyezték a megemlékezés virágait, a párt és a munkás- mozgalom Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett harcosainak, a főváros dolgozóinak és fiataljainak képviselői. A megemlékezések az Intemacionálé hangjaival zárultak. A Visegrádi utca 15. számú ház épületénél, amely először adott otthont a párt Központi Bizottságának, az MSZMP KB nevében Apró Antal és Lakos Sándor koszorúzott.
