Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
1983. október 13. Képújság 3 XIII. INFO-vándorülés Szekcióülések (Folytatás az 1. oldalról.) Több hozzászólás után dr. Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója foglalta össze a vitát, megállapítva, hogy bár nézetek, vélemények „csatáztak” e két nap alatt, egyes kérdésekben homlokegyenes ellenkező álláspontok ütköztek, melyeket ezúttal nem is lehet eldönteni, mégis, vagy éppen ezért hasznos volt ez a tanácskozás. Építőipar Dr. Szűcs Endre miniszterhelyettes előadását tartja Az építőipari szekció ülésén Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője elnökölt. Társelnökként részt vett a szekció munkájában dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. A szekcióülés előadója dr. Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes volt. Előadásának címe: Beruházási-építőipari piac és a kivitelezők versenyeztetése. A miniszterhelyettes előadása két fő témakört ölelt fel. Először az építőipar, ezen belül a beruházás és az építőipari piac helyzetéről szólt, majd második témaként a versenytárgyalásos rendszer tapasztalatait ismertette szép számú hallgatóságának. Elmondta dr. Szűcs Endre, hogy 1978-ig a túlkereslet volt a jellemző az építőiparra, magyarán a hiánygazdálkodás jellemezte az iparág helyzetét. Aztán az építőipar sajátos helyzetéből fakadóan, a kijelölési rendszert követte az elvárásos rendszer. Állami szinten ez azt eredményezte, hogy különböző preferenciákkal ösztönözték a vállalatokat a kitűzött célok elérésére. Ezt a korszakot hiba lenne elmarasztalni, hiszen éppen akkor valósultak meg a népgazdaságilag legfontosabb beruházások, bár minőségükkel nem lehetünk egyértelműen elégedettek. A miniszterhelyettes ezután részletesen szólt az iparág általános gondjairól, majd elmondta, hogy a nagy- beruházásoknál visszaesés következett be, ugyanakkor a kisebb beruházások, a felújítások aránya nőtt. Manapság nem a mennyiségi követelmények vannak előtérben, hanem a minőségi követelményeknek kell megfelelnie az építőiparnak. A többi között ezt a célt szolgálja az is, amit előadásának második részében ismertetett dr. Szűcs Endre, nevezetesen a versenytárgyalásos rendszer. A többi között ezt is mondta: — Azt akarjuk, hogy az építtetőnek választási lehetősége legyen. Lehessen megválni is esetleg az építőtől. Az építőipart vállalkozó jellegűvé akarjuk tenni. Mindez, természetesen, rendeletekkel, utasításokkal nem megy, a megfelelő érdekeltségi viszonyokat kell megteremteni hozzá. Ami építőiparunk idei első kilenc hónapját illeti, valamelyest csökkent a beruházási és kivitelezési igény, de a vártnál kisebb mértékben. A célkitűzések általában teljesültek, örvendetes, hogy a lakásfelújításoknál jó a helyzet. Nagyberuházásaink határidőre, kielégítően valósulnak meg, a lakásépítések ütemességében azonban nem a legjobb a helyzet. Nagyon sok kérdésről beszélt még a miniszterhelyettes, de azok inkább a szakemberek számára érdekesek. Három korreferátum is elhangzott. Az elsőt dr. Pukli Péter, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője, a másodikat dr. Túrán Zsolt, a KULTURINVEST igazgatója, a harmadikat Márton János, a Paksi Atomerőmű Vállalat üzembe helyezési főosztályának vezetője tartotta. Idegenforgalom Végvári Jenőnek, a KSH főosztályvezetőjének és Tamás Istvánnénak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével kezdte meg tanácskozását az idegenforgalom — közlekedési szekció, melynek előadója az elutazott Kállay Oszkár helyett Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőhelyettese volt. Elemző áttekintést adott a hazai idegenforgalom 10 éves fejlődéséről, mely a beutazások terén a szocialista országok relációjában mintegy 22, tőkés vonatkozásban 150, összességében 40 százalékos volt és egyre jelentősebb szerepet játszik az államháztartásban, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosításában. Természetesen az idegenforgalom se vonhatja ki magát a világméretű recesszió hatása alól, ami azonban nem az utazási kedv csökkenésének formájában, hanem az utazási szokások megváltozásában jelentkezik. Előtérbe kerülnek a rö- videbb távú, kisebb költséggel járó utak, az utazók takarékosabbak, ami egyebek közt a valutáért árusító üzletek forgalmának csökkenésén és az önellátásra berendezkedett turisták számának emelkedésén mérhető. Vészjelzésről azonban nincsen szó, az idegenforgalom az államháztartásnak biztosított haszon mellett még mindig megtermelte a hazai kiutazók ellátásához szükséges valutamennyiséget, az utazási feltételek változtatására nincs szükség. Az előrejelzések szerint hosszabb távon a gazdasági fellendülés megindulásával kell számolni, ami együtt jár majd az utazási kedv fellendülésével is. Ezt szolgálják a hazai fejlesztések, melyek közül az előadó a szálláshelyek gyarapodásának szentelt fokozott figyelmet. 10 év alatt 40 százalékkal gyarapodott a hazai szállodai kapacitás, ezen belül a fővárosé egy év leforgása során másfélszeresére nőtt. A jövő cél is a fogadókapacitás bővítése, a helyi és lakossági tartalékok feltárása és a központi forrásokból biztosított pénzeszközök egyre hatékonyabb feltárása. Az előadáshoz szervesen csatlakozott Szauter Istvánnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal munkatársának korreferátuma, mely az osztrák—magyar hitelkonstrukció keretében megvalósult szállodai beruházások hatékonyságával foglalkozott. Az összességében 300 millió dolláros hitelkeretben igen előnyös feltételek mellett épült szállodák és más idegenforgalmi létesítmények alapvetően megváltoztatták a hazai fogadóképességet. E pillanatban az okoz gondot, hogy a magas ár- színvonalú, sokcsillagos szállodák férőhelyeinek aránya nincs szinkronban az alacsonyabb áru szállodákéval. Okvetlenül sort kell keríteni több patinás, régi szálló rekonstrukciójára. További korreferátumok után a szekcióülés nagyszámú résztvevője élénk eszmecserével zárta a tanácskozást. Tanácskozik az idegenforgalmi-közlekedési szekció Fokozott közúti ellenőrzés Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk A közúti közlekedési balesetek száma rohamosan megnőtt. Ezen belül a gyalogosok elütésének száma is. Változatlanul fontos feladat a gyalogosok és járművezetők jó partnerkapcsolatának kialakítása. Éppen ezért a közlekedésbiztonsági tanács egyik legfontosabb célkitűzése a jelenlegi helyzet javítása. Ezeket kívánja szolgálni az az akció, amely a „Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk” címet viseli. Az akcióban részt vesznek különböző állami és társadalmi szervek képviselői és természetesen a rendőrök is. És ha már ez utóbbi szervnél tartunk, elmondjuk, hogy októberben fokozott közúti ellenőrzést végez a mi megyénk közútjain ,is a rendőrség, a közlekedési felügyelet, a Volán Vállalat — és adott esetben a katonai rendészet —, szakembereinek bevonásával. Már a felsorolás is érzékelteti, hogy a közvetlen közlekedési ügyeket meghaladja az ellenőrzés, hiszen módot nyújt arra, hogy egyéb, a társadalom érdekeit sértő cselekményeket is feltárjon. Ez a fokozott közúti ellenőrzés egész hónapban tart. Azt. hogy mikor, melyik járásban, melyik területen sűrűsödik meg az ellenőrzés, nem közöljük. Nem azért, mintha titkolózni akarnánk, pláne nem azért, mintha a rendőrség most valamiféle leselkedésre vállalkoznék. hanem minek irritáljuk a közvéleményt. Azt viszont elmondjuk, hogy közúti ellenőrzés a jövőben is lesz — október után is —, mégpedig a balesetek megelőzése, a közrend, a köz- biztonság szilárdítása érdekében. Ez pedig egyértelműen közügy. Ezután térjünk vissza a közlekedésbiztonsági tanács akcióprogramjára. Mindenekelőtt a gyalogosátkelőhelyekkel kell foglalkozni. Ilyen, hogy abszolút elsőbbség, nem létezik. A gyalogos figyelje a jármű- forgalmat, mielőtt az úttestre lép. Ne higgye azt, hogy neki akkor is előnye van, ha a közeledő jármű már féktávolságon belül van. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy a járművezető készüljön fel arra, hogy nem minden gyalogos viselkedik ésszerűen az úttesten való áthaladáskor. Külön gond, amikor a gyalogosok ott szaladgálnak át az úttesten — lásd például Szekszárdon, a vasbolt és a piaci bejáró közötti szakaszt . —, ahol a gyalogosforgalom tilos. Hány, de hány baleseti lehetőség adódik naponta ezen a szakaszon? Ha már a gyalogosok olyanok, amilyenek, a járművezetők legyenek figyelmesek. Elsősorban az idős emberekkel és a gyerekekkel kapcsolatban vetődik fel ez a kérdés, de ez mit sem változtat a meglévő^helyzeten. Most már egyértelműen itt az ősz. Ez a közlekedésben is új helyzetet teremt. Romlanak a látási viszonyok, csúszóssá, nyálkássá válnak az utak. Ez a járművezetőktől fokozott figyelmet kíván. Aztán itt van a szüret. Forrnak a borok. Az egyértelmű, hogy ittas állapotban járművet vezetni tilos, de az ittas gyalogosokra is leselkedik a veszély, amikor tántorognak a közúton. Ami a közlekedési ismereteket illeti, nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Meg kell találni a módját a közlekedési kultúra javításának. A Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, az OKBT hasonló jellegű tevékenységéhez kapcsolódva, akcióprogramot dolgozott ki az_október 15.—december 15. közötti időszakra. Számos rendezvényre kerül majd sor, amelyek azt szolgálják, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, hogy javuljon a közlekedési morál, hogy gyarapodjanak a közlekedéssel kapcsolatos ismereteink. L. Gy. Fotó: Cz. S. Fejlesztések, beruházások a bor versenyképességének növelésére A szürettel egy időben megkezdődtek az előkészületek az idei termésből készült borok exportjára. Meglehetősen nehéz a külkereskedők helyzete, hiszen nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte jó a szőlőtermés, így túlkínálat jellemzi a piacot, ennek következtében az árak is nyomottak, .mindenütt eladási gondokkal küszködnek a forgalmazó cégek. A magyar bortermelők mindenekelőtt a minőség javításával igyekeznek versenyben maradni, s ennek eredményeként a Monimpex tervei szerint a tavalyánál ösz- s^ességében 10—15 százalékkal nagyobb mennyiségű bort exportálnak, megközelítően 2.8 millió hektolitert. Amíg azonban a szocialista országokba fokozódik a kivitel, a tőkés piacokon értékesítési nehézségekkel küzd a vállalat. A külpiaci igényekhez igazodó borfajták előállítása újfajta szőlők telepítését, beruházásokat. technológiai korszerűsítéseket kíván a gazdaságoktól. A legtöbb helyen évekkel ezelőtt megkezdődött már a törekvés, s az idén már érződik ennek kedvező hatása. A Balaton-parti történelmi borvidék legnagyobb szőlős- gazdaságában. a Balatonfü- red-Csopak Tája Termelő- szövetkezetben például új export-borpincét létesítettek. Itt készítik majd elő a borvidék termésének színe-javát az exnortszállításokhoz. úgv kezelik a borokat, hogy azok a hosszabb" úton se veszítsenek minőségükből. A tízezer hektoliteres kanaeitású pince, valamint az abhoz tartozó mikrobiológiai laboratórium és az előkészítő egységek létrehozásához a Monimpex, a TSZKER és a belvárdgvulai termelőszövetkezet is hozzájárult. A horexnort fokozására olvan fejlesztésbe kezdett a Villánv-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, amely a termelést, a feldolgozást, a tárolást és a palackozást egyaránt érinti. A nemes vörös borok iránti élénk keresletnek megfelelően az utóbbi időben 250 hektárral gyarapodott a nagyüzemi kékszőlőültetvények területe Villányban és környékén. A további telepítéseknél még inkább figyelembe veszik a külföldi fogyasztók ízlését, ezért illatosabb és zamatosabb, magas cukortartalmú szőlőfajtákat választottak és választanak ki. Az idei szüretre készült el Villányban az ország egyik legkorszerűbb kékszőlő-feldolgozó üzeme. Ez lehetővé teszi, hogy a korábbinál rövi- debb idő alatt készítsenek a szőlőből bort, így a minőség szempontjából legoptimálisabb időben szedhetik le a kékszőlő fürtjeit. Az új technológiával a színanyag teljes mennyiségét kinyerik a kék cefréből, ami szintén a jobb minőséget segíti elő. Az In- terinvest Külkereskedelmi Társulás nagy összegű fejlesztési költséggel járult hozzá a beruházáshoz. Siklóson most kezdődött meg egy 70 ezer hektoliter befogadóképességű bortároló építése, amely két év múlva készül el. Ugyancsak fejlesztik a kombinát villányi palackozóüzemét. Az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát a külpiaci igényekhez igazodó nagyarányú technológiai fejlesztést hajt végre. Exportárualap-bővítő hitel igénybevételével mintegy 300 millió forint értékű beruházást kezdett el Egerben. Az idei szüretre már elkészült az új kékszőlő-feldolgozó, amelyet a legkorszerűbb gépekkel szereltek fel, s alkalmas a legkiválóbb minőségű bikavért adó szőlőfajták speciális feldolgozására. Ugyancsak Egerben export-palackozóüzem épül, ahonnan jövőre már 15 millió üveg bort adhatnak el külföldre. Tokaj-Hegyalján az elmúlt évek során végrehajtott szőlőtelepítések, a termelés és a feldolgozás technológiájának korszerűsítése következtében jelentősen megnövekedett a megtermelt bor mennyisége és a kivitel is. Az idén például mintegy 105—107 ezer hektolitert exportálnak tőkés és szocialista piacra. E meny- nyiséget azonban a kombinát vezetőinek véleménye szerint meg is lehetne kétszerezni, amennyiben a piaci igényeknek megfelelő minőségű fajtaborok állnának rendelkezésre. Ennek biztosítására azonban bizonyos termékszerkezet-változtatásokra lenne szükség. A megvalósítás egyetlen akadálya jelenleg a pénz hiánya. Éppen ezért az elképzelések szerint a kombinát és a tokaj- hegyaljai szövetkezetek, szőlőtermelő közép- és kisgazdaságok pénzeszközök összevonásával és hasznosításával látnak majd hozzá a beruházások megvalósításához. Az ország bortermelésének 40 százalékát adó Bács-Kiskun megyében az asztali borok minőségének javítása a legfőbb feladat. Ennek érdekében a nagyüzemi gazdaságokban évek óta fajtánként szüretelnek, és külön kezelik a tájjellegű szőlőlevet, ügyelve azok sajátos illat-, szín- és aroma-anyagára. A vörös borok versenyképességének növelése érdekében különböző új feldolgozási eljárásokat alkalmaznak. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vaskúti üzemében osztrák gépsort helyeztek üzembe az elmúlt években a kékfrankos, a medoc és a kadarka feldolgozására. Az úi technológia szerint a gyártás során úgy préselik ki a mustot, hogy abba nem kerülhet szőlőmag-zúzalék. Az eddigi tapasztalat szerint bevált az új módszer, s a bajai vörös borok iránt élénkül a kereslet. (MTI)
