Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám

2 KÉPÚJSÁG 1983. október ÍZ. PANORÁMA Nők a békéért Megnyílt az - tanácsának ülése Balatonaligón ülésezik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsa, a világ legnagyobb nemzetközi nő­szervezetének vezető szerve. Kedden, a négynapos ülés megnyitásakor a Magyar Nők Országos Tanácsa nevé­ben Duschek Lajosné elnök köszöntötte a résztvevőket, 116 ország 132 nőszervezeté­nek mintegy 300 képviselő­jét, köztük neves közéleti személyiségeket. Beszédében elmondta: a demokratikus, haladó mozgalmak sorában az NDN fokozottan mozgósí­totta a nőket erőik egyesíté­sére, az összefogásra, mivel széles körű akciókkal kell cselekedniök a világ békéjé­nek és biztonságának védel­méért, a fegyverkezés meg­szüntetéséért, a háború ve­szélyének elhárításáért. A szocialista társadalmat építő magyar nép mindenkor kész cselekedni valamennyi jó- akaratú emberrel együttmű­ködve a világ békéjének vé­delméért, a társadalmi hala­dásért. Freda Brown, az NDN el­nöke megnyitójában hangoz­tatta: a tanácskozás fő té­mája a békemozgalom erősí­tése. Az NDN a leghatározot­tabban elítéli az atomhábo­rút, amelyet az emberiség el­leni legnagyobb bűnnek tart. Riadókésziiltség Dél-Koreában Riadókészülitségbe helyez­ték a dél-koreai fegyveres erőknek a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal közös, 240 kilométeres határ- szakaszán tartózkodó egysé­geit. A riadókészültséget azután rendelték el, hogy vasárnap Rangunban merényletet kö­vettek el Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök ellen, Örömmel fogadja a madridi konferencián született meg­állapodást, hogy tanácsko­zást hívnak össze a bizalom és a biztonság, a leszerelés elősegítésére. A világ nőszer­vezetei — a békeszerető erőkkel együtt egyre elszán- tabban harcolnak a fegyver­kezés ellen, a rakétatelepíté­sek megakadályozásáért. Mirjam Vire-Touminen főtitkár, az NDN tevékeny­ségéről, a nőmozgalom ered­ményeiről szólva elmondta: szövetségük évről évre új tagszervezetekkel gyarap­szik, egyre több nemzetközi és nemzeti szervezettel mű­ködik együtt. Regionális sze­mináriumokon, konzultatív üléseken és más fórumokon ismerteti a demokratikus nő­mozgalom céljait, világmére­tű kampányokat kezdemé­nyez, támogatja , a nemzeti nőszervezeteket, amelyek eredményesen küzdenek a nők egyenjogúságának meg­valósításáért, az ENSZ által meghirdetett nők évtizede céljainak egyenlőség; fejlő­dés, béke — eléréséért. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy számos ország­ban új törvényekkel, intéz­kedésekkel segítették elő a nők egyenjogúságának érvé­nyesülését. Sok helyen azon­ban még mindig nem valósul A népfront őszi szolidaritá­si és barátsági akciójának ke­retében tegnap Tolna megyé­be látogatott dr. József Gál, a budapesti Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztatási Köz­pont igazgatóhelyettese, akit a HNF megyei székházában Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára fogadott és tá­meg az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, nem bizto­sítják a nők részvételét a gazdasági, a kulturális, a tár­sadalmi élet minden terüle­tén. Ezért további akciókat kezdeményeznek annak ér­dekében, hogy a kormányok elősegítsék a nők egyenjo­gúságának megvalósítását. A nemzeti szervezetek szolidá­risak a nemzeti függetlensé­gükért, szabadságukért, az elnyomás, az agresszió ellen küzdő népekkel. Jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a békemozgalom hatalmas erővé vált, s képes hatást gyakorolni a kormá­nyokra. Világszerte sok mil­lió asszony tiltakozik a fegy­verkezés, a rakétatelepítés ellen. Az ülésen felszólalók be­számolnak arról, hogyan hajtották végre a két évvel ezelőtt Prágában tartott nők világkongresszusának és az NDN VIII. kongresszusának határozatait, miként készül­nek a nők következő világ- kongresszusára, amelyet 1985-ben Nairobiban ren­deznek meg. A világ nőszer­vezeteinek képviselői megvi­tatják tapasztalataikat, a nemzetközi nőmozgalom stra­tégiáját, további feladatait. jékoztatott a megye fejlődé­séről. Este magyar—csehszlovák baráti találkozó volt Attalán a művelődési házban, ahol dr. József Gál .mondott beszédet Csehszlovákia megalakulásá­nak 65., és a csehsizlovák fö­deráció megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. BUDAPEST A lengyel néphadsereg megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából a Honvé­delmi Minisztérium kedden ünnepséget rendezett a Vö­rös Zászló Érdemrenddel ki­tüntetett Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémián. Az ün­nepségen megjelent Csémi Károly vezérezredes, honvé­delmi minisztériumi állam­titkár, valamint Jerzy Zie- linski, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. Részt vett az ünnepségen Nyikolaj Szilcsenko vezérez­redes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői főparancsnokának magyarországi képviselője, s ott voltak a Budapesten akk­reditált katonai attasétestület tagjai. * Magyar—szovjet tudomá­nyos konferencia kezdődött kedden a fűtőanyag- és ener­giakészletek gazdaságos fel- használásáról az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanácstermében. A tanács­kozás résztvevőit — a ma­gyar és szovjet gazdasági és tudományos élet képviselőit — Szekér Gyula, az OMFB elnöke köszöntötte. ZALAEGERSZEG Ünnepélyesen megnyitot­ták kedden a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat. Thália legújabb otthonát Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter avatta fel. Ezt köve­tően került sor Madách Im­re: Az ember tragédiája cí­mű művének díszbemutató­jára. MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában megbeszélést folvtatott Nor­bert Ste<?er osztrák alkancel- lárral, kereskedelmi és ipa­ri miniszterrel. Steger a szovjet—osztrák gazdasági és tudománvos-műszaki együttműködési kormánykö­zi bizottság soros ülésén tar­tózkodik a szovjet főváros­ban. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegy­verzet korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség. Magyar-csehszlovák baráti találkozó Munkásemlékek századunk első harmadából (5.) iiíüssors Wekerle József lakatos­mesternél én lettem a hetes számú inas. Akkoriban az inas helyét a rangsorban az határozta meg, hogy mikor kezdett tanoncoskodni. Aki a legrégibb az adott mű­helyben, annak „öreginas” volt a rangja. A hivatalos munkaidő után, amikor a se­gédek eltávoztak, ő volt a műhely ura, teljhatalommal rendelkezett. Az inasgárda az öreginas vezérletével kezdte minden­nap a második műszakot. Le kellett tisztogatni a gépeket, a munkapadokat, kijelölt helyre kellett szállítani a munka során keletkezett hulladéktömeget. A tisztába tett műhely megadott részei­be kellett szállítani a más­napi munkához szükséges vasrudakat, szögvasákat, kü­lönböző idomvasakat, eszter- gálásra kerülő öntvényeket stb. Ilyen módon az inas munkaideje napi 15—16 órát tett ki. Az inassors a szerződés három esztendeje alatt so­sem volt könnyen elviselhe­tő. De a legfiatalabb kény­telen volt páriaként élni. Ne­ki mindenki parancsolt, vele végeztették el a legpiszko­sabb és legnehezebb munká­kat. Fiatal inaskorom közel egy esztendeig tartott és bi­zony nemegyszer jutottam odáig, hogy úgy éreztem, a rámnehezedő terheket, a fá­radtságot, a kimerültséget nem bírom tovább és odébb- állok. De aztán arra gondol­tam, hogy nincs hová men­nem, nincs kihez fordulnom, és tovább tűrtem. Az inasévek keserveihez még sok minden más is hoz­zátartozott. A legelviselhe­tetlenebb az volt, hogy egész­séges, jó étvágyú fiatalok vol­tunk mindannyian, de úgy­szólván soha nem volt mó­dunkban amúgy istenigazá­ban jóllakni. Tanítómesterünk a velünk kötött szerződésben vállalta, hogy lakásról és ellátásunk­ról gondoskodik, de arról nem esett szó, hogy milyen színvonalon. Ezt a tényt kap­zsi mesterünk alaposan ki is használta. Napi étkezteté­sünket egy közeli kifőzdében biztosította, persze a legol­csóbb ételekből. Ehhez járul, hogy kapzsiság tekintetében a kifőzés tulajdonosnője sem maradt el gazdánk mögött. A kiszolgált ételeket a legsi­lányabb minőségű nyers­anyagokból készítette és az adagok kiosztásánál mindig a maga hasznának szaporítá­sára gondolt. Mi, inasok rendszerint éhesebben kel­tünk fel az asztaltól, mint ahogyan leültünk. Időnként azért előfordult, hogy sikerült csillapítanunk kínzó éhségünket. Barátaim, a Földi-fiúk havonta kétszer kaptak szüleiktől élelmisze­res csomagokat. A csomagok tartalmából engem is rend­szeresen megvendégeltek. Inaskollégáim ismerték sor­somat és tudták, hogy nekem már senki sem küldhet pak­kot. A környező munkáscsalá­dok lakta házakban rend­szeresen akadt vízcsap-, zár- és kulcs javítás vagy pótlás és más, a háztartások vas- ból-fémből készült eszközei­nek karbantartása. A fusi­zás eredményét, a fizetségül kapott filléreket, ritkább esetben pengőket, egy közös kasszába gyűjtöttük össze. Az összegyűjtött vagyon fel- használásáról együttesen döntöttünk, és így pótoltuk a hiányzó kalóriát kenyér, töpörtyű és a felvágottak ol­csó végének vásárlásával és egymás közti igazságos el­osztásával. Az inasévek keserű emlé­kei közé tartozott, ahogyan mesterünk a szállásunkról gondoskodott. A „Wekerle-féle lakatos- árugyár” — amely cégfelirat kissé eltúlozta a műhely rangját —, a Cserei utcában a főváros Zuglóhoz tartozó részén működött, körülvéve hatalmas, proletárcsaládok számára épített házakkal. A Wekerle-féle inasoknak is az egyik közeli, hasonló bérház nyújtott otthont. A ház ura — a pénzét bérház-építésbe fektető tő­kés — három vagy négy két­szobás lakást tervezett mind­össze a mintegy hatvan szo- ba-konyhás, komfort nélküli, közös, folyosói illemhelyes, proletárcsaládoknak szánt la­kás mellett. A kétszobás la­kások bérlői a munkásarisz­tokraták köreiből verbuvá­lódtak. Műhelyfőnökké elő­lépett, jó keresetű szakmun­kás, műszaki tisztviselő, egy nagy iparvállalat művezető­je és egy kiskereskedő laktak családjaikkal a „kivétele­zett” lakásokban. Ezek a kedvező hélyzetben lévő csa­ládok külön szigetet alkottak a nehéz proletársorban élők tengerében. Életük zárt volt, lakásaik titkokat rejtőknek tűntek. Csak egymással érintkeztek, aminek elkerül­hetetlen következménye volt a feléjük áramló gyűlölet; Nekünk, ágyrajáróknak sem­mi dolgunk nem akadt velük. Annál több kötelékkel kap­csolódtunk a ház proletár la­kóihoz, mert akarva-akarat- lanul köztük voltunk, az ő életüket éltük, és az ő laká­saikban regeneráltuk nap­nap után testi kondíciónkat. Az én fejem fölé tetőt, a tető alá ágyat a Cserei utcai bérkaszárnya második eme­letén lakó Barabás-család adott. A szobából és konyhá­ból álló Barabás-lakásban éjjelente nyolcán pihentünk, ki ágyban, ki a földre helye­zett szalmazsákon. A népes kollektíva a házigazdából, feleségéből, három gyermeké­ből, személyemből és még két kőművessegéd ágybérlőből állt. (Következik: Ördögi kör­ben). (Folytatjuk) HARMATI SÁNDOR Lázár György befejezte csehszlovákiai látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) az Űjszínpad nevet viselő ka­maraszínház építésének mű­szaki megoldásairól, a szín­ház technikai felszereléséről, bemutatta a próbatermet és a korszerűen felszerelt más ki­egészítő helyiségeket. A lá­togatók rövid bemutató során ismerkedhettek meg a Prágai Nemzeti Színház orgonájának csodálatos hangjával és a né­zőtér kifogástalan akusztiká­jával. Lázár György délután in­terjút adott a csehszlovák te­levízió és a rádió munkatár­sainak. Elégedetten nyilatko­zott látogatásának eredmé­nyeiről, s a többi között kije­lentette, hogy a Lubomír Strougal miniszterelnökkel folytatott tárgyalások jó fel­tételeket teremtenek a to­vábblépésre a két ország kap­csolatának fejlesztése terén. A jelenlegi tervidőszakban nem elégedhetünk meg a ne­héz világgazdasági feltételek között _elért eredményeikkel — jelentette ki Lázár György és megállapította, hogy tág tere van még a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének, mindenekelőtt a mikroelekt­ronikai ágazatban és a mező- gazdaságban. Mindkét fél fej­leszteni kívánja a harmadik piád együttműködést és az intenzív gazdasági fejlődés­hez szükséges tudományos- műszaki -kapcsolatokat. Lázár György magyar és Lubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök vezeté­sével kedden délután záró­tanácskozást tartott a két tárgyaló küldöttség. Csehszlovákiában tett két­napos hivatalos baráti lá­togatását befejezve kedden hazautazott Prágából Lázár György. A ruzynei repülőté­ren vendéglátója, Lubomír Strougal, a csehszlovák kor­mány tagjai, valamint a poli­tikai és társadalmi élet veze­tő képviselői búcsúztatták. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke — feleségé­vel és kíséretével együtt — kedden a kora esti órákban hazaérkezett Csehszlovákiá­ból. A fogadtatásra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, továb­bá állami életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Stefan Oross, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. Közös közlemény Prágában kedden közös közleményt tettek közzé Lá­zár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban tett látogatásáról. A miniszterelnökök meg­beszéléseiken értékelték a magyar—csehszlovák kapcso­latok helyzetét és áttekintet­ték távlati fejlesztésük fel­adatait. Hangsúlyozták, hogy a két ország sokoldalú együttműködése minden te­rületen gazdagodik a marx­izmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország gazdasági együttműködése tervszerűen fejlődik, az áru­csereforgalom kiegyensúlyo­zottan bővül. Kiemelték, hogy a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fej­lesztése, különösen az elekt­rotechnikai termékeket, az automatizálási berendezése­ket gyártó ágazatokban, a mezőgazdaságban, a vegy­iparban és az élelmiszeripar­ban további lehetőségeket nyújt a gazdasági együttmű­ködés elmélyítéséhez és az árucsere növeléséhez. ra és a többi szocialista or­szágra. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a szocialista országok ereje és békepoliti­kája, az erősödő háborúelle­nes és békemozgalmak, a Nyugat realista politikai té­nyezőinek közös fellépése képes elhárítani a nukleáris háború fenyegető veszélyét, megvédeni a békét és meg­szilárdítani a nemzetközi biztonságot. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt következetesen foly­tatja a világbéke megőrzésé­re, a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a fegyver­kezési hajsza megállítására, az országok közötti együtt­működés fejlesztésére irá­nyuló külpolitikáját. Üdvöz- lik a Szovjetunió kezdemé­nyezéseit és teljes mérték­ben támogatják a leszerelés­re, a béke megőrzésére és a nukleáris háború elhárításá­ra irányuló javaslatait. Ezt célozzák azok a kezdeménye­zések és javaslatok is, ame­lyek a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé ez év januári prágai ülésé­nek politikai nyilatkozatában szerepelnek. E javaslatokra érdemi választ várnak a NATO tagállamaitól. A miniszterelnökök aláír­ták a Gabcikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer felépí­téséről szóló államközi szer­ződés kiegészítő okmányát, a két ország miniszterelnök-he­lyettesei pedig az építés so­rán nyújtandó kölcsönös se­gítségnyújtási egyezményt módosító jegyzőkönyvet. Az aláírt okmányok meghatá­rozzák a létesítmény felépí­tésének határidőit. Kedvezően értékelték a kultúra, a tudomány, az ok­tatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom terüle­tén folyó együttműködés eredményeit. Hangsúlyozták, hogy e területeken is továb­bi erőfeszítéseket kell tenni a kölcsönösen előnyös kap­csolatok fejlesztésére a két baráti ország népei életének, kultúrájának, történelmének és a szocialista építés ered­ményeinek megismertetésé­re. A miniszterelnökök aggo­dalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet egyre bonyolultabbá és fe­szültebbé válik. Az imperia­lizmus szélsőséges körei, kü­lönösen az Amerikai Egye­sült Államokban erőfeszíté­seket tesznek a katonai fö­lény megszerzésére, hogy az erő pozíciójából nyomást gyakoroljanak a Szovjetunió­A miniszterelnökök meg­elégedéssel értékelték a mad­ridi találkozó eredményeit, amelyek a feszült nemzetkö­zi helyzetben is bizonyítot­ták az enyhülés politikájá­nak életképességét. Hangsú­lyozták, hogy mindent meg­tesznek az európai bizalom- erősítő, biztonsági és lesze­relési intézkedésekkel foglal­kozó stockholmi konferencia, valamint a madridi találko­zó záródokumentumának alapján összeülő egyéb nem­zetközi találkozók, köztük a budapesti kulturális fórum sikeréért. A miniszterelnökök meg­beszélései a hagyományos barátság és együttműködés légkörében folytak és azokon teljes volt a nézetazonosság a megvitatott kérdésekben. A megbeszélések hozzájárul­tak a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népei barátságának erősítéséhez és a két ország sokoldalú együttműködésének elmélyí­téséhez. Lázár Györyg. a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg Lubomír Strougalt, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom