Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

A ^NÉPÚJSÁG 1983. november 18. Természetesen ez az 1983- as év nem rendhagyó. Most is, a rendkívüli időjárás el­lenére a termelési eredmé­nyek, gazdálkodás hatékony­sága példamutató, a megyei, az országos átlagot legtöbb tekintetben meghaladja. A gazdaságirányítási mun­ka korszerűsítése nem tíz éve kezdődött, hanem régebbi ke­letű, mert amikor még az új helyzetről csak gondolatok, szakcikkek jelentek meg, Dalmandon már új módon kezdtek dolgozni, többet tö­rődtek a termelés költségé­nek alakulásával. Naponta számolták az állattenyésztés, a növénytermesztés, a szol­gáltatás, a gépüzemi termelés eredményét, s így most a kü­lönféle gazdasági szigorítások ellenére is talpon maradt a DÁG. Szerdán délután a Dalman- di Állami Gazdaság művelő­dési házában százhatvan nyugdíjast fogadott és kö­szöntött Vas István állami díjas igazgató. Hagyomány ez. Minden évben meghívják a régi, meg az új nyugdíja­sokat, jöjjenek, ne szakad­janak el a gazdaságtól, legye­nek részesei a sikereknek, osztozzanak a gondokban. Ez a százhatvan ember szerdán ünneplőbe öltözött. Minden ceremónia nélküli, hanem annál emberségesebb — közéleti — volt ez az ösz- szejövetel, amely egyben azt is példázza, ami a gazdasá­got jellemzi: mindent az em­ber érdekében, a haza javá­ra kell fordítani. A gazdaság megünnepel­hette volna centenáriumát, hiszen az alapítás éve 1867. Ám ünnepséget inkább ak­kor tartanak, amikor arra ér­demesítik a mérnökök, mun­kások, traktorosok, irodisták, állattenyésztők munkáját. A gazdaságot hét alkalommal tüntették ki a Kiváló Válla­lat címmel. Kétszer Élüzem volt^— és az MT—SZOT- vándorzászlót is elnyerték. Ez a kollektíva, amely 1981- ben a MÉM nagydíját is el­nyerte, öregbíti egyre inkább az egész magyar élelmiszer- gazdaság hírét, hiszen csak­nem minden európai ország­ban vetnek dalmandi kuko­ricát, sőt, a tengeren is át­hajózzák a vetőmagot. A kukoricaszárat is bálázzák, és év közben feletetik a 90 millió forintot. Ez a gazdálkodási módszer azon­ban lehetővé tette azt is, hogy a dolgozók személyi jö­vedelme a kiváló munkához igazodjék. Tizenöt éve még a gazda­ság dolgozóinak átlagjöve­delme 22 ezer forint volt, ta­valy pedig elérte a 65 500 fo­rintot. Valamit valamiért — mondhatnánk így is. De be­széljenek a számok. A száz forint .termelési költségre jutó nyereség a jö­vedelmezőség szempontjából a következőképpen alakult: Az őszi árpa termesztésében különösen szép eredménye­ket értek el a kutatók, és a gyakorlati szakemberek jó együttműködése kiváló ered­ményekkel járt. A termelési átlag magasan az országos felett van, ebből következően a nyereség is jó: a száz fo­rint termelési költségre jutó nyereség 106,41 forint... A gazdaság vezetői nagy gondot fordítanak a technika korszerűsítésére. A munka- és erőgépek száma, kapaci­tása, és fejlettsége alapul szolgál a kimagasló növény­termesztési eredményék el­éréséhez, illetőleg a hozamok növeléséhez, a gazdaságos munkához. A gazdaságban egy időben annyi traktort tudnának elindítani szántás­ra, mint a környéken lévő termelőszövetkezetek összes­ségében. A traktorok száma 117, összteljesítménye 7000 kW. Nem kevesebb mint 27 áll készenlétben a betakarí­tások idején. S a vertikum­hoz tartozik természetesen a vetőmagüzem. Ennek korsze­rűsége közismert a szakmá­ban. Aki járatos kukorica-, búzatermesztésiben, az tudja, hogy a dalmandi mag — márka. Tizenöt évvel ezelőtt a Dal­mandi Állami Gazdaság va­gyona 468 millió forint volt. Most 1,5 milliárd forint. Szerdán, amikor 236 nyug­díjast hívtak beszélgetésre, százhatvanan jelezték rész­vételüket. Beszélgettek a másfél évtizedi eredmények­ről, szóltak régi sikerekről, és egyre .többen azt szorgal­mazták, hogy a fejlődés ne törjön meg, haladjanak a mostani szakemberek új módszerekkel, öregbítsék a dalmandi gazdaság hírét. (x) Több mint ezerötszáz em­ber dolgozik a gazdaságban és sok terményt, terméket adnak a népgazdaságnak. És egyre újítják, korszerűsítik a gazdaságirányítási rend­szert, szabad utat adnak az alkotó kezdeményezésnek. Aki alkotni akar, aki ked­veli az újat, aki korszerű módon gondolkodik, az Dal­mandon „élhet”. Több mint hetven mérnök nap mint nap több mint ezer munkással együtt azon fáradozik, hogy a népgazdaságnak hasznára váljanak. Az állami költségvetés szá­mára is előnyös gazdálkodást folytatnak. Tizenöt éve még csak 22 millió forintot fizet­tek be az államnak, most már meghaladja ez az összeg Évenként 15—20 gazdasági dolgozónak adnak támogatást családi ház építéséhez 1981-ben megkapták a MÉM nagydíját Korszerű, energiatakarékos szarvasmarha-istállókat építenek- Vörösegyházán 560 szarvasmarhának készítettek szállást

Next

/
Oldalképek
Tartalom