Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

1983. október 5. KÉPÚJSÁG Nemzetközi összeiogással a békéért Sebestyén Nándorné nyilatkozata Genfben az elmúlt héten rendezték meg azt a nagy­szabású konferenciát, ame­lyen áttekintették a nemzet­közi békemozgalom időszerű kérdéseit, s meghatározták a soron következő legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson Sebestyén Nándorné, a Bé- ke-világtanács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke képviselte a magyar béke­mozgalmat Hazaérkezését követően tapasztalatairól szólva az MTI munkatársának el­mondta : a konferencián, amelyen 60 nemzeti és regio­nális szervezet mintegy 200 tagja vett részt a jelenlévők mélységes aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy a NA­TO — a figyelmeztetések el­lenére — folytatja az előké­születeket az amerikai raké­ták európai telepítésének megkezdésére. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanak­kor minden eddiginél na­gyobb összeget kíván katonai célokra fordítani. Az USA nem titkolt szándéka, hogy erőfölényhez jusson. Megnyi­latkozásaiban mind éleséb- ben jut kifejezésre a szov- jetellenesség, s az a törek­vés, hogy visszaszerezze „egyeduralkodó” világhatal­mi pozícióját. — A Szovjetunió fáradha­tatlanul tovább kezdemé­nyez. újabb és újabb javas­latokat tesz, keresve a ki­bontakozás útját — folytatta Sebestyén Nándorné, majd arról szólt, hogy Európa- szerte fokozódik a támadás a békéért küzdő erők ellen. A nemzetközi békemozgalom azonban erejében és létszá­mában fokozatosan növek­szik. Ami az ellentétes poli­tikai álláspontot képviselő szervezeteket egy táborba gyűjti, az nem más, mint a felfokozott tenniakarás a bé­kéért, s a felháborodás a ter­vezett rakétatelepítési prog­rammal szemben. A tanács­kozáson elhangzott, hogy új akciók sorozatával kell fel­lépnie e tervek ellen, meg­teremtve a párbeszéd fenn­tartásának és keretei bővü­lésének, feltételeit. Ennek je­gyében rendezik meg no­vemberben Bécsben azt a nagyszabású nemzetközi de­monstrációt, amelyre a vi­lág számos országából vár­nak neves közéleti személyi­ségeket és elkötelezett béke­mozgalmi aktivistákat. A Béke-világtanács alelnö­ke a továbbiakban arról szólt, hogy a résztvevők üd­vözölték a madridi konferen­cia eredményes munkáját; azt a döntését, hogy a biza­lom erősítése és a leszerelés előmozdítása érdekében európai konferenciát hívnak össze. A genfi háborúellenes fórum tapasztalatait elemez­ve Sebestyén Nándorné ki­fejtette, hogy a jelenlévők körében vita bontakozott ki arról; ki és milyen mérték­ben felelős a nemzetközi helyzet romlásáért. Többen ismét felvetették és igyekez­tek elfogadtatni az azonos felelősség hamis koncepció­ját, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a második világháború óta mindenkor az USA kezdeményezte új típusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztését és rend­szerbe állítását Egymással ütköző nézetek kerültek fel­színre abban a kérdésben is, hogy a világméretű béke­akciókat hogyan és miként tehetnék még eredményeseb­bé. A békemozgalmak együt­tes fellépésének nagy erő­próbájaként említette Se­bestyén Nándorné az októ­ber 24-én kezdődő ENSZ le­szerelési hetet, az ebben az ^időszakban megtartandó ese­ményeket. Az összehangolt akciók közös gondolata a te­lepítések elleni tiltakozás lesz. Hazánkban is számos fórumot teremtenek ekkor arra, hogy kifejezésre jut­hasson az emberek cselekvő békevágya — mondotta be­fejezésül Sebestyén Nándor­né. Munkáspárti kongresszus A brit Munkáspárt kong­resszusa kedden megválasz­totta a párt új végrehajtó bizottságát. Az országos testületben az előző évhez képest a radiká­lis baloldal némi teret