Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
Leszerelési akcióhét volt Dániában Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 258. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 1., MUNKÁSEMLÉKEK SZÁZADUNK ELSŐ HARMADÁBÓL (2. old.) NINCSENEK MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) BEFEJEZŐDÖTT A TORNAcsücstalAlkoző (6. old.) HATARJArAS (3. old.) A tanácstagok felelőssége Megsokasodtak a viták az utóbbi hónapokban a tanácstagokról. Különösen az új választási törvénytervezet kapcsán hangzottak el pro és kontra vélemények arról: nem lenne-e indokolt létszámukat csökkenteni, jogkörüket, lehetőségeiket újraszabályozni. A kérdések felvetése már csak azért is indokoltnak látszik, mert túljutottunk a jelenlegi választási ciklus félidején, s lassan megkezdődik az új választások előkészítése. Amelynek során — ha az új törvényjavaslatot az országgyűlés elfogadja — már legalább két jelöltet kell majd állítani vaamennyi tanácstagi körzetben. A társadalmi vitákon elhangzott észrevételek többsége úgy summázható, hogy az állampolgárok, a választók egyetértenek a tanácstestületek létszámának bizonyos csökkentésével. A tapasztalatok szerint ugyanis a tanácsüléseken néha azért nem bontakozik ki érdemi vita, mert túl sok a résztvevő. Való igaz, hogy a kisebb létszámú testületek behatóbban tudják megvizsgálni az egyes fejlesztési elképzeléseket, s ilyen feltételek között növekszik az egyes tanácstagok szavának, szavazatának súlya. Nem ilyen egyértelmű viszont a „kevesebb tanácstag — hatékpnyabb közéleti munka” nevezetű képlet, ha a választott közéleti tisztségviselőknek a lakossági kapcsolatait vesszük szemügyre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tanácstagi körzetek számának csökkentésével egy-egy tanácstagra a jelenleginél több választópolgár jutna, s így még nehezebb lenne fenntartani a mindennapos kapcsolatot a választók és a megválasztottak között. Az elsődleges fontosságú kérdés mégsem ez. Sokkal inkább áz, hogy mit tudnak ténylegesen tenni a tanácstagok a körzetükbe tartozó állampolgárok érdekeinek védelmében, hogyan képesek tekintélyt teremteni maguknak választóik körében és persze a tanács- testület ülésein. Mert bizony előfordul még, hogy lekezelik a tanács választott tagjait a szakigazgatási apparátus vezetői, ügyintézői is. Megfeledkezve arról hogy nekik éppen a tanácstestület által hozott rendeletek, határozatok végrehajtása a feladatuk, s ők tulajdonképpen a tanácstagok „beosztottai”. Ezen a helyzeten csupán ráolvasással persze aligha lehetne változtatni. Ennél többre van szükség, már csak azért is, mert a tanácstagok szerepének lebecsülése döntően nem ezeknek a közéleti embereknek a gyámoltalanságából, tehetetlenségéből, személyes tulajdonságaiból ered. Inkább hatáskörükkel, jogkörükkel, a helyi politika kialakításába való tényleges beleszólási lehetőségeikkel vannak gondok. Az utóbbinak a szervezeti keretei biztosítottak ugyan — például a tanácsülés is ilyen —, de a valódi döntések gyakran az apparátusban születnek, a testület — más alternatíva híján — már csak szentesítést ad rájuk. S ha egy- egy tanácstag a testületi üléseken esetleg ellenvéleményt fejt is ki, ez nem mindig kap megfelelő nyilvánosságot, gyakran még saját választói sem szereznek róla tudomást, holott az ő képviseletükben kért szót. Nem kétséges, hogy egyre több helyen ismerik fel a választás szükségességét. A városokban, községekben a helyi közélet aktivizálása elképzelhetetlen a tanácstagok szerepének — és felelősségének — növelése nélkül. A kötelező kettős jelölés sem pusztán a közéletet hivatott aktivizálni, hanem egyúttal a megválasztan- dók felelősségét is növeli, hiszen a választók bizalmáért újra meg újra meg kell küzdeni. Mégpedig nemcsak úgy általában, hanem egy másik konkrét jelölttel szemben. Ehhez pedig valamit produkálni kell. Az aktívabb közéleti szerepléshez kedvező feltételeket kínál többek között a községi, városi tanácsok jogkörének, önállóságának jelentős bővülése. A cél az, hogy valamennyi, a település életével, fejlesztésével kapcsolatos kérdést a helyi testületek döntsenek el, a tanácsok minden eddiginél nagyobb gazdasági-pénzügyi önállóságot kapjanak. Ezzel már eleve növekszik a tanácstagok szerepe. Rajtuk is múlik, mennyire élnek új lehetőségeikkel, sarkukra állnak, vagy továbbra is hagyják magukat irányítani a szakigazgatási apparátus által. Mert nem kötelező elfogadni minden előterjesztést, egy-egy fontosabb téma megtárgyalása előtt eleve lehet kérni megfelelő alternatívák kidolgozását, hogy azután a tanácsülésen legyen lehetőség a döntésre, a választásra, a kidolgozott elképzelések között. Több településen kísérleteztek már azzal, hogy maguknak a tanácstagoknak is önálló pénzügyi alapot biztosítsanak a választókörzet legégetőbb gondjainak megoldására. Az effajta kezdeményezések is érezhetően növelik a helyi tanácstagok tekintélyét, befolyását. Amire a következő években nagy szükség lesz. DEÁK ANDRÁS Filytalódtak a béketüntetések A hét végén Európa-szerte ismét nagy tömegek, tiltakoztak az új amerikai nukleáris rakéták telepítése ellen. A Londontól nyugatra fekvő Greenham Common-i katonai támaszpont előtt — a szombati nagyszabású tüntetés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt össze, hogy tiltakozzék a manőverező robotrepülőgépek Nagy- Britanniába való elhelyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc asszonyt. Több mint száz asszony tüntetett vasárnap a szicíliai Comisóban, amelyet az Olaszországba telepítendő 112 robotrepülőgép befogadására szemeltek ki. Az asszonyok, köztük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tiltakozásuk kifejezéseként színes gyapjúfonalakat feszítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. Dániában a hét végén a második világháború utáni legnagyobb helyi békemegmozdulással' befejeződött a leszerelés támogatására meghirdetett akcióhét. Az ország mintegy 120 békebizottsága, a szakszervezetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tüntetéseken több mint kétszázezer ember tiltakozott a nyugat-európai rakétatelepítés ellen. A nukleáris háború veszélye ellen tüntetők Lenigrádban (Telefotó.) Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája és a nukleáris háború veszélye ellen a szovjet emberek. Leningrádban összesen több mint négyszázezren vettek részt a város különböző pontjain rendezett tömeggyűléseken. Minszk utcáin hetvenezer ember vonult fel és a megmozdulás befejező aktusaként az ENSZ- közgyűléshez intézett békefelhívást fogadott el. Harcok Grenadában A Grenadából érkező hírek tanúsága szerint a szigetország védői a partizánharc módszerével folytatják a harcot az amerikai és a karib- térségbeli inváziós erők ellen. A támadók veszteségei növekednek: a Pentagon által is megerősített adatok szerint vasárnap estig a szigeten folyó harcokban 16 amerikai katona vesztette életét, 77 megsebesült, három pedig eltűnt. Az intervencióban részt vevő amerikai fegyveres erők létszáma — azt a katonai személyzetet is beleszámítva, amely a szigetország partjai mentén cirkáló hadihajókon tartózkodik — immár eléri a 17 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy hét grenadai állampolgárra egy amerikai katona jiut. Vasárnaptól Grenadán a megszállók este nyolc órától reggel öt óráig terjedő kijárási tilalmat rendeltek el. Hírügynökségek a Pentagon 'szóvivőjének közlésére hivatkozva azt jelentették, hogy egy amerikai osztagnak sikerült elfogni Hudson Austin tábornokot, az október 19-i államcsíny irányítóját. Az NBC amerikai televíziós hálózat értesülése szerint a Grenadán tartózkodó amerikai inváziós erők csak akkor távoznak a szigetről, ha Washington ott lehetőséget kap egy katonai támaszpont építésére. A hűszdekás csúszógyűrűtől a másfél mázsás kerékig Nehézipari kisüzem a pusztán Kedden délben megcsörrent a telefon Juhász Ká- rolynak, az ÉVIG pusztahen- csei öntödéje vezetőjének asztalán. A vállalati központ jelentkezett, mégpedig azzal a kéréssel, hogy öntsenek le tíz darabot a 12263-as számú alkatrészből. — Mikorra kell? — Már jó lett volna tegnap. — Rendben. Holnap küldhetik érte a kocsit... Szerdán délben begördült az Egyesült Villamosgépgyár kisteherautója az üzem kapuján és máris pakolhatták fel a „frissensült”, még egészen ki sem hűlt öntvényeket. Üzem? ... Az egykori parasztház fészere. Itt működik a kúpolókemence, itt készítik elő a kokillákat, a homokformákat, itt folyik az öntés és — jobb híján — a szabadban az öntvények tisztítása. Persze, nemcsak — és nem is elsősorban — ilyen „adj- uramisten, de rögtön” — rendeléseket kell teljesíteni, havi programja van az öntődének, havonta közel harminc tonna — 150—160 féle — öntvényt készítenek, némelyikből egyet, a másikból százat. De rendszerint olyanokat, amelyekkel hosszadalmas lenne a vállalat nagy öntödéjének bajlódnia, itt viszont sokkal rugalmasabbak. A legkisebb öntvény az alig diónagyságú húszdekás csúszógyűrű, a legnagyobb a százötven kilós kerék volt. Most éppen kábelcsatlakozó öntvényeket és huszonkét ki- lowattos villanymotor-testeket készítenek. Ez utóbbinak a súlya 101 kiló. De nemcsak a központi rendeléseknek — tervelőírásoknak — tesz eleget a kisüzem. Megfelelő önállósággal rendelkezik ahhoz, hogy helyi rendeléseket is vállaljon. A paksi Volán-üzemegység anyagbeszerzője az egész Formákba öntik a megolvasztott vasat Tisztítják a villa nymotor-testeket országot bejárta IFA-tartó- bakokért, sehol sem talált, mire itt „kötött ki”. A hen- cseiek megcsinálták. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat elevátor-puttonykereke- ket keresett, az üzem „személyében” talált vállalkozóra. Még jól is járt, mert korábban hétszáz forintért szerezte be, itt 150—200 forintba került darabja. A Kapos- Koppány Vízitársulásnak, görgőket öntöttek. Néhány évvel ezelőtt még bizonytalan volt az öntöde jövője, ám ma már — mivel azóta már erőteljesen „polgárjogot nyert” a kisüzem, mint termelési egység — biztonságban érzi magát az a harminchat munkás és vezető, akinek nagy része itt, Pusztahencsén lakik, a többi a környékből jár be. Eddig évi kétszáz tonna öntvény volt a produktum, az idei terv már háromszáz, és ennek időarányos részét is teljesítették. Eddig 250 ezer forint értékű kokszot takarítottak meg. A selejt a tervezett néggyel szemben 3,5 százalék. Bekapcsolódott és intenzív résztvevője a kis kollektíva a falu közéletének. A szocialista brigád patronálja az iskolát — mászókát, játékokat készítettek —, részt vettek az útépítésben és aktív résztvevői a falu sportéletének. Egyetlen fájó pont: a rossz munkakörülmények. Határidőket szab a " KÖJÁL, a szakszervezet, eredménytelenül. Korszerűsíteni kellene az épületet — vagy inkább új üzemcsarnokot létesíteni — a világítást, a fűtést, csökkenteni vagy megszüntetni a légszennyezést. Az első „lépés” már megtörtént, az üzemi étkeztetés bevezetésével, remélhetőleg követi a többi J. J.
