Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
1983. október 5. KÉPÚJSÁG Nemzetközi összeiogással a békéért Sebestyén Nándorné nyilatkozata Genfben az elmúlt héten rendezték meg azt a nagyszabású konferenciát, amelyen áttekintették a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseit, s meghatározták a soron következő legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson Sebestyén Nándorné, a Bé- ke-világtanács alelnöke, az Országos Béketanács elnöke képviselte a magyar békemozgalmat Hazaérkezését követően tapasztalatairól szólva az MTI munkatársának elmondta : a konferencián, amelyen 60 nemzeti és regionális szervezet mintegy 200 tagja vett részt a jelenlévők mélységes aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a NATO — a figyelmeztetések ellenére — folytatja az előkészületeket az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdésére. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor minden eddiginél nagyobb összeget kíván katonai célokra fordítani. Az USA nem titkolt szándéka, hogy erőfölényhez jusson. Megnyilatkozásaiban mind éleséb- ben jut kifejezésre a szov- jetellenesség, s az a törekvés, hogy visszaszerezze „egyeduralkodó” világhatalmi pozícióját. — A Szovjetunió fáradhatatlanul tovább kezdeményez. újabb és újabb javaslatokat tesz, keresve a kibontakozás útját — folytatta Sebestyén Nándorné, majd arról szólt, hogy Európa- szerte fokozódik a támadás a békéért küzdő erők ellen. A nemzetközi békemozgalom azonban erejében és létszámában fokozatosan növekszik. Ami az ellentétes politikai álláspontot képviselő szervezeteket egy táborba gyűjti, az nem más, mint a felfokozott tenniakarás a békéért, s a felháborodás a tervezett rakétatelepítési programmal szemben. A tanácskozáson elhangzott, hogy új akciók sorozatával kell fellépnie e tervek ellen, megteremtve a párbeszéd fenntartásának és keretei bővülésének, feltételeit. Ennek jegyében rendezik meg novemberben Bécsben azt a nagyszabású nemzetközi demonstrációt, amelyre a világ számos országából várnak neves közéleti személyiségeket és elkötelezett békemozgalmi aktivistákat. A Béke-világtanács alelnöke a továbbiakban arról szólt, hogy a résztvevők üdvözölték a madridi konferencia eredményes munkáját; azt a döntését, hogy a bizalom erősítése és a leszerelés előmozdítása érdekében európai konferenciát hívnak össze. A genfi háborúellenes fórum tapasztalatait elemezve Sebestyén Nándorné kifejtette, hogy a jelenlévők körében vita bontakozott ki arról; ki és milyen mértékben felelős a nemzetközi helyzet romlásáért. Többen ismét felvetették és igyekeztek elfogadtatni az azonos felelősség hamis koncepcióját, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a második világháború óta mindenkor az USA kezdeményezte új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztését és rendszerbe állítását Egymással ütköző nézetek kerültek felszínre abban a kérdésben is, hogy a világméretű békeakciókat hogyan és miként tehetnék még eredményesebbé. A békemozgalmak együttes fellépésének nagy erőpróbájaként említette Sebestyén Nándorné az október 24-én kezdődő ENSZ leszerelési hetet, az ebben az ^időszakban megtartandó eseményeket. Az összehangolt akciók közös gondolata a telepítések elleni tiltakozás lesz. Hazánkban is számos fórumot teremtenek ekkor arra, hogy kifejezésre juthasson az emberek cselekvő békevágya — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. Munkáspárti kongresszus A brit Munkáspárt kongresszusa kedden megválasztotta a párt új végrehajtó bizottságát. Az országos testületben az előző évhez képest a radikális baloldal némi teret nyert. Politikai bennfentesek mindamellett úgy számolnak, hogy vele szemben a balközép és a jobbközép koalíciója, amelyet maga Neil Kinnock, az új pártvezér irányít, s amely kifejeződik a Kinnock—Hattersley vezéri- alvezéri kettősben is, 17-13 arányú többséget élvez. Ebből viszont az következik, hogy Kinnock az országos végrehajtó bizottság albizottságának kulcsfontosságú tisztjeibe a maga jelöltjeit tudja ültetni. Lengyel terroristák svájci Hétfőn Svájcban a lausan- ne-i szövetségi bíróságon megkezdődött annak a négy lengyel terroristának a pere, aki tavaly szeptember 6- ám megtámadta a Lengyel Népköztársaság berni nagy- követségét. A tárgyaláson részt vésznek a lengyel külügyminisztérium és a berni lengyel nagykövetség képviselői is. A fővádlott, Flórian Kruszyk védőügyvédje kísérletet tett arra, hogy eltávolíttassa a teremből a lengyel megfigyelőket, de a bíróság elnöke elutasította kérelmét. A támadásban részt vett terroristákat túszok ejtésével,- és más, a nagykövetség 4 napig tartó megszállása alatt elkövetett bűncselekpere ményekkel, kényszer alkalmazásával, testi sértéssel, anyagi kár okozásával, a nagykövetség dolgozói ellen elkövetett fenyegetéssel, erőszakoskodással, valamint zsarolási kísérlettel vádolják. Kruszyk védője — követelte a bíróságtól, hogy vegye figyelembe az elkövetett bűncselekmények politikai indíttatását — politikai jelleget akart kölcsönözni a tárgyalásnak. Az ügyész és a tárgyalás vezetője elutasította az ügyvéd követelését. Indoklásukban rámutattak, hogy a bíróságnak a bűncselekmények fölött kell ítéletet mondania, nem pedig a politikai indítékok felől érdeklődnie. PANORÁMA BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével kedden hazaérkezett Ausztriából a magyar szakszervezeti küldöttség, amely az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) 10 kongresszusán vett részt * Kedden a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt a XX század festészetét és szobrászatét bemutató új, állandó kiállítás. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese megnyitó beszédeben olyan jelentős eseményként értékelte az új kiállítás megnyitását, amely egyben méltó kezdete az országos múzeumi és műemléki hónapnak is MOSZKVA Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodó parlamenti küldöttség kedden Moszkvában megkoszorúzta a Lenin Mauzóleumot, és virágpt helyezett el az Ismeretlen katona sírján. PERING Pekingben kedden két jegyzőkönyvet írtak alá a kínai—albán árucseréről. Kína pamutot, gyapotot, gépalkatrészeket, autógumikat és vegyipari terméket fog exportálni Albániába, krómérc, vasérc és rézhuzal ellenébe. RÓMA Időszerű nemzetközi kérdésekről, a fegyverzetcsökkentés problémáiról és a kétoldalú pártkapcsolatokról kezdődött kedden Rómában magas szintű tanácskozás az Olasz Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. A francia küldöttséget Georges Mar- chais, az OKP küldöttségét Enrico Berlinguer főtitkár vezeti. MÜNSINGEN Egy főhadnagyot és egy ezredest megölt, 25 embert pedig megsebesített egy ismeretlen okból felrobbant tüzérségi lövedék, hétfőn egy nyugatnémet lőgyakorla- ton. T A harmadik forduló Kedd esti kommentárunk: Világpolitikai szempontból a szovjet—kínai kapcsolatok fontosságát aligha lehet vitatni. Abban valameny- nyi helyzetelemző egyetért, hogy Moszkva és Peking viszonyában a rossz emlékezetű holtpontról bizonyos kimozdulás már történt. A normalizálás folyamata azonban — tekintettel a kapcsolatokat károsan érintő hordalékra — érthetőén lassú, az akadályok nem hárulhatnak el egyik napról a másikra. A múlt év októberében Pekingben, az idén márciusban Moszkvában tárgyaltak a két ország képviselői — külügyminiszter-helyettesi rangú megbízottai — a kapcsolatok normalizálásáról. Holnap a kínai fővárosban a harmadik forduló kezdődik, amelyre Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes vezetésével már Pekingbe érkezett a szovjet küldöttség. Figyelemre méltó, hogy időközben — szeptember közepén — a korábbi gyakorlattól némileg eltérő módon bővült a szovjet—kínai párbeszéd. Ezúttal Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes járt Kínában, s nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a nemzetközi kérdésekről is konzultált pekingi partnereivel. Három héten belül tehát két külügyminiszter-helyettesi szintű eszmecsere — erre bizony nem volt példa a két szomszédos ország közelmúltjának históriájában. Amilyen biztató jel önmagában a kapcsolatok normalizálásáról folytatott párbeszéd harmadik fordulója, olyan kétségek is megfogalmazódnak. Nevezetesen azzal összefüggésben, hogy Kína milyen mértékben kívánja meggyorsítani a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainak normalizálását, s erre a folyamatra milyen hatást gyakorol az Egyesült Államokkal ápolt viszonya. A két kapcsolatrendszer önkéntelenül is kölcsönhatással van egymásra, s egyiket a másik függvényében vizsgálni aligha fölös óvatosság. Ebből a szempontból nem elhanyagolható fontosságú Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter közelmúltban tett pekingi látogatása, öt magát idézve, látogatása „hozzájárult a két ország közötti további katonai együttműködés alapjainak lefektetéséhez". Ha így van, akkor Weinberger pekingi útja könnyen beárnyékolhatja a holnap kezdődő harmadik forduló eszmecseréit. Washington nem is titkolja: katonai együttműködésében Kínával a Szovjetunió katonai erejének ellensúlyozására törekszik. Erről vall a neves Kína-szakértök által nemrég az Atlanti Tanács nevű amerikai magán- társaság részére készített jelentés is. Ami Peking szándékait illeti, nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, s egyértelmű választ vár arra vonatkozóan, vajon meddig terjed Kína és az Egyesült Államok együttműködése, nem veszélyezteti-e az a szovjet védelmi érdekeket. Könnyűnek és gyors sikerekkel kecsegtetőnek nem tekinthető tehát a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálását célzó harmadik forduló. Annyi azonban bizonyos, * hogy a két ország jószomszédi viszonyának helyreállítása szempontjából fontossága rendkívül nagy. Csao Ce-jang kínai kormányfő a közelmúlt napokban, Kína nemzeti ünnepén mondott pohárköszöntőjében a többi között így fogalmazott: „Várakozással tekintünk az elé, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok útjában álló, e kapcsolatok normalizálását gátló jelenlegi akadályokat sikerül elhárítani". Ebben a várakozásban százmilliók osztoznak. Mind azok, akik a két szomszédos ország viszonyának javulását nem vonatkoztatják el az ázsiai földrész biztonságától és békéjétől. GYAPAY DÉNES A Tanaka-per veszélyei Egy emlékezetes felvétel. Tanaka Kakuei volt miniszter- elnököt 1976 júliusában vizsgálati fogságba kísérik. Egy hónap múlva már ismét szabad. A sajtójelentések nem fukarkodnak a jelzőkkel; Japán második világháború utáni legnagyobb botránya, a leghosszabb jogi herce-hur- ca, az egész tokiói politikai gépezetet megrendíteni képes esemény, amelyről a kormány sorsa is függhet stb. A nemegyszer drámai megfogalmazások a Tanaka-perré vonatkoZhak, amelyben október 12-én készül ítéletet hirdetni a tokiói kerületi bíróság. 500 MILLIÓ YEN Az újságírók voltaképp nem túloznak; a volt miniszterelnök belekeveredése a Lockheed-féle megvesztegetési ügybe még abban a Japánban is egyedülálló, ahol a kenőpénzek használatának leleplezése, a korrupció elleni állandó zajos kampány szinte hozzátartozik a mindennapos eseményekhez. Érdemes felidézni az emlékezetes botrány főbb mozzanatait. A Lockheed amerikai repülőgépgyár 1969 és 1975 között több mint 8 millió dollárt juttatott japán üzletembereknek és politikusoknak, hogy azok vásárlásaiknál az ő típusaikat részesítsék előnyben. Tanaka 1973 és 74 között feltehetően 500 millió yen körüli összeget (mai árfolyamon mintegy 2 millió dollárt) kapott. A megvesztegetésekre 1976 elején, vagyis már Tanaka lemondása után derült fény, a botrány azonban ettől nem lett sokkal kisebb. A volt kormányfőt letartóztatták, egy hónapot börtönben töltött, azóta viszont szabadlábon védekezett. Egykori munkatársai, neves gazdasági vezetők, sőt kabinettagok, összesen 16 személy ellen indult meg az eljárás — 1977 januárjában. Vagyis idestova hat és fél esztendeje. Azóta folyik a jogi huzavona, illetve a színfalak mögötti politikai küzdelem. Idáig tíz személyt találtak bűnösnek, ám a kimondott ítéletek végül meglehetősen enyhére sikeredtek: legtöbbször a néhány éves kiszabott börtönt is felfüggesztették próbaidőre. „KIRALYCSINALÓ” Legtovább — idén januárig — Tanaka ügye húzódott el. Maid kétszáz tárgyalás után ekkor terjesztették elő a vádindítványt, amely 5 évi, kényszermunkával egybekötött börtönbüntetést kért a vádlottra. Az ügyészek azt is követelték, hogy a volt kormányfő fizesse be a szóban forgó félmilliárd yent az államkasszába. Maga Tanaka egyébként a maratoni per alatt mindössze kétszer volt hajlandó tanúként felszólalni, tagadván bűnösségét, s általában csak ügyvédeivel képviseltette magát, önbizalmának alapja az, hogy a zajos botrány ellenére voltaképp mindmáig megőrizte politikai szerepét, sőt, a szakértők egybehangzóan őt tartják ma is a japán parlament legbefolyásosabb alakjának. Legtöbbször, „királycsiná- lónak” becézik, arra célozva, hogy döntően beleszól utódai kiválasztásába, s az évtizedek óta kormányzó Liberális Demokrata Párt legnagyobb létszámú frakcióját irányítva a háttérből változatlanul „rajta tartja a kezét” a hatalom billentyűin. Az ő fellépésének tulajdonítják a távol-keleti szigetország két legutóbbi miniszterelnökének, Szuzuki Zenkónak és Nakaszone Jaszuhirónak a megválasztását is. E befolyás egyértelműen megmutatkozott például Nakaszone kabinetjének összeállításakor is, amit sokan „Tanakaszone- kormánynak” gúnyoltak. S itt kezdődik a bizonytalanság. Milyen erkölcsi — s közvetve politikai — hatással járhat Tanaka esetleges elítélése az LDP számára? Abban ugyanis, hogy a bíróság bűnösnek találja, szinte mindenki biztos. Az ellenzéki pártok, hagyományos ellentéteiket félretéve, hónapokkal ezelőtt közös határozattervezetben követelték a névleg független képviselőként szereplő Tanaka kizárását a parlamentből. Az indítvány elfogadását az LDP, kényelmes többségére támaszkodva persze könnyedén megakadályozta. Kérdés azonban, meddig tanácsos az önálló szerepre törekvő Nakaszonének kiállni Tanaka mellett? Mennyire befolyásolhatják az ítéletet a párt- és kormányapparátusban levő Tanaka-hívek? Hajlandó-e a volt kormányfő önként visszavonulni, vagy úgy dönt, hogy — a közvélemény felháborodását semmibe véve — átvészeli a vihart? Csupa kérdőjel! Egy dolog azonban bizonyos: Japánban ma minden politikus fél szemét a tokiói bíróság üléstermén tartja. Szegő Gábor Az amerikai Lockheed Aircraft Company Orion P—3c típusú gépe. A cég katonai és polgári repülőgépeinek megvásárlását segítette elő a 8 millió dolláros kenőpénzzel.