nyert. Politikai bennfentesek mind­amellett úgy számolnak, hogy vele szemben a balkö­zép és a jobbközép koalí­ciója, amelyet maga Neil Kinnock, az új pártvezér irá­nyít, s amely kifejeződik a Kinnock—Hattersley vezéri- alvezéri kettősben is, 17-13 arányú többséget élvez. Ebből viszont az követke­zik, hogy Kinnock az orszá­gos végrehajtó bizottság al­bizottságának kulcsfontossá­gú tisztjeibe a maga jelöltje­it tudja ültetni. Lengyel terroristák svájci Hétfőn Svájcban a lausan- ne-i szövetségi bíróságon megkezdődött annak a négy lengyel terroristának a pe­re, aki tavaly szeptember 6- ám megtámadta a Lengyel Népköztársaság berni nagy- követségét. A tárgyaláson részt vésznek a lengyel kül­ügyminisztérium és a berni lengyel nagykövetség képvi­selői is. A fővádlott, Flórian Kruszyk védőügyvédje kísér­letet tett arra, hogy eltávo­líttassa a teremből a lengyel megfigyelőket, de a bíróság elnöke elutasította kérelmét. A támadásban részt vett terroristákat túszok ejtésé­vel,- és más, a nagykövetség 4 napig tartó megszállása alatt elkövetett bűncselek­pere ményekkel, kényszer alkal­mazásával, testi sértéssel, anyagi kár okozásával, a nagykövetség dolgozói ellen elkövetett fenyegetéssel, erő­szakoskodással, valamint zsa­rolási kísérlettel vádolják. Kruszyk védője — követel­te a bíróságtól, hogy vegye figyelembe az elkövetett bűncselekmények politikai indíttatását — politikai jel­leget akart kölcsönözni a tár­gyalásnak. Az ügyész és a tárgyalás vezetője elutasítot­ta az ügyvéd követelését. In­doklásukban rámutattak, hogy a bíróságnak a bűncse­lekmények fölött kell ítéle­tet mondania, nem pedig a politikai indítékok felől ér­deklődnie. PANORÁMA BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével ked­den hazaérkezett Ausztriá­ból a magyar szakszervezeti küldöttség, amely az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) 10 kongresszusán vett részt * Kedden a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt a XX század festészetét és szobrá­szatét bemutató új, állandó kiállítás. Sarlós István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese megnyitó beszéde­ben olyan jelentős esemény­ként értékelte az új kiállí­tás megnyitását, amely egy­ben méltó kezdete az orszá­gos múzeumi és műemléki hónapnak is MOSZKVA Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó parlamenti küldöttség ked­den Moszkvában megkoszo­rúzta a Lenin Mauzóleumot, és virágpt helyezett el az Is­meretlen katona sírján. PERING Pekingben kedden két jegyzőkönyvet írtak alá a kínai—albán árucseréről. Kína pamutot, gyapotot, gépalkatrészeket, autógumi­kat és vegyipari terméket fog exportálni Albániába, krómérc, vasérc és rézhuzal ellenébe. RÓMA Időszerű nemzetközi kér­désekről, a fegyverzetcsök­kentés problémáiról és a két­oldalú pártkapcsolatokról kezdődött kedden Rómában magas szintű tanácskozás az Olasz Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. A francia küldöttséget Georges Mar- chais, az OKP küldöttségét Enrico Berlinguer főtitkár vezeti. MÜNSINGEN Egy főhadnagyot és egy ezredest megölt, 25 embert pedig megsebesített egy is­meretlen okból felrobbant tüzérségi lövedék, hétfőn egy nyugatnémet lőgyakorla- ton. T A harmadik forduló Kedd esti kommentárunk: Világpolitikai szempontból a szovjet—kínai kapcsola­tok fontosságát aligha lehet vitatni. Abban valameny- nyi helyzetelemző egyetért, hogy Moszkva és Peking viszonyában a rossz emlékezetű holtpontról bizonyos kimozdulás már történt. A normalizálás folyamata azonban — tekintettel a kapcsolatokat károsan érintő hordalékra — érthetőén lassú, az akadályok nem hárul­hatnak el egyik napról a másikra. A múlt év októberében Pekingben, az idén márci­usban Moszkvában tárgyaltak a két ország képviselői — külügyminiszter-helyettesi rangú megbízottai — a kapcsolatok normalizálásáról. Holnap a kínai főváros­ban a harmadik forduló kezdődik, amelyre Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes vezetésével már Pekingbe érkezett a szovjet küldöttség. Figyelemre méltó, hogy időközben — szeptember közepén — a korábbi gyakorlattól némileg eltérő mó­don bővült a szovjet—kínai párbeszéd. Ezúttal Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes járt Kínában, s nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a nem­zetközi kérdésekről is konzultált pekingi partnereivel. Három héten belül tehát két külügyminiszter-helyettesi szintű eszmecsere — erre bizony nem volt példa a két szomszédos ország közelmúltjának históriájában. Amilyen biztató jel önmagában a kapcsolatok nor­malizálásáról folytatott párbeszéd harmadik forduló­ja, olyan kétségek is megfogalmazódnak. Nevezetesen azzal összefüggésben, hogy Kína milyen mértékben kí­vánja meggyorsítani a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latainak normalizálását, s erre a folyamatra milyen ha­tást gyakorol az Egyesült Államokkal ápolt viszonya. A két kapcsolatrendszer önkéntelenül is kölcsönha­tással van egymásra, s egyiket a másik függvényében vizsgálni aligha fölös óvatosság. Ebből a szempontból nem elhanyagolható fontosságú Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter közelmúltban tett pekingi látogatása, öt magát idézve, látogatása „hozzájárult a két ország közötti további katonai együttműködés alapjainak lefektetéséhez". Ha így van, akkor Weinber­ger pekingi útja könnyen beárnyékolhatja a holnap kezdődő harmadik forduló eszmecseréit. Washington nem is titkolja: katonai együttműködé­sében Kínával a Szovjetunió katonai erejének ellensú­lyozására törekszik. Erről vall a neves Kína-szakértök által nemrég az Atlanti Tanács nevű amerikai magán- társaság részére készített jelentés is. Ami Peking szán­dékait illeti, nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, s egyértelmű választ vár arra vonatkozóan, vajon meddig terjed Kína és az Egyesült Államok együttműködése, nem veszélyezteti-e az a szovjet védelmi érdekeket. Könnyűnek és gyors sikerekkel kecsegtetőnek nem tekinthető tehát a szovjet—kínai kapcsolatok normalizá­lását célzó harmadik forduló. Annyi azonban bizonyos, * hogy a két ország jószomszédi viszonyának helyreállí­tása szempontjából fontossága rendkívül nagy. Csao Ce-jang kínai kormányfő a közelmúlt napokban, Kína nemzeti ünnepén mondott pohárköszöntőjében a többi között így fogalmazott: „Várakozással tekintünk az elé, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok útjában álló, e kap­csolatok normalizálását gátló jelenlegi akadályokat si­kerül elhárítani". Ebben a várakozásban százmilliók osztoznak. Mind azok, akik a két szomszédos ország viszonyának javu­lását nem vonatkoztatják el az ázsiai földrész bizton­ságától és békéjétől. GYAPAY DÉNES A Tanaka-per veszélyei Egy emlékezetes felvétel. Tanaka Kakuei volt miniszter- elnököt 1976 júliusában vizsgálati fogságba kísérik. Egy hónap múlva már ismét szabad. A sajtójelentések nem fu­karkodnak a jelzőkkel; Ja­pán második világháború utáni legnagyobb botránya, a leghosszabb jogi herce-hur- ca, az egész tokiói politikai gépezetet megrendíteni ké­pes esemény, amelyről a kor­mány sorsa is függhet stb. A nemegyszer drámai megfo­galmazások a Tanaka-perré vonatkoZhak, amelyben októ­ber 12-én készül ítéletet hir­detni a tokiói kerületi bíró­ság. 500 MILLIÓ YEN Az újságírók voltaképp nem túloznak; a volt minisz­terelnök belekeveredése a Lockheed-féle megvesztege­tési ügybe még abban a Ja­pánban is egyedülálló, ahol a kenőpénzek használatának leleplezése, a korrupció elle­ni állandó zajos kampány szinte hozzátartozik a min­dennapos eseményekhez. Ér­demes felidézni az emléke­zetes botrány főbb mozzana­tait. A Lockheed amerikai repülőgépgyár 1969 és 1975 között több mint 8 millió dol­lárt juttatott japán üzletem­bereknek és politikusoknak, hogy azok vásárlásaiknál az ő típusaikat részesítsék előnyben. Tanaka 1973 és 74 között feltehetően 500 millió yen körüli összeget (mai ár­folyamon mintegy 2 millió dollárt) kapott. A megveszte­getésekre 1976 elején, vagyis már Tanaka lemondása után derült fény, a botrány azon­ban ettől nem lett sokkal ki­sebb. A volt kormányfőt le­tartóztatták, egy hónapot börtönben töltött, azóta vi­szont szabadlábon védeke­zett. Egykori munkatársai, neves gazdasági vezetők, sőt kabinettagok, összesen 16 személy ellen indult meg az eljárás — 1977 januárjában. Vagyis idestova hat és fél esztendeje. Azóta folyik a jo­gi huzavona, illetve a szín­falak mögötti politikai küz­delem. Idáig tíz személyt ta­láltak bűnösnek, ám a ki­mondott ítéletek végül meg­lehetősen enyhére sikered­tek: legtöbbször a néhány éves kiszabott börtönt is fel­függesztették próbaidőre. „KIRALYCSINALÓ” Legtovább — idén januá­rig — Tanaka ügye húzódott el. Maid kétszáz tárgyalás után ekkor terjesztették elő a vádindítványt, amely 5 évi, kényszermunkával egybekö­tött börtönbüntetést kért a vádlottra. Az ügyészek azt is követelték, hogy a volt kor­mányfő fizesse be a szóban forgó félmilliárd yent az ál­lamkasszába. Maga Tanaka egyébként a maratoni per alatt mindössze kétszer volt hajlandó tanúként felszólal­ni, tagadván bűnösségét, s általában csak ügyvédeivel képviseltette magát, önbizal­mának alapja az, hogy a za­jos botrány ellenére volta­képp mindmáig megőrizte politikai szerepét, sőt, a szakértők egybehangzóan őt tartják ma is a japán parla­ment legbefolyásosabb alak­jának. Legtöbbször, „királycsiná- lónak” becézik, arra célozva, hogy döntően beleszól utódai kiválasztásába, s az évtize­dek óta kormányzó Liberális Demokrata Párt legnagyobb létszámú frakcióját irányítva a háttérből változatlanul „rajta tartja a kezét” a ha­talom billentyűin. Az ő fel­lépésének tulajdonítják a tá­vol-keleti szigetország két legutóbbi miniszterelnöké­nek, Szuzuki Zenkónak és Nakaszone Jaszuhirónak a megválasztását is. E befolyás egyértelműen megmutatko­zott például Nakaszone ka­binetjének összeállításakor is, amit sokan „Tanakaszone- kormánynak” gúnyoltak. S itt kezdődik a bizonyta­lanság. Milyen erkölcsi — s közvetve politikai — hatással járhat Tanaka esetleges el­ítélése az LDP számára? Ab­ban ugyanis, hogy a bíróság bűnösnek találja, szinte min­denki biztos. Az ellenzéki pártok, hagyományos ellen­téteiket félretéve, hónapokkal ezelőtt közös határozatterve­zetben követelték a névleg független képviselőként sze­replő Tanaka kizárását a par­lamentből. Az indítvány el­fogadását az LDP, kényel­mes többségére támaszkodva persze könnyedén megakadá­lyozta. Kérdés azonban, meddig tanácsos az önálló szerepre törekvő Nakaszonének kiáll­ni Tanaka mellett? Mennyire befolyásolhatják az ítéletet a párt- és kormányapparátus­ban levő Tanaka-hívek? Haj­landó-e a volt kormányfő önként visszavonulni, vagy úgy dönt, hogy — a közvéle­mény felháborodását semmi­be véve — átvészeli a vihart? Csupa kérdőjel! Egy dolog azonban bizo­nyos: Japánban ma minden politikus fél szemét a tokiói bíróság üléstermén tartja. Szegő Gábor Az amerikai Lockheed Aircraft Company Orion P—3c típusú gépe. A cég katonai és polgári repülőgépeinek megvásárlását segítette elő a 8 millió dolláros kenőpénz­zel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom