Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

6 “KÉPÚJSÁG 1983. október 5. mérkőzésen négy pont Szünet után „hengerelt” a Tolna Asztalitenisz NB II Mivel az NB III-as baj­nokságban szünnapjuk volt a csapatoknak, mindössze két NB Il-es női mérkőzésről szá­molunk be. A két csapat kö­zül a Szekszárdi Költségve­tés csapatának volt nehezebb helyzete, mivel a vendég Ka- posplaszt az elmúlt bajnoki évben az élmezőnyben vég­zett. Ennek ellenére az egyik pont megszerzése minden­képpen reális elvárás lett volna. A Tolnai VL II. 'Buda­pestre látogatott:, ahol az ESMTK csapatával mérkőz­tek. A fiatal tolnai csapatnak ezúttal sem okozott gondot a nagyarányú győzelem elérése. Kaposplaszt—Szekszárdi Költségvetés SE 11:5. A ka­posvári csapatból az átigazo­lási időszakban néhány jó képességű versenyző eltávo­zott, és helyettük a Nagyka­nizsáról visszatért Diószegi jelentett csak erősítést. A papírforma így döntetlen kö­rüli eredményt ígért, nem is számítva a hazai pálya elő­nyeit. Sajnos, ezúttal a szek­szárdi versenyzők gyenge na­pot fogtak ki. Elsősorban a két élversenyző, dr. Maróthy és Schaffler nyújtott gyenge teljesítményt. Mindössze Mencző Andrea érdemel di­cséretet játékáért. Az ellen­fél csapatából Diószegi iga­zolta klasszisát, és nagy meg­lepetésre Gazdag is veretle­nül távozott Székszárdról. Győztesek: Diószegi, Gazdag 4-4, Németh 2, Proszonyák 1, illetve Schaffler, Mencző 2-2, dr. Maróthy 1. Tolnai VL II.—ESMTK 14:2. A tolnai lányok az elő­ző bajnoki fordulókhoz ha­sonlóan ezúttal is magabizto­san és jól játszottak. A ruti­nos játékosokból álló ellenfél a jó középcsapatok közé so­rolható, akik elsősorban küz­dőképességükről ismertek. A három ifjúsági aranyjelvé­nyes tolnai versenyző ennek ellenére valamennyi ellenfél ellen győzni tudott. Az egé­szen fiatal korosztályhoz tar­tozó Balics Viktória két győ­zelme szép eredménynek szá­mít. Győztesek: Pata T., Rencz, Bódis 4-4, Balics 2, illetve Tóth, Hetényi 1-1. Mai sportműsor Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es női csapata 17 órakor a Pécsi VSK együtte­sét látja vendégül bajnoki mérkőzésen a Zrínyi utcai csarnokban. Kézilabda: Megyei bajnok­ság: Tolna II.—Simontornyai BTC 16.30-kor (dr. Schumann, Tölgyesi). Labdarúgás: Előkészületi mérkőzésen a Szekszárdi Dó­zsa együttese a Dunaújvárosi Kohászt fogadja 14 órakor. Kézilabda NB ii Három Tolnai VL—Kiskunmajsá 30-11. (13-8). Mözs, 200 néző. V.: Hohn, Pusztai. Tolnai VL: Schellné — Bauerné. Bagdiné. Fausztné, Fazekas- né, Somorjai, Herczigné. Csere: Szegedi, Vigh, Lóri­don. Kon.vecsnyi. Edző: Schmidt József. A szokottnál kevesebben voltak kíváncsi­ak a már biztos kieső Kis- kunmajsa vendégjátékára. Ebben nyilván szerepe volt még a szüreti idény csúcsá­nak is. A tolnai csapat volt a találkozó biztos esélyese, s ez nyomasztólag hatott a csapat tagjaira. Nehezen ta­lálták meg az ellenfél lassú, altató stílusa elleni harcmo­dort. A vendégek taktikájá­nak alapvető célja a várha­tó vereség mérséklésére irá­nyult. Ezt sikerrel oldották meg az első félidő 20. per­céig. Ekkor 9-7 volt az állás a hazaiak javára. A félidő utolsó harmadában Fazekas- né négy gólját egy majsai ta­lálat követte. A második félidő 8. percé­ig még mindig csak négy gól volt a hazai előny: 15-11. Ez­után fokozatosan játékba lendültek a hazaiak és a hát­ralévő 22 percben úgy lőttek 15 gólt a derekasan küzdő sereghajtó együttes kapujá­ba, hogy azok eggyel sem tudtak válaszolni. A mérkőzés első félideje gyenge színvonalú volt, sok hiba jellemezte mindkét csa­pat játékát. Szünet után el­sősorban a hazaiak jóvoltá­ból javult a színvonal. Ek­kor a tolnaiak közepes telje­sítménnyel is tetszés szerint érték el góljaikat, s ezzel NB Il-es szereplésük eddigi leg­nagyobb különbségű győzel­mét aratták. G.: Fazekasné 10, Herczigné 8, Bagdiné 4, Fausztné 3, Bauerné, Lori­Régóta őrzöm a fényké­pet. Állunk a sátrak előtt, s az amatőr fotós kedélyes szavain derülve belehunyori- tunk a gép lencséjébe. Ti­zennyolc éve készült Dombo- riban a sportvezetőképző tanfolyam zárónapján. Ak­kor zászlófelvonással kezdő­dött minden nap a sporttábor­ban. Nosztalgiával tekintek a csoportképre, seregnyi epi­zód tódul emlékezetembe, miközben verőfényes napsü­tésben fékezünk a KlSZ-tá- bor kapuja előtt. Múltból a jelen, meditá­cióból a tényszerű valóság. Merthogy most is az alapfo­kú sportvezetőképző tanfo­lyamra kaptunk meghívást. Az viszont merő véletlen, hogy látogatásunk egybe­esik a táborozással. Az indi­án nyár vízpart közeli csen­dességében köszöntjük a péntek délelőttön serényke­dő ügyeleteseket. Ütba iga­zítanak: az előadóteremben a hallgatóság, mind a har­mincöt táborlakó. A nyitott ajtón át Herczig Gábor hang­jára ismerünk. Igen, a me­gyei sporthivatal elnöke tart­ja az utolsó két órát. A test­Gabi Gabriella dón, Somorjai, Vigh. Ko^ nyecsnyi. Dunaföldvári Spartacus— Nagykanizsai Vasas Izzó 32-29 (16-15). Nagykanizsa. 150 néző. V : Nádasdi, Tóth. Dunaföldvár: Gyapai — Ros- tási, Jezsek, Sörös, Kolics. Dukai I., Dukai II. Csere: Mestyán, Hegedűs, Szabó, Bocs, Szauter. Edző: Kolics János. A kiesés szempontjá­ból a hazaiak számára nagy jelentőséggel bírt a találko­zó. Ez a tét rányomta bélye­gét a játék színvonalára. Lendületesen, elszántan kezdtek a hazaiak, ám a föld­váriak is lépést tartottak el­lenfelükkel. A kezdeti ki­egyenlített küzdelem hű ké­pe volt a 10. percben az 5-5- ös állás. Ezután három perc alatt három góllal növelte előnyét a Spartacus. A 20. percben azonban ismét egyenlített a Vasas Izzó. A félidő hajrájában nagy köz­nevelési és sportmozgalom időszerű kérdései címet vi­selő előadása önmagát kínál­ja, ez manapság gyakori be­szédtéma. Helyet foglalunk a hátsó asztalnál, hogy aztán az ak­tuális kérdéseket felvető konzultáció során egy kicsit aktív résztvevőkké váljunk. Tizenegy órakor kiürül az előadóterem. Az udvari nap­sütésben jegyzeteik fölé ha­jolnak a hallgatók. Beleol­vasnak a szabálykönyvekbe is, hiszen délután vizsgázni kell... Koncz Júlia táborvezető, a megyei TSH oktatási főelő­adója segítségével igyek­szünk megvonni a tanfolyam gyorsmérlegét. — Az egyhetes, bentlaká­sos alapfokú sportvezető­képző tanfolyam célja a test- nevelési és sportmozgalom szervezeti felépítésével, az egyesületek működésével, te­vékenységével kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Az előadások tematikája szoro­san alkalmazkodott ehhez a célkitűzéshez. Az előadók a járási-városi TSF-vezetők és a megyei sporthivatal mun­Szabó János delemben jutott egygólos előnyhöz a Duna-parti gár­da. Szünet után nagy erővel rohamozott a kanizsai együt­tes és gyorsan 17-16-ra a maga javára fordította az eredményt. A földváriak a 10. percben 20-20-ra szépí­tettek, de a vendéglátók is­mét kétgólos előny birtoká­ba jutottak. A folytatásban a földváriak ötletes, gyors já­tékkal négy perc alatt négy gólt lőttek. A találkozó haj­rájában felváltva estek a gólok, a Spartacus azonban megőrizte háromgólos elő­nyét. A Nagykanizsán elért érté­kes győzelmével a Dunaföld­vári együttes számára lehe­tőség nyílt a bajnokságban való jó helyezésre is. G.: Je­zsek 9. Kolics 8, Dukai I.. Szabó 5—5, Dukai II. 3, Sö­rös 2. ÁFOR SK—Szekszárdi katársai közül kerültek ki. De volt előadónk az OTSH- ból is, dr. Molnár István, az OTSH önálló jogicsoport-ve- zetője jóvoltából — mondja a táborvezető. — Hogyan értékeli a tan­folyam eredményességét? — Figyelembe véve, hogy alapfokú tanfolyamról van szó — sok témakör megany- nyi új információt szolgálta­tott a 35 hallgatónak — ma­radéktalanul sikeresnek mi­nősíthető. Elérte célját, mert a résztvevők aktivitása, kö­zösségi szelleme, a táborozás általános fegyelme mindvé­gig kitűnő volt. A hallgatók 80 százaléka már eddig is a sportegyesületeknél tevé­kenykedett. A teljesen kez­dőket, a most várhatóan si­keresen vizsgázókat pedig minden igyekezetünkkel sze­retnénk megnyerni a sport- mozgalom közeli jövője szá­mára. — Bizonyos fajta játékve­zető-képzés is folyt? — Igen. A táborlakók dél­utánonként, fakultatív for­mában játékvezetői képzés­ben is részesültek. Sikeres vizsga esetén labdarúgás és kézilabda sportágakban har­madosztályú játékvezetői iga­zolványt kapnak, ami az ala­csonyabb osztályú bajnoksá­gokban működésre jogosít. Koncz Júliát temérdek el­intéznivalója az irodába szó­lítja. Nem is tartóztatjuk to­vább, hiszen az a sokszor emlegetett délutáni vizsga mintha egy kicsit őt is „drukkban" tartaná. Miként vélekednek a Dom­bodban eltöltött napok hasz­nosságáról maguk a résztve­vők? Kérdésünkre egy fia­talabb, s egy idősebb évjá­ratú hallgatótól kaptunk vá­Spartacus 21-19 (9-6). Cse­pel, 100 néző. V : Cserháti, Lekrinszky. Szekszárd: Tóth — Hosnyánszkiné, Tekauer, Katzenberger, Fritz, Lovász. Czibor. Csere: Plutzer, Far­kas, Kelemen, Szabó, An­gyal. Edző: Taksonyi István. A bajnokság 3. és 4. helyén álló két csapat küzdelme vál­tozatos mérkőzést ígért. A Spartacus szerzett vezetést, sőt .3-1-re elhúzott. Mindkét csapat játékosai kapkodva, idegesen játszottak. A Spar­tacus két kihagyott büntető után a 20. percben még 5-3- ra vezetett. Érthetetlen rö­vidzárlat következett ezután a szekszárdiak játékában, s ennek következtében „zsi­nórban” hat gólt kaptak. Így 9-5-re már az ÁFOR húzott el, s szünetig csak szépítésre tellett a Spartacus erejéből. Szünet után is a hazaiak kezdtek jobban, tovább nö­velték előnyüket, ami a 10. percben már öt gólra nőtt. Erősített a Szekszárd, s hát­rányát két gólra csökkentet­te. A Spartacus irányította ekkor a játékot, a 20. perc- ber már csak egy gól volt a hazaiak előnye. Az egyenlítés nem sikerült, mert kettős emberhátrányba kerültek. Kiegészülve aztán a 27. perc­ben ledolgozták hátrányukat. A véghajrában ismét két gólra növelte előnyét az ÁFOR csapata, az utolsó percben a Spartacus ziccert hibázott. Hiába volt szünet után eredményesebb a Spartacus támadójátéka, a kihagyott öt büntetővel és az első félidő­beli eredménytelenségével nagy lehetőséget szalasztott el a csapat. G.: Hosnyánszki­né 9, Tekauer, Czibor 3—3, Fritz 2, Katzenberger, Lo­vász. laszt. Rögtönzött közvéle­ménykutatásunkhoz segítő­társként Gabi Gabriellát és Szabó Jánost hívtuk. Gabi Gabriella a szekszárdi taní­tóképző főiskola másodéves hallgatója, a főiskolai sport­egyesület vezetőségi tagja. Szabó János Bonyhádról jött, a városi tömegsport felelőse. Amúgy „civilként” pedig a zománcárugyár vasesztergá­lyosa. A Bonyhádi Vasas hajdani labdarúgójaként 30 éves aktív sportmúlt áll mö­götte. Szinte egymás szavába vág­va erősítik meg, hogy a tan­folyam egyértelműen hasz­nos volt, dicsérik az előadá­sok tartalmasságát, színvona- lasságát. Hangsúlyozzák a délutánonkénti játékvezetői képzés életrevalóságát. A tá­borozási ellátást jónak minő­sítik. Már-már „gyanúsan” soknak tűnik a jóból, ami­kor . . . — Szóval végre elő a kri­tikus farbával! — biztatom beszélgetőpartnereimet. Cselgáncs Baján rendezték meg az úttörő I—II—III. korcsopor­túak cseLgáncs körzeti rang­sorversenyét. Az október 22-i országos bajnokság előtt ez volt az utolsó rangsorver­seny. Tolna megye színeit az Atomerőmű SE és a Szek­szárdi Dózsa cselgáncsozói képviselték — sikerrel. A két klub versenyzői húsz dobo­gós helyezést szereztek. A paksi és a szekszárdi versenyzők helyezései: I. korcsoport: 29 kg: 1. Vigh Vilmos (Szekszárd). 32 kg: 1. Fülöp György (Szekszárd). 35 kg: 1. Lux Károly. ... 3. Jager Roland (mindkettő Szekszárd). 41 kg: 1. Kozma Attila (Szekszárd). II. kor­csoport: 29 kg: 1. Angyal Fe­renc, 2. Dobri Zoltán (mind­kettő ASE). 32 kg: ... 3. Már­kus István (Szekszárd). 35 kg: ... 2. Kovács Róbert. 3. Borsi Róbert, ... 5. Erlich Já­nos (mindhárom ASE). 38 kg: 1. Ti 11 Adám (ASE). 41 kg: 1. Szomolai Zoltán (Szek­szárd), ... 3. Széperdei Sán­dor (ASE). 45 kg' 1. Wolf Gábor, ... 3. Kerepesi Gábor, 5. Adorján István (mind­három ASE). 49 kg: 1. Tach Attila (ASE). III. korcsoport: 32 kg: ... 3. Polányi Máté (ASE). 41 kg: 1. Steigerwald Gábor (ASE). 45 kg: 1. Francz Zoltán, ... 3. Tóth József. ... 5. Tenki Zol­tán (mindhárom ASE). Egymásra néznek, elbizony­talanodnak. „Hát, bírálni legfeljebb a vacsora utáni szabad idős programot tud­nánk. Mert igaz, hogy ren­deztünk fociban meg asztali- teniszben két-két fordulós házibajnokságot, de a mérkő­zések befejeztével a takaró- dóig még hiányzik valami szervezett közös program. A jövőben ezen kellene majd változtatni" — hallom Gab­riella kritikának szánt ja­vaslatát. Ebéd után újfent vizsga­drukk. Szabálykönyveket, jegyzeteket bújó hallgatók. Mint az eredmények bizo­nyítják: túlzott, s alaptalan volt izgalmuk. Mert mind a harmincötén „diplomával” búcsúztak Domboritól, az alapfokú sportvezetőképző tábor otthonától. Fekete László Fotó: Gottvald Károly Harmincötén sikeresen vizsgáztak A táborlakók előadás közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom